ISSN 1977-0731 |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 196 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
65. évfolyam |
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg. |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
RENDELETEK
2022.7.25. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 196/1 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1288 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2022. április 6.)
az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel kapcsolatos információk tartalmát és megjelenítését részletesen meghatározó, valamint a fenntarthatósági mutatókkal és a fenntarthatóság szempontjából káros hatásokkal kapcsolatos információk tartalmát, módszertanát és megjelenítését, továbbá a környezeti és társadalmi jellemzők és a fenntartható befektetési célkitűzések előmozdításával kapcsolatos, a szerződéskötés előtti dokumentumokban, a weboldalakon és az időszakos jelentésekben szereplő információk tartalmát és megjelenítését meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2a. cikke (3) bekezdésére, 4. cikke (6) bekezdésének harmadik albekezdésére, 4. cikke (7) bekezdésének második albekezdésére, 8. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdésére, 8. cikke (4) bekezdésének negyedik albekezdésére, 9. cikke (5) bekezdésének negyedik albekezdésére, 9. cikke (6) bekezdésének negyedik albekezdésére, 10. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésére, 11. cikke (4) bekezdésének negyedik albekezdésére, valamint 11. cikke (5) bekezdésének negyedik albekezdésére,
mivel:
(1) |
A pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételeknek kellően egyértelműnek, tömörnek és jól láthatónak kell lenniük ahhoz, hogy a végső befektetők megalapozott döntéseket hozhassanak. E célból hozzáférést kell biztosítani a végső befektetők számára olyan megbízható adatokhoz, amelyeket kellő időben és hatékonyan felhasználhatnak és elemezhetnek. Az ilyen közzétételekben szereplő információkat ezért az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében és 11. cikkének (2) bekezdésében említett irányelvekkel, rendeletekkel és nemzeti rendelkezésekkel összhangban át kell tekinteni és felül kell vizsgálni. Ezenkívül szabályokat kell megállapítani az említett információknak a weboldalakon történő közzétételére vonatkozóan, amennyiben az (EU) 2019/2088 rendelet ilyen közzétételt ír elő. |
(2) |
A referenciaként indexkosarat használó pénzügyi termékekre vonatkozó, fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek tartalmának és megjelenítésének átfogó képet kell adnia a végső befektetők számára az ilyen pénzügyi termékek jellemzőiről. Ezért szükséges, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek a referenciamutatóként kijelölt, indexkosárból álló indexek esetében a kosár egészére és minden egyes indexére egyaránt kiterjedjenek. |
(3) |
A pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók fenntarthatósági teljesítményében érdekelt végső befektetők számára alapvető fontosságú, hogy a pénzügyi piaci szereplők által a befektetési döntéseik fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásairól, valamint a pénzügyi tanácsadók által a befektetési tanácsadásuk vagy biztosítási tanácsadásuk fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásairól nyújtott információk átfogóak legyenek. Az ilyen információknak ezért ki kell terjedniük mind a közvetlen, mind a közvetett eszközbefektetésekre. |
(4) |
Biztosítani kell, hogy a közzétett információk könnyen összehasonlíthatók, a befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásainak mutatói pedig könnyen érthetők legyenek. Az ilyen összehasonlíthatóság és érthetőség javításához a káros hatások azon mutatóit, amelyek mindig főbb káros hatásokhoz vezetnek, meg kell különböztetni a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt, a pénzügyi piaci szereplők számára főbb káros hatások további mutatóitól. Fontos azonban biztosítani, hogy a befektetési döntéseknek az éghajlatra vagy más környezeti fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásai ugyanolyan fontosnak minősüljenek, mint a befektetési döntések társadalmi, munkavállalói, emberi jogi, illetve a korrupció vagy a vesztegetés elleni küzdelemmel kapcsolatos fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásai. A főbb káros hatások további mutatóinak ezért e tényezők közül legalább egyhez kapcsolódniuk kell. A fenntarthatósággal kapcsolatos egyéb közzétételekkel való összhang biztosítása érdekében a főbb káros hatások mutatóinak adott esetben egységes mérőszámokat kell használniuk, és az (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (2) és az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (3) használt mutatókon kell alapulniuk. |
