EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32022R1288

A Bizottság (EU) 2022/1288 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. április 6.) az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel kapcsolatos információk tartalmát és megjelenítését részletesen meghatározó, valamint a fenntarthatósági mutatókkal és a fenntarthatóság szempontjából káros hatásokkal kapcsolatos információk tartalmát, módszertanát és megjelenítését, továbbá a környezeti és társadalmi jellemzők és a fenntartható befektetési célkitűzések előmozdításával kapcsolatos, a szerződéskötés előtti dokumentumokban, a weboldalakon és az időszakos jelentésekben szereplő információk tartalmát és megjelenítését meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

C/2022/1931

HL L 196., 2022.7.25, p. 1–72 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force: This act has been changed. Current consolidated version: 20/02/2023

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2022/1288/oj

2022.7.25.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 196/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1288 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2022. április 6.)

az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel kapcsolatos információk tartalmát és megjelenítését részletesen meghatározó, valamint a fenntarthatósági mutatókkal és a fenntarthatóság szempontjából káros hatásokkal kapcsolatos információk tartalmát, módszertanát és megjelenítését, továbbá a környezeti és társadalmi jellemzők és a fenntartható befektetési célkitűzések előmozdításával kapcsolatos, a szerződéskötés előtti dokumentumokban, a weboldalakon és az időszakos jelentésekben szereplő információk tartalmát és megjelenítését meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2a. cikke (3) bekezdésére, 4. cikke (6) bekezdésének harmadik albekezdésére, 4. cikke (7) bekezdésének második albekezdésére, 8. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdésére, 8. cikke (4) bekezdésének negyedik albekezdésére, 9. cikke (5) bekezdésének negyedik albekezdésére, 9. cikke (6) bekezdésének negyedik albekezdésére, 10. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésére, 11. cikke (4) bekezdésének negyedik albekezdésére, valamint 11. cikke (5) bekezdésének negyedik albekezdésére,

mivel:

(1)

A pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételeknek kellően egyértelműnek, tömörnek és jól láthatónak kell lenniük ahhoz, hogy a végső befektetők megalapozott döntéseket hozhassanak. E célból hozzáférést kell biztosítani a végső befektetők számára olyan megbízható adatokhoz, amelyeket kellő időben és hatékonyan felhasználhatnak és elemezhetnek. Az ilyen közzétételekben szereplő információkat ezért az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében és 11. cikkének (2) bekezdésében említett irányelvekkel, rendeletekkel és nemzeti rendelkezésekkel összhangban át kell tekinteni és felül kell vizsgálni. Ezenkívül szabályokat kell megállapítani az említett információknak a weboldalakon történő közzétételére vonatkozóan, amennyiben az (EU) 2019/2088 rendelet ilyen közzétételt ír elő.

(2)

A referenciaként indexkosarat használó pénzügyi termékekre vonatkozó, fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek tartalmának és megjelenítésének átfogó képet kell adnia a végső befektetők számára az ilyen pénzügyi termékek jellemzőiről. Ezért szükséges, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek a referenciamutatóként kijelölt, indexkosárból álló indexek esetében a kosár egészére és minden egyes indexére egyaránt kiterjedjenek.

(3)

A pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók fenntarthatósági teljesítményében érdekelt végső befektetők számára alapvető fontosságú, hogy a pénzügyi piaci szereplők által a befektetési döntéseik fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásairól, valamint a pénzügyi tanácsadók által a befektetési tanácsadásuk vagy biztosítási tanácsadásuk fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásairól nyújtott információk átfogóak legyenek. Az ilyen információknak ezért ki kell terjedniük mind a közvetlen, mind a közvetett eszközbefektetésekre.

(4)

Biztosítani kell, hogy a közzétett információk könnyen összehasonlíthatók, a befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásainak mutatói pedig könnyen érthetők legyenek. Az ilyen összehasonlíthatóság és érthetőség javításához a káros hatások azon mutatóit, amelyek mindig főbb káros hatásokhoz vezetnek, meg kell különböztetni a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt, a pénzügyi piaci szereplők számára főbb káros hatások további mutatóitól. Fontos azonban biztosítani, hogy a befektetési döntéseknek az éghajlatra vagy más környezeti fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásai ugyanolyan fontosnak minősüljenek, mint a befektetési döntések társadalmi, munkavállalói, emberi jogi, illetve a korrupció vagy a vesztegetés elleni küzdelemmel kapcsolatos fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásai. A főbb káros hatások további mutatóinak ezért e tényezők közül legalább egyhez kapcsolódniuk kell. A fenntarthatósággal kapcsolatos egyéb közzétételekkel való összhang biztosítása érdekében a főbb káros hatások mutatóinak adott esetben egységes mérőszámokat kell használniuk, és az (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (2) és az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (3) használt mutatókon kell alapulniuk.

(5)

A közzéteendő információk összehasonlíthatóságának további erősítése érdekében a főbb káros hatásokra vonatkozó információknak az előző év január 1-jétől december 31-ig tartó referencia-időszakokra kell vonatkozniuk, és azokat minden év június 30-ig mint közös határidőig kell közzétenni. Előfordulhat azonban, hogy a pénzügyi piaci szereplők befektetési portfóliói rendszeresen megváltoznak ezeken a referencia-időszakokon belül. A főbb káros hatásokat ezért az ilyen referencia-időszakon belül legalább négy konkrét alkalommal meg kell határozni, és az átlageredményt kell évente közzétenni. Annak érdekében, hogy a végső befektetők össze tudják hasonlítani, hogy a pénzügyi piaci szereplők miként vették figyelembe a főbb káros hatásokat az idő folyamán, a pénzügyi piaci szereplőknek legalább az előző öt referencia-időszakra vonatkozóan rendelkezésre kell bocsátaniuk jelentéseik évenkénti időbeli összehasonlítását.

(6)

Azokat a pénzügyi piaci szereplőket, amelyek az adott naptári évben veszik első alkalommal figyelembe a főbb káros hatásokat, megfelelően kell kezelni, ugyanakkor biztosítani kell azt is, hogy a végső befektetők elegendő információt kapjanak befektetési döntéseik meghozatala előtt. Az ilyen pénzügyi piaci szereplőknek ezért közzé kell tenniük az azonosított főbb káros hatások elkerülése vagy csökkentése érdekében a következő referencia-időszak tekintetében általuk tervezett intézkedésekre vagy kitűzött célokra vonatkozó információkat. Ugyanezen okból közzé kell tenniük az említett következő referencia-időszak tekintetében a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások azonosítása és rangsorolása érdekében általuk alkalmazott politikákra és alkalmazni tervezett nemzetközi standardokra vonatkozó információkat is.

(7)

A végső befektetőknek lakóhelyük tagállamától függetlenül össze kell tudniuk hasonlítani a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat. A pénzügyi piaci szereplőknek ezért a közzétételeik összefoglalóját a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelvek valamelyikén, valamint azon tagállamok hivatalos nyelveinek egyikén kell rendelkezésre bocsátaniuk, amelyekben pénzügyi termékeik elérhetők.

(8)

A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra vonatkozó, a pénzügyi piaci szereplők által szolgáltatott információkat a pénzügyi tanácsadók is használják. A pénzügyi tanácsadók által a tekintetben nyújtott információknak, hogy befektetési vagy biztosítási tanácsadásuk során figyelembe veszik-e, és ha igen, miként, a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat, egyértelműen ismertetniük kell, hogy a pénzügyi piaci szereplőktől származó információkat miként dolgozzák fel és építik be befektetési vagy biztosítási tanácsadásukba. Különösen fontos, hogy azok a pénzügyi tanácsadók, amelyek a pénzügyi termékek kiválasztása vagy az azokkal kapcsolatos tanácsadás során a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokkal kapcsolatos kritériumokra vagy küszöbértékekre támaszkodnak, közzétegyék ezeket a kritériumokat vagy küszöbértékeket.

(9)

A karbonlábnyom mérésére használt mérőszámok még nincsenek teljesen kidolgozva. Ezért azoknak a pénzügyi piaci szereplőknek, amelyek az (EU) 2019/2088 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének d) pontjával összhangban a szervezetszintű közzétételekben pénzügyi termékeiknek az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodás célkitűzéseihez való igazodása mértékére hivatkoznak, az ilyen közzétételeket előretekintő éghajlatváltozási forgatókönyvekre kell alapozniuk.

(10)

A pénzügyi termékek a környezeti vagy társadalmi jellemzőket részben a befektetési döntések főbb káros hatásainak figyelembevételével tudják előmozdítani. A fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékeknek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel kapcsolatos közzétételek részeként figyelembe kell venniük az (EU) 2019/2088 rendelet 4. cikkének (6) és (7) bekezdésében említett káros hatásokkal kapcsolatos fenntarthatósági mutatókat is. Ezért a pénzügyi piaci szereplőknek fenntarthatósági közzétételeik részeként jelezniük kell, hogy az említett pénzügyi termékek esetében hogyan veszik figyelembe befektetési döntéseik fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásait.

(11)

Az (EU) 2019/2088 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerint a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékeket kínáló pénzügyi piaci szereplők e jellemzőket csak a végső befektetők félrevezetése nélkül tehetik közzé. Ebből következik, hogy a pénzügyi piaci szereplők nem tehetnek közzé fenntarthatósági információkat oly módon, többek között termékbesorolás révén sem, amely nem tükrözi, hogy a pénzügyi termék ténylegesen miként mozdítja elő ezeket a környezeti vagy társadalmi jellemzőket. A pénzügyi piaci szereplők ezért a mögöttes eszközök kiválasztása tekintetében csak azokat a kritériumokat tehetik közzé, amelyek a befektetési döntéshozatal szempontjából kötelező erejűek, azokat pedig nem, amelyeket belátásuk szerint figyelmen kívül hagyhatnak vagy felülbírálhatnak.

(12)

A környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek sokféle mögöttes eszközbe fektethetők be, ezek közül azonban néhány önmagában nem feltétlenül minősül fenntartható befektetésnek, vagy nem feltétlenül járul hozzá a pénzügyi termék által előmozdított konkrét környezeti vagy társadalmi jellemzőkhöz. Az ilyen befektetések közé tartoznak például a fedezeti instrumentumok, a diverzifikációs célú átvilágítatlan befektetések, az olyan befektetések, amelyekre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok, vagy a kiegészítő likviditásként tartott pénzeszközök. Az ilyen pénzügyi termékeket kínáló pénzügyi piaci szereplőknek ezért teljesen átláthatónak kell lenniük a mögöttes befektetéseknek az említett befektetési kategóriákra való felosztását illetően.

(13)

A pénzügyi termékek esetében számtalan módon lehet hivatkozni az előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzőkre, többek között szerződéskötés előtti vagy időszakos dokumentumokban, a terméknévben vagy a befektetési stratégiájukról, a pénzügyi termékre vonatkozó standardokról, az általuk alkalmazott címkékről vagy az automatikus beléptetésre alkalmazandó feltételekről szóló marketingközleményekben. Az előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzők összehasonlíthatóságának és érthetőségének biztosítása érdekében azoknak a pénzügyi piaci szereplőknek, amelyek környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékeket kínálnak, a környezeti vagy társadalmi jellemzők előmozdításáról szóló információkat meg kell erősíteniük az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében és 11. cikkének (2) bekezdésében foglalt, a szerződéskötés előtti és az időszakos közzétételekről szóló rendelkezésekben említett dokumentumok vagy információk mellékleteiben.

(14)

A környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek fenntarthatósággal kapcsolatos ambíciói eltérő mértékűek. Ezért ha az említett pénzügyi termékek részben fenntartható befektetésre irányulnak, a pénzügyi piaci szereplőknek ezt meg kell erősíteniük az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében és 11. cikkének (2) bekezdésében foglalt, a szerződéskötés előtti és az időszakos közzétételekről szóló rendelkezésekben említett dokumentumok vagy információk mellékleteiben annak biztosítása érdekében, hogy a végső befektetők megértsék a fenntarthatóság különböző mértékeit, és megalapozott befektetési döntéseket hozhassanak a fenntarthatóság tekintetében.

(15)

Noha indokolt, hogy a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek csak fenntartható befektetéseket eszközöljenek, az ilyen termékek bizonyos mértékig egyéb befektetéseket is eszközölhetnek, ha ezt az ágazatspecifikus szabályok előírják. Ezért helyénvaló előírni az ilyen egyéb befektetések összegének és céljának közzétételét annak érdekében, hogy ellenőrizhető legyen, hogy ezek a befektetések nem akadályozzák-e a pénzügyi termék fenntartható befektetési célkitűzésének elérését.

(16)

Számos pénzügyi termék környezeti vagy társadalmi kritériumokon alapuló kizárási stratégiákra támaszkodik. A végső befektetőknek rendelkezniük kell az ahhoz szükséges információkkal, hogy felmérjék az ilyen kritériumok befektetési döntésekre gyakorolt hatásait, valamint az ilyen kizárási stratégiáknak a létrejövő portfólió összetételére gyakorolt hatását. A piaci tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes kizárási stratégiákat akkor is hatékonynak állítanak be, ha valójában csak korlátozott számú befektetés kizárásához vezetnek vagy törvény által előírt kizárásokon alapulnak. El kell ezért oszlatni a „zöldrefestéssel”, vagyis azzal a gyakorlattal kapcsolatos aggályokat, amelynek révén tisztességtelen versenyelőnyhöz lehet jutni egy pénzügyi termék környezetbarátként vagy fenntarthatóként való ajánlásával, miközben az adott pénzügyi termék valójában nem felel meg az alapvető környezeti vagy egyéb fenntarthatósággal kapcsolatos előírásoknak. A megtévesztő értékesítés és a zöldrefestés megelőzése céljából, valamint annak érdekében, hogy a végső befektetők jobban megértsék az egyes pénzügyi termékek által alkalmazott kizárási stratégiák hatásait, a pénzügyi piaci szereplőknek az eszközallokációra vonatkozó információk és az ilyen stratégiák hatásainak mérésére használt fenntarthatósági mutatókra vonatkozó információk között meg kell erősíteniük a kizárt befektetésekre vonatkozó esetleges kötelezettségvállalásokat, különös tekintettel azokra, amelyek kötelező elemei a befektetési stratégiának.

(17)

Az (EU) 2019/2088 rendeletnek célja, hogy csökkentse a megbízó és az ügynökök között a környezeti és társadalmi jellemzők előmozdításával, valamint a fenntartható befektetési célkitűzésekkel kapcsolatban fennálló információs aszimmetriákat. E célból az említett rendelet előírja, hogy a pénzügyi piaci szereplők szerződéskötés előtti és weboldali közzétételekkel lássák el a végső befektetőket, amikor azok megbízottjaként járnak el. E követelmény teljeskörű érvényesülése érdekében a pénzügyi piaci szereplőknek a pénzügyi termék teljes életciklusa során nyomon kell követniük, hogy a termék miként felel meg a közzétett környezeti vagy társadalmi jellemzőknek vagy a fenntartható befektetési célkitűzésnek. A pénzügyi piaci szereplőknek ezért a weboldali közzétételek részeként ismertetniük kell az ilyen megfelelés folyamatos nyomon követésére szolgáló belső vagy külső kontrollmechanizmusokat.

(18)

Az (EU) 2019/2088 rendelet értelmében a helyes vállalatirányítási gyakorlatok értékelése szerves részét képezi a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító vagy fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékeknek. Ezért azoknak a pénzügyi piaci szereplőknek, amelyek környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító vagy fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékeket kínálnak, információkat kell közzétenniük a befektetést befogadó vállalatok helyes vállalatirányítási gyakorlatainak értékelésére irányuló politikáikról.

(19)

Az (EU) 2019/2088 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító és referenciamutatóként kijelölt indexet használó pénzügyi termékeket kínáló pénzügyi piaci szereplőknek közzé kell tenniük, hogy az index összhangban van-e a szóban forgó jellemzőkkel, és ha igen, milyen módon. Ezzel szemben a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező és referenciamutatóként kijelölt indexet használó pénzügyi termékeket kínáló pénzügyi piaci szereplőknek az (EU) 2019/2088 rendelet 9. cikkének (1) bekezdése alapján azt kell közzétenniük, hogy az index hogyan igazodik az említett befektetési célkitűzéshez, és hogy a kijelölt index miért és hogyan tér el egy általános piaci indextől. Az ilyen pénzügyi termékek esetében a pénzügyi piaci szereplőknek tehát egyértelműen bizonyítaniuk kell, hogy a kijelölt index kialakítása megfelelő a fenntartható befektetési célkitűzés eléréséhez, és hogy a pénzügyi termék stratégiája biztosítja, hogy a pénzügyi termék folyamatosan igazodjon az indexhez. Ezért az ilyen pénzügyi termékek esetében a módszertani információkat indexszinten kell közzétenni.

(20)

A pénzügyi piaci szereplők különböző befektetési módszereket alkalmazhatnak annak biztosítására, hogy az általuk kínált pénzügyi termékek teljesítsék a környezeti vagy társadalmi jellemzőket, vagy elérjék a fenntartható befektetési célkitűzést. A pénzügyi piaci szereplők közvetlenül vagy közvetve is befektethetnek a befektetést befogadó társaságok által kibocsátott értékpapírokba. A pénzügyi piaci szereplőknek ezért átláthatóságot kell biztosítaniuk a tekintetben, hogy befektetéseik mely részét tarják közvetlenül és mely részét közvetve. A pénzügyi piaci szereplőknek ismertetniük kell különösen, hogy a származtatott termékek használata hogyan egyeztethető össze a pénzügyi termék által előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzőkkel vagy a fenntartható befektetési célkitűzéssel.

(21)

A végső befektetők számára biztosítandó egyértelműség érdekében a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékekre vonatkozó, szerződéskötés előtti tájékoztatásnak nyilatkozat formájában egyértelművé kell tennie, hogy az ilyen termékek nem rendelkeznek fenntartható befektetési célkitűzéssel. Ugyanebből a célból, továbbá a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékekhez viszonyított egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító termékekre vonatkozó, szerződéskötés előtti, weboldali és időszakos tájékoztatásban fel kell tüntetni a fenntartható befektetések arányát is.

(22)

Az (EU) 2019/2088 rendelet 2. cikkének 17. pontjában szereplő meghatározás szerint a fenntartható befektetés valamely környezeti vagy társadalmi célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységbe való befektetés, illetve a humán tőkébe vagy a gazdaságilag vagy szociálisan hátrányos helyzetű közösségekbe történő befektetés, amennyiben e befektetések nem járnak e célkitűzések egyikére nézve sem jelentős káros hatással, továbbá ha a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatokat követnek. A jelentős károkozás elkerülését célzó elv különösen fontos a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében, mivel ezen elv betartása szükséges kritérium annak értékeléséhez, hogy a befektetés megvalósítja-e a fenntartható befektetési célkitűzést. Ez az elv ugyanakkor a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek esetében is releváns, ha ezek a pénzügyi termékek fenntartható befektetéseket eszközölnek, mivel a pénzügyi piaci szereplőknek közzé kell tenniük az eszközölt fenntartható befektetések arányát. Azoknak a pénzügyi piaci szereplőknek, amelyek olyan pénzügyi termékeket kínálnak, amelyek környezeti vagy társadalmi jellemzőket mozdítanak elő, és amelyek részben fenntartható befektetéseket vagy fenntartható befektetést céloznak meg, tájékoztatást kell nyújtaniuk a jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel kapcsolatban. A jelentős károkozás elkerülését célzó elv a befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásainak közzétételéhez kapcsolódik. Ezért a jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel kapcsolatos, a pénzügyi termékekre vonatkozó közzétételekben ki kell fejteni, hogyan vették figyelembe a káros hatásokra vonatkozó mutatókat. Továbbá, mivel ezek a közzétételek szorosan kapcsolódnak az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendeletéhez (4), helyénvaló további információkat előírni a befektetéseknek az említett rendeletben meghatározott minimális biztosítékokkal való összehangolásáról.

