a)

horizontális standardok;

b)

tematikus standardok (környezeti, társadalmi és irányítási standardok); valamint

c)

ágazatspecifikus standardok.

a)

Irányítás (GOV): a hatások, kockázatok és lehetőségek nyomon követésére, kezelésére és felügyeletére használt irányítási folyamatok, ellenőrzések és eljárások (lásd: ESRS 2, 2. fejezet: Irányítás).

b)

Stratégia (SBM): a vállalkozás stratégiája és üzleti modellje hogyan viszonyul annak lényeges hatásaihoz, kockázataihoz és lehetőségeihez, beleértve azt is, hogy a vállalat hogyan kezeli ezeket a hatásokat, kockázatokat és lehetőségeket (lásd: ESRS 2, 3. fejezet: Stratégia).

c)

A hatások, a kockázatok és a lehetőségek kezelése (IRO): az(ok) az eljárás(ok), amely(ek) során a vállalkozás:

d)

Mérőszámok és célok (MT): a vállalkozás teljesítménye, beleértve a kitűzött céljait és az azok felé tett előrehaladást (lásd: ESRS 2, 5. fejezet: Mérőszámok és célok).

a)

4.2. szakasz – Közzétételi minimumkövetelmények a politikák (MDR-P) és az intézkedések (MDR-A) tekintetében;

b)

5. szakasz – Közzétételi minimumkövetelmények a mérőszámok (MDR-M) és a célok (MDR-T) tekintetében.

a)

a „hatások” kifejezés a vállalkozás üzleti tevékenységével összefüggő, fenntarthatósággal kapcsolatos pozitív és negatív hatásokra utal, a hatások lényegességének vizsgálata során azonosítottak szerint (lásd: 3.4. A hatások lényegessége). Egyaránt vonatkozik a tényleges hatásokra és a lehetséges jövőbeni hatásokra;

b)

„kockázatok és lehetőségek” kifejezés a vállalkozás fenntarthatósággal kapcsolatos pénzügyi kockázataira és lehetőségeire utal, ideértve azokat is, amelyek a természeti, emberi és társadalmi erőforrásoktól való függőségekből erednek, a pénzügyi lényegesség vizsgálata során azonosítottak szerint (lásd: 3.5. szakasz).

a)

közzéteszi – jelezve, hogy a rendelkezést közzétételi követelmény vagy adatpont írja elő;

b)

közzéteheti – jelezve az önkéntes közzétételt, a helyes gyakorlat ösztönzése érdekében.

a)

az információk alapvető minőségi jellemzői, azaz a relevancia és a valósághű bemutatás; és

b)

az információk hasznosságot fokozó minőségi jellemzői, azaz az összehasonlíthatóság, az ellenőrizhetőség és az érthetőség.

a)

érintett érdekelt felek: olyan egyének vagy csoportok, amelyek érdekeit – pozitívan vagy negatívan – érintik vagy érinthetik a vállalkozás tevékenységei, valamint az értéklánca mentén fennálló közvetlen vagy közvetett üzleti kapcsolatai; és

b)

a fenntarthatósági nyilatkozatok felhasználói: az általános célú pénzügyi beszámolás elsődleges felhasználói (meglévő és potenciális befektetők, kölcsönadók és más hitelezők, köztük az eszközkezelők, hitelintézetek, biztosítók), valamint s fenntarthatósági nyilatkozatok egyéb felhasználók, köztük a vállalkozás üzleti partnerei, szakszervezetek és szociális partnerek, civil társadalmi és nem kormányzati szervezetek, kormányok, elemzők és tudományos dolgozók.

a)

közzéteszi az információkat a vonatkozó tematikus és ágazatspecifikus ESRS-ben szereplő, az adott fenntarthatósági kérdéssel kapcsolatos közzétételi követelményeknek megfelelően (beleértve az alkalmazási követelményeket is); és

b)

további megfelelő jogalany-specifikus közzétételeket nyújt (lásd e standard 11. bekezdését, valamint az AR 1. – AR 5. követelményt), amennyiben az ESRS-ek egyáltalán nem vagy nem kellő részletességgel foglalkoznak a lényeges fenntarthatósági kérdéssel.