(5) |
A közzéteendő információk összehasonlíthatóságának további erősítése érdekében a főbb káros hatásokra vonatkozó információknak az előző év január 1-jétől december 31-ig tartó referencia-időszakokra kell vonatkozniuk, és azokat minden év június 30-ig mint közös határidőig kell közzétenni. Előfordulhat azonban, hogy a pénzügyi piaci szereplők befektetési portfóliói rendszeresen megváltoznak ezeken a referencia-időszakokon belül. A főbb káros hatásokat ezért az ilyen referencia-időszakon belül legalább négy konkrét alkalommal meg kell határozni, és az átlageredményt kell évente közzétenni. Annak érdekében, hogy a végső befektetők össze tudják hasonlítani, hogy a pénzügyi piaci szereplők miként vették figyelembe a főbb káros hatásokat az idő folyamán, a pénzügyi piaci szereplőknek legalább az előző öt referencia-időszakra vonatkozóan rendelkezésre kell bocsátaniuk jelentéseik évenkénti időbeli összehasonlítását. |
(6) |
Azokat a pénzügyi piaci szereplőket, amelyek az adott naptári évben veszik első alkalommal figyelembe a főbb káros hatásokat, megfelelően kell kezelni, ugyanakkor biztosítani kell azt is, hogy a végső befektetők elegendő információt kapjanak befektetési döntéseik meghozatala előtt. Az ilyen pénzügyi piaci szereplőknek ezért közzé kell tenniük az azonosított főbb káros hatások elkerülése vagy csökkentése érdekében a következő referencia-időszak tekintetében általuk tervezett intézkedésekre vagy kitűzött célokra vonatkozó információkat. Ugyanezen okból közzé kell tenniük az említett következő referencia-időszak tekintetében a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások azonosítása és rangsorolása érdekében általuk alkalmazott politikákra és alkalmazni tervezett nemzetközi standardokra vonatkozó információkat is. |
(7) |
A végső befektetőknek lakóhelyük tagállamától függetlenül össze kell tudniuk hasonlítani a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat. A pénzügyi piaci szereplőknek ezért a közzétételeik összefoglalóját a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelvek valamelyikén, valamint azon tagállamok hivatalos nyelveinek egyikén kell rendelkezésre bocsátaniuk, amelyekben pénzügyi termékeik elérhetők. |
(8) |
A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra vonatkozó, a pénzügyi piaci szereplők által szolgáltatott információkat a pénzügyi tanácsadók is használják. A pénzügyi tanácsadók által a tekintetben nyújtott információknak, hogy befektetési vagy biztosítási tanácsadásuk során figyelembe veszik-e, és ha igen, miként, a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat, egyértelműen ismertetniük kell, hogy a pénzügyi piaci szereplőktől származó információkat miként dolgozzák fel és építik be befektetési vagy biztosítási tanácsadásukba. Különösen fontos, hogy azok a pénzügyi tanácsadók, amelyek a pénzügyi termékek kiválasztása vagy az azokkal kapcsolatos tanácsadás során a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokkal kapcsolatos kritériumokra vagy küszöbértékekre támaszkodnak, közzétegyék ezeket a kritériumokat vagy küszöbértékeket. |
(9) |
A karbonlábnyom mérésére használt mérőszámok még nincsenek teljesen kidolgozva. Ezért azoknak a pénzügyi piaci szereplőknek, amelyek az (EU) 2019/2088 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének d) pontjával összhangban a szervezetszintű közzétételekben pénzügyi termékeiknek az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodás célkitűzéseihez való igazodása mértékére hivatkoznak, az ilyen közzétételeket előretekintő éghajlatváltozási forgatókönyvekre kell alapozniuk. |
(10) |
A pénzügyi termékek a környezeti vagy társadalmi jellemzőket részben a befektetési döntések főbb káros hatásainak figyelembevételével tudják előmozdítani. A fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékeknek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel kapcsolatos közzétételek részeként figyelembe kell venniük az (EU) 2019/2088 rendelet 4. cikkének (6) és (7) bekezdésében említett káros hatásokkal kapcsolatos fenntarthatósági mutatókat is. Ezért a pénzügyi piaci szereplőknek fenntarthatósági közzétételeik részeként jelezniük kell, hogy az említett pénzügyi termékek esetében hogyan veszik figyelembe befektetési döntéseik fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásait. |