(23)

Annak érdekében, hogy a végső befektetők jobban megérthessék az ajánlott befektetési stratégiákat, a pénzügyi piaci szereplőknek fenntarthatósággal kapcsolatos weboldali közzétételek útján részletezniük kell a szerződéskötés előtti dokumentumokban tömören közzétett témákat, és további releváns információkat kell szolgáltatniuk e végső befektetők számára. A pénzügyi piaci szereplőknek a szerződéskötés előtt tájékoztatniuk kell a végső befektetőket arról, hogy a weboldalon további részletes termékspecifikus információk találhatók, és hiperlinket kell adniuk ezekhez az információkhoz.

(24)

A termékekre vonatkozó weboldali közzétételnek további részleteket kell tartalmaznia az érintett pénzügyi termékre alkalmazott befektetési stratégiáról, ideértve a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányításának értékelésére vonatkozó politikát, valamint az annak mérésére használt módszertant is, hogy a pénzügyi termék teljesíti-e a környezeti vagy társadalmi jellemzőket, vagy eléri-e a fenntartható befektetési célkitűzéseket. Ezen túlmenően a pénzügyi piaci szereplőknek weboldalukon egyértelmű, tömör és érthető összefoglalót kell közzétenniük az időszakos jelentéstétel részeként szolgáltatott információkról.

(25)

Az (EU) 2019/2088 rendelet 11. cikkében előírt időszakos közzétételek tartalma tekintetében a pénzügyi piaci szereplőknek közzé kell tenniük egy sor olyan egységes és összehasonlítható mennyiségi és minőségi mutatót, amelyek bemutatják, hogy az egyes pénzügyi termékek hogyan teljesítik az általuk előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzőket vagy az általuk elérni kívánt fenntartható befektetési célkitűzést. Ezeknek a mutatóknak relevánsnak kell lenniük a pénzügyi terméknek a szerződéskötés előtti tájékoztatásban ismertetett kialakítása és befektetési stratégiája szempontjából. A szerződéskötés előtti közzétételek és az időszakos közzétételek közötti összhang biztosítása érdekében a pénzügyi piaci szereplőknek az időszakos közzétételekben be kell számolniuk a szerződéskötés előtti tájékoztatásban említett azon konkrét fenntarthatósági mutatókról, amelyeket a környezeti vagy társadalmi jellemzők, illetve a fenntartható befektetési célkitűzés teljesülésének mérésére használnak.

(26)

Biztosítani kell, hogy a végső befektetők egyértelmű áttekintést kapjanak a pénzügyi termék befektetéseiről. A pénzügyi piaci szereplőknek ezért az (EU) 2019/2088 rendelet 11. cikkében előírt időszakos jelentésekben tájékoztatást kell nyújtaniuk a pénzügyi termék tizenöt legfontosabb befektetésének hatásairól. Ezen legfontosabb befektetések kiválasztásának alapját az időszakos jelentésben bemutatott időszak során eszközölt befektetések legnagyobb arányát kitevő befektetések képezik, az arány megfelelő időközönként való kiszámításával biztosítva annak az adott időszakra vonatkozó reprezentativitását. Ha azonban a pénzügyi termék befektetéseinek felét tizenötnél kevesebb befektetés teszi ki, a pénzügyi piaci szereplőknek csak ezekről a befektetésekről kell információt szolgáltatniuk. Ezen túlmenően a megfelelő időbeli összehasonlíthatóság biztosítása érdekében a pénzügyi piaci szereplőknek legalább az előző öt időszakra vonatkozóan rendelkezésre kell bocsátaniuk időszakos jelentéseik évenkénti időbeli összehasonlítását, amennyiben az említett időszakokra vonatkozó időszakos jelentések rendelkezésre állnak.

(27)

Azon pénzügyi piaci szereplőknek, amelyek pénzügyi termékei a környezeti vagy társadalmi jellemzők teljesítéséhez vagy a fenntartható befektetési célkitűzés eléréséhez referenciamutatót használnak, átláthatóságot kell biztosítaniuk a tekintetben, hogy a pénzügyi termék mennyire képes összhangban maradni a kijelölt referenciamutatóval az adott jellemző vagy célkitűzés teljesítése vagy elérése során. Ezért, valamint az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5) előírt referenciamutató-szintű környezeti, társadalmi és irányítási (ESG-) közzétételekkel való összhang előmozdítása érdekében a pénzügyi piaci szereplőknek időszakos jelentéseikben össze kell hasonlítaniuk az érintett pénzügyi termék teljesítményét a kijelölt referenciamutatók teljesítményével minden olyan fenntarthatósági mutató tekintetében, amely releváns annak alátámasztásához, hogy a kijelölt referenciamutató igazodik a pénzügyi termék környezeti vagy társadalmi jellemzőihez vagy fenntartható befektetési célkitűzéséhez. Ennek az összehasonlításnak lehetővé kell tennie a végső befektetők számára annak egyértelmű meghatározását is, hogy a pénzügyi termék milyen mértékben teljesít fenntartható módon egy irányadó termék teljesítményéhez képest.

(28)

A fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek előnyeit a másik tagállambeli pénzügyi piaci szereplők pénzügyi termékre vonatkozó ajánlatai esetében is biztosítani kell a végső befektetők számára. A pénzügyi piaci szereplőknek ezért a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos valamely nyelven összefoglalót kell készíteniük a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekben szolgáltatott információkról. Ha a pénzügyi termék elérhető a pénzügyi piaci szereplő székhelye szerinti tagállamon kívül, az információ összefoglalóját azon tagállam hivatalos nyelveinek egyikén is rendelkezésre kell bocsátani, ahol a pénzügyi termék elérhető.

(29)

Biztosítani kell, hogy az (EU) 2019/2088 rendeletben előírt, a főbb káros hatásokra vonatkozó nyilatkozat, szerződéskötés előtti közzétételek és időszakos közzétételek összehasonlíthatók, a bennük foglalt információk pedig könnyen érthetők legyenek a végső befektetők számára. Ezért helyénvaló egységes mintadokumentumokat meghatározni ezen információk bemutatására. Ugyanezen okból a mintadokumentumoknak tartalmazniuk kell az általuk használt kulcsfogalmak összefoglaló magyarázatát.

(30)

Egyes pénzügyi termékek sok mögöttes befektetési lehetőséget kínálhatnak a végső befektetőknek. Biztosítani kell, hogy a végső befektetők tájékoztatást kapjanak az ilyen termékek potenciális fenntarthatósági teljesítményéről, és hogy a pénzügyi piaci szereplők kötelesek legyenek tájékoztatást adni a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító vagy fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező lehetőségekről. Ennek a tájékoztatásnak egyértelművé kell tennie, hogy a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek esetében az, hogy a termékek milyen mértékben teljesítik ezeket a jellemzőket, attól függ, hogy a végső befektető milyen arányban választja ki az említett jellemzőket előmozdító lehetőségeket, és milyen időtartamra fektet be azokba. Az adott tájékoztatásnak azt is egyértelművé kell tennie, hogy a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében minden mögöttes befektetési lehetőségnek fenntartható befektetési célkitűzéssel kell rendelkeznie. Léteznek olyan pénzügyi termékek, amelyek esetében a végső befektetőknek felkínált sok mögöttes befektetési lehetőség közül egy vagy több környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi terméknek minősül. A teljes átláthatóság biztosítása érdekében fontos, hogy az ilyen pénzügyi termékekre vonatkozó tájékoztatás ezekre a lehetőségekre is kiterjedjen. Vannak olyan pénzügyi termékek is, amelyek esetében a mögöttes befektetési lehetőségek közül egy vagy több fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi terméknek minősül. Ebben az esetben az ilyen termékekre vonatkozó tájékoztatásnak szintén ki kell terjednie e lehetőségekre. Vannak ugyanakkor olyan pénzügyi termékek is, amelyek esetében a mögöttes befektetési lehetőségek közül egy vagy több fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkezik, de nem minősül az (EU) 2019/2088 rendelet 2. cikkének 12. pontjában meghatározott pénzügyi terméknek. Mivel ezek a lehetőségek az (EU) 2019/2088 rendelet hatálya alá tartozó átfogó pénzügyi termék részét képezik, és fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkeznek, helyénvaló, hogy fenntartható befektetési célkitűzésükről minimuminformációkat kelljen adni.

(31)

A sok mögöttes befektetési lehetőséget kínáló pénzügyi termékekre vonatkozó, szerződéskötés előtti közzétételeknek a pénzügyi termék egészére vonatkozóan megfelelő szintű tájékoztatást kell nyújtaniuk a fenntarthatósággal kapcsolatos információkról. A végső befektetőkkel közölni kell a fenntarthatósággal kapcsolatos mögöttes befektetési lehetőségek összefoglaló listáját, és egyértelműen jelezni kell, hogy hol találhatók fenntarthatósággal kapcsolatos információk ezekről a lehetőségekről. A listának biztosítania kell, hogy a mögöttes befektetési lehetőségek a fenntartható befektetési célkitűzés, valamint a környezeti és társadalmi jellemzők előmozdítása tekintetében megfelelően kategorizálva legyenek.

(32)

A fenntarthatósággal kapcsolatos információknak közvetlenül az (EU) 2019/2088 rendeletben említett szerződéskötés előtti közzétételekhez csatolt mellékletek formájában történő közlése megakadályozhatja a végső befektetőt abban, hogy egyértelmű és tömör tájékoztatást kapjon, mivel a pénzügyi termék igen sok mögöttes befektetési lehetőséget kínálhat, és ezekhez ennek megfelelő számú információs melléklet tartozhat. Ilyen esetekben lehetővé kell tenni, hogy az említett információkat irányelveken, rendeleteken vagy nemzeti jogon alapuló egyéb közzétételekre való hivatkozás útján adják meg. Hasonlóképpen, a sok mögöttes befektetési lehetőséget kínáló pénzügyi termékekkel kapcsolatos időszakos közzétételeknek csak a ténylegesen kihasznált befektetési lehetőségekre kell vonatkoznia, mivel azoktól függ, hogy a pénzügyi termék milyen mértékben teljesíti az általa előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzőket vagy éri el fenntartható befektetési célkitűzését.

(33)

Az (EU) 2020/852 rendelet módosította az (EU) 2019/2088 rendeletet azáltal, hogy előírta a pénzügyi piaci szereplők számára, hogy a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező és az említett rendelet 2. cikkének 17. pontja értelmében vett környezeti célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységbe fektető pénzügyi termékek szerződéskötés előtti és időszakos közzétételeibe foglalják bele az (EU) 2020/852 rendeletben meghatározott környezeti célkitűzésre vonatkozó információkat, valamint annak leírását, hogy a pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések hogyan és milyen mértékben történtek az adott rendelet 3. cikkében említett, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe. Az (EU) 2019/2088 rendelet immáron azt is előírja a pénzügyi piaci szereplők számára, hogy a környezeti jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek szerződéskötés előtti és időszakos közzétételeibe foglalják bele a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező és az említett rendelet értelmében vett környezeti célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységbe befektető pénzügyi termékekkel kapcsolatban előírt információkat. Lehetővé kell tenni a végső befektetők számára, hogy könnyen összehasonlíthassák a pénzügyi termékek környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe történő befektetéseinek mértékét. A pénzügyi piaci szereplőknek ezért az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikke (1) és (2) bekezdésének, valamint 11. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében és 11. cikkének (2) bekezdésében említett dokumentumok vagy információk mellékleteibe bele kell foglalniuk az ilyen befektetések olyan egységes mérőszámon alapuló grafikus ábrázolását, amelynek számlálója a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe történő befektetések piaci értéke, nevezője pedig az összes befektetés piaci értéke. A végső befektetők megbízható tájékoztatása érdekében a számlálónak a befektetést befogadó vállalkozásokba történő befektetések piaci értékének e befektetést befogadó vállalkozások környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységeinek arányát képviselő részét, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból származó bevételeket kell tartalmaznia, amennyiben a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok feltételei megkövetelik, hogy ezeket a bevételeket környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre fordítsák. A környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek finanszírozására alkalmas összes befektetés figyelembevétele érdekében lehetővé kell tenni, hogy a számlálóban szerepeljenek az infrastrukturális eszközök, ingatlaneszközök, értékpapírosítási eszközök és egyéb pénzügyi termékekbe történő befektetések, az (EU) 2020/852 rendelet 5. cikkének első bekezdésében és 6. cikkének első bekezdésében említettek szerint. Mivel nincsenek megbízható módszerek annak meghatározására, hogy a származtatott termékek révén elért kitettségek milyen mértékben minősülnek környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekkel szembeni kitettségeknek, ezeket a kitettségeket nem szabad a számlálóban szerepeltetni. A nevezőben az összes befektetés piaci értékének kell szerepelnie.

(34)

Jelenleg nincs megfelelő módszertan annak kiszámítására, hogy a központi kormányzatokkal, központi bankokkal és szupranacionális kibocsátókkal szembeni kitettségek (szuverén kitettségek) milyen mértékben minősülnek környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekkel szembeni kitettségeknek. A végső befektetők tudatosságának növelése érdekében kétféleképpen lehet kiszámítani és grafikus formában megjeleníteni a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe történő befektetések mértékét. Az első lehetőség, hogy meg kell engedni a központi kormányzatok, központi bankok és szupranacionális kibocsátók által kibocsátott olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba történő befektetések szerepeltetését a számlálóban, ahol a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok feltételei előírják, hogy az abból származó bevételeket környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre fordítsák, valamint a központi kormányzatok, központi bankok és szupranacionális kibocsátók által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba történő befektetések szerepeltetését a nevezőben, a bevételek felhasználásától függetlenül. A végső befektetők befektetési döntéseinek további információkkal való segítése érdekében a pénzügyi piaci szereplőknek magyarázatot kell adniuk arra, hogy egyes szuverén kitettségek miért nem környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekkel szembeniek, többek között azt a tényt feltüntetve – amennyiben ez így van –, hogy nem állnak rendelkezésre megfelelő módszerek annak kiszámítására, hogy ezek a kitettségek milyen mértékben minősülnek környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekkel szembeni kitettségeknek. A második lehetőség a szuverén kitettségek kizárása a számlálóból és a nevezőből, ami tovább javítja a pénzügyi termékek összehasonlíthatóságát, és lehetővé teszi a végső befektetők számára annak értékelését, hogy a pénzügyi termékek milyen mértékben fektetnek be környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe az állampapír-kitettségek bevonása nélkül.

(35)

A pénzügyi piaci szereplők számára lehetővé kell tenni, hogy harmadik fél adatszolgáltatókra hagyatkozzanak, amennyiben a vállalkozások még nem tettek eleget az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében meghatározott kötelezettségüknek, amely szerint közzé kell tenniük az arra vonatkozó információkat, hogy tevékenységeik hogyan és milyen mértékben kapcsolódnak olyan gazdasági tevékenységekhez, amelyek az említett rendelet 3. és 9. cikke értelmében környezeti szempontból fenntarthatónak minősülnek. Az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében előírt közzétételek hatálya alá nem tartozó befektetést befogadó vállalkozásokba történő befektetések értékeléséhez a pénzügyi piaci szereplőknek a nyilvánosan közzétett adatokat kell értékelniük és használniuk. A pénzügyi piaci szereplők számára csak akkor engedhető meg, hogy közvetlenül a befektetést befogadó társaságoktól vagy harmadik felektől kapott adatokat használjanak, ha ezek az adatok nem állnak rendelkezésre, feltéve, hogy az ilyen közzétételek alapján rendelkezésre bocsátott adatok egyenértékűek az említett 8. cikk szerinti közzétételek alapján rendelkezésre bocsátott adatokkal.

(36)

Biztosítani kell, hogy a pénzügyi termékek következetesen közzétegyék az arra vonatkozó információkat, hogy a nem pénzügyi vállalkozásnak minősülő befektetést befogadó vállalkozásokba történő befektetések milyen mértékben minősülnek környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe történő befektetéseknek az (EU) 2020/852 rendelet 3. és 9. cikke szerint. E célból, az említett mérték méréséhez, a pénzügyi piaci szereplőknek vagy az árbevétel, vagy a tőkekiadások vagy a működési költségek részarányát kell választaniuk az egyes pénzügyi termékek fő teljesítménymutatójának kiszámításához, és az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében említett dokumentumok vagy információk mellékleteiben közzé kell tenniük ezt a választást. A pénzügyi termékek összehasonlíthatóságának biztosítása és a végső befektetők számára az érthetőség megkönnyítése érdekében a fő teljesítménymutatónak alapértelmezés szerint az árbevételnek kell lennie. A tőkekiadások vagy a működési költségek csak akkor alkalmazhatók, ha a pénzügyi termék jellemzői indokolják annak használatát, különösen, ha a tőkekiadások vagy a működési költségek jobban tükrözik az említett pénzügyi termékek környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe történő befektetésének mértékét, és feltéve, hogy ezek alkalmazását megindokolják. Azon befektetést befogadó vállalkozások esetében, amelyek az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (6) 1. cikkének 8. pontjában meghatározott pénzügyi vállalkozásnak minősülnek, az összehasonlíthatóságot úgy kell elérni, hogy az azonos típusú pénzügyi vállalkozásokra ugyanazon fő teljesítménymutatót kell alkalmazni. A nem-életbiztosítási tevékenységeket folytató biztosítók és viszontbiztosítók esetében lehetővé kell tenni, hogy a befektetési és a biztosítási fő teljesítménymutatókat egyetlen fő teljesítménymutatóban kombinálják. A végső befektetők rendelkezésére álló átláthatóság előmozdítása érdekében elő kell írni, hogy az arra vonatkozó időszakos közzétételek, hogy a pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések hogyan és milyen mértékben történnek környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe, összehasonlítsák az e gazdasági tevékenységekbe történő befektetéseknek a szerződéskötés előtti közzétételekben szereplő célarányaival. Az összehasonlíthatóság és az átláthatóság biztosítása érdekében az időszakos közzétételeknek az árbevétel, a tőkekiadások és a működési költségek arányában fel kell tüntetniük, hogy a befektetések milyen mértékben történtek az említett gazdasági tevékenységekbe.

(37)

E rendelet rendelkezései szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mivel mind azokkal az információkkal foglalkoznak, amelyeket a pénzügyi piaci szereplőknek és a pénzügyi tanácsadóknak az (EU) 2019/2088 rendeletben előírt, fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekkel kapcsolatban szolgáltatniuk kell a pénzügyi szolgáltatási ágazatban. Az egyidejűleg hatályba léptetendő rendelkezések közötti koherencia biztosítása, valamint annak elősegítése érdekében, hogy a pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók átfogó képet kapjanak az említett rendelet szerinti kötelezettségeikről, megfelelő egyetlen rendeletbe foglalni a 2a. cikk (3) bekezdésében, a 4. cikk (6) bekezdésének harmadik albekezdésében, a 4. cikk (7) bekezdésének második albekezdésében, a 8. cikk (3) bekezdésének negyedik albekezdésében, a 8. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdésében, a 9. cikk (5) bekezdésének negyedik albekezdésében, a 9. cikk (6) bekezdésének negyedik albekezdésében, a 10. cikk (2) bekezdésének negyedik albekezdésében, a 11. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdésében és a 11. cikk (5) bekezdésének negyedik albekezdésében előírt szabályozástechnikai standardokat.