a)

az információ jelentősége az általa ábrázolni vagy magyarázni kívánt kérdéssel kapcsolatban; vagy

b)

az ilyen információk alkalmassága arra, hogy megfeleljenek a felhasználók döntéshozatali igényeinek, ideértve a 48. bekezdésben ismertetett általános célú pénzügyi beszámolás elsődleges felhasználóinak igényeit és/vagy azon felhasználók igényeit, akiknek elsődleges érdeke fűződik a vállalkozás hatásaira vonatkozó információkhoz.

a)

feltünteti a közzétételi követelményben előírt információkat, amennyiben azokat lényegesnek ítéli; és

b)

elhagyhatja a közzétételi követelmény valamely adatpontjában előírt információkat, amennyiben azokat nem ítéli lényegesnek, és arra a következtetésre jut, hogy ezek az információk nem szükségesek a közzétételi követelmény céljának eléréséhez.

a)

az általa a megfelelő tematikus ESRS mérőszámokról és célokról szóló szakasza szerint valamely lényeges fenntarthatósági kérdéssel kapcsolatban mérőszámokra vonatkozóan közzétett információk, a 34. bekezdéssel összhangban; és

b)

a jogalany-specifikus közzétételként közzéteendő információk.

a)

a hatás mértéke;

b)

hatóköre; valamint

c)

helyrehozhatatlan jellege.

a)

tényleges hatás esetében a hatás mértéke és hatóköre; valamint

b)

potenciális hatás esetében a hatás mértéke, hatóköre és valószínűsége.

a)

befolyásolhatják a vállalkozásnak az üzleti folyamataihoz szükséges erőforrások további használatára vagy beszerzésére vonatkozó képességét, valamint ezen erőforrások minőségét és árazását; valamint

b)

befolyásolhatják a vállalkozás azon képességét, hogy elfogadható feltételek mellett kihasználja az üzleti folyamataihoz szükséges kapcsolatokat.

a)

a termelés dekarbonizálására irányuló cselekvési terv, amely bizonyos termékek kiiktatását irányozza elő, jelentős negatív hatást gyakorolhat a vállalkozás saját munkavállalóira, és a végkielégítések miatt lényeges kockázatokat eredményezhet; vagy

b)

egy gépjárműipari beszállító cselekvési terve, amely az elektromos járművek kínálatának előtérbe helyezését irányozza elő, a hagyományos járművek alkatrészeinek gyártásához használatos meg nem térülő eszközök létrejöttéhez vezethet.

a)

közzéteszi a lényeges negatív hatásokat vagy lényeges kockázatokat és az azokat előidéző intézkedéseket, és hivatkozik arra a témára, amelyhez a hatások vagy a kockázatok kapcsolódnak; és

b)

ismerteti a lényeges negatív hatások vagy lényeges kockázatok kezelésének módját azon téma keretében, amelyhez azok kapcsolódnak.

a)

ország szerint, ha a lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek jelentős eltéréseket mutatnak az egyes országok között, és ha a magasabb szinten összesített információk bemutatása elfedné a hatásokra, kockázatokra vagy lehetőségekre vonatkozó lényeges információkat; vagy

b)

jelentős telephely vagy jelentős eszköz szerint, ha a lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek nagymértékben függenek egy adott helyszíntől vagy eszköztől.

a)

az átvilágítás beépítése az irányításba, a stratégiába és az üzleti modellbe (3). Ezzel a kérdéssel foglalkoznak a következők:

b)

az érdekelt felek bevonása (4). Ezzel a kérdéssel foglalkoznak a következők:

c)

az emberekre és a környezetre gyakorolt negatív hatások azonosítása és értékelése (5). Ezzel a kérdéssel foglalkoznak a következők:

d)

az emberekre és a környezetre gyakorolt negatív hatások kezelését célzó intézkedések meghozatala (6). Ezzel a kérdéssel foglalkoznak a következők:

e)

ezen erőfeszítések hatékonyságának nyomon követése (7). Ezzel a kérdéssel foglalkoznak a következők:

a)

az átvilágítási folyamat és a lényegességi vizsgálat eredményét figyelembe véve; és

b)

más ESRS-ek bármely konkrét, értékláncra vonatkozó követelményeivel összhangban.