(11) |
Az (EU) 2019/2088 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerint a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékeket kínáló pénzügyi piaci szereplők e jellemzőket csak a végső befektetők félrevezetése nélkül tehetik közzé. Ebből következik, hogy a pénzügyi piaci szereplők nem tehetnek közzé fenntarthatósági információkat oly módon, többek között termékbesorolás révén sem, amely nem tükrözi, hogy a pénzügyi termék ténylegesen miként mozdítja elő ezeket a környezeti vagy társadalmi jellemzőket. A pénzügyi piaci szereplők ezért a mögöttes eszközök kiválasztása tekintetében csak azokat a kritériumokat tehetik közzé, amelyek a befektetési döntéshozatal szempontjából kötelező erejűek, azokat pedig nem, amelyeket belátásuk szerint figyelmen kívül hagyhatnak vagy felülbírálhatnak. |
(12) |
A környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek sokféle mögöttes eszközbe fektethetők be, ezek közül azonban néhány önmagában nem feltétlenül minősül fenntartható befektetésnek, vagy nem feltétlenül járul hozzá a pénzügyi termék által előmozdított konkrét környezeti vagy társadalmi jellemzőkhöz. Az ilyen befektetések közé tartoznak például a fedezeti instrumentumok, a diverzifikációs célú átvilágítatlan befektetések, az olyan befektetések, amelyekre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok, vagy a kiegészítő likviditásként tartott pénzeszközök. Az ilyen pénzügyi termékeket kínáló pénzügyi piaci szereplőknek ezért teljesen átláthatónak kell lenniük a mögöttes befektetéseknek az említett befektetési kategóriákra való felosztását illetően. |
(13) |
A pénzügyi termékek esetében számtalan módon lehet hivatkozni az előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzőkre, többek között szerződéskötés előtti vagy időszakos dokumentumokban, a terméknévben vagy a befektetési stratégiájukról, a pénzügyi termékre vonatkozó standardokról, az általuk alkalmazott címkékről vagy az automatikus beléptetésre alkalmazandó feltételekről szóló marketingközleményekben. Az előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzők összehasonlíthatóságának és érthetőségének biztosítása érdekében azoknak a pénzügyi piaci szereplőknek, amelyek környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékeket kínálnak, a környezeti vagy társadalmi jellemzők előmozdításáról szóló információkat meg kell erősíteniük az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében és 11. cikkének (2) bekezdésében foglalt, a szerződéskötés előtti és az időszakos közzétételekről szóló rendelkezésekben említett dokumentumok vagy információk mellékleteiben. |
(14) |
A környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek fenntarthatósággal kapcsolatos ambíciói eltérő mértékűek. Ezért ha az említett pénzügyi termékek részben fenntartható befektetésre irányulnak, a pénzügyi piaci szereplőknek ezt meg kell erősíteniük az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében és 11. cikkének (2) bekezdésében foglalt, a szerződéskötés előtti és az időszakos közzétételekről szóló rendelkezésekben említett dokumentumok vagy információk mellékleteiben annak biztosítása érdekében, hogy a végső befektetők megértsék a fenntarthatóság különböző mértékeit, és megalapozott befektetési döntéseket hozhassanak a fenntarthatóság tekintetében. |
(15) |
Noha indokolt, hogy a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek csak fenntartható befektetéseket eszközöljenek, az ilyen termékek bizonyos mértékig egyéb befektetéseket is eszközölhetnek, ha ezt az ágazatspecifikus szabályok előírják. Ezért helyénvaló előírni az ilyen egyéb befektetések összegének és céljának közzétételét annak érdekében, hogy ellenőrizhető legyen, hogy ezek a befektetések nem akadályozzák-e a pénzügyi termék fenntartható befektetési célkitűzésének elérését. |
(16) |