(38)

E rendelet az Európai Bankhatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság és az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (a továbbiakban együtt: európai felügyeleti hatóságok) által az Európai Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(39)

Az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 54. cikkében, az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 54. cikkében és az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 54. cikkében említett európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezték az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérték az 1093/2010/EU rendelet 37. cikkével összhangban létrehozott Banki Érdekképviseleti Csoport, az 1094/2010/EU rendelet 37. cikkével összhangban létrehozott Biztosítási és Viszontbiztosítási Érdekképviseleti Csoport, valamint az 1095/2010/EU rendelet 37. cikkével összhangban létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport tanácsát.

(40)

Lehetővé kell tenni a pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók számára, hogy alkalmazkodjanak az e felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott követelményekhez. A rendelet alkalmazásának kezdőnapját ezért 2023. január 1-jében kell meghatározni. Meg kell azonban követelni azoktól a pénzügyi piaci szereplőktől, amelyek az (EU) 2019/2088 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említettek szerint vagy az említett rendelet 4. cikkének (3) vagy (4) bekezdésében előírtak szerint 2022. december 31-ig figyelembe vették a befektetési döntéseknek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásait, hogy a 2022. január 1-jétől 2022. december 31-ig tartó első időszak tekintetében 2023. június 30-ig tegyék közzé weboldalukon az említett hatásokra vonatkozó információkat a „Nyilatkozat a befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásairól” című külön szakaszokban,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

MEGHATÁROZÁSOK ÉS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(1)

„pénzügyi vállalkozás”: a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott ABAK, a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott alapkezelő társaság, a 2009/65/EK irányelv 27., 28. és 29. cikkével összhangban engedélyezett olyan befektetési társaság, amelynek irányításával nem az említett irányelv 6., 7. és 8. cikkével összhangban engedélyezett alapkezelő társaságot bíztak meg, az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézet, az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározott befektetési vállalkozás, a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) 13. cikkének 1. pontjában meghatározott biztosító, a 2009/138/EK irányelv 13. cikkének 4. pontjában meghatározott viszontbiztosító vagy bármely, hasonló tevékenységeket végző, harmadik ország joga alá tartozó és harmadik ország felügyeleti hatósága által felügyelt harmadik országbeli szervezet;

(2)

„nem pénzügyi vállalkozás”: olyan vállalkozás, amely nem az 1. pontban meghatározott pénzügyi vállalkozás;

(3)

„szuverén kitettség”: központi kormányzatokkal, központi bankokkal és szupranacionális kibocsátókkal szembeni kitettség;

(4)

„környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenység”: az (EU) 2020/852 rendelet 3. cikkében meghatározott követelményeknek megfelelő gazdasági tevékenység;

(5)

„átállási gazdasági tevékenység”: az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő gazdasági tevékenység;

(6)

„támogató gazdasági tevékenység”: az (EU) 2020/852 rendelet 16. cikkében meghatározott követelményeknek megfelelő gazdasági tevékenység.

2. cikk

Az információk megjelenítésének általános elvei

(1)   A pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók az e rendeletben előírt információkat díjmentesen, könnyen hozzáférhető, megkülönböztetéstől mentes, jól látható, egyszerű, tömör, érthető, tisztességes, egyértelmű és nem félrevezető módon bocsátják rendelkezésre. A pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók az e rendeletben előírt információkat könnyen olvasható módon és formátumban jelenítik meg, olvasható méretű karakterek használatával, könnyen érthető stílusban. A pénzügyi piaci szereplők módosíthatják az e rendelet I–V. mellékletében meghatározott mintadokumentumokban használt karakterek méretét és betűtípusát, valamint a színeket.

(2)   Amennyiben az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében és 11. cikkének (2) bekezdésében említett ágazati jogszabályok nem rendelkeznek másként, a pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók az e rendeletben előírt információkat kereshető elektronikus formátumban bocsátják rendelkezésre.

(3)   A pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók naprakészen tartják az e rendelettel összhangban a weboldalukon közzétett információkat. A közzététel és az aktualizálások időpontját egyértelműen feltüntetik. A pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók a letölthető fájlként megjelenített információk esetében a fájl nevében feltüntetik a változat számát.

(4)   A pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók az e rendelettel összhangban közzétett információkban a jogalanyokat és a pénzügyi termékeket jogalany-azonosítóval (LEI), illetve nemzetközi értékpapír-azonosító számmal (ISIN) azonosítják, ha az rendelkezésre áll.

3. cikk

Indexkosárból álló referenciamutatók

Ha a referenciamutatóként kijelölt index indexkosárból áll, a pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók a kosár egésze és minden egyes indexe tekintetében megadják az indexre vonatkozó információkat.

II. FEJEZET

A FENNTARTHATÓSÁGI TÉNYEZŐKRE GYAKOROLT KÁROS HATÁSOKKAL KAPCSOLATOS ÁTLÁTHATÓSÁG

1. SZAKASZ

Pénzügyi piaci szereplők

4. cikk

A pénzügyi piaci szereplők nyilatkozata befektetési döntéseik fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásainak figyelembevételéről

(1)   Az (EU) 2019/2088 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában vagy 4. cikkének (3) vagy (4) bekezdésében említett pénzügyi piaci szereplők minden év június 30-ig közzéteszik a weboldalukon, egy „Nyilatkozat a befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásairól” című külön szakaszban, az (EU) 2019/2088 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, továbbá 4. cikkének (2), (3) és (4) bekezdésében, valamint az e rendelet 4–10. cikkében említett információkat. Ezen információk az előző év január 1-jétől december 31-ig tartó időszakra vonatkoznak, és azokat az e rendelet 23. cikkében említett „Fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek” című szakaszban kell közzétenni.

(2)   A pénzügyi piaci szereplők az (1) bekezdésben említett nyilatkozatot az I. melléklet 1. táblázatában meghatározott mintadokumentum szerinti formátumban teszik közzé.

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve azon pénzügyi piaci szereplők esetében, amelyek első alkalommal teszik közzé az (EU) 2019/2088 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában vagy 4. cikkének (3) vagy (4) bekezdésében említett nyilatkozatot, az (1) bekezdésben említett információ a befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásainak első alkalommal történő figyelembevétele napjától az adott év december 31-ig tartó időszakra vonatkozik. Ezek a pénzügyi piaci szereplők az (1) bekezdésben említett nyilatkozatban szereplő információkat a következő év június 30-ig közzéteszik.

5. cikk

Összefoglaló szakasz

Az I. melléklet 1. táblázatának összefoglaló szakaszában a pénzügyi piaci szereplők a következőket tüntetik fel:

a)

annak a pénzügyi piaci szereplőnek a nevét, amelyre a fenntarthatóság szempontjából káros hatások vonatkoznak;

b)

azt a tényt, hogy figyelembe veszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat;

c)

a nyilatkozat referencia-időszakát;

d)

a főbb káros hatásokra vonatkozó összefoglalót.

Az I. melléklet 1. táblázatának összefoglaló szakaszát a következő nyelvek mindegyikén el kell készíteni:

a)

a pénzügyi piaci szereplő székhely szerinti tagállama hivatalos nyelveinek egyike és, ha az ettől eltérő, még egy, a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelv;

b)

a fogadó tagállam hivatalos nyelveinek egyike, ha a pénzügyi piaci szereplő valamely pénzügyi terméke ott elérhető.

Az összefoglaló szakasz kinyomtatva legfeljebb két A4-es oldal terjedelmű lehet.

6. cikk

A befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásainak ismertetése

(1)   Az I. melléklet 1. táblázatának „A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások ismertetése” című szakaszában a pénzügyi piaci szereplők minden olyan mezőt kitöltenek, amely a befektetési döntéseik fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásaival kapcsolatos mutatókra vonatkozik, továbbá megadják a következők mindegyikét:

a)

információk legalább egy további, éghajlati vagy a környezettel kapcsolatos egyéb mutatóra vonatkozóan az I. melléklet 2. táblázatában meghatározottak szerint;

b)

információk legalább egy további, társadalmi és munkavállalói kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció és a vesztegetés elleni küzdelemmel kapcsolatos mutatóra vonatkozóan az I. melléklet 3. táblázatában meghatározottak szerint;

c)

információk egy fenntarthatósági tényezőre gyakorolt további főbb káros hatások azonosítására és értékelésére használt egyéb mutatókra vonatkozóan.

(2)   Az I. melléklet 1. táblázatának „A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások ismertetése” című szakaszában a pénzügyi piaci szereplők ismertetik az azonosított főbb káros hatások elkerülése vagy csökkentése érdekében az előző év január 1-je és december 31-e közötti időszakban hozott intézkedéseket, valamint a január 1-jétől december 31-ig tartó következő időszakra tervezett intézkedéseket vagy kitűzött célokat.

(3)   A pénzügyi piaci szereplők az I. melléklet 1. táblázatának „A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások ismertetése” című szakaszában a „Hatás” oszlopban a hatás értékét a január 1-jétől december 31-ig tartó adott időszak március 31-i, június 30-i, szeptember 30-i és december 31-i hatásértékének átlagaként adják meg.

7. cikk

A befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásainak azonosítására és rangsorolására szolgáló politikák ismertetése

(1)   Az I. melléklet 1. táblázatának „A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások azonosítására és rangsorolására szolgáló politikák ismertetése” című szakaszában a pénzügyi piaci szereplők ismertetik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások azonosítására és rangsorolására szolgáló politikáikat, valamint azok naprakészen tartásának és alkalmazásának mikéntjét, ideértve a következők mindegyikét:

a)

az a nap, amelyen a pénzügyi piaci szereplő irányító testülete jóváhagyta ezeket a politikákat;

b)

a politikák végrehajtásáért való felelősség megosztásának módja a szervezeti stratégiákon és eljárásokon belül;

c)

a 6. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett mutatók kiválasztására, valamint a 6. cikk (1) bekezdésében említett főbb káros hatások azonosítására és értékelésére szolgáló módszertan és különösen annak magyarázata, hogy e módszertan miként veszi figyelembe a főbb káros hatások előfordulásának valószínűségét és súlyosságát, valamint potenciálisan helyrehozhatatlan jellegét;

d)

az e bekezdés c) pontjában említett módszertan esetleges hibahatára és annak magyarázata;

e)

a felhasznált adatforrások.

(2)   Ha az alkalmazott mutatók bármelyikével kapcsolatos információ nem áll kész formában rendelkezésre, a pénzügyi piaci szereplők az I. melléklet 1. táblázatának „A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások azonosítására és rangsorolására szolgáló politikák ismertetése” című szakaszában részletezik, hogy milyen konkrét erőfeszítéseket tettek az információk megszerzésére akár közvetlenül a befektetést befogadó vállalkozások megkeresésével, akár kiegészítő kutatással, akár harmadik személy adatszolgáltatók vagy külső szakértők bevonásával, akár észszerű feltételezések megtételével.

8. cikk

Szerepvállalási politikák szakasz

(1)   Az I. melléklet 1. táblázatának „Szerepvállalási politikák” című szakaszában a pénzügyi piaci szereplők megadják a következő információkat:

a)

adott esetben a 2007/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) 3 g. cikkében említett szerepvállalási politikák rövid összefoglalója;

b)

a főbb káros hatások csökkentésére irányuló bármely egyéb szerepvállalási politika rövid összefoglalója.

(2)   Az (1) bekezdésben említett rövid összefoglaló ismerteti a következők mindegyikét:

a)

az (1) bekezdésben említett szerepvállalási politikákban figyelembe vett káros hatásokra vonatkozó mutatók;

b)

a szerepvállalási politikák kiigazításának módja abban az esetben, ha a főbb káros hatások egynél több adatszolgáltatási időszak alatt sem csökkennek.

9. cikk

Nemzetközi standardokra való hivatkozások szakasz

(1)   Az I. melléklet 1. táblázatának „Nemzetközi standardokra való hivatkozások” című szakaszában a pénzügyi piaci szereplők ismertetik, hogy megfelelnek-e a felelős üzleti magatartásra vonatkozó kódexeknek és a nemzetközileg elismert átvilágítási és adatszolgáltatási standardoknak, és ha igen, milyen mértékben, valamint adott esetben a Párizsi Megállapodás célkitűzéseihez való igazodásuk mértékét.

(2)   Az (1) bekezdésben említett ismertetésnek a következőkről kell információkat adnia:

a)

a 6. cikk (1) bekezdésében említett fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások vizsgálatához használt azon mutatók, amelyek az (1) bekezdésben említett megfelelést vagy igazodást mérik;

b)

az (1) bekezdésben említett megfelelés vagy igazodás méréséhez használt módszertan és adatok, beleértve az alkalmazási kör és az adatforrások ismertetését, valamint azt, hogy az alkalmazott módszertan hogyan jelzi előre a befektetést befogadó vállalkozások főbb káros hatásait;

c)

alkalmaznak-e előretekintő éghajlatváltozási forgatókönyvet, és ha igen, a forgatókönyv neve és készítője, és elkészítésének időpontja;

d)

előretekintő éghajlatváltozási forgatókönyv hiányában annak magyarázata, hogy a pénzügyi piaci szereplő miért tartja irrelevánsnak az előretekintő éghajlatváltozási forgatókönyveket.

10. cikk

Időbeli összehasonlítás

Ha a pénzügyi piaci szereplők a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásokat a 6. cikk szerinti beszámolási időszakot megelőző időszak tekintetében már ismertették, akkor az I. melléklet 1. táblázatának „A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások ismertetése” című szakaszában be kell mutatniuk a beszámolási időszak és a korábbi beszámolási időszakok közötti időbeli összehasonlítást, majd a későbbiekben – legfeljebb öt korábbi időszak tekintetében – minden egyes korábbi beszámolási időszakkal való összehasonlítást.

2. SZAKASZ

Pénzügyi tanácsadók

11. cikk

A pénzügyi tanácsadók nyilatkozata a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások figyelembevételéről biztosítási és befektetési tanácsadásuk során

(1)   Az (EU) 2019/2088 rendelet 2. cikkének 11. a) és 11. b) pontjában említett azon pénzügyi tanácsadók, amelyek alkalmazzák az említett rendelet 4. cikke (5) bekezdésének a) pontját, a weboldaluk egy „Nyilatkozat a biztosítási tanácsadás fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásairól” című külön szakaszában közzéteszik az említett rendelet 4. cikke (5) bekezdésének a) pontjában említett információkat.

(2)   Az (EU) 2019/2088 rendelet 2. cikkének 11. c)–f) pontjában említett azon pénzügyi tanácsadók, amelyek alkalmazzák az említett rendelet 4. cikke (5) bekezdésének a) pontját, a weboldaluk egy „Nyilatkozat a befektetési tanácsadás fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásairól” című külön szakaszában közzéteszik az említett rendelet 4. cikke (5) bekezdésének a) pontjában említett információkat.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett nyilatkozatnak és információknak részletesen be kell mutatniuk azt a folyamatot, amelynek keretében a pénzügyi tanácsadók kiválasztják a tanácsadás tárgyát képező pénzügyi termékeket, ideértve a következők mindegyikét:

a)

a pénzügyi tanácsadók miként használják fel a pénzügyi piaci szereplők által e rendelet alapján közzétett információkat;

b)

a pénzügyi tanácsadók a pénzügyi termékek rangsorolását és kiválasztását az I. melléklet 1. táblázatában felsorolt mutatók és bármely további mutató alapján végzik-e, és adott esetben az alkalmazott rangsorolási és kiválasztási módszertan ismertetése;

c)

a pénzügyi termékek kiválasztására vagy az azokkal kapcsolatos tanácsadásra használt, az I. melléklet 1. táblázatában felsorolt főbb káros hatásokon alapuló bármely kritérium vagy küszöbérték.

3. SZAKASZ

A pénzügyi piaci szereplők nyilatkozata a befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásainak figyelmen kívül hagyásáról, valamint a pénzügyi tanácsadók nyilatkozata a befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásainak figyelmen kívül hagyásáról befektetési és biztosítási tanácsadásuk során

12. cikk

A pénzügyi piaci szereplők nyilatkozata befektetési döntéseik fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásainak figyelmen kívül hagyásáról

(1)   Az (EU) 2019/2088 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett pénzügyi piaci szereplők a weboldaluk egy „A befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásainak figyelmen kívül hagyása” című külön szakaszában közzéteszik az említett rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett információkat.

(2)   Az (1) bekezdésben említett nyilatkozatnak az alábbiak mindegyikét tartalmaznia kell:

a)

jól látható nyilatkozat arról, hogy a pénzügyi piaci szereplő nem veszi figyelembe befektetési döntéseinek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásait;

b)

annak indoklása, hogy a pénzügyi piaci szereplő miért nem veszi figyelembe befektetési döntéseinek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásait, és adott esetben az arra vonatkozó információ, hogy a pénzügyi piaci szereplő tervezi-e figyelembe venni ezeket a káros hatásokat az I. melléklet 1. táblázatában felsorolt mutatók alapján, és ha igen, mikor.

13. cikk

A pénzügyi tanácsadók nyilatkozata a befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásainak figyelmen kívül hagyásáról befektetési és biztosítási tanácsadásuk során

(1)   Az (EU) 2019/2088 rendelet 2. cikkének 11. a) és 11. b) pontjában említett azon pénzügyi tanácsadók, amelyek alkalmazzák az említett rendelet 4. cikke (5) bekezdésének b) pontját, a weboldaluk egy „A biztosítási tanácsadás fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásainak figyelmen kívül hagyása” című külön szakaszában közzéteszik az említett rendelet 4. cikke (5) bekezdésének b) pontjában említett információkat.

(2)   Az (EU) 2019/2088 rendelet 2. cikkének 11. c)–f) pontjában említett azon pénzügyi tanácsadók, amelyek alkalmazzák az említett rendelet 4. cikke (5) bekezdésének b) pontját, a weboldaluk egy „A befektetési tanácsadás fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásainak figyelmen kívül hagyása” című külön szakaszában közzéteszik az említett rendelet 4. cikke (5) bekezdésének b) pontjában említett információkat.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett nyilatkozatnak és információknak az alábbiak mindegyikét tartalmazniuk kell:

a)

jól látható nyilatkozat arról, hogy a pénzügyi tanácsadó a befektetési vagy biztosítási tanácsadás során nem veszi figyelembe a befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásait;

b)

annak indoklása, hogy a pénzügyi tanácsadó a befektetési vagy biztosítási tanácsadás során miért nem veszi figyelembe a befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásait, és adott esetben az arra vonatkozó információ, hogy a pénzügyi tanácsadó tervezi-e figyelembe venni ezeket a káros hatásokat az I. melléklet 1. táblázatában felsorolt mutatók alapján, és ha igen, mikor.

III. FEJEZET

TERMÉKEKRE VONATKOZÓ, SZERZŐDÉSKÖTÉS ELŐTTI KÖZZÉTÉTEL

1. SZAKASZ

A környezeti és társadalmi jellemzők előmozdítása

14. cikk

Az (EU) 2019/2088 rendelet 8. cikkének (1), (2) és (2a) bekezdése alapján közzéteendő szerződéskötés előtti tájékoztatás pénzügyi piaci szereplők általi megjelenítése

(1)   A pénzügyi piaci szereplők az (EU) 2019/2088 rendelet 8. cikkének (1), (2) és (2a) bekezdése alapján közzéteendő információkat az e rendelet II. mellékletében meghatározott mintadokumentum szerinti formátumban mutatják be. Ezeket az információkat mellékletként kell csatolni az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében említett dokumentumokhoz vagy információkhoz.