a)

a fenntarthatósági nyilatkozatok felhasználói megértsék a vállalkozás lényeges hatásait, kockázatait és lehetőségeit; és/vagy

b)

az információk minőségi jellemzőinek megfelelő információkat állítsanak elő (lásd e standard B. függelékét).

a)

a rövid távú időhorizont esetében: a vállalkozás által a pénzügyi kimutatásaiban beszámolási időszakként alkalmazott időszak;

b)

a középtávú időhorizont esetében: a fenti a) pontban meghatározott rövid távú beszámolási időszak végétől legfeljebb 5 év; valamint

c)

a hosszú távú időhorizont esetében: 5 évnél több.

a)

az előző időszakban feltüntetett számadat és a felülvizsgált összehasonlító számadat közötti különbség; és

b)

a számadat felülvizsgálatának okai.

a)

az események lehetséges pénzügyi hatásai (a lehetséges kimenetel);

b)

a lehetséges események által az emberekre vagy a környezetre gyakorolt hatások súlyossága és valószínűsége, figyelembe véve a 45. Bekezdésben meghatározott súlyossági tényezőket; és

c)

a lehetséges kimenetelek teljes skálája és az e skálán belüli lehetséges kimenetelek valószínűsége.

a)

egy mérőszámot vagy célt újból meghatározott vagy felváltott;

b)

új információt azonosított az előző időszakban közzétett becsült adatokkal kapcsolatban, és az új információ az adott időszakban fennálló körülményekre vonatkozóan nyújt bizonyítékot.

a)

rendelkezésre álltak akkor, amikor az említett időszakokra vonatkozó fenntarthatósági nyilatkozatokat tartalmazó vezetési beszámoló kibocsátását engedélyezték; és

b)

esetében észszerűen elvárható volt, hogy azokat beszerezték és figyelembe vették az e beszámolókban foglalt fenntarthatósági közzétételek elkészítése során.

a)

az titkos abban az értelemben, hogy – mint egységes egész, vagy mint elemeinek egy adott pontos konfigurációban összeállított összessége – általánosan nem ismert, illetve nem könnyen hozzáférhető az általában ilyen jellegű információval foglalkozó körökhöz tartozó személyek számára;

b)

az kereskedelmi értékkel rendelkezik, mivel titkos; valamint

c)

a vállalkozás észszerű lépéseket tett annak érdekében, hogy azt titokban tartsa.

a)

jelenleg kihasználják-e a lehetőséget, és beépítik-e az általános stratégiába, a vállalkozás vagy az ágazat számára rendelkezésre álló általános lehetőséggel szemben; valamint

b)

helyénvaló-e a várható pénzügyi hatásokra vonatkozó mennyiségi adatok szerepeltetése, figyelembe véve az ehhez szükséges feltételezések számát és az ebből következő bizonytalanságot.

a)

olyan módon, ami lehetővé teszi az ESRS szerinti közzétételekhez szükséges információk és a vezetés beszámolójában szereplő egyéb információk elkülönítését; és

b)

olyan szerkezetben, amely megkönnyíti a fenntarthatósági nyilatkozathoz való hozzáférést és annak megértését, olyan formátumban, amely ember által és géppel egyaránt olvasható.

a)

az ilyen közzétételeket egyértelműen azonosítani kell a vonatkozó jogszabályokra, standardokra vagy keretekre való megfelelő hivatkozással (lásd: ESRS 2 BP-2., 15. bekezdés);

b)

az ilyen közzétételeknek meg kell felelniük az e standard 2. fejezetében és B. függelékében meghatározott, az információk minőségi jellemzőire vonatkozó követelményeknek.