Számos pénzügyi termék környezeti vagy társadalmi kritériumokon alapuló kizárási stratégiákra támaszkodik. A végső befektetőknek rendelkezniük kell az ahhoz szükséges információkkal, hogy felmérjék az ilyen kritériumok befektetési döntésekre gyakorolt hatásait, valamint az ilyen kizárási stratégiáknak a létrejövő portfólió összetételére gyakorolt hatását. A piaci tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes kizárási stratégiákat akkor is hatékonynak állítanak be, ha valójában csak korlátozott számú befektetés kizárásához vezetnek vagy törvény által előírt kizárásokon alapulnak. El kell ezért oszlatni a „zöldrefestéssel”, vagyis azzal a gyakorlattal kapcsolatos aggályokat, amelynek révén tisztességtelen versenyelőnyhöz lehet jutni egy pénzügyi termék környezetbarátként vagy fenntarthatóként való ajánlásával, miközben az adott pénzügyi termék valójában nem felel meg az alapvető környezeti vagy egyéb fenntarthatósággal kapcsolatos előírásoknak. A megtévesztő értékesítés és a zöldrefestés megelőzése céljából, valamint annak érdekében, hogy a végső befektetők jobban megértsék az egyes pénzügyi termékek által alkalmazott kizárási stratégiák hatásait, a pénzügyi piaci szereplőknek az eszközallokációra vonatkozó információk és az ilyen stratégiák hatásainak mérésére használt fenntarthatósági mutatókra vonatkozó információk között meg kell erősíteniük a kizárt befektetésekre vonatkozó esetleges kötelezettségvállalásokat, különös tekintettel azokra, amelyek kötelező elemei a befektetési stratégiának. |
(17) |
Az (EU) 2019/2088 rendeletnek célja, hogy csökkentse a megbízó és az ügynökök között a környezeti és társadalmi jellemzők előmozdításával, valamint a fenntartható befektetési célkitűzésekkel kapcsolatban fennálló információs aszimmetriákat. E célból az említett rendelet előírja, hogy a pénzügyi piaci szereplők szerződéskötés előtti és weboldali közzétételekkel lássák el a végső befektetőket, amikor azok megbízottjaként járnak el. E követelmény teljeskörű érvényesülése érdekében a pénzügyi piaci szereplőknek a pénzügyi termék teljes életciklusa során nyomon kell követniük, hogy a termék miként felel meg a közzétett környezeti vagy társadalmi jellemzőknek vagy a fenntartható befektetési célkitűzésnek. A pénzügyi piaci szereplőknek ezért a weboldali közzétételek részeként ismertetniük kell az ilyen megfelelés folyamatos nyomon követésére szolgáló belső vagy külső kontrollmechanizmusokat. |
(18) |
Az (EU) 2019/2088 rendelet értelmében a helyes vállalatirányítási gyakorlatok értékelése szerves részét képezi a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító vagy fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékeknek. Ezért azoknak a pénzügyi piaci szereplőknek, amelyek környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító vagy fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékeket kínálnak, információkat kell közzétenniük a befektetést befogadó vállalatok helyes vállalatirányítási gyakorlatainak értékelésére irányuló politikáikról. |
(19) |
Az (EU) 2019/2088 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító és referenciamutatóként kijelölt indexet használó pénzügyi termékeket kínáló pénzügyi piaci szereplőknek közzé kell tenniük, hogy az index összhangban van-e a szóban forgó jellemzőkkel, és ha igen, milyen módon. Ezzel szemben a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező és referenciamutatóként kijelölt indexet használó pénzügyi termékeket kínáló pénzügyi piaci szereplőknek az (EU) 2019/2088 rendelet 9. cikkének (1) bekezdése alapján azt kell közzétenniük, hogy az index hogyan igazodik az említett befektetési célkitűzéshez, és hogy a kijelölt index miért és hogyan tér el egy általános piaci indextől. Az ilyen pénzügyi termékek esetében a pénzügyi piaci szereplőknek tehát egyértelműen bizonyítaniuk kell, hogy a kijelölt index kialakítása megfelelő a fenntartható befektetési célkitűzés eléréséhez, és hogy a pénzügyi termék stratégiája biztosítja, hogy a pénzügyi termék folyamatosan igazodjon az indexhez. Ezért az ilyen pénzügyi termékek esetében a módszertani információkat indexszinten kell közzétenni. |
(20) |
A pénzügyi piaci szereplők különböző befektetési módszereket alkalmazhatnak annak biztosítására, hogy az általuk kínált pénzügyi termékek teljesítsék a környezeti vagy társadalmi jellemzőket, vagy elérjék a fenntartható befektetési célkitűzést. A pénzügyi piaci szereplők közvetlenül vagy közvetve is befektethetnek a befektetést befogadó társaságok által kibocsátott értékpapírokba. A pénzügyi piaci szereplőknek ezért átláthatóságot kell biztosítaniuk a tekintetben, hogy befektetéseik mely részét tarják közvetlenül és mely részét közvetve. A pénzügyi piaci szereplőknek ismertetniük kell különösen, hogy a származtatott termékek használata hogyan egyeztethető össze a pénzügyi termék által előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzőkkel vagy a fenntartható befektetési célkitűzéssel. |
(21) |
