EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32021R1255
Commission Delegated Regulation (EU) 2021/1255 of 21 April 2021 amending Delegated Regulation (EU) No 231/2013 as regards the sustainability risks and sustainability factors to be taken into account by Alternative Investment Fund Managers (Text with EEA relevance)
A Bizottság (EU) 2021/1255 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. április 21.) a 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendeletnek az alternatívbefektetésialap-kezelők által figyelembe veendő fenntarthatósági kockázatok és fenntarthatósági tényezők tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)
A Bizottság (EU) 2021/1255 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. április 21.) a 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendeletnek az alternatívbefektetésialap-kezelők által figyelembe veendő fenntarthatósági kockázatok és fenntarthatósági tényezők tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)
C/2021/2615
HL L 277., 2021.8.2, p. 11–13
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force
|
2021.8.2. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 277/11 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1255 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2021. április 21.)
a 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendeletnek az alternatívbefektetésialap-kezelők által figyelembe veendő fenntarthatósági kockázatok és fenntarthatósági tényezők tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2011. június 8-i 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 12. cikke (3) bekezdésére, 14. cikke (4) bekezdésére, 15. cikke (5) bekezdésére, valamint 18. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az uniós gazdaság hosszú távú versenyképességének biztosításához kulcsfontosságú az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, fenntarthatóbb, erőforrás-hatékony és körforgásos gazdaságra való átállás a fenntartható fejlődési célokkal összhangban. 2016-ban az Unió megkötötte a Párizsi Megállapodást (2). A Párizsi Megállapodás 2. cikke (1) bekezdésének c) pontja azt a célt tűzi ki, hogy az éghajlatváltozásra adott választ meg kell erősíteni többek között úgy, hogy a pénzügyi források áramlása összhangban álljon az üvegházhatású gázok alacsonyabb szintű kibocsátására és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fejlesztésére irányuló erőfeszítésekkel. |
|
(2) |
Ezt a kihívást felismerve a Bizottság 2019 decemberében előterjesztette az európai zöld megállapodást (3). A zöld megállapodás új növekedési stratégiaként az Uniót olyan igazságos és virágzó társadalommá kívánja alakítani, amely modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik, ahol 2050-től megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és ahol a gazdaság növekedése nem erőforrásfüggő. E célkitűzés megköveteli, hogy a befektetők egyértelmű jelzéseket kapjanak a befektetéseiket illetően, hogy elkerüljék a meg nem térülő eszközöket és fenntartható finanszírozáshoz jussanak. |
|
(3) |
2018 márciusában a Bizottság közzétette „A fenntartható növekedés finanszírozása” című cselekvési tervét (4), amelyben ambiciózus és átfogó fenntartható finanszírozási stratégiát határoz meg. A cselekvési tervben meghatározott egyik célkitűzés a tőkeáramlások átirányítása a fenntartható befektetések felé a fenntartható és inkluzív növekedés elérése érdekében. Az ezt követő, 2018 májusában közzétett jogalkotási kezdeményezéseket (5) alátámasztó hatásvizsgálat alapján egyértelműsíteni kell, hogy az alternatívbefektetésialap-kezelőknek (ABAK-oknak) a befektetők irányában fennálló kötelezettségeik részeként figyelembe kell venniük a fenntarthatósági tényezőket. Az ABAK-oknak ezért nemcsak az összes releváns pénzügyi kockázatot kell folyamatosan értékelniük, hanem az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) említett valamennyi releváns fenntarthatósági kockázatot is, amelyek előfordulásuk esetén tényleges vagy potenciális lényeges negatív hatást gyakorolhatnak a befektetés értékére. A 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (7) nem említi kifejezetten a fenntarthatósági kockázatokat. Ezen okból és a belső eljárások és szervezeti szabályok megfelelő végrehajtásának és betartásának biztosítása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy az ABAK-ok eljárásai, rendszerei és belső kontrolljai tükrözik a fenntarthatósági kockázatokat, és hogy technikai kapacitásra és tudásra van szükség e kockázatok elemzéséhez. |
|
(4) |