a)

a vezetés beszámolójának egy másik szakasza;

b)

a pénzügyi kimutatások;

c)

a vállalatirányítási nyilatkozat (ha az nem képezi a vezetés beszámolójának részét);

d)

a 2007/36/EK európai parlament és tanácsi irányelvben (9) előírt javadalmazási jelentés;

e)

az (EU) 2017/1129 rendelet (10) 9. cikkében említett egyetemes regisztrációs okmány; és

f)

az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) szerinti nyilvánosságra hozatalok (a 3. pillérbe tartozó közzétételek). Ha a vállalkozás a 3. pillérbe tartozó közzétételekből származó információkat épít be hivatkozással, biztosítja, hogy az információk megfeleljenek a fenntarthatósági nyilatkozathoz használt konszolidáció hatókörének, úgy, hogy a beépített információkat szükség esetén további elemekkel egészíti ki.

a)

külön információelemek, és azokat az érintett dokumentumban egyértelműen úgy határozzák meg, mint ami a megfelelő közzétételi követelményre vagy a közzétételi követelmény által előírt megfelelő konkrét adatpontra vonatkozik;

b)

nyilvánosságra hozatalára a vezetés beszámolójával egyidejűleg vagy az előtt kerül sor;

c)

ugyanazon a nyelven íródtak, mint a fenntarthatósági nyilatkozat;

d)

bizonyossági szintje legalább ugyanolyan, mint a fenntarthatósági nyilatkozaté; és

e)

megfelelnek ugyanazoknak a műszaki digitalizációs követelményeknek, mint a fenntarthatósági nyilatkozat.

a)

pénzösszegek vagy pénzösszegekhez kapcsolódó egyéb mennyiségi adatok vagy a pénzügyi kimutatásokban bemutatott egyéb mennyiségi adatok; vagy

b)

pénzügyi kimutatásokban szereplő minőségi információkhoz kapcsolódó minőségi információk.

a)

ha ugyanaz a mérőszám van megadva a beszámoló fordulónapjára vonatkozóan a pénzügyi kimutatásokban és a jövőbeni időszakokra vonatkozó előrejelzésben a fenntarthatósági nyilatkozatban; és

b)

ha makrogazdasági vagy üzleti előrejelzéseket alkalmaznak a fenntarthatósági nyilatkozatban szereplő mérőszámok kidolgozására, és ezek a pénzügyi kimutatásoknak az eszközök megtérülő értékére, a kötelezettségek összegére vagy a céltartalékokra vonatkozó becslései tekintetében is relevánsak.

a)

beszámolásába belefoglalja azokat a jogalany-specifikus közzétételeket, amelyeket a korábbi időszakokban feltüntetett, amennyiben ezek a közzétételek megfelelnek az információk minőségi jellemzőinek az e standard 2. fejezetében foglaltak szerint, vagy ha e megfelelés érdekében kiigazítják azokat; és

b)

a tematikus ESRS alapján elkészített közzétételeket ki egészíti további megfelelő közzétételekkel, amelyek lefedik a vállalkozás számára az ágazatán vagy ágazatain belül lényeges fenntarthatósági kérdéseket, és ehhez felhasználja a rendelkezésre álló bevált gyakorlatokat és/vagy a rendelkezésre álló kereteket vagy beszámolási standardokat, például az IFRS ágazati alapú iránymutatását és a GRI ágazati standardjait.

(a)

a politikákra, intézkedésekre és célokra vonatkozó információknak az ESRS 2-vel és más ESRS-ekkel összhangban történő közzététele során a vállalkozás korlátozhatja az upstream és downstream értékláncra vonatkozó információkat a házon belül rendelkezésre álló információkra, például a vállalkozás számára már rendelkezésre álló adatokra és a nyilvánosan elérhető információkra; és

(b)

a mérőszámok közzététele során a vállalkozásnak nem kell megadnia az upstream és downstream értékláncra vonatkozó információkat, kivéve az ESRS 2 B. függelékében felsorolt, más uniós jogszabályokból származó adatpontokat.