A végső befektetők számára biztosítandó egyértelműség érdekében a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékekre vonatkozó, szerződéskötés előtti tájékoztatásnak nyilatkozat formájában egyértelművé kell tennie, hogy az ilyen termékek nem rendelkeznek fenntartható befektetési célkitűzéssel. Ugyanebből a célból, továbbá a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékekhez viszonyított egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító termékekre vonatkozó, szerződéskötés előtti, weboldali és időszakos tájékoztatásban fel kell tüntetni a fenntartható befektetések arányát is. |
(22) |
Az (EU) 2019/2088 rendelet 2. cikkének 17. pontjában szereplő meghatározás szerint a fenntartható befektetés valamely környezeti vagy társadalmi célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységbe való befektetés, illetve a humán tőkébe vagy a gazdaságilag vagy szociálisan hátrányos helyzetű közösségekbe történő befektetés, amennyiben e befektetések nem járnak e célkitűzések egyikére nézve sem jelentős káros hatással, továbbá ha a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatokat követnek. A jelentős károkozás elkerülését célzó elv különösen fontos a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében, mivel ezen elv betartása szükséges kritérium annak értékeléséhez, hogy a befektetés megvalósítja-e a fenntartható befektetési célkitűzést. Ez az elv ugyanakkor a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek esetében is releváns, ha ezek a pénzügyi termékek fenntartható befektetéseket eszközölnek, mivel a pénzügyi piaci szereplőknek közzé kell tenniük az eszközölt fenntartható befektetések arányát. Azoknak a pénzügyi piaci szereplőknek, amelyek olyan pénzügyi termékeket kínálnak, amelyek környezeti vagy társadalmi jellemzőket mozdítanak elő, és amelyek részben fenntartható befektetéseket vagy fenntartható befektetést céloznak meg, tájékoztatást kell nyújtaniuk a jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel kapcsolatban. A jelentős károkozás elkerülését célzó elv a befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásainak közzétételéhez kapcsolódik. Ezért a jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel kapcsolatos, a pénzügyi termékekre vonatkozó közzétételekben ki kell fejteni, hogyan vették figyelembe a káros hatásokra vonatkozó mutatókat. Továbbá, mivel ezek a közzétételek szorosan kapcsolódnak az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendeletéhez (4), helyénvaló további információkat előírni a befektetéseknek az említett rendeletben meghatározott minimális biztosítékokkal való összehangolásáról. |
(23) |
Annak érdekében, hogy a végső befektetők jobban megérthessék az ajánlott befektetési stratégiákat, a pénzügyi piaci szereplőknek fenntarthatósággal kapcsolatos weboldali közzétételek útján részletezniük kell a szerződéskötés előtti dokumentumokban tömören közzétett témákat, és további releváns információkat kell szolgáltatniuk e végső befektetők számára. A pénzügyi piaci szereplőknek a szerződéskötés előtt tájékoztatniuk kell a végső befektetőket arról, hogy a weboldalon további részletes termékspecifikus információk találhatók, és hiperlinket kell adniuk ezekhez az információkhoz. |
(24) |
A termékekre vonatkozó weboldali közzétételnek további részleteket kell tartalmaznia az érintett pénzügyi termékre alkalmazott befektetési stratégiáról, ideértve a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányításának értékelésére vonatkozó politikát, valamint az annak mérésére használt módszertant is, hogy a pénzügyi termék teljesíti-e a környezeti vagy társadalmi jellemzőket, vagy eléri-e a fenntartható befektetési célkitűzéseket. Ezen túlmenően a pénzügyi piaci szereplőknek weboldalukon egyértelmű, tömör és érthető összefoglalót kell közzétenniük az időszakos jelentéstétel részeként szolgáltatott információkról. |
(25) |
Az (EU) 2019/2088 rendelet 11. cikkében előírt időszakos közzétételek tartalma tekintetében a pénzügyi piaci szereplőknek közzé kell tenniük egy sor olyan egységes és összehasonlítható mennyiségi és minőségi mutatót, amelyek bemutatják, hogy az egyes pénzügyi termékek hogyan teljesítik az általuk előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzőket vagy az általuk elérni kívánt fenntartható befektetési célkitűzést. Ezeknek a mutatóknak relevánsnak kell lenniük a pénzügyi terméknek a szerződéskötés előtti tájékoztatásban ismertetett kialakítása és befektetési stratégiája szempontjából. A szerződéskötés előtti közzétételek és az időszakos közzétételek közötti összhang biztosítása érdekében a pénzügyi piaci szereplőknek az időszakos közzétételekben be kell számolniuk a szerződéskötés előtti tájékoztatásban említett azon konkrét fenntarthatósági mutatókról, amelyeket a környezeti vagy társadalmi jellemzők, illetve a fenntartható befektetési célkitűzés teljesülésének mérésére használnak. |