Az (EU) 2019/2088 rendelet értelmében azok az ABAK-ok, amelyek kötelesek figyelembe venni befektetési döntéseik fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásait, vagy amelyek ezeket a főbb káros hatásokat önként veszik figyelembe, kötelesek közzétenni, hogy átvilágítási politikájuk hogyan veszi figyelembe ezeket a főbb káros hatásokat. Az (EU) 2019/2088 rendelet és a 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet közötti összhang biztosítása érdekében ennek a kötelezettségnek a 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendeletben is tükröződnie kell. |
|
(5) |
A befektetővédelem magas színvonalának fenntartása érdekében az ABAK-oknak azon összeférhetetlenség-típusok azonosításakor, amelyek fennállása sértheti az ABA érdekeit, figyelembe kell venniük azokat az összeférhetetlenségeket is, amelyek a fenntarthatósági kockázatok eljárásaikba, rendszereikbe és belső kontrolljaikba történő integrálása következtében merülhetnek fel. Ezen összeférhetetlenségek közé tartozhatnak az érintett személyzet javadalmazásából vagy személyes ügyleteiből eredő összeférhetetlenségek, az adott esetben zöldrefestést, megtévesztő értékesítést vagy a befektetési stratégiák megtévesztő bemutatását eredményező összeférhetetlenségek, valamint az ugyanazon ABAK által kezelt különböző ABA-k közötti összeférhetetlenségek. |
|
(6) |
A 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(7) |
Az illetékes hatóságok és az ABAK-ok számára kellő időt kell adni arra, hogy alkalmazkodjanak az ebben a rendeletben foglalt új követelményekhez. A rendelet alkalmazását ezért el kell halasztani, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet a következőképpen módosul:
|
1. |
az 1. cikk a következő 6. és 7. ponttal egészül ki:
(*1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről (HL L 317., 2019.12.9., 1. o.).”;" |
|
2. |
a 18. cikk a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az ABAK az (1)–(3) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelés során figyelembe veszi a fenntarthatósági kockázatokat. (6) Amikor az ABAK az (EU) 2019/2088 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában leírtaknak vagy az említett rendelet 4. cikkének (3) vagy (4) bekezdésében előírtaknak megfelelően figyelembe veszi a befektetési döntéseknek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásait, akkor a szóban forgó ABAK-nak figyelembe kell vennie ezeket a főbb káros hatásokat az e cikk (1)–(3) bekezdésében meghatározott követelményeknek való megfelelés során.”; |
|
3. |
a 22. cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában az ABAK-nak rendelkeznie kell a fenntarthatósági kockázatok hatékony integrálásához szükséges erőforrásokkal és szakértelemmel.”; |
|
4. |
a 30. cikk a következő albekezdéssel egészül ki: „Az ABAK gondoskodik arról, hogy amikor azonosítja azokat az összeférhetetlenség-típusokat, amelyek fennállása sértheti az ABA érdekeit, figyelembe vegye azokat az összeférhetetlenség-típusokat is, amelyek a fenntarthatósági kockázatok eljárásaikba, rendszereikbe és belső kontrolljaikba történő integrálása következtében merülhetnek fel.”; |
|
5. |
a 40. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(2) A kockázatkezelési politika tartalmazza azokat az eljárásokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ABAK képes legyen az általa kezelt valamennyi ABA tekintetében felmérni az adott ABA piaci, likviditási, fenntarthatósági és partnerkockázatnak való kitettségét, továbbá az ABA kitettségét minden olyan egyéb releváns kockázatnak, ideértve a működési kockázatokat is, amelyek az általa kezelt valamennyi ABA tekintetében jelentősek lehetnek.”; |
|
6. |
az 57. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki: „Az ABAK az első albekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelés során figyelembe veszi a fenntarthatósági kockázatokat.”; |
|
7. |
a 60. cikk (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
|
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2022. augusztus 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2021. április 21-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 174., 2011.7.1., 1. o.
(2) A Tanács (EU) 2016/1841 határozata (2016. október 5.) az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött párizsi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 282., 2016.10.19., 4. o.).
(3) COM(2019) 640 final.
(4) COM(2018) 97 final.
(5) SWD(2018) 264 final
(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről (HL L 317., 2019.12.9., 1. o.).
(7) A Bizottság 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. december 19.) a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 83., 2013.3.22., 1. o.).