(2)   A pénzügyi piaci szereplők az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében említett dokumentumok vagy információk fő szövegében jól látható nyilatkozatot tesznek közzé arról, hogy a környezeti vagy társadalmi jellemzőkre vonatkozó információk az említett dokumentumok vagy információk mellékletében állnak rendelkezésre.

(3)   A pénzügyi piaci szereplők az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében említett dokumentumok vagy információk mellékletének elején megadják a következő információk mindegyikét:

a)

a pénzügyi termék tervez-e eszközölni fenntartható befektetéseket;

b)

a pénzügyi termék előmozdít-e környezeti vagy társadalmi jellemzőket anélkül, hogy rendelkezne fenntartható befektetési célkitűzéssel.

15. cikk

A fenntartható befektetéssel kapcsolatos információk az eszközallokáció szakaszban a környezeti jellemzőket előmozdító pénzügyi termékekre vonatkozóan

(1)   Az (EU) 2020/852 rendelet 6. cikkének első albekezdésében említett pénzügyi termékek esetében a pénzügyi piaci szereplőknek a II. mellékletben meghatározott mintadokumentum „A környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések milyen minimális mértékben igazodnak az uniós taxonómiához?” című szakaszában meg kell adniuk a következők mindegyikét:

a)

grafikus formában, kördiagramon az alábbiakat:

i.

az összesített befektetésekből milyen rész minősül környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe történő befektetésnek, az e rendelet 17. cikkének (1)–(4) bekezdésével összhangban kiszámítva;

ii.

a szuverén kitettséget nem tartalmazó összesített befektetésekből milyen rész minősül környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe történő befektetésnek, az e rendelet 17. cikkének (5) bekezdésével összhangban kiszámítva;

b)

a pénzügyi termékek alapjául szolgáló, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe történő befektetések leírása, beleértve azt is, hogy az említett befektetéseknek az (EU) 2020/852 rendelet 3. cikkében meghatározott követelményeknek való megfeleléséhez szükséges-e egy vagy több könyvvizsgáló által nyújtott bizonyosság vagy egy vagy több harmadik fél általi ellenőrzés, és ha igen, a könyvvizsgáló vagy harmadik fél neve vagy nevei;

c)

amennyiben a pénzügyi termékek környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységektől eltérő gazdasági tevékenységekbe fektetnek be, az okok egyértelmű magyarázata;

d)

amennyiben a pénzügyi termékek rendelkeznek szuverén kitettségekkel, és a pénzügyi piaci szereplő nem tudja felmérni, hogy ezek a kitettségek milyen mértékben járulnak hozzá környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekhez, szöveges magyarázat arról, hogy az említett kitettségekből álló befektetések mekkora részt képviselnek az összes befektetésből.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a pénzügyi piaci szereplők a következőket használják:

a)

ugyanazt a fő teljesítménymutatót a nem pénzügyi vállalkozásokba történt összesített befektetésekre vonatkozóan;

b)

ugyanazt a fő teljesítménymutatót az azonos típusú pénzügyi vállalkozásokba történt összesített befektetésekre vonatkozóan.

A nem-életbiztosítási tevékenységeket folytató biztosítók és viszontbiztosítók esetében a fő teljesítménymutató az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkével összhangban kombinálhatja a befektetési és a biztosítási fő teljesítménymutatókat.

(3)   Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a leírás a következők mindegyikét tartalmazza:

a)

a befektetést befogadó nem pénzügyi vállalkozások esetében azt, hogy a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe történő befektetések mértékét az árbevétel alapján mérik-e, vagy a pénzügyi termék jellemzői miatt a pénzügyi piaci szereplő úgy döntött-e, hogy a számítás jobban tükrözi a valóságot, ha ennek mértékét tőkekiadással vagy működési költséggel mérik, valamint a döntés okát, beleértve annak magyarázatát, hogy ez a döntés miért megfelelő a pénzügyi termék befektetői számára;

b)

amennyiben a befektetést befogadó vállalkozások nyilvános közzétételeiből nem érhető el könnyen információ arról, hogy a befektetések milyen mértékben történtek környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe, annak részletei, hogy a pénzügyi piaci szereplő kapott-e közvetlenül ezzel egyenértékű információt a befektetést befogadó vállalkozásoktól vagy harmadik fél szolgáltatóktól;

c)

az átállási gazdasági tevékenységekbe és a támogató gazdasági tevékenységekbe történő befektetések minimális arányának bontása, minden esetben a pénzügyi termék összes befektetésének százalékában kifejezve.

16. cikk

A fenntartható befektetéssel kapcsolatos információk az eszközallokáció szakaszban a társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékekre vonatkozóan

A környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító és társadalmi célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetésekre vonatkozó kötelezettségvállalást tartalmazó pénzügyi termékek esetében a pénzügyi piaci szereplők a II. mellékletben meghatározott mintadokumentum „A pénzügyi termék tervezett eszközallokációja” című szakaszában feltüntetik az említett fenntartható befektetések minimális részarányát.

17. cikk

A környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe történt befektetések mértékének kiszámítása

(1)   A környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe történt befektetések mértékét a következő képlet szerint kell kiszámítani:

Image 1

ahol „a pénzügyi termék környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe történő befektetései” a pénzügyi termék következő befektetései piaci értékének összege:

a)

a befektetést befogadó vállalkozások hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjai és részvényei esetében, amennyiben e befektetést befogadó vállalkozások tevékenységeinek egy része környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekhez kapcsolódik, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy részvények ezen részének piaci értéke;

b)

az a) pontban említettektől eltérő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében, amennyiben az említett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok feltételei szerint a bevétel egy része kizárólag környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre használható fel, ezen rész piaci értéke;

c)

a környezeti szempontból fenntartható kötvényekről szóló uniós jogszabályok alapján kibocsátott kötvények esetében e kötvények piaci értéke;

d)

a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységnek minősülő ingatlaneszközökbe történő befektetések esetében e befektetések piaci értéke;

e)

a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységnek minősülő infrastrukturális eszközökbe történő befektetések esetében e befektetések piaci értéke;

f)

a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó mögöttes kitettségekkel rendelkező, az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) 2. cikkének 19. pontjában meghatározott értékpapírosítási pozíciókba történő befektetések esetében e kitettségek arányának piaci értéke;

g)

az (EU) 2020/852 rendelet 5. cikkének első bekezdésében és 6. cikkének első bekezdésében említett pénzügyi termékekbe történő befektetések esetében az említett pénzügyi termékek környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe történt befektetései hányadának az e cikkel összhangban kiszámított piaci értéke.

A környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe történt befektetések mértékét a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) 3. cikkének (4) és (5) bekezdésében meghatározott, a nettó rövid pozíciók kiszámításához használt módszer alkalmazásával kell kiszámítani.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a befektetést befogadó vállalkozások környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó tevékenységeinek arányát a pénzügyi termék befektetéseire vonatkozó legmegfelelőbb fő teljesítménymutatók alapján, a következő információk felhasználásával kell kiszámítani:

a)

az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett befektetést befogadó vállalkozások esetében az e befektetést befogadó vállalkozások által az említett cikkel összhangban tett közzétételek;

b)

más befektetést befogadó vállalkozások esetében a pénzügyi piaci szereplő által közvetlenül a befektetést befogadó vállalkozásoktól vagy harmadik fél szolgáltatóktól szerzett egyenértékű információk.

(3)   A 15. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 19. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett közzétételeknél azon befektetést befogadó vállalkozások esetében, amelyek az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendelet értelmében a nem pénzügyi információk közzétételére kötelezett nem pénzügyi vállalkozások, valamint az e kötelezettség hatálya alá nem tartozó egyéb nem pénzügyi vállalkozások esetében a (2) bekezdésben említett számítás során az árbevételt kell használni azonos típusú fő teljesítménymutatóként az összes nem pénzügyi vállalkozás esetében.

(4)   A (3) bekezdéstől eltérve, amennyiben – a pénzügyi termék jellemzői miatt – a tőkekiadások vagy a működési költségek használata esetén a számítás jobban tükrözi a valóságot arra vonatkozóan, hogy a befektetés milyen mértékben történt környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe, a számítás e két fő teljesítménymutató közül a leginkább megfelelőt is használhatja. Az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó pénzügyi vállalkozásnak minősülő befektetést befogadó vállalkozások és az e kötelezettség hatálya alá nem tartozó egyéb pénzügyi vállalkozások esetében a (2) bekezdésben említett számításnak az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendelet III. melléklete 1.1. szakaszának b)–e) pontjában említett fő teljesítménymutatókat kell használnia.

(5)   A 15. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában, a 19. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában, az 55. cikk (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában és a 62. cikk (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában említett közzétételekre e cikk (1)–(4) bekezdését kell alkalmazni, azzal a kivétellel, hogy a szuverén kitettségeket ki kell zárni az (1) bekezdésben szereplő képlet számlálójának és nevezőjének kiszámításából.

2. SZAKASZ

Fenntartható befektetési célkitűzés

18. cikk

Az (EU) 2019/2088 rendelet 9. cikkének (1)–(4a) bekezdése alapján közzéteendő, pénzügyi termékekre vonatkozó, szerződéskötés előtti tájékoztatás pénzügyi piaci szereplők általi megjelenítése

(1)   A pénzügyi piaci szereplők az (EU) 2019/2088 rendelet 9. cikkének (1)–(4a) bekezdése és az e szakasz alapján közzéteendő információkat az említett rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében említett dokumentumok vagy információk mellékletében mutatják be. Ezeket az információkat az e rendelet III. mellékletében meghatározott mintadokumentumnak megfelelő formában kell bemutatniuk.

(2)   A pénzügyi piaci szereplők az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében említett dokumentum vagy információk fő szövegében jól látható nyilatkozatot tesznek közzé arról, hogy a fenntartható befektetésre vonatkozó információk a mellékletben állnak rendelkezésre.

(3)   A pénzügyi piaci szereplők az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében említett dokumentum vagy információk mellékletének elején nyilatkozatot tesznek közzé arról, hogy a pénzügyi termék fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkezik.

19. cikk

A fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékekre vonatkozó, fenntartható befektetéssel kapcsolatos információk

(1)   Az (EU) 2020/852 rendelet 5. cikkének első bekezdésében említett pénzügyi termékek esetében a pénzügyi piaci szereplőknek a III. mellékletben meghatározott mintadokumentum „A fenntartható befektetések eszközallokációja és minimális részaránya” című szakaszában meg kell adniuk a következők mindegyikét:

a)

grafikus formában, kördiagramon az alábbiakat:

i.

az e rendelet 15. cikke (1) bekezdése a) pontja i. alpontjának megfelelő információ;

ii.

az e rendelet 15. cikke (1) bekezdése a) pontja ii. alpontjának megfelelő információ;

b)

az e rendelet 15. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelő leírás;

c)

amennyiben a pénzügyi termékek környezeti célkitűzéshez hozzájáruló olyan gazdasági tevékenységekbe fektetnek, amelyek nem környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek, az okok egyértelmű magyarázata;

d)

amennyiben a pénzügyi termékek rendelkeznek szuverén kitettségekkel, és a pénzügyi piaci szereplő nem tudja felmérni, hogy ezek a kitettségek milyen mértékben járulnak hozzá környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekhez, szöveges magyarázat arról, hogy az említett kitettségekből álló befektetések mekkora részt képviselnek az összes befektetésből.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a pénzügyi piaci szereplők alkalmazzák a 15. cikk (2) bekezdését.

(3)   Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a pénzügyi piaci szereplők alkalmazzák a 15. cikk (3) bekezdését.

(4)   Társadalmi célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységbe fektető pénzügyi termékek esetén a pénzügyi piaci szereplőknek a III. mellékletben meghatározott mintadokumentum „A fenntartható befektetések eszközallokációja és minimális részaránya” című szakaszában meg kell adniuk ezen befektetések minimális részarányát.

3. SZAKASZ

Befektetési lehetőséggel rendelkező pénzügyi termékek

20. cikk

Legalább egy olyan mögöttes befektetési lehetőséggel rendelkező pénzügyi termékek, amely alapján az adott pénzügyi termék környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi terméknek minősül

(1)   A 14–17. cikktől eltérve, ha egy pénzügyi termék befektetési lehetőségeket kínál a befektetőnek, és e befektetési lehetőségek közül legalább egy alapján környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi terméknek minősül, a pénzügyi piaci szereplők az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében említett dokumentum vagy információk fő szövegében jól látható nyilatkozatot tesznek közzé, amelyben megerősítik a következők mindegyikét:

a)

a pénzügyi termék környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termék;

b)

e környezeti vagy társadalmi jellemzők csak akkor teljesülnek, ha a pénzügyi termék az e cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett listában szereplő befektetési lehetőségek közül legalább az egyikbe befektet, és ezen befektetések közül legalább egyet tart a pénzügyi termék tartási ideje alatt;

c)

az e jellemzőkre vonatkozó további információk az e cikk (3) bekezdésében említett mellékletekben vagy adott esetben az e cikk (5) bekezdésében említett hivatkozások útján állnak rendelkezésre.

(2)   Az (1) bekezdésben említett jól látható nyilatkozathoz csatolni kell a következők mindegyikét:

a)

a (3) bekezdésben említett befektetési lehetőségek listája, a befektetési lehetőségek adott bekezdés a), b) és c) pontjaiban említett kategóriáinak megfelelően bemutatva;

b)

a (3) bekezdés a), b) és c) pontjaiban említett egyes kategóriákba tartozó befektetési lehetőségek aránya a pénzügyi termék által kínált befektetési lehetőségek teljes számához viszonyítva.

(3)   A pénzügyi piaci szereplők az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében említett dokumentum vagy információ mellékleteiben minden alábbi információt megadnak a befektetési lehetőségek következő kategóriáira vonatkozóan:

a)

minden olyan befektetési lehetőség esetében, amely környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi terméknek minősül, az e rendelet 14–17. cikkében említett információk;

b)

minden olyan befektetési lehetőség esetében, amely fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi terméknek minősül, az e rendelet 18 és 19. cikkében említett információk;

c)

minden olyan befektetési lehetőség esetében, amely fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkezik, de nem pénzügyi termék, a fenntartható befektetési célkitűzésre vonatkozó információk.

(4)   A pénzügyi piaci szereplők a (3) bekezdés a) pontjában említett információkat a II. mellékletben meghatározott mintadokumentum szerinti formátumban, a (3) bekezdés b) pontjában említett információkat pedig a III. mellékletben meghatározott mintadokumentum szerinti formátumban mutatják be.

(5)   A (3) bekezdéstől eltérve, ha egy pénzügyi termék olyan sok befektetési lehetőséget kínál a befektetőknek, hogy az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében említett dokumentum vagy információ mellékleteiben a szükséges mellékletek nagy száma miatt nem adható egyértelmű és tömör információ e befektetési lehetőségekről, akkor a pénzügyi piaci szereplők az e cikk (3) bekezdésében említett információkat megadhatják úgy, hogy az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében említett dokumentum vagy információ fő szövegében hivatkoznak az említett bekezdésben szereplő azon irányelvek, rendeletek és nemzeti rendelkezések által előírt közzétételek mellékleteire, amelyekben a szóban forgó információk megtalálhatók.

21. cikk

Olyan mögöttes befektetési lehetőségekkel rendelkező pénzügyi termékek, amelyek mind fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkeznek

(1)   A 18 és a 19. cikktől eltérve, ha egy pénzügyi termék befektetési lehetőségeket kínál a befektetőnek, és e befektetési lehetőségek mind fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkeznek, a pénzügyi piaci szereplők az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében említett dokumentum vagy információ fő szövegében jól látható nyilatkozatban megerősítik, hogy a pénzügyi termék fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkezik, és hogy az e célkitűzéssel kapcsolatos információk az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében említett dokumentum vagy információ mellékleteiben vagy adott esetben az e cikk (5) bekezdésében említett hivatkozások útján állnak rendelkezésre.

(2)   Az (1) bekezdésben említett jól látható nyilatkozathoz csatolni kell a következők mindegyikét:

a)

a (3) bekezdésben említett befektetési lehetőségek listája, a befektetési lehetőségek adott bekezdés a) és b) pontjaiban említett kategóriáinak megfelelően bemutatva;

b)

a (3) bekezdés a) és b) pontjaiban említett befektetési lehetőségek közül az egyes kategóriákba tartozó befektetési lehetőségek aránya a pénzügyi termék által kínált befektetési lehetőségek teljes számához viszonyítva.

(3)   A pénzügyi piaci szereplők az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében említett dokumentum vagy információ mellékleteiben minden alábbi információt megadnak a befektetési lehetőségek következő kategóriáira vonatkozóan:

a)

minden olyan befektetési lehetőség esetében, amely fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi terméknek minősül, az e rendelet 18 és 19. cikkében említett információk;

b)

minden olyan befektetési lehetőség esetében, amely fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkezik, de nem pénzügyi termék, a fenntartható befektetési célkitűzésre vonatkozó információk.

(4)   A pénzügyi piaci szereplők a (3) bekezdés a) pontjában említett információkat a III. mellékletben meghatározott mintadokumentum szerint mutatják be.

(5)   A (3) bekezdéstől eltérve, ha egy pénzügyi termék olyan sok befektetési lehetőséget kínál a befektetőknek, hogy az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében említett dokumentum vagy információ mellékleteiben a szükséges mellékletek nagy száma miatt nem adható egyértelmű és tömör információ e befektetési lehetőségekkel kapcsolatban, akkor a pénzügyi piaci szereplők az e cikk (3) bekezdésében említett információkat megadhatják úgy, hogy az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében említett dokumentum vagy információ fő szövegében hivatkoznak az említett bekezdésben szereplő azon irányelvek, rendeletek és nemzeti rendelkezések által előírt közzétételek mellékleteire, amelyekben a szóban forgó információk megtalálhatók.

22. cikk

Információ azon mögöttes befektetési lehetőségekről, amelyek fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkeznek, de önmagukban nem pénzügyi termékek

A 20. cikk (3) bekezdésének c) pontjában és a 21. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett, fenntartható befektetési célkitűzésre vonatkozó információknak a következők mindegyikét tartalmazniuk kell:

a)

a fenntartható befektetési célkitűzés leírása;

b)

a fenntartható befektetési célkitűzés elérésének méréséhez használt mutatók listája;

c)

annak ismertetése, hogy a befektetések miként kerülik el a jelentős károkozást a fenntartható befektetési célkitűzések tekintetében, ideértve a következők mindegyikét:

i.

az I. melléklet 1. táblázatában szereplő káros hatásokra vonatkozó mutatók és az említett melléklet 2. és 3. táblázatában szereplő releváns mutatók figyelembevételének módja;

ii.

a fenntartható befektetés összhangban van-e az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveivel és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekkel, beleértve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló nyilatkozatában azonosított nyolc alapvető egyezményben, valamint az Emberi Jogok Nemzetközi Törvényében rögzített elveket és jogokat is.