(26) |
Biztosítani kell, hogy a végső befektetők egyértelmű áttekintést kapjanak a pénzügyi termék befektetéseiről. A pénzügyi piaci szereplőknek ezért az (EU) 2019/2088 rendelet 11. cikkében előírt időszakos jelentésekben tájékoztatást kell nyújtaniuk a pénzügyi termék tizenöt legfontosabb befektetésének hatásairól. Ezen legfontosabb befektetések kiválasztásának alapját az időszakos jelentésben bemutatott időszak során eszközölt befektetések legnagyobb arányát kitevő befektetések képezik, az arány megfelelő időközönként való kiszámításával biztosítva annak az adott időszakra vonatkozó reprezentativitását. Ha azonban a pénzügyi termék befektetéseinek felét tizenötnél kevesebb befektetés teszi ki, a pénzügyi piaci szereplőknek csak ezekről a befektetésekről kell információt szolgáltatniuk. Ezen túlmenően a megfelelő időbeli összehasonlíthatóság biztosítása érdekében a pénzügyi piaci szereplőknek legalább az előző öt időszakra vonatkozóan rendelkezésre kell bocsátaniuk időszakos jelentéseik évenkénti időbeli összehasonlítását, amennyiben az említett időszakokra vonatkozó időszakos jelentések rendelkezésre állnak. |
(27) |
Azon pénzügyi piaci szereplőknek, amelyek pénzügyi termékei a környezeti vagy társadalmi jellemzők teljesítéséhez vagy a fenntartható befektetési célkitűzés eléréséhez referenciamutatót használnak, átláthatóságot kell biztosítaniuk a tekintetben, hogy a pénzügyi termék mennyire képes összhangban maradni a kijelölt referenciamutatóval az adott jellemző vagy célkitűzés teljesítése vagy elérése során. Ezért, valamint az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5) előírt referenciamutató-szintű környezeti, társadalmi és irányítási (ESG-) közzétételekkel való összhang előmozdítása érdekében a pénzügyi piaci szereplőknek időszakos jelentéseikben össze kell hasonlítaniuk az érintett pénzügyi termék teljesítményét a kijelölt referenciamutatók teljesítményével minden olyan fenntarthatósági mutató tekintetében, amely releváns annak alátámasztásához, hogy a kijelölt referenciamutató igazodik a pénzügyi termék környezeti vagy társadalmi jellemzőihez vagy fenntartható befektetési célkitűzéséhez. Ennek az összehasonlításnak lehetővé kell tennie a végső befektetők számára annak egyértelmű meghatározását is, hogy a pénzügyi termék milyen mértékben teljesít fenntartható módon egy irányadó termék teljesítményéhez képest. |
(28) |
A fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek előnyeit a másik tagállambeli pénzügyi piaci szereplők pénzügyi termékre vonatkozó ajánlatai esetében is biztosítani kell a végső befektetők számára. A pénzügyi piaci szereplőknek ezért a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos valamely nyelven összefoglalót kell készíteniük a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekben szolgáltatott információkról. Ha a pénzügyi termék elérhető a pénzügyi piaci szereplő székhelye szerinti tagállamon kívül, az információ összefoglalóját azon tagállam hivatalos nyelveinek egyikén is rendelkezésre kell bocsátani, ahol a pénzügyi termék elérhető. |
(29) |
Biztosítani kell, hogy az (EU) 2019/2088 rendeletben előírt, a főbb káros hatásokra vonatkozó nyilatkozat, szerződéskötés előtti közzétételek és időszakos közzétételek összehasonlíthatók, a bennük foglalt információk pedig könnyen érthetők legyenek a végső befektetők számára. Ezért helyénvaló egységes mintadokumentumokat meghatározni ezen információk bemutatására. Ugyanezen okból a mintadokumentumoknak tartalmazniuk kell az általuk használt kulcsfogalmak összefoglaló magyarázatát. |
(30) |