a)

minden esetben az IRO-1. közzétételi követelményhez – A lényeges hatások , kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló eljárások leírása – kapcsolódó tematikus standardokban szereplő követelmények vonatkozásában; valamint

b)

a C. függelékben felsorolt minden egyéb követelmény vonatkozásában, csak akkor, ha a fenntarthatósági téma lényeges a vállalkozás lényegességi vizsgálata alapján lényeges (lásd: ESRS 1, 3. fejezet – Kettős lényegesség mint a fenntarthatósági közzétételek alapja).

a)

a fenntarthatósági nyilatkozatokat összevont vagy egyedi alapon készítették-e el;

b)

összevont fenntarthatósági nyilatkozatok esetében:

c)

milyen mértékben fedi le a fenntarthatósági nyilatkozat a vállalkozás upstream és downstream értékláncát (lásd: ESRS 1, 5.1. Beszámolót készítő vállalkozás és értéklánc);

d)

a vállalkozás élt-e azzal a lehetőséggel, hogy kihagyjon valamely, szellemi tulajdonnak, know-how-nak vagy innovációs eredményeknek megfelelő konkrét információt (lásd: ESRS 1, 7.7. Szellemi tulajdonra, know-how-ra vagy innovációs eredményekre vonatkozó minősített és érzékeny információk); valamint

e)

azon, valamely uniós tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozások esetében, amelyek a 2013/34/EU irányelv 19a. cikkének (3) bekezdésében és 29a. cikkének (3) bekezdésében előírtak szerint mentességet tesznek lehetővé a küszöbön álló fejleményekre vagy tárgyalás alatt álló kérdésekre vonatkozó információk közzététele alól, nyilatkozat az ilyen lehetőség igénybevételéről.

a)

a közép- vagy hosszú távú időhorizontok általa alkalmazott meghatározása; valamint

b)

e meghatározások alkalmazásának indokai.

a)

megállapítja a mérőszámokat;

b)

ismerteti az elkészítés alapját;

c)

ismerteti az abból eredő pontossági szintet; valamint

d)

adott esetben a pontosság jövőbeni javítása érdekében tervezett intézkedéseket (lásd: ESRS 1, 5. fejezet – Értéklánc).

a)

azonosítja azokat az általa közzétett mennyiségi mérőszámokat és pénzösszegeket, amelyek esetében nagy fokú mérési bizonytalanság áll fenn;

b)

minden egyes azonosított mennyiségi mérőszám és pénzösszeg esetében:

a)

ismerteti e változásokat és azok okait, beleértve azt is, hogy a behelyettesített mérőszám miért nyújt hasznosabb információt;

b)

újra megállapított összehasonlító számadatokat tesz közzé, kivéve, ha az nem kivitelezhető. Amennyiben egy vagy több korábbi időszak összehasonlító adatainak a módosítása nem kivitelezhető, a vállalkozás közzéteszi ezt a tényt; valamint

c)

közzéteszi az előző időszakban feltüntetett számadat és a felülvizsgált összehasonlító számadat közötti különbséget.

a)

a korábbi időszakban előforduló lényeges hiba jellegét;

b)

amennyiben kivitelezhető, a javítást a fenntarthatósági nyilatkozatban található minden korábbi időszakra vonatkozóan; és

c)

amennyiben a hiba kijavítása nem kivitelezhető, az e feltétel fennállásához vezető körülményeket.

a)

közzéteszi az ESRS 1 standard A. függelékének AR 16. bekezdésében szereplő azon kérdések listáját (téma, altéma vagy al-altéma), amelyeket lényegesnek értékeltek, valamint röviden ismerteti, hogy a vállalkozás üzleti modellje és stratégiája hogyan veszi figyelembe a vállalkozás e kérdésekhez kapcsolódó hatásait. A vállalkozás a téma, altéma vagy al-altéma szintjén határozhatja meg a kérdést;

b)

röviden ismerteti a szóban forgó kérdésekkel kapcsolatban általa kitűzött, időhöz kötött célokat, az e célok elérése felé tett előrelépéseket, valamint azt, hogy a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémákkal kapcsolatos céljai meggyőző tudományos bizonyítékokon alapulnak-e;

c)

röviden ismerteti a szóban forgó kérdésekkel kapcsolatos politikáit;

d)

röviden ismerteti a tényleges vagy lehetséges káros hatások azonosítása, megfigyelése, megelőzése, mérséklése, korrigálása vagy megszüntetése érdekében általa végrehajtott intézkedéseket és azok eredményeit; valamint

e)

közzéteszi a szóban forgó kérdésekre vonatkozó mérőszámokat.