IV. FEJEZET

TERMÉKEKRE VONATKOZÓ WEBOLDALI KÖZZÉTÉTEL

23. cikk

A pénzügyi termékekre vonatkozó, fenntarthatósággal kapcsolatos információk közzétételére szolgáló weboldalszakasz

A pénzügyi piaci szereplők a weboldaluk ugyanazon részében, ahol a pénzügyi termékkel kapcsolatos egyéb információkat – köztük a marketingközleményeket – közzéteszik, egy „Fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek” című külön szakaszban minden egyes pénzügyi termék tekintetében közzéteszik az (EU) 2019/2088 rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében említett információkat. A pénzügyi piaci szereplők egyértelműen azonosítják azt a pénzügyi terméket, amelyre a fenntarthatósággal kapcsolatos közzététel szakaszában szereplő információk vonatkoznak, és jól láthatóan feltüntetik az adott pénzügyi termék környezeti vagy társadalmi jellemzőit vagy fenntartható befektetési célkitűzését.

1. SZAKASZ

Termékekre vonatkozó weboldali közzététel a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek esetében

24. cikk

A termékekre vonatkozó weboldali közzététel szakaszai a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek esetében

A környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek esetében a pénzügyi piaci szereplők az (EU) 2019/2088 rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében és e rendelet 25–36. cikkében említett információkat a következő sorrendben, a következő szakaszcímek alatt teszik közzé:

a)

„Összefoglaló”;

b)

„A fenntartható befektetési célkitűzés hiánya”;

c)

„A pénzügyi termék környezeti vagy társadalmi jellemzői”;

d)

„Befektetési stratégia”;

e)

„Befektetések aránya”;

f)

„A környezeti és társadalmi jellemzők nyomon követése”;

g)

„Módszertan”;

h)

„Adatforrások és adatfeldolgozás”;

i)

„Módszertani és adatkorlátok”;

j)

„Átvilágítás”;

k)

„Szerepvállalási politikák”;

l)

ha kijelöltek egy indexet referenciamutatóként a pénzügyi termék által előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzők elérése érdekében, „Kijelölt referenciamutató”.

25. cikk

Az „Összefoglaló” weboldalszakasz a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek esetében

(1)   A 24. cikk a) pontjában említett „Összefoglaló” weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők összefoglalják az összes információt, amely a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékekre vonatkozóan a szóban forgó cikkben előírt különböző szakaszokban szerepel. Az összefoglaló szakasz kinyomtatva legfeljebb két A4-es oldal terjedelmű lehet.

(2)   A 24. cikk a) pontjában említett „Összefoglaló” weboldalszakaszt legalább a következő nyelveken kell rendelkezésre bocsátani:

a)

a székhely szerinti tagállam hivatalos nyelveinek egyike, és – ha ettől eltér és ha a pénzügyi termék egynél több tagállamban elérhető – még egy, a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelv;

b)

a fogadó tagállam hivatalos nyelveinek egyike, ha a pénzügyi termék ott elérhető.

26. cikk

„A fenntartható befektetési célkitűzés hiánya” weboldalszakasz a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek esetében

(1)   A 24. cikk b) pontjában említett, „A fenntartható befektetési célkitűzés hiánya” című weboldalszakaszba a pénzügyi piaci szereplők beillesztik a következő nyilatkozatot: „Ez a pénzügyi termék előmozdít környezeti vagy társadalmi jellemzőket, de nem rendelkezik fenntartható befektetési célkitűzéssel.”

(2)   Ha a pénzügyi termék legalább egy fenntartható befektetésbe való befektetést vállal, a pénzügyi piaci szereplők a 24. cikk b) pontjában említett „A fenntartható befektetési célkitűzés hiánya” című weboldalszakaszban ismertetik, hogy a fenntartható befektetés miként kerüli el a jelentős károkozást a fenntartható befektetési célkitűzések tekintetében, ideértve a következők mindegyikét:

a)

az I. melléklet 1. táblázatában szereplő káros hatásokra vonatkozó mutatók és az említett I. melléklet 2. és 3. táblázatában szereplő releváns mutatók figyelembevételének módja;

b)

a fenntartható befektetés összhangban van-e az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveivel és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekkel, beleértve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló nyilatkozatában azonosított nyolc alapvető egyezményben, valamint az Emberi Jogok Nemzetközi Törvényében rögzített elveket és jogokat is.

27. cikk

„A pénzügyi termék környezeti vagy társadalmi jellemzői” weboldalszakasz a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek esetében

A 24. cikk c) pontjában említett, „A pénzügyi termék környezeti vagy társadalmi jellemzői” című weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők a pénzügyi termékek által előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzőket ismertetik.

28. cikk

A „Befektetési stratégia” weboldalszakasz a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek esetében

A 24. cikk d) pontjában említett „Befektetési stratégia” című weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők a következőket ismertetik:

a)

a pénzügyi termék által előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzők teljesítése érdekében alkalmazott befektetési stratégia;

b)

a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatainak értékelésére vonatkozó politika, többek között a szilárd irányítási struktúrák, a munkavállalói kapcsolatok, a személyzet javadalmazása és az adójogszabályok betartása tekintetében.

29. cikk

A „Befektetések aránya” weboldalszakasz a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek esetében

A 24. cikk e) pontjában említett „Befektetések aránya” weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők a 14. cikkben említett információkat adják meg, a befektetést befogadó szervezetekkel szembeni közvetlen kitettségek és az e szervezetekkel szembeni egyéb kitettségtípusok megkülönböztetésével.

30. cikk

„A környezeti és társadalmi jellemzők nyomon követése” weboldalszakasz a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek esetében

A 24. cikk f) pontjában említett, „A környezeti és társadalmi jellemzők nyomon követése” című weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők ismertetik a pénzügyi termék által előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzőkre és az említett környezeti vagy társadalmi jellemzők teljesülésének méréséhez használt fenntarthatósági mutatókra vonatkozó, a pénzügyi termék teljes életciklusára kiterjedő nyomon követés módját, valamint a kapcsolódó belső vagy külső kontrollmechanizmusokat.

31. cikk

„A környezeti és társadalmi jellemzőkre vonatkozó módszertan” weboldalszakasz a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek esetében

A 24. cikk g) pontjában említett „A környezeti és társadalmi jellemzőkre vonatkozó módszertan” című szakaszban a pénzügyi piaci szereplők a pénzügyi termék által előmozdított társadalmi vagy környezeti jellemzők teljesülésének mérésére szolgáló módszertant ismertetik.

32. cikk

Az „Adatforrások és adatfeldolgozás” weboldalszakasz a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek esetében

A 24. cikk h) pontjában említett „Adatforrások és adatfeldolgozás” című weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők a következőket ismertetik:

a)

a pénzügyi termék által előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzők elérése érdekében használt adatforrások;

b)

az adatminőség biztosítása érdekében hozott intézkedések;

c)

az adatkezelés módja;

d)

a becsült adatok aránya.

33. cikk

A „Módszertani és adatkorlátok” weboldalszakasz a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek esetében

A 24. cikk i) pontjában említett „Módszertani és adatkorlátok” című weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők a következőket ismertetik:

a)

a 24. cikk g) pontjában említett módszertan és a 24. cikk h) pontjában említett adatforrások esetleges korlátait;

b)

azt, hogy az ilyen korlátok miért nem befolyásolják a pénzügyi termék által előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzők teljesülését.

34. cikk

Az „Átvilágítás” weboldalszakasz a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek esetében

A 24. cikk j) pontjában említett „Átvilágítás” című weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők a pénzügyi termék mögöttes eszközein elvégzett átvilágítást ismertetik, ideértve az adott átvilágításra vonatkozó belső és külső kontrollt is.

35. cikk

A „Szerepvállalási politikák” weboldalszakasz a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek esetében

A 24. cikk k) pontjában említett „Szerepvállalási politikák” című weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők az alkalmazott szerepvállalási politikákat ismertetik, ha a szerepvállalás a környezeti vagy társadalmi befektetési stratégia részét képezi, ideértve a befektetést befogadó vállalkozások fenntarthatósággal kapcsolatos belső ellentmondásaira alkalmazandó irányítási eljárásokat is.

36. cikk

A „Kijelölt referenciamutató” weboldalszakasz a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek esetében

(1)   A 24. cikk l) pontjában említett „Kijelölt referenciamutató” weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők ismertetik, hogy kijelöltek-e egy indexet referenciamutatóként a pénzügyi termék által előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzők teljesítése érdekében, és az index hogyan igazodik a pénzügyi termék által előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzőkhöz, ideértve a bemeneti adatokat, az ezen adatok kiválasztásához használt módszertant, valamint az index kiszámításának és kalibrálásának módját.

(2)   Ha az (1) bekezdésben említett információ egy részét vagy egészét közzéteszik a referenciamutató kezelőjének weboldalán, hiperlinket kell adni az információhoz.

2. SZAKASZ

Termékekre vonatkozó weboldali közzététel a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében

37. cikk

Termékekre vonatkozó weboldali közzététel a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében

A fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében a pénzügyi piaci szereplők az (EU) 2019/2088 rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében és e rendelet 38–49. cikkében említett információkat a következő sorrendben, a következő szakaszcímek alatt teszik közzé:

a)

„Összefoglaló”;

b)

„A jelentős károkozás elkerülése a fenntartható befektetési célkitűzés tekintetében”;

c)

„A pénzügyi termék fenntartható befektetési célkitűzése”;

d)

„Befektetési stratégia”;

e)

„Befektetések aránya”;

f)

„A fenntartható befektetési célkitűzés nyomon követése”;

g)

„Módszertan”;

h)

„Adatforrások és adatfeldolgozás”;

i)

„Módszertani és adatkorlátok”;

j)

„Átvilágítás”;

k)

„Szerepvállalási politikák”;

l)

„A fenntartható befektetési célkitűzés elérése”.

38. cikk

Az „Összefoglaló” weboldalszakasz a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében

(1)   A 37. cikk a) pontjában említett „Összefoglaló” weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők összefoglalják a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékekre vonatkozóan a 37. cikkben előírt különböző szakaszokban szereplő összes információt. Az összefoglaló szakasz kinyomtatva legfeljebb két A4-es oldal terjedelmű lehet.

(2)   A 37. cikk a) pontjában említett „Összefoglaló” weboldalszakaszt legalább a következő nyelveken kell rendelkezésre bocsátani:

a)

a székhely szerinti tagállam hivatalos nyelveinek egyike, és – ha ettől eltér és ha a pénzügyi termék egynél több tagállamban elérhető – még egy, a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelv;

b)

a fogadó tagállam hivatalos nyelveinek egyike, ha a pénzügyi termék ott elérhető.

39. cikk

„A jelentős károkozás elkerülése a fenntartható befektetési célkitűzés tekintetében” weboldalszakasz a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében

A 37. cikk b) pontjában említett, „A jelentős károkozás elkerülése a fenntartható befektetési célkitűzés tekintetében” című weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők kifejtik, hogy a pénzügyi termék befektetései elkerülik-e a jelentős károkozást a fenntartható befektetési célkitűzések tekintetében, és ha igen, miért, továbbá megadják a következő információkat:

a)

az I. melléklet 1. táblázatában szereplő káros hatásokra vonatkozó mutatók és az említett melléklet 2. és 3. táblázatában szereplő releváns mutatók figyelembevételének módja;

b)

a fenntartható befektetés összhangban van-e az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveivel és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekkel, beleértve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló nyilatkozatában azonosított nyolc alapvető egyezményben, valamint az Emberi Jogok Nemzetközi Törvényében rögzített elveket és jogokat is.

40. cikk

„A pénzügyi termék fenntartható befektetési célkitűzése” weboldalszakasz a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében

A 37. cikk c) pontjában említett, „A pénzügyi termék fenntartható befektetési célkitűzése” című weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők a pénzügyi termék fenntartható befektetési célkitűzését ismertetik.

41. cikk

A „Befektetési stratégia” weboldalszakasz a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében

A 37. cikk d) pontjában említett „Befektetési stratégia” című weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők a következőket ismertetik:

a)

a fenntartható befektetési célkitűzés eléréséhez használt befektetési stratégia;

b)

a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatainak értékelésére vonatkozó politika, többek között a szilárd irányítási struktúrák, a munkavállalói kapcsolatok, a személyzet javadalmazása és az adójogszabályok betartása tekintetében.

42. cikk

A „Befektetések aránya” weboldalszakasz a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében

A 37. cikk e) pontjában említett „Befektetések aránya” weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők az e rendelet III. mellékletében meghatározott mintadokumentum „A fenntartható befektetések eszközallokációja és minimális részaránya” című szakaszában említett információkat adják meg, a befektetést befogadó szervezetekkel szembeni közvetlen kitettségek és az e szervezetekkel szembeni egyéb kitettségtípusok megkülönböztetésével.

43. cikk

„A fenntartható befektetési célkitűzés nyomon követése” weboldalszakasz a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében

A 37. cikk f) pontjában említett, „A fenntartható befektetési célkitűzés nyomon követése” című weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők ismertetik a fenntartható befektetési célkitűzésre és fenntartható befektetési célkitűzés elérésének méréséhez használt fenntarthatósági mutatókra vonatkozó, a pénzügyi termék teljes életciklusára kiterjedő nyomon követés módját, valamint a kapcsolódó belső vagy külső kontrollmechanizmusokat.

44. cikk

A „Módszertan” weboldalszakasz a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében

A 37. cikk g) pontjában említett „Módszertan” című weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők a fenntartható befektetési célkitűzés elérésének méréséhez használt módszertant és az adott fenntartható befektetési célkitűzés elérésének mérésére szolgáló fenntarthatósági mutatók használatának módját ismertetik.

45. cikk

Az „Adatforrások és adatkezelés” weboldalszakasz a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében

A 37. cikk h) pontjában említett „Adatforrások és adatfeldolgozás” című weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők a következőket ismertetik:

a)

a pénzügyi termék fenntartható befektetési célkitűzésének elérése érdekében használt adatforrások;

b)

az adatminőség biztosítása érdekében hozott intézkedések;

c)

az adatkezelés módja;

d)

a becsült adatok aránya.

46. cikk

A „Módszertani és adatkorlátok” weboldalszakasz a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében

A 37. cikk i) pontjában említett „Módszertani és adatkorlátok” című weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők a következőket ismertetik:

a)

a 37. cikk g) pontjában említett módszertan és a 37. cikk h) pontjában említett adatforrások esetleges korlátai;

b)

az ilyen korlátok miért nem befolyásolják a fenntartható befektetési célkitűzés elérését.

47. cikk

Az „Átvilágítás” weboldalszakasz a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében

A 37. cikk j) pontjában említett „Átvilágítás” című weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők a pénzügyi termék mögöttes eszközein elvégzett átvilágítást ismertetik, ideértve az adott átvilágításra vonatkozó belső és külső kontrollt is.

48. cikk

A „Szerepvállalási politikák” weboldalszakasz a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében

A 37. cikk k) pontjában említett „Szerepvállalási politikák” című weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők az alkalmazott szerepvállalási politikákat ismertetik, ha a szerepvállalás a fenntartható befektetési célkitűzés részét képezi, ideértve a befektetést befogadó vállalkozások fenntarthatósággal kapcsolatos belső ellentmondásaira alkalmazandó irányítási eljárásokat is.

49. cikk

„A fenntartható befektetési célkitűzés elérése” weboldalszakasz a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében

(1)   A 37. cikk l) pontjában említett „A fenntartható befektetési célkitűzés elérése” című weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők a következőket ismertetik:

a)

azon fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében, amelyek tekintetében indexet jelöltek ki referenciamutatóként, az index hogyan igazodik a pénzügyi termék fenntartható befektetési célkitűzéséhez, ideértve a bemeneti adatokat, az ezen adatok kiválasztásához használt módszertant, valamint az index kiszámításának és kalibrálásának módját is;

b)

azon pénzügyi termékek esetében, amelyek célja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, nyilatkozat arról, hogy a referenciamutató az (EU) 2016/1011 rendelet 3. cikkének 23a. és 23b. pontjában meghatározott uniós éghajlatváltozási referenciamutatónak vagy a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatónak minősül, valamint egy hiperlink az említett referenciamutatók számítási módszertanához.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve, ha az ott említett információt közzéteszik a referenciamutató kezelőjének weboldalán, hiperlinket kell adni az információhoz.

(3)   Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve, ha nem áll rendelkezésre az (EU) 2016/1011 rendelet 3. cikkének 23a. és 23b. pontjában meghatározott uniós éghajlatváltozási referenciamutató vagy a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutató, akkor ezt az e rendelet 38. cikkének l) pontjában említett, „A fenntartható befektetési célkitűzés elérése” című weboldalszakaszban fel kell tüntetni, és ki kell fejteni, hogy a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében miként tartják fenn a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célkitűzés elérésével kapcsolatos erőfeszítéseket. A pénzügyi piaci szereplők kifejtik, hogy a pénzügyi termék milyen mértékben felel meg az (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott módszertani követelményeknek.

V. FEJEZET

TERMÉKEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTEL AZ IDŐSZAKOS JELENTÉSEKBEN

1. SZAKASZ

A környezeti és társadalmi jellemzők előmozdítása

50. cikk

A környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek időszakos jelentéseire vonatkozó megjelenítési és tartalmi követelmények

(1)   A környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek esetében a pénzügyi piaci szereplők az (EU) 2019/2088 rendelet 11. cikkének (1) bekezdésében említett információkat az említett rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében említett dokumentum vagy információk mellékletében, az e rendelet IV. mellékletében meghatározott mintadokumentum szerinti formátumban mutatják be.

(2)   A pénzügyi piaci szereplők az (EU) 2019/2088 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében említett dokumentum vagy információk fő szövegében jól látható nyilatkozatot tesznek közzé arról, hogy a környezeti vagy társadalmi jellemzőkre vonatkozó információk az említett mellékletben állnak rendelkezésre.

51. cikk

A pénzügyi termékek által előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzők elérése

Az e rendelet IV. mellékletében meghatározott mintadokumentum „Milyen mértékben teljesültek a pénzügyi termék által előmozdított környezeti és/vagy társadalmi jellemzők?” című szakaszában a pénzügyi piaci szereplők megadják a következő információkat:

a)

az időszakos jelentésben bemutatott időszakban milyen mértékben teljesültek a pénzügyi termék által előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzők, ideértve az egyes környezeti vagy társadalmi jellemzők teljesülésének mérésére használt fenntarthatósági mutatók teljesítményét és adott esetben azt, hogy milyen származtatott termékeket használtak fel az említett környezeti vagy társadalmi jellemzők teljesítése érdekében;

b)

az (EU) 2020/852 rendelet 6. cikkének első bekezdésében említett pénzügyi termékek esetében az említett rendelet 9. cikkében meghatározott azon környezeti célkitűzések azonosítása, amelyekhez a pénzügyi termék mögöttes fenntartható befektetése hozzájárult;

c)

ha a pénzügyi piaci szereplő e szakasszal összhangban korábban benyújtott legalább egy időszakos jelentést a pénzügyi termékre vonatkozóan, az időszakos jelentés által lefedett időszak és a korábbi időszakos jelentések által lefedett időszakok időbeli összehasonlítása;

d)

a fenntartható befektetésekre vonatkozó kötelezettségvállalást tartalmazó pénzügyi termékek esetében annak magyarázata, hogy ezek a befektetések miként járultak hozzá az (EU) 2019/2088 rendelet 2. cikkének 17. pontjában említett fenntartható befektetési célkitűzésekhez, és miként kerülték el a jelentős károkozást ezen célkitűzések tekintetében az időszakos jelentésben bemutatott időszakban, ideértve a következők mindegyikét:

i.

az I. melléklet 1. táblázatában szereplő káros hatásokra vonatkozó mutatók és az említett melléklet 2. és 3. táblázatában szereplő releváns mutatók figyelembevételének módja;

ii.

a fenntartható befektetést összehangolták-e az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveivel és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekkel, beleértve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló nyilatkozatában azonosított nyolc alapvető egyezményben, valamint az Emberi Jogok Nemzetközi Törvényében rögzített elveket és jogokat is;

e)

a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra vonatkozó információk az e rendelet II. mellékletében meghatározott mintadokumentum „Figyelembe veszi a pénzügyi termék a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat?” című szakaszában említettek szerint.