Egyes pénzügyi termékek sok mögöttes befektetési lehetőséget kínálhatnak a végső befektetőknek. Biztosítani kell, hogy a végső befektetők tájékoztatást kapjanak az ilyen termékek potenciális fenntarthatósági teljesítményéről, és hogy a pénzügyi piaci szereplők kötelesek legyenek tájékoztatást adni a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító vagy fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező lehetőségekről. Ennek a tájékoztatásnak egyértelművé kell tennie, hogy a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek esetében az, hogy a termékek milyen mértékben teljesítik ezeket a jellemzőket, attól függ, hogy a végső befektető milyen arányban választja ki az említett jellemzőket előmozdító lehetőségeket, és milyen időtartamra fektet be azokba. Az adott tájékoztatásnak azt is egyértelművé kell tennie, hogy a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében minden mögöttes befektetési lehetőségnek fenntartható befektetési célkitűzéssel kell rendelkeznie. Léteznek olyan pénzügyi termékek, amelyek esetében a végső befektetőknek felkínált sok mögöttes befektetési lehetőség közül egy vagy több környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi terméknek minősül. A teljes átláthatóság biztosítása érdekében fontos, hogy az ilyen pénzügyi termékekre vonatkozó tájékoztatás ezekre a lehetőségekre is kiterjedjen. Vannak olyan pénzügyi termékek is, amelyek esetében a mögöttes befektetési lehetőségek közül egy vagy több fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi terméknek minősül. Ebben az esetben az ilyen termékekre vonatkozó tájékoztatásnak szintén ki kell terjednie e lehetőségekre. Vannak ugyanakkor olyan pénzügyi termékek is, amelyek esetében a mögöttes befektetési lehetőségek közül egy vagy több fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkezik, de nem minősül az (EU) 2019/2088 rendelet 2. cikkének 12. pontjában meghatározott pénzügyi terméknek. Mivel ezek a lehetőségek az (EU) 2019/2088 rendelet hatálya alá tartozó átfogó pénzügyi termék részét képezik, és fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkeznek, helyénvaló, hogy fenntartható befektetési célkitűzésükről minimuminformációkat kelljen adni. |
(31) |
A sok mögöttes befektetési lehetőséget kínáló pénzügyi termékekre vonatkozó, szerződéskötés előtti közzétételeknek a pénzügyi termék egészére vonatkozóan megfelelő szintű tájékoztatást kell nyújtaniuk a fenntarthatósággal kapcsolatos információkról. A végső befektetőkkel közölni kell a fenntarthatósággal kapcsolatos mögöttes befektetési lehetőségek összefoglaló listáját, és egyértelműen jelezni kell, hogy hol találhatók fenntarthatósággal kapcsolatos információk ezekről a lehetőségekről. A listának biztosítania kell, hogy a mögöttes befektetési lehetőségek a fenntartható befektetési célkitűzés, valamint a környezeti és társadalmi jellemzők előmozdítása tekintetében megfelelően kategorizálva legyenek. |
(32) |
A fenntarthatósággal kapcsolatos információknak közvetlenül az (EU) 2019/2088 rendeletben említett szerződéskötés előtti közzétételekhez csatolt mellékletek formájában történő közlése megakadályozhatja a végső befektetőt abban, hogy egyértelmű és tömör tájékoztatást kapjon, mivel a pénzügyi termék igen sok mögöttes befektetési lehetőséget kínálhat, és ezekhez ennek megfelelő számú információs melléklet tartozhat. Ilyen esetekben lehetővé kell tenni, hogy az említett információkat irányelveken, rendeleteken vagy nemzeti jogon alapuló egyéb közzétételekre való hivatkozás útján adják meg. Hasonlóképpen, a sok mögöttes befektetési lehetőséget kínáló pénzügyi termékekkel kapcsolatos időszakos közzétételeknek csak a ténylegesen kihasznált befektetési lehetőségekre kell vonatkoznia, mivel azoktól függ, hogy a pénzügyi termék milyen mértékben teljesíti az általa előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzőket vagy éri el fenntartható befektetési célkitűzését. |
(33) |
Az (EU) 2020/852 rendelet módosította az (EU) 2019/2088 rendeletet azáltal, hogy előírta a pénzügyi piaci szereplők számára, hogy a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező és az említett rendelet 2. cikkének 17. pontja értelmében vett környezeti célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységbe fektető pénzügyi termékek szerződéskötés előtti és időszakos közzétételeibe foglalják bele az (EU) 2020/852 rendeletben meghatározott környezeti célkitűzésre vonatkozó információkat, valamint annak leírását, hogy a pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések hogyan és milyen mértékben történtek az adott rendelet 3. cikkében említett, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe. Az (EU) 2019/2088 rendelet immáron azt is előírja a pénzügyi piaci szereplők számára, hogy a környezeti jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek szerződéskötés előtti és időszakos közzétételeibe foglalják bele a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező és az említett rendelet értelmében vett környezeti célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységbe befektető pénzügyi termékekkel kapcsolatban előírt információkat. Lehetővé kell tenni a végső befektetők számára, hogy könnyen összehasonlíthassák a pénzügyi termékek környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe történő befektetéseinek mértékét. A pénzügyi piaci szereplőknek ezért az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikke (1) és (2) bekezdésének, valamint 11. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében és 11. cikkének (2) bekezdésében említett dokumentumok vagy információk mellékleteibe bele kell foglalniuk az ilyen befektetések olyan egységes mérőszámon alapuló grafikus ábrázolását, amelynek számlálója a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe történő befektetések piaci értéke, nevezője pedig az összes befektetés piaci értéke. A végső befektetők megbízható tájékoztatása érdekében a számlálónak a befektetést befogadó vállalkozásokba történő befektetések piaci értékének e befektetést befogadó vállalkozások környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységeinek arányát képviselő részét, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból származó bevételeket kell tartalmaznia, amennyiben a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok feltételei megkövetelik, hogy ezeket a bevételeket környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre fordítsák. A környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek finanszírozására alkalmas összes befektetés figyelembevétele érdekében lehetővé kell tenni, hogy a számlálóban szerepeljenek az infrastrukturális eszközök, ingatlaneszközök, értékpapírosítási eszközök és egyéb pénzügyi termékekbe történő befektetések, az (EU) 2020/852 rendelet 5. cikkének első bekezdésében és 6. cikkének első bekezdésében említettek szerint. Mivel nincsenek megbízható módszerek annak meghatározására, hogy a származtatott termékek révén elért kitettségek milyen mértékben minősülnek környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekkel szembeni kitettségeknek, ezeket a kitettségeket nem szabad a számlálóban szerepeltetni. A nevezőben az összes befektetés piaci értékének kell szerepelnie. |
(34) |
Jelenleg nincs megfelelő módszertan annak kiszámítására, hogy a központi kormányzatokkal, központi bankokkal és szupranacionális kibocsátókkal szembeni kitettségek (szuverén kitettségek) milyen mértékben minősülnek környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekkel szembeni kitettségeknek. A végső befektetők tudatosságának növelése érdekében kétféleképpen lehet kiszámítani és grafikus formában megjeleníteni a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe történő befektetések mértékét. Az első lehetőség, hogy meg kell engedni a központi kormányzatok, központi bankok és szupranacionális kibocsátók által kibocsátott olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba történő befektetések szerepeltetését a számlálóban, ahol a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok feltételei előírják, hogy az abból származó bevételeket környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre fordítsák, valamint a központi kormányzatok, központi bankok és szupranacionális kibocsátók által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba történő befektetések szerepeltetését a nevezőben, a bevételek felhasználásától függetlenül. A végső befektetők befektetési döntéseinek további információkkal való segítése érdekében a pénzügyi piaci szereplőknek magyarázatot kell adniuk arra, hogy egyes szuverén kitettségek miért nem környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekkel szembeniek, többek között azt a tényt feltüntetve – amennyiben ez így van –, hogy nem állnak rendelkezésre megfelelő módszerek annak kiszámítására, hogy ezek a kitettségek milyen mértékben minősülnek környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekkel szembeni kitettségeknek. A második lehetőség a szuverén kitettségek kizárása a számlálóból és a nevezőből, ami tovább javítja a pénzügyi termékek összehasonlíthatóságát, és lehetővé teszi a végső befektetők számára annak értékelését, hogy a pénzügyi termékek milyen mértékben fektetnek be környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe az állampapír-kitettségek bevonása nélkül. |
(35) |
A pénzügyi piaci szereplők számára lehetővé kell tenni, hogy harmadik fél adatszolgáltatókra hagyatkozzanak, amennyiben a vállalkozások még nem tettek eleget az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében meghatározott kötelezettségüknek, amely szerint közzé kell tenniük az arra vonatkozó információkat, hogy