a)

az ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületek összetétele és sokszínűsége;

b)

az ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületek szerepe és feladatai a lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek kezelésére irányuló eljárás felügyelete során, beleértve a vezetőség ezen eljárásokban betöltött szerepét is; valamint

c)

az ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületek fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos szakértelme vagy az ilyen szakértelemhez és készségekhez való hozzáférése.

a)

az ügyvezető és nem ügyvezető tagok száma;

b)

az alkalmazottak és más munkavállalók képviselete;

c)

tapasztalat a vállalkozás ágazatai, termékei és földrajzi helyei tekintetében;

d)

a nemek szerinti megoszlás százalékos aránya, valamint a sokszínűség egyéb szempontjai, amelyeket a vállalkozás figyelembe vesz. Az igazgatótanácsban a nemek szerinti megoszlást (13) a női és férfi igazgatótanácsi tagok átlagos arányaként kell kiszámítani; és

e)

a vezető testület független tagjainak százalékos aránya (14). Az egyszintű igazgatással rendelkező vállalkozások esetében ez a független, nem ügyvezetői feladatokat ellátó igazgatósági tagok százalékos arányának felel meg. A kétszintű igazgatással rendelkező vállalkozások esetében ez a felügyelő testület független tagjai százalékos arányának felel meg.

a)

az ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületek (például igazgatótanácsi bizottság vagy hasonló testületek) vagy a testületen belül a hatások, kockázatok és lehetőségek felügyeletéért felelős személy(ek) megnevezése;

b)

az egyes testületek vagy személyek hatásokkal, kockázatokkal és lehetőségekkel kapcsolatos feladatai hogyan tükröződnek a vállalkozás feladatmeghatározásában, igazgatótanácsi megbízatásaiban és egyéb kapcsolódó politikáiban;

c)

a vezetőség által a hatások, kockázatok és lehetőségek nyomon követésére, kezelésére és felügyeletére használt irányítási folyamatokban, ellenőrzésekben és eljárásokban betöltött szerep leírása, beleértve a következőket:

(d)

az ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületek, valamint a felső vezetés hogyan felügyelik a lényeges hatásokhoz, kockázatokhoz és lehetőségekhez kapcsolódó célok meghatározását, és hogyan ellenőrzik azok teljesülését.

a)

az a fenntarthatósággal kapcsolatos szakértelem, amellyel a testületek egésze közvetlenül rendelkezik, vagy amelyet kihasználhat, például szakértők vagy képzések igénybevételével; valamint

b)

hogy az ilyen készségek és szakértelem hogyan kapcsolódik a vállalkozás lényeges hatásaihoz, kockázataihoz és lehetőségeihez.

a)

ki és milyen gyakran tájékoztatja az ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületet – beleértve azok illetékes bizottságait is – a lényeges hatásokról, kockázatokról és lehetőségekről (lásd: IRO–1. közzétételi követelmény – A lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló eljárások leírása), az átvilágítás végrehajtásáról, valamint az ezek kezelése érdekében elfogadott politikák, intézkedések, mérőszámok és célok eredményeiről és hatékonyságáról;

b)

az ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületek hogyan veszik figyelembe a hatásokat, kockázatokat és lehetőségeket a vállalkozás stratégiájának, főbb ügyleteivel kapcsolatos döntéseinek és kockázatkezelési eljárásának felügyelete során, beleértve azt is, hogy fontolóra vettek-e kompromisszumokat az ilyen hatásokkal, kockázatokkal és lehetőségekkel kapcsolatban; valamint

c)

azoknak a lényeges hatásoknak, kockázatoknak és lehetőségeknek a felsorolása, amelyekkel az ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületek vagy azok illetékes bizottságai foglalkoztak a beszámolási időszak során.