52. cikk

A környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek legfontosabb befektetései

(1)   Az e rendelet IV. mellékletében meghatározott mintadokumentum „Melyek voltak a pénzügyi termék legfontosabb befektetései?” című szakaszában méret szerinti csökkenő sorrendben fel kell sorolni azt a tizenöt befektetést, amely az időszakos jelentés által lefedett időszakban a legnagyobb arányt képviselte a pénzügyi termék befektetéseiben, megadva e befektetések célágazatát és célországait is.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, ha az időszakos jelentés által lefedett időszakban a pénzügyi termék befektetéseinek ötven százalékát kitevő befektetések száma tizenötnél kevesebb volt, az (1) bekezdésben említett szakaszban ezeket a befektetéseket kell felsorolni méret szerinti csökkenő sorrendben, megadva e befektetések célágazatait és célországait is.

53. cikk

A környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek eszközallokációja

Az e rendelet IV. mellékletében meghatározott mintadokumentum „Milyen volt az eszközallokáció?” szakaszában a pénzügyi piaci szereplők bemutatják a pénzügyi termék befektetéseit, beleértve a következők mindegyikét:

a)

a pénzügyi termék azon befektetéseinek aránya, amelyek az időszakos jelentés által lefedett időszakban elérték az előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzőket;

b)

a befektetések fennmaradó részének célja az időszakos jelentés által lefedett időszakban, ideértve az esetleges minimális környezeti vagy társadalmi biztosítékok ismertetését is, és hogy ezeket a befektetéseket fedezeti célokra használják-e fel, kiegészítő likviditásként tartott pénzeszközökhöz kapcsolódnak-e, vagy olyan befektetések-e, amelyekre vonatkozóan nem áll rendelkezésre elegendő adat;

54. cikk

A befektetések aránya a különböző gazdasági ágazatokban és alágazatokban

Az e rendelet IV. mellékletében meghatározott mintadokumentum „Mely gazdasági ágazatokban hajtották végre a befektetéseket?” című szakaszában a pénzügyi piaci szereplők tájékoztatást adnak az időszakos jelentés által lefedett időszakban a különböző ágazatokban és alágazatokban végrehajtott befektetések arányáról, ideértve azon gazdasági ágazatokat és alágazatokat is, amelyek bevétele az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) 2. cikkének 62. pontja szerinti fosszilis üzemanyagok feltárásából, bányászatából, kitermeléséből, előállításából, feldolgozásából, tárolásából, finomításából vagy forgalmazásából származik, ideértve azok szállítását, tárolását és kereskedelmét.

55. cikk

A környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe történő befektetésekre vonatkozó információk a környezeti jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek esetében

(1)   Amennyiben az (EU) 2020/852 rendelet 6. cikkének első bekezdésében említett pénzügyi termékek az (EU) 2019/2088 rendelet 2. cikkének 17. pontja értelmében vett környezeti célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységekbe történő befektetésekre vonatkozó kötelezettségvállalást tartalmaznak, a IV. mellékletben meghatározott mintadokumentum „Mekkora volt a fenntarthatósággal kapcsolatos befektetések aránya?” című szakaszának tartalmaznia kell a következő információk mindegyikét:

a)

a befektetések arányának bontása az (EU) 2020/852 rendelet 9. cikkében meghatározott azon környezeti célkitűzések szerint, amelyekhez ezek a befektetések hozzájárultak;

b)

a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe az időszakos jelentésben bemutatott időszak során történt befektetések leírása, ideértve a következőket:

i.

az említett befektetéseknek az (EU) 2020/852 rendelet 3. cikkében meghatározott követelményeknek való megfeleléséhez szükséges volt-e egy vagy több könyvvizsgáló által nyújtott bizonyosság vagy egy vagy több harmadik fél általi ellenőrzés, és ha igen, a könyvvizsgáló vagy harmadik fél neve vagy nevei;

ii.

a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe az időszakos jelentésben bemutatott időszak során történt összesített befektetések 17. cikk (1)–(4) bekezdésével összhangban kiszámított értékének oszlopdiagram formájában történő grafikus ábrázolása;

iii.

annak a grafikus ábrázolása oszlopdiagram formájában, hogy a szuverén kitettségeket nem tartalmazó összesített befektetések milyen mértékben történtek környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe az időszakos jelentésben bemutatott időszak során, a 17. cikk (5) bekezdésével összhangban kiszámítva;

iv.

a 15. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett adatok;

v.

az átállási gazdasági tevékenységekbe és a támogató gazdasági tevékenységekbe az időszakos jelentésben bemutatott időszakban történő befektetések arányának bontása, minden esetben a pénzügyi termék összes befektetésének százalékában kifejezve;

vi.

amennyiben a pénzügyi termék környezeti célkitűzéssel rendelkező olyan fenntartható befektetésekbe fektetett, amelyek nem környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek, az okok egyértelmű magyarázata;

vii.

ha a pénzügyi piaci szereplő e szakasszal összhangban korábban benyújtott legalább egy időszakos jelentést a pénzügyi termékre vonatkozóan, annak időbeli összehasonlítása, hogy a befektetések milyen mértékben történtek környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe az időszakos jelentés által lefedett időszakban és a korábbi időszakokban;

viii.

amennyiben a pénzügyi piaci szereplő nem tudta felmérni, hogy a szuverén kitettségek milyen mértékben járultak hozzá a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekhez az időszakos jelentés által lefedett időszakban, az említett kitettségek okainak és összes befektetésen belüli méretének szöveges magyarázata.

(2)   Az (1) bekezdés b) pontja ii. és iii. alpontjának alkalmazásában a következők mindegyike alkalmazandó:

a)

a nem pénzügyi vállalkozásokba történő befektetések összesítésekor az árbevételt, a tőkekiadást és a működési költségeket ki kell számítani és grafikusan is ábrázolni kell;

b)

a pénzügyi vállalkozásokba történő befektetések összesítésekor az árbevételt és a tőkekiadást adott esetben ki kell számítani és grafikusan is ábrázolni kell;

c)

a nem-életbiztosítási tevékenységeket folytató biztosítók és viszontbiztosítók esetében a fő teljesítménymutató az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkével összhangban lehet a befektetési és a biztosítási fő teljesítménymutatók kombinációja.

56. cikk

A társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékekre vonatkozó információk

A környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító, társadalmi célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetésekre vonatkozó kötelezettségvállalást tartalmazó pénzügyi termékek esetében a IV. mellékletben meghatározott mintadokumentum „Mekkora volt a fenntarthatósággal kapcsolatos befektetések aránya?” című szakaszának tartalmaznia kell az említett fenntartható befektetések részarányát.

57. cikk

A környezeti vagy társadalmi jellemzők referenciamutatójaként kijelölt index fenntarthatósági teljesítménye

(1)   Az e rendelet IV. mellékletében meghatározott mintadokumentum „Hogyan teljesített a pénzügyi termék a kijelölt referenciamutatóhoz képest?” című szakaszában a pénzügyi piaci szereplők a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek tekintetében megadják a következő információkat:

a)

annak magyarázata, hogy a referenciamutatóként kijelölt index miben tér el egy releváns általános piaci indextől, ideértve azon fenntarthatósági mutatóknak az időszakos jelentés által lefedett időszakban mutatott teljesítményét is, amelyeket a pénzügyi piaci szereplő relevánsnak tart az indexnek a pénzügyi termék által előmozdított környezeti és társadalmi jellemzőkkel és az (EU) 2016/1011 rendelet 27. cikkének (1) bekezdése alapján a referenciamutató-kezelő által közzétett referenciamutató-nyilatkozatban említett környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkkel való összhangjának a meghatározásához;

b)

a pénzügyi termék teljesítményének és az index fenntarthatósági tényezőit mérő, a) pontban említett mutatóknak az összehasonlítása az időszakos jelentés által lefedett időszakban;

c)

a pénzügyi termék teljesítményének és egy releváns általános piaci indexnek az összehasonlítása az időszakos jelentés által lefedett időszakban.

(2)   Az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett összehasonlításokat adott esetben táblázatos vagy grafikus formában kell bemutatni.

2. SZAKASZ

Fenntartható befektetési célkitűzés

58. cikk

A fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek időszakos jelentéseire vonatkozó megjelenítési és tartalmi követelmények

A fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében a pénzügyi piaci szereplők az (EU) 2019/2088 rendelet 11. cikkének (1) bekezdésében említett információkat az említett rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében említett dokumentum vagy információk mellékletében, az e rendelet V. mellékletében meghatározott mintadokumentum szerinti formátumban mutatják be. A pénzügyi piaci szereplők az (EU) 2019/2088 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében említett dokumentum vagy információk fő szövegében jól látható nyilatkozatot tesznek közzé arról, hogy a fenntartható befektetésre vonatkozó információk az említett mellékletben állnak rendelkezésre.

59. cikk

A pénzügyi termék fenntartható befektetési célkitűzésének elérése

Az V. mellékletben meghatározott mintadokumentum „Fenntartható befektetési célkitűzését milyen mértékben érte el a pénzügyi termék?” című szakaszában a pénzügyi piaci szereplők megadják a következő információkat:

a)

az időszakos jelentés által lefedett időszakban milyen mértékben sikerült elérni a fenntartható befektetési célkitűzést, ideértve a következők teljesítményét:

i.

az e rendelet III. mellékletében meghatározott mintadokumentum „A pénzügyi termék milyen fenntartható befektetési célkitűzést követ?” című szakaszának „Milyen fenntarthatósági mutatókat használnak a pénzügyi termék fenntartható befektetési célkitűzése elérésének mérésére?” című alszakaszában említett fenntarthatósági mutatók;

ii.

az e rendelet III. mellékletében meghatározott mintadokumentum „A fenntartható befektetések eszközallokációja és minimális részaránya” című szakaszának „A származtatott termékek alkalmazása hogyan járul hozzá a fenntartható befektetési célkitűzések eléréséhez?” című alszakaszában említett, a fenntartható befektetési célkitűzések elérésére használt származtatott termékek;

b)

az (EU) 2020/852 rendelet 5. cikkének első bekezdésében említett pénzügyi termékek esetében az említett rendelet 9. cikkében meghatározott azon környezeti célkitűzések azonosítása, amelyekhez a pénzügyi termék mögöttes fenntartható befektetése hozzájárult;

c)

az (EU) 2019/2088 rendelet 9. cikkének (3) bekezdésében említett pénzügyi termékek esetében információ arról, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célkitűzést miként igazították a Párizsi Megállapodáshoz, beleértve annak leírását, hogy a pénzügyi termék az időszakos jelentés által lefedett időszakban miként járult hozzá a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez, többek között az uniós éghajlatváltozási referenciamutató vagy a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutató, a környezeti, társadalmi és irányítási tényezők, valamint az (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendeletnek megfelelően a referenciamutató-kezelő által figyelembe kritériumok tekintetében;

d)

ha a pénzügyi piaci szereplők e szakasszal összhangban korábban benyújtottak legalább egy időszakos jelentést a pénzügyi termékre vonatkozóan, az időszakos jelentés által lefedett aktuális időszak és a korábbi időszakok időbeli összehasonlítása;

e)

annak magyarázata, hogy a fenntartható befektetések miként járultak hozzá a fenntartható befektetési célkitűzéshez, és miként kerülték el a jelentős károkozást a fenntartható befektetési célkitűzések tekintetében az időszakos jelentés által lefedett időszakban, ideértve a következők mindegyikét:

i.

az I. melléklet 1. táblázatában szereplő káros hatásokra vonatkozó mutatók és az említett melléklet 2. és 3. táblázatában szereplő releváns mutatók figyelembevételének módja;

ii.

a fenntartható befektetést összehangolták-e az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveivel és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekkel, beleértve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló nyilatkozatában azonosított nyolc alapvető egyezményben, valamint az Emberi Jogok Nemzetközi Törvényében rögzített elveket és jogokat is;

f)

a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra vonatkozó információk az e rendelet III. mellékletében meghatározott mintadokumentum „Figyelembe veszi a pénzügyi termék a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat?” című szakaszában említettek szerint.

60. cikk

A fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek legfontosabb befektetései

(1)   Az e rendelet V. mellékletében meghatározott mintadokumentum „Melyek voltak a pénzügyi termék legfontosabb befektetései?” című szakaszában a pénzügyi piaci szereplők méret szerinti csökkenő sorrendben felsorolják azt a tizenöt befektetést, amely az időszakos jelentés által lefedett időszakban a legnagyobb arányt képviselte a pénzügyi termék befektetéseiben, megadva e befektetések célágazatait és célországait is.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, ha az időszakos jelentés által lefedett időszakban a pénzügyi termék befektetéseinek ötven százalékát kitevő befektetések száma tizenötnél kevesebb volt, az (1) bekezdésben említett szakaszban ezeket a befektetéseket kell felsorolni méret szerinti csökkenő sorrendben, megadva e befektetések célágazatait és célországait is.

61. cikk

A fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek fenntarthatósággal kapcsolatos befektetéseinek aránya

Az V. mellékletben meghatározott mintadokumentum „Mekkora volt a fenntarthatósággal kapcsolatos befektetések aránya?” című szakaszában a pénzügyi piaci szereplők megadják a következő információkat:

a)

a pénzügyi termék fenntartható befektetési célkitűzéshez hozzájáruló befektetéseinek aránya;

b)

a befektetések fennmaradó részének célja az időszakos jelentés által lefedett időszakban, ideértve az esetleges minimális környezeti vagy társadalmi biztosítékok ismertetését is, és hogy ezeket a befektetéseket fedezeti célokra használják-e fel, vagy kiegészítő likviditásként tartott pénzeszközökhöz kapcsolódnak-e;

c)

a befektetések aránya az időszakos jelentés által lefedett időszakban a különböző ágazatokban és alágazatokban.

62. cikk

A fenntartható befektetésekre vonatkozó információk a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében

(1)   Az (EU) 2020/852 rendelet 5. cikkének első bekezdésében említett pénzügyi termékek esetében az V. mellékletben meghatározott mintadokumentum „Mekkora volt a fenntarthatósággal kapcsolatos befektetések aránya?” című szakaszának tartalmaznia kell a következő információk mindegyikét:

a)

az 55. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti bontás;

b)

a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe az időszakos jelentésben bemutatott időszak során történt fenntartható befektetések leírása, ideértve a következőket:

i.

az 55. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontja szerinti információk;

ii.

az 55. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontja szerinti grafikus ábrázolás oszlopdiagram formájában;

iii.

az 55. cikk (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontja szerinti grafikus ábrázolás oszlopdiagram formájában;

iv.

a 15. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett adatok;

v.

az 55. cikk (1) bekezdése b) pontjának v. alpontja szerinti bontás;

vi.

amennyiben a pénzügyi termék környezeti célkitűzéssel rendelkező olyan fenntartható befektetésekbe fektetett, amelyek nem környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek, az okok egyértelmű magyarázata;

vii.

ha a pénzügyi piaci szereplő e szakasszal összhangban korábban benyújtott legalább egy időszakos jelentést a pénzügyi termékre vonatkozóan, annak időbeli összehasonlítása, hogy a befektetések milyen mértékben történtek környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe az időszakos jelentés által lefedett időszakban és a korábbi időszakokban;

c)

az 55. cikk (1) bekezdése b) pontjának viii. alpontja szerinti szöveges magyarázat;

d)

a társadalmi célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetéseket tartalmazó pénzügyi termékek esetében az V. mellékletben meghatározott mintadokumentum „Mekkora volt a társadalmi szempontból fenntartható befektetések aránya az időszakos jelentés által lefedett időszakban?” szakaszának tartalmaznia kell az említett fenntartható befektetések részarányát is.

(2)   Az (1) bekezdés b) pontja ii. és iii. alpontjának alkalmazásában a pénzügyi piaci szereplők alkalmazzák az 55. cikk (2) bekezdését.

63. cikk

A fenntartható befektetési célkitűzés referenciamutatójaként kijelölt index fenntarthatósági teljesítménye

(1)   Az V. mellékletben meghatározott mintadokumentum „Hogyan teljesített a pénzügyi termék a fenntarthatósági referenciamutatóhoz képest?” című szakaszában a pénzügyi piaci szereplők azon fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében, amelyek tekintetében indexet jelöltek ki referenciamutatóként, megadják a következő információkat:

a)

annak magyarázata, hogy a referenciamutatóként kijelölt index miben tér el egy releváns általános piaci indextől, ideértve legalább azon fenntarthatósági mutatóknak az időszakos jelentés által lefedett időszakban mutatott teljesítményét is, amelyeket a pénzügyi piaci szereplő relevánsnak tart az indexnek a fenntartható befektetési célkitűzéssel és az (EU) 2016/1011 rendelet 27. cikkének (2a) bekezdése alapján a referenciamutató-kezelő által közzétett referenciamutató-nyilatkozatban említett környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkkel való összhangjának a meghatározásához;

b)

a pénzügyi termék teljesítményének és az index fenntarthatósági tényezőit mérő, a) pontban említett mutatóknak az összehasonlítása az időszakos jelentés által lefedett időszakban;

c)

a pénzügyi termék teljesítményének és egy releváns általános piaci indexnek az összehasonlítása az időszakos jelentés által lefedett időszakban.

(2)   Az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett összehasonlításokat táblázatos vagy grafikus formában kell bemutatni.

3. SZAKASZ

Az időszakos jelentések időbeli összehasonlítása

64. cikk

Az időszakos jelentések időbeli összehasonlítása

(1)   A pénzügyi piaci szereplők az 51. cikk c) pontjában, az 55. cikk (1) bekezdése b) pontjának vii. alpontjában, az 59. cikk d) pontjában és a 62. cikk (1) bekezdése b) pontjának vii. alpontjában említett időbeli összehasonlítások során összehasonlítják az időszakos jelentés által lefedett időszakot a korábbi időszakos jelentések által lefedett időszakokkal, majd a későbbiekben – legalább az öt megelőző időszak tekintetében – minden egyes, időszakos jelentés által lefedett korábbi időszakkal.

(2)   Az 51. cikk c) pontjában és az 59. cikk d) pontjában említett időbeli összehasonlítások alkalmazásában a pénzügyi piaci szereplők időben következetesen számolnak be a fenntarthatósági mutatók teljesítményéről, és megadják a következő információkat:

a)

mennyiségi közzétételek esetében relatív mérőszámok, például a befektetett eurónként elért hatás;

b)

mely mutatók tekintetében áll rendelkezésre könyvvizsgáló által nyújtott bizonyosság vagy harmadik fél által végzett felülvizsgálat;

c)

a pénzügyi termék alapul szolgáló eszközeinek e rendelet IV. mellékletében meghatározott mintadokumentum „Mekkora volt a fenntarthatósággal kapcsolatos befektetések aránya?” című szakaszában és V. mellékletében meghatározott mintadokumentum „Mekkora volt a fenntarthatósággal kapcsolatos befektetések aránya?” című szakaszában említett aránya.

4. SZAKASZ

Befektetési lehetőséggel rendelkező pénzügyi termékek

65. cikk

Legalább egy olyan mögöttes befektetési lehetőséggel rendelkező pénzügyi termékek, amely alapján az adott pénzügyi termék környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi terméknek minősül

(1)   Az 50–57. cikktől eltérve, ha egy pénzügyi termék befektetési lehetőségeket kínál a befektetőnek, és e befektetési lehetőségek közül legalább egy alapján környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi terméknek minősül, a pénzügyi piaci szereplők az (EU) 2019/2088 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében említett dokumentum vagy információk fő szövegében jól látható nyilatkozatot tesznek közzé, amelyben megerősítik a következők mindegyikét:

a)

a pénzügyi termék környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termék;

b)

e jellemzők eléréséhez be kell fektetni az e cikk (2) bekezdésében említett listában szereplő befektetési lehetőségek legalább egyikébe, és ezen befektetések közül legalább egyet tartani kell a pénzügyi termék tartási ideje alatt;

c)

az e környezeti vagy társadalmi jellemzőkre vonatkozó további információk az e cikk (2) bekezdésében említett mellékletekben állnak rendelkezésre.

(2)   A pénzügyi piaci szereplők az (EU) 2019/2088 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében említett dokumentum vagy információ mellékleteiben megadják a következő információkat:

a)

minden olyan kihasznált befektetési lehetőség esetében, amely környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi terméknek minősül, az e rendelet 50–57. cikkében említett információk;

b)

minden olyan kihasznált befektetési lehetőség esetében, amely fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi terméknek minősül, az e rendelet 58–63. cikkében említett információk;

c)

minden olyan kihasznált befektetési lehetőség esetében, amely fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkezik, de nem pénzügyi termék, a fenntartható befektetési célkitűzésre vonatkozó információk.

(3)   A pénzügyi piaci szereplők a (2) bekezdés a) pontjában említett információkat a IV. mellékletben meghatározott mintadokumentum szerinti formátumban, a (2) bekezdés b) pontjában említett információkat pedig az V. mellékletben meghatározott mintadokumentum szerinti formátumban mutatják be.

66. cikk

Olyan mögöttes befektetési lehetőségekkel rendelkező pénzügyi termékek, amelyek mind fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkeznek

(1)   Az 58–63. cikktől eltérve, ha egy pénzügyi termék befektetési lehetőségeket kínál a befektetőnek, és e befektetési lehetőségek mind fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkeznek, a pénzügyi piaci szereplők az (EU) 2019/2088 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében említett dokumentum vagy információ fő szövegében jól látható nyilatkozatban megerősítik, hogy a pénzügyi termék fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkezik, és hogy az e célkitűzéssel kapcsolatos információk az e cikk (2) bekezdésében említett mellékletekben állnak rendelkezésre.

(2)   A pénzügyi piaci szereplők az (EU) 2019/2088 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében említett dokumentum vagy információ mellékleteiben megadják a következő információkat:

a)

minden olyan kihasznált befektetési lehetőség esetében, amely fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi terméknek minősül, az 58–63. cikkben említett információk;

b)

minden olyan kihasznált befektetési lehetőség esetében, amely fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkezik, de nem pénzügyi termék, a fenntartható befektetési célkitűzésre vonatkozó információk.

(3)   A pénzügyi piaci szereplők a (2) bekezdés a) pontjában említett információkat az V. mellékletben meghatározott mintadokumentum szerinti formátumban mutatják be.

67. cikk

Információ azon mögöttes befektetési lehetőségekről, amelyek fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkeznek, de önmagukban nem pénzügyi termékek

A 65. cikk (2) bekezdésének c) pontjában és a 66. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett, fenntartható befektetési célkitűzésre vonatkozó információknak a következők mindegyikét tartalmazniuk kell:

a)

a fenntartható befektetési célkitűzés leírása;

b)

az időszakos jelentés által lefedett időszakban milyen mértékben sikerült elérni a fenntartható befektetési célkitűzést, ideértve a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező lehetőségekkel kapcsolatos átfogó fenntarthatósági hatások elérésének méréséhez használt fenntarthatósági mutatók teljesítményét;

c)

annak ismertetése, hogy a befektetések miként kerülik el a jelentős károkozást a fenntartható befektetési célkitűzések tekintetében, ideértve a következők mindegyikét:

i.

az I. melléklet 1. táblázatában szereplő káros hatásokra vonatkozó mutatók és az említett melléklet 2. és 3. táblázatában szereplő releváns mutatók figyelembevételének módja;

ii.

a fenntartható befektetés összhangban van-e az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveivel és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekkel, beleértve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló nyilatkozatában azonosított nyolc alapvető egyezményben, valamint az Emberi Jogok Nemzetközi Törvényében rögzített elveket és jogokat is.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

68. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2023. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. április 6-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 317., 2019.12.9., 1. o.

(2)  A Bizottság (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. július 17.) az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókra és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókra vonatkozó minimumszabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 406., 2020.12.3., 17. o.).

(3)  A Bizottság (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. június 4.) az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz lényegesen hozzájáruló és az egyéb környezeti célkitűzéseket jelentősen nem sértő gazdasági tevékenységekkel szemben támasztott követelmények meghatározásához szükséges technikai vizsgálati kritériumok megállapítása érdekében történő kiegészítéséről (HL L 442., 2021.12.9., 1. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1011 rendelete (2016. június 8.) a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 171., 2016.6.29., 1. o.).

(6)  A Bizottság (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. július 6.) az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a 2013/34/EU irányelv 19a. vagy 29a. cikkének hatálya alá tartozó vállalkozások által a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozóan közzéteendő információk tartalmának és megjelenítésének meghatározása, valamint az e közzétételi kötelezettségnek való megfelelés módszertanának meghatározása révén történő kiegészítéséről (HL L 443., 2021.12.10., 9. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 2007/36/EK irányelve (2007. július 11.) az egyes részvényesi jogok gyakorlásáról a tőzsdén jegyzett társaságokban (HL L 184., 2007.7.14., 17. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2402 rendelete (2017. december 12.) az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 347., 2017.12.28., 35. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 236/2012/EU rendelete (2012. március 14.) a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról (HL L 86., 2012.3.24., 1. o.).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).


I. MELLÉKLET

A főbb káros fenntarthatósági hatásokra vonatkozó nyilatkozat mintadokumentuma

E melléklet alkalmazásában:

1.

„az 1., 2. és 3. körbe tartozó ÜHG-kibocsátás”: az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) III. melléklete 1.e) pontja i–iii. alpontjának megfelelő ÜHG-kibocsátások;

2.

„üvegházhatásúgáz-kibocsátás”: az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 3. cikkének 1. pontjában meghatározott üvegházhatásúgáz-kibocsátás (ÜHG-kibocsátás);

3.

„súlyozott átlag”: a pénzügyi piaci szereplő befektetése súlyának aránya a befektetést befogadó vállalkozásban a befektetést befogadó vállalkozás vállalkozási értékéhez viszonyítva;

4.

„vállalkozási érték”: a törzsrészvények piaci tőkeértékének, az elsőbbségi részvények piaci tőkeértékének, valamint az összes adósság és ellenőrzésre nem jogosító részesedés könyv szerinti értékének összege a pénzügyi év végén, a pénzeszközök vagy pénzeszköz-egyenértékesek levonása nélkül;

5.

„a fosszilis tüzelőanyagok ágazatában tevékenykedő vállalkozások”: olyan vállalkozások, amelyeknek bármilyen bevétele származik az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 2. cikkének 62. pontja szerinti fosszilis üzemanyagok feltárásából, bányászatából, kitermeléséből, előállításából, feldolgozásából, tárolásából, finomításából vagy forgalmazásából, ideértve azok szállítását, tárolását és kereskedelmét;

6.

„megújuló energiaforrás”: a nem fosszilis megújuló energiaforrások, nevezetesen a szélenergia, a napenergia (a naphőenergia és a fotovoltaikus energia) és a geotermikus energia, a környezeti energia, az árapály-energia, a hullámenergia és az óceánból nyert egyéb energia, a vízenergia, a biomassza, a hulladéklerakó-gáz, a szennyvíztisztító telepeken keletkező gáz, továbbá a biogáz;

7.

„nem megújuló energiaforrások”: a 6. pontban említettektől eltérő energiaforrások;

8.

„energiafogyasztási intenzitás”: a befektetést befogadó vállalkozás tevékenységi egységére, termelésére vagy bármely más mérőszámára vetített energiafogyasztásnak az adott befektetést befogadó vállalkozás teljes energiafogyasztásához viszonyított aránya;

9.

„nagy éghajlati hatású ágazatok”: az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) I. mellékletének A–H. és L. szakaszában felsorolt ágazatok;

10.

„védett terület”: az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által a kijelölt területek közös adatbázisában (CDDA) kijelölt területek;

11.

„a biológiai sokféleség szempontjából jelentős értéket képviselő, védett területeken kívüli terület”: a 98/70/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 7b. cikkének (3) bekezdésében említett, a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő földterület;

12.

„vízbe történő kibocsátás”: a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 2. cikkének 30. pontjában meghatározott elsőbbségi anyagok közvetlen kibocsátása, valamint a nitrátok, foszfátok és peszticidek közvetlen kibocsátása;

13.

„súlyosan vízhiányos területek”: olyan régiók, ahol az összes kivont víz aránya magas (40–80 %) vagy rendkívül magas (80 % feletti) a Világ Erőforrásai Intézet (WRI) vízkockázati atlasza („Aqueduct”) szerint;

14.

„veszélyes hulladék és radioaktív hulladék”: veszélyes hulladék és radioaktív hulladék;

15.

„veszélyes hulladék”: a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) 3. cikkének 2. pontjában meghatározott veszélyes hulladék;

16.

„radioaktív hulladék”: a 2011/70/Euratom tanácsi irányelv (8) 3. cikkének 7. pontjában meghatározott radioaktív hulladék;

17.

„nem újrafeldolgozott hulladék”: a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 17. pontja szerinti „újrafeldolgozás” értelmében nem újrafeldolgozott hulladék;

18.

„a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeket hátrányosan érintő tevékenységek”: olyan tevékenységek, amelyek az alábbiak mindegyikével jellemezhetők:

a)

olyan tevékenységek, amelyek a természetes élőhelyek és olyan fajok élőhelyeinek károsodásához és olyan fajok megzavarásához vezetnek, amelyek számára védett területet jelöltek ki;

b)

olyan tevékenységek, amelyek vonatkozásában a következő irányelvek, nemzeti rendelkezések vagy az említett irányelvekkel egyenértékű nemzetközi standardok alapján elfogadott következtetések, mérséklési intézkedések vagy hatásvizsgálatok egyikét sem hajtották végre:

i.

az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (9);

ii.

a Tanács 92/43/EGK irányelve (10);

iii.

a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) 1. cikke (2) bekezdésének g) pontja szerinti környezeti hatásvizsgálat;

iv.

a harmadik országokban végzett tevékenységek esetében az i., ii. és iii. pontban felsorolt irányelvekkel és hatásvizsgálatokkal egyenértékű nemzeti rendelkezésekkel vagy nemzetközi standardokkal összhangban elfogadott következtetések, mérséklési intézkedések vagy hatásvizsgálatok;

19.

„biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területek”: a Natura 2000 hálózat védett területei, az UNESCO világörökségi helyszínei és a biológiai sokféleség szempontjából kulcsfontosságú területek, valamint az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (12) II. mellékletének D. függelékében említett egyéb védett területek;

20.

„fenyegetett faj”: az Európai Vörös Listán vagy a Természetvédelmei Világszövetség (IUCN) vörös listáján szereplő fenyegetett állat- és növényfajok az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletének 7. szakaszában említettek szerint;

21.

„erdőirtás”: erdőterület ideiglenes vagy tartós, ember által előidézett átalakítása nem erdősített területté;

22.

„az ENSZ Globális Megállapodásának elvei”: az ENSZ Globális Megállapodásának tíz alapelve;

23.

„nemek közötti kiigazítatlan bérkülönbség” a férfi és női fizetett alkalmazottak átlagos bruttó órabére közötti különbség, a férfi fizetett alkalmazottak átlagos bruttó órabérének százalékában kifejezve;

24.

„igazgatóság”: egy vállalkozás ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő testülete;

25.

„emberi jogi politika”: igazgatósági szinten jóváhagyott emberi jogi politikai kötelezettségvállalás arra vonatkozóan, hogy a befektetést befogadó vállalkozás gazdasági tevékenységeinek összhangban kell lenniük az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekkel;

26.

„visszaélést bejelentő személy”: az (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) 5. cikkének 7. pontjában meghatározott „bejelentő személy”;

27.

„szervetlen szennyező anyagok”: a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) 3. cikkének 13. pontjában meghatározott, a nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – szilárd és egyéb anyagok gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteknek megfelelő vagy annál alacsonyabb kibocsátások;

28.

„légszennyező anyag”: az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) 3. cikkének 5–8. pontjában meghatározott kén-dioxid (SO2), nitrogén-oxidok (NOx), a metántól eltérő illékony szerves vegyületek (NMVOC), és a finom szálló por (PM2,5), továbbá az említett irányelvben említett ammónia (NH3), valamint az említett irányelv I. mellékletében említett nehézfémek;

29.

„ózonkárosító anyag”: az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyvben felsorolt anyagok.

E melléklet alkalmazásában a következő képleteket kell alkalmazni:

1.

Az „ÜHG-kibocsátásokat” a következő képlet szerint kell kiszámítani:

Image 2

2.

A „karbonlábnyomot” a következő képlet szerint kell kiszámítani:

Image 3

3.

„A befektetést befogadó vállalkozások ÜHG-intenzitását” a következő képlet szerint kell kiszámítani:

Image 4

4.

A „szuverének ÜHG-intenzitását” a következő képlet szerint kell kiszámítani:

Image 5

5.

A „nem energiahatékony ingatlaneszközök” állományát a következő képlet szerint kell kiszámítani:

Image 6

A képletek vonatkozásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.

„a befektetés aktuális értéke”: a pénzügyi piaci szereplő által a befektetést befogadó vállalkozásba eszközölt befektetés euróban kifejezett értéke;

2.

„vállalkozási érték”: a törzsrészvények piaci tőkeértékének, az elsőbbségi részvények piaci tőkeértékének, valamint az összes adósság és ellenőrzésre nem jogosító részesedés könyv szerinti értékének összege a pénzügyi év végén, a pénzeszközök vagy pénzeszköz-egyenértékesek levonása nélkül;

3.

„az összes befektetés aktuális értéke”: a pénzügyi piaci szereplő összes befektetésének euróban kifejezett értéke;

4.

a „közel nulla energiaigényű épület (NZEB)”, a „primerenergia-igény (PED)” és az „energiahatékonysági tanúsítvány (EPC)” a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) 2. cikkének 2., 5. és 12. pontjában meghatározott fogalmat jelenti.

1. táblázat

Nyilatkozat a befektetési döntéseknek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokról

Pénzügyi piaci szereplő [név, és ha rendelkezésre áll, a jogalany-azonosító]

Összefoglaló

[Név, és ha rendelkezésre áll, a jogalany-azonosító] figyelembe veszi befektetési döntéseinek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásait. Ez a nyilatkozat a [pénzügyi piaci szereplő neve] [adott esetben illessze be a következőt: „és leányvállalatai, nevezetesen {a leányvállalatok felsorolása}”] fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásairól szóló konszolidált nyilatkozat.

Ez a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokról szóló nyilatkozat a [n. év] [beillesztendő: „január 1-je” vagy a főbb káros hatások első figyelembevételének napja]-tól/-től december 31-ig tartó referencia-időszakra vonatkozik.

[Az 5. cikkben említett összefoglaló az annak (1) bekezdésében említett nyelveken]

A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások ismertetése

[A 7. cikkben említett információk az alábbiakban meghatározott formátumban]

A befektetést befogadó vállalkozásokba eszközölt befektetésekre alkalmazandó mutatók

Káros fenntarthatósági hatásokra vonatkozó mutató

Mérőszám

Hatás [n. év]

Hatás [n – 1. év]

Magyarázat

Megtett intézkedések, tervezett intézkedések és a következő referencia-időszakra kitűzött célok

ÉGHAJLAT-POLITIKAI ÉS EGYÉB KÖRNYEZETI MUTATÓK

Üvegházhatásúgáz-kibocsátás

1.

ÜHG-kibocsátás

1. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások

 

 

 

 

2. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások

 

 

 

 

3. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások

 

 

 

 

ÜHG-összkibocsátás

 

 

 

 

2.

Karbonlábnyom

Karbonlábnyom

 

 

 

 

3.

A befektetést befogadó vállalkozások ÜHG-intenzitása

A befektetést befogadó vállalkozások ÜHG-intenzitása

 

 

 

 

4.

A fosszilis tüzelőanyagok ágazatában működő vállalkozásoknak való kitettség

A fosszilis tüzelőanyagok ágazatában működő vállalkozásokba eszközölt befektetések aránya

 

 

 

 

5.

A nem megújuló energiafogyasztás és -termelés aránya

A befektetést befogadó vállalkozások nem megújuló energiaforrásokból származó nem megújuló energiafogyasztásának és nem megújuló energiatermelésének aránya a megújuló energiaforrásokhoz képest, az összes energiaforrás százalékában kifejezve

 

 

 

 

6.

Energiafogyasztási intenzitás nagy éghajlati hatású ágazatonként

A befektetést befogadó vállalkozások energiafogyasztása GWh/millió EUR bevételben, nagy éghajlati hatású ágazatonként

 

 

 

 

Biológiai sokféleség

7.

A biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeket hátrányosan érintő tevékenységek

Olyan, a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeken vagy azok közelében található telephelyekkel/műveletekkel rendelkező befektetést befogadó vállalkozásokba eszközölt befektetések aránya, ahol a befektetést befogadó vállalkozások tevékenysége negatív hatást gyakorol ezekre a területekre

 

 

 

 

Víz

8.

Vízbe történő kibocsátások

A befektetést befogadó vállalkozás által előidézett vízbe történő kibocsátások tonna/millió EUR befektetésben, súlyozott átlagként kifejezve

 

 

 

 

Hulladékok

9.

A veszélyes hulladék és a radioaktív hulladék aránya

A befektetést befogadó vállalkozás által előidézett veszélyeshulladék- és radioaktívhulladék-kibocsátások tonna/millió EUR befektetésben, súlyozott átlagként kifejezve

 

 

 

 

A TÁRSADALMI ÉS MUNKAVÁLLALÓI KÉRDÉSEKRE, AZ EMBERI JOGOK TISZTELETBEN TARTÁSÁRA, A KORRUPCIÓ ELLENI KÜZDELEMRE ÉS A VESZTEGETÉS ELLENI KÜZDELEMRE VONATKOZÓ MUTATÓK

Társadalmi és munkavállalói kérdések

10.

Az ENSZ Globális Megállapodása elveinek és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveinek megsértése

Az ENSZ Globális Megállapodása elveinek vagy az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveinek megsértése kapcsán érintett befektetést befogadó vállalkozásokba eszközölt befektetések aránya

 

 

 

 

11.

Az ENSZ Globális Megállapodása elvei és az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelvei betartásának nyomon követésére szolgáló eljárások és megfelelési mechanizmusok hiánya

Befektetést befogadó vállalkozásokba eszközölt azon befektetések aránya, amelyeknél nem biztosított az ENSZ Globális Megállapodása elveinek vagy az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveinek való megfelelés nyomon követése vagy nem alkalmaznak az ENSZ Globális Megállapodása elvei vagy az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelvei megsértésével összefüggő panaszok kezelésére szolgáló mechanizmusokat

 

 

 

 

12.

A nemek közötti kiigazítatlan bérkülönbség

A nemek közötti kiigazítatlan, átlagos bérkülönbség a befektetést befogadó vállalkozásoknál

 

 

 

 

13.

Az igazgatóságok összetételének nemek szerinti megoszlása

A befektetést befogadó vállalkozásoknál a női és férfi igazgatótanácsi tagok átlagos aránya, az összes igazgatótanácsi tag százalékában kifejezve

 

 

 

 

14.

Vitatott fegyvereknek (gyalogsági aknáknak, kazettás lőszereknek, vegyi fegyvereknek és biológiai fegyvereknek) való kitettség

A vitatott fegyverek gyártásában vagy értékesítésében részt vevő, befektetést befogadó vállalkozásokba eszközölt befektetések aránya

 

 

 

 

Szuverénekbe és szupranacionális szervezetekbe eszközölt befektetésekre alkalmazandó mutatók

Káros fenntarthatósági hatásokra vonatkozó mutató

Mérőszám

Hatás [n. év]

Hatás [n – 1. év]

Magyarázat

Megtett intézkedések, tervezett intézkedések és a következő referencia-időszakra kitűzött célok

Környezeti

15.

ÜHG-intenzitás

A befektetést befogadó országok ÜHG-intenzitása

 

 

 

 

Társadalmi

16.

A társadalmi jogsértés által érintett befektetést befogadó országok

A nemzetközi szerződésekben és egyezményekben, ENSZ-alapelvekben és adott esetben nemzeti jogszabályban említett szociális jogok megsértése által érintett befektetést befogadó országok száma (abszolút szám és a befektetést befogadó országok összességéhez viszonyított arány)

 

 

 

 

Ingatlaneszközökbe eszközölt befektetésekre alkalmazandó mutatók

Káros fenntarthatósági hatásokra vonatkozó mutató

Mérőszám

Hatás [n. év]

Hatás [n – 1. év]

Magyarázat

Megtett intézkedések, tervezett intézkedések és a következő referencia-időszakra kitűzött célok

Fosszilis tüzelőanyagok

17.

Fosszilis tüzelőanyagoknak való kitettség ingatlaneszközökön keresztül

A fosszilis tüzelőanyagok kitermelésével, tárolásával, szállításával vagy előállításával foglalkozó ingatlaneszközökbe eszközölt befektetések aránya

 

 

 

 

Energiahatékonyság

18.

Nem energiahatékony ingatlaneszközöknek való kitettség

A nem energiahatékony ingatlaneszközökbe eszközölt befektetések aránya

 

 

 

 

A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra vonatkozó egyéb mutatók

[A 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra vonatkozó információk a 2. táblázatban szereplő formátumban]

[A 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra vonatkozó információk a 3. táblázatban szereplő formátumban]

[A 6. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett fenntarthatósági tényezőre gyakorolt további főbb káros hatások azonosítására és értékelésére használt, a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt egyéb káros hatásokra vonatkozó információk a 2. vagy a 3. táblázatban szereplő formátumban]

A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások azonosítására és rangsorolására szolgáló politikák ismertetése

[A 7. cikkben említett információk]

Szerepvállalási politika

[A 8. cikkben említett információk]

Nemzetközi standardokra való hivatkozások

[A 9. cikkben említett információk]

Időbeli összehasonlítás

[A 10. cikkben említett információk]

2. táblázat

További éghajlat-politikai és egyéb környezeti mutatók

Káros fenntarthatósági hatás

A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatás

(Minőségi vagy mennyiségi)

Mérőszám

A befektetést befogadó vállalkozásokba eszközölt befektetésekre alkalmazandó mutatók

ÉGHAJLAT-POLITIKAI ÉS EGYÉB KÖRNYEZETI MUTATÓK

Kibocsátások

1.

Szervetlen szennyező anyagok kibocsátása

Szervetlenszennyezőanyag-egyenértékesek tonna/millió EUR befektetésben, súlyozott átlagként kifejezve

2.

Légszennyező anyagok kibocsátása

Légszennyezőanyag-egyenértékesek tonna/millió EUR befektetésben, súlyozott átlagként kifejezve

3.

Ózonkárosító anyagok kibocsátása

Ózonkárosítóanyag-egyenértékesek tonna/millió EUR befektetésben, súlyozott átlagként kifejezve

4.

A karbonkibocsátás csökkentésére irányuló kezdeményezésekkel nem rendelkező vállalkozásokba eszközölt befektetések

A Párizsi Megállapodáshoz való igazodást célzó karbonkibocsátás-csökkentési kezdeményezéssel nem rendelkező, befektetést befogadó vállalkozásokba eszközölt befektetések aránya

Energiahatékonyság

5.

Az energiafogyasztás bontása a nem megújuló energiaforrások típusa szerint

A befektetést befogadó vállalkozások által felhasznált, nem megújuló forrásokból származó energia részaránya az egyes nem megújuló energiaforrások szerinti bontásban

Víz-, hulladék- és

anyagkibocsátások

6.

Vízhasználat és -újrahasznosítás

1.

A befektetést befogadó vállalkozások átlagos vízfogyasztása (köbméterben) a befektetést befogadó vállalkozások bevételének millió EUR-jára vetítve

2.

A befektetést befogadó vállalkozások által újrafeldolgozott és újrafelhasznált víz súlyozott átlagos százalékos aránya

7.

Vízgazdálkodási politikával nem rendelkező vállalkozásokba eszközölt befektetések

Vízgazdálkodási politikával nem rendelkező befektetést befogadó vállalkozásokba eszközölt befektetések aránya

8.

Súlyosan vízhiányos területeknek való kitettség

Súlyosan vízhiányos területeken található, vízgazdálkodási politikával nem rendelkező befektetést befogadó vállalkozásokba eszközölt befektetések aránya

9.

Vegyi anyagokat gyártó vállalkozásokba eszközölt befektetések aránya

Az 1893/2006/EK rendelet I. mellékletének 20.2. ágazatába tartozó, befektetést befogadó vállalkozásokba eszközölt befektetések aránya

10.

Talajromlás, elsivatagosodás, talajfedés

A talajromlást, elsivatagosodást vagy talajfedést okozó tevékenységet folytató befektetést befogadó vállalkozásokba eszközölt befektetések aránya

11.

Fenntartható földgazdálkodási/mezőgazdasági gyakorlatokat nem alkalmazó vállalkozásokba eszközölt befektetések

Fenntartható földgazdálkodási/mezőgazdasági gyakorlatokat vagy politikákat nem alkalmazó befektetést befogadó vállalkozásokba eszközölt befektetések aránya

12.

Fenntartható óceán-/tengergazdálkodási gyakorlatokat nem alkalmazó vállalkozásokba eszközölt befektetések

Fenntartható óceán-/tengergazdálkodási gyakorlatokat vagy politikákat nem alkalmazó befektetést befogadó vállalkozásokba eszközölt befektetések

13.

A nem újrafeldolgozott hulladék aránya

A befektetést befogadó vállalkozás által termelt nem újrafeldolgozott hulladék tonna/millió EUR befektetésben, súlyozott átlagként kifejezve

14.

Természetes fajok és védett területek

1.

Fenyegetett fajokat érintő tevékenységet folytató befektetést befogadó vállalkozásokba eszközölt befektetések aránya

2.

Olyan befektetést befogadó vállalkozásokban lévő befektetések aránya, amelyek nem rendelkeznek az általuk tulajdonolt, bérelt vagy kezelt, védett területen vagy a biológiai sokféleség szempontjából jelentős értéket képviselő, védett területeken kívüli területen lévő vagy azzal szomszédos telephely biológiai sokféleségének védelmére vonatkozó politikával

15.

Erdőirtás

Az erdőirtás kezelésére irányuló politikát nem alkalmazó vállalkozásokba eszközölt befektetések aránya

Zöld értékpapírok

16.

A nem a környezeti szempontból fenntartható kötvényekre vonatkozó uniós jogszabályok alapján kibocsátott értékpapírok aránya

A nem a környezeti szempontból fenntartható kötvényekre vonatkozó uniós jogszabályok alapján kibocsátott, befektetésekben lévő értékpapírok aránya

Szuverénekbe és szupranacionális szervezetekbe eszközölt befektetésekre alkalmazandó mutatók

Zöld értékpapírok

17.

A nem a környezeti szempontból fenntartható kötvényekre vonatkozó uniós jogszabályok alapján kibocsátott kötvények aránya

A nem a környezeti szempontból fenntartható kötvényekre vonatkozó uniós jogszabályok alapján kibocsátott kötvények aránya

Ingatlaneszközökbe eszközölt befektetésekre alkalmazandó mutatók

Üvegházhatásúgáz-kibocsátás

18.

ÜHG-kibocsátás

Ingatlaneszközök által előidézett, 1. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások

Ingatlaneszközök által előidézett, 2. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások

Ingatlaneszközök által előidézett, 3. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások

Ingatlaneszközök által előidézett ÜHG-összkibocsátás

Energiafogyasztás

19.

Energiafogyasztási intenzitás

A saját tulajdonú ingatlanok négyzetméterenkénti energiafogyasztása GWh-ban

Hulladékok

20.

A tevékenységekkel járó hulladékképződés

Hulladékhasznosítási vagy -újrafeldolgozási szerződés hatálya alá nem tartozó és hulladékválogató létesítményekkel fel nem szerelt ingatlaneszközök aránya

Erőforrás-felhasználás

21.

Új építkezések és nagyobb felújítások nyersanyag-felhasználása

A nyersanyagként felhasznált építőanyagok (a visszanyert, újrafeldolgozott és bioalapú építőanyagok kivételével) aránya az új építkezésekhez és nagyobb felújításokhoz felhasznált építőanyagok teljes tömegéhez viszonyítva

Biológiai sokféleség

22.

Területfoglalás

A vegetáció nélküli területeknek (a földfelszínen, valamint a tetőkön, teraszokon és falakon növényzettel nem borított felületeknek) az összes ingatlaneszköz teljes telekterületéhez viszonyított aránya

3. táblázat

A társadalmi és munkavállalói kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a vesztegetés elleni küzdelemre vonatkozó további mutatók

A TÁRSADALMI ÉS MUNKAVÁLLALÓI KÉRDÉSEKRE, AZ EMBERI JOGOK TISZTELETBEN TARTÁSÁRA, A KORRUPCIÓ ELLENI KÜZDELEMRE ÉS A VESZTEGETÉS ELLENI KÜZDELEMRE VONATKOZÓ MUTATÓK

Káros fenntarthatósági hatás

A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatás

(Minőségi vagy mennyiségi)

Mérőszám

A befektetést befogadó vállalkozásokba eszközölt befektetésekre alkalmazandó mutatók

Társadalmi és munkavállalói kérdések

1.

Munkahelyibaleset-megelőzési politikát nem alkalmazó vállalkozásokba eszközölt befektetések

Munkahelyibaleset-megelőzési politikát nem alkalmazó befektetést befogadó vállalkozásokba eszközölt befektetések aránya

2.

Balesetek aránya

A befektetést befogadó vállalkozásoknál bekövetkezett balesetek aránya súlyozott átlagként kifejezve

3.

Sérülés, baleset, haláleset vagy betegség miatt kieső napok száma

A befektetést befogadó vállalkozásoknál sérülés, baleset, haláleset vagy betegség miatt elveszett munkanapok száma súlyozott átlagban kifejezve

4.

A beszállítókra vonatkozó magatartási kódex hiánya

A nem biztonságos munkakörülmények, a bizonytalan foglalkoztatás, a gyermekmunka és a kényszermunka ellen kidolgozott, beszállítókra vonatkozó magatartási kódexszel nem rendelkező befektetést befogadó vállalkozásokba eszközölt befektések aránya

5.

A munkavállalói ügyekkel kapcsolatos panaszkezelési mechanizmus hiánya

A munkavállalói ügyekkel kapcsolatos panaszkezelési mechanizmussal nem rendelkező befektetést befogadó vállalkozásokba eszközölt befektetések aránya

6.

A visszaélést bejelentő személyek nem megfelelő védelme

A visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó politikát nem alkalmazó szervezetekbe eszközölt befektetések aránya

7.

A hátrányos megkülönböztetés esetei

1.

A befektetést befogadó vállalkozásoknál jelentett hátrányos megkülönböztetési esetek száma súlyozott átlagként kifejezve

2.

A befektetést befogadó vállalkozásokkal szembeni szankciókhoz vezető hátrányos megkülönböztetési esetek száma súlyozott átlagként kifejezve

8.

Túlzott vezérigazgatói fizetés aránya

A legmagasabb javadalmazásban részesülő egyén éves teljes javadalmazásának az összes munkavállaló (a legmagasabb javadalmazásban részesülő egyén nélkül számított) éves medián összjövedelméhez viszonyított átlagos aránya

Emberi jogok

9.

Az emberi jogi politika hiánya

Az emberi jogi politikával nem rendelkező szervezetekbe eszközölt befektetések aránya

10.

Az átvilágítás hiánya

A káros emberi jogi hatások azonosítására, megelőzésére, enyhítésére és kezelésére irányuló átvilágítási folyamattal nem rendelkező szervezetekbe eszközölt befektetések aránya

11.

Az emberkereskedelem megelőzését szolgáló folyamatok és intézkedések hiánya

Az emberkereskedelem elleni politikával nem rendelkező befektetést befogadó vállalkozásokba eszközölt befektetések aránya

12.

A gyermekmunka előfordulása tekintetében jelentős kockázattal járó tevékenységek és beszállítók

A földrajzi területek vagy a tevékenység típusa alapján gyermekmunka előfordulása tekintetében jelentős kockázattal járó tevékenységeknek és beszállítóknak kitett befektetést befogadó vállalkozásokba eszközölt befektetések aránya

13.

A kényszermunka előfordulása tekintetében jelentős kockázattal járó tevékenységek és beszállítók

A földrajzi területek és/vagy a tevékenység típusa alapján a kényszermunka előfordulása tekintetében jelentős kockázattal járó tevékenységeknek és beszállítóknak kitett befektetést befogadó vállalkozásokba eszközölt befektetések aránya

14.

Súlyos emberi jogi problémák és incidensek azonosított eseteinek száma

A befektetést befogadó vállalkozásokkal kapcsolatos súlyos emberi jogi problémák és incidensek száma súlyozott átlagként kifejezve

Korrupció és vesztegetés elleni küzdelem

15.

A korrupció és a megvesztegetés elleni politikák hiánya

Az Egyesült Nemzetek Korrupció elleni egyezményével összhangban álló korrupcióellenes és megvesztegetés elleni politikával nem rendelkező szervezetekbe eszközölt befektetések aránya

16.

A korrupció és a megvesztegetés elleni standardok megsértése elleni elégtelen fellépés esetei

A korrupció és a megvesztegetés elleni eljárások és standardok megsértése esetén alkalmazott intézkedések tekintetében azonosított hiányossággal rendelkező befektetést befogadó vállalkozásokba eszközölt befektetések aránya

17.

A korrupció és a megvesztegetés elleni jogszabályok megsértésében való bűnösséget megállapító ítéletek száma és a bírságok összege

A befektetést befogadó vállalkozások korrupció és vesztegetés elleni jogszabályok megsértésében való bűnösségét megállapító ítéletek száma és a bírságok összege

Szuverénekbe és szupranacionális szervezetekbe eszközölt befektetésekre alkalmazandó mutatók

Társadalmi

18.

Átlagos jövedelmi egyenlőtlenségi pontszám

A jövedelemeloszlás és a gazdasági egyenlőtlenség egy adott gazdaság szereplői között, a magyarázat oszlopban kifejtett mennyiségi mutatóval kiegészítve

 

19.

A véleménynyilvánítás szabadságának átlagpontszáma

A politikai és civil társadalmi szervezetek működési szabadságának mértéke, a magyarázat oszlopban kifejtett mennyiségi mutatóval kiegészítve

Emberi jogok

20.

Átlagos emberi jogi teljesítmény

A befektetést befogadó országok átlagos emberi jogi teljesítményének mérése a magyarázat oszlopban ismertetett mennyiségi mutató segítségével

Irányítás

21.

Átlagos korrupciós pontszám

A közszektorbeli korrupció észlelt szintjének mérése a magyarázat oszlopban ismertetett mennyiségi mutató segítségével

 

22.

Nem együttműködő adójogrendszerek

Az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékében szereplő országokban és területeken eszközölt befektetések

 

23.

Átlagos politikai stabilitási pontszám

A jelenlegi rendszer erőszak általi megdöntése valószínűségének mérése a magyarázat oszlopban ismertetett mennyiségi mutató segítségével

 

24.

Átlagos jogállamisági pontszám

A korrupció szintjének, az alapvető jogok hiányának, valamint a polgári és büntető igazságszolgáltatás hiányosságainak mérése a magyarázat oszlopban ismertetett mennyiségi mutató segítségével


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1011 rendelete (2016. június 8.) a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 171., 2016.6.29., 1. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 rendelete (2018. május 30.) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 26. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK, a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 98/70/EK irányelve (1998. október 13.) a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről, valamint a 93/12/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 350., 1998.12.28., 58. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).

(8)  A Tanács 2011/70/Euratom irányelve (2011. július 19.) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról (HL L 199., 2011.8.2., 48. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).

(10)  A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 026., 2012.1.28., 1. o.).

(12)  A Bizottság (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. június 4.) az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz lényegesen hozzájáruló és az egyéb környezeti célkitűzéseket jelentősen nem sértő gazdasági tevékenységekkel szemben támasztott követelmények meghatározásához szükséges technikai vizsgálati kritériumok megállapítása érdekében történő kiegészítéséről (HL L 442., 2021.12.9., 1. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 344., 2016.12.17., 1. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (átdolgozás) (HL L 153., 2010.6.18., 13. o.).


II. MELLÉKLET

Az (EU) 2019/2088 rendelet 8. cikkének (1), (2) és (2a) bekezdésében, valamint az (EU) 2020/852 rendelet 6. cikkének első bekezdésében említett, pénzügyi termékekre vonatkozó, szerződéskötés előtti közzététel mintadokumentuma A termék elnevezése: [kitöltendő] Jogalany-azonosító: [kitöltendő]

Image 7

Image 8

Image 9

Image 10

Image 11


III. MELLÉKLET

Az (EU) 2019/2088 rendelet 9. cikkének (1)–(4a) bekezdésében, valamint az (EU) 2020/852 rendelet 5. cikkének első bekezdésében említett, pénzügyi termékekre vonatkozó szerződéskötés előtti közzététel mintadokumentuma

Image 12

Image 13

Image 14

Image 15

Image 16


IV. MELLÉKLET

Az (EU) 2019/2088 rendelet 8. cikkének (1), (2) és (2a) bekezdésében, valamint az (EU) 2020/852 rendelet 6. cikkének első bekezdésében említett, pénzügyi termékekre vonatkozó időszakos közzététel mintadokumentuma

Image 17

Image 18

Image 19

Image 20

Image 21

Image 22


V. MELLÉKLET

Az (EU) 2019/2088 rendelet 9. cikkének (1)–(4a) bekezdésében, valamint az (EU) 2020/852 rendelet 5. cikkének első bekezdésében említett, pénzügyi termékekre vonatkozó időszakos közzététel mintadokumentuma

Image 23

Image 24

Image 25

Image 26

Image 27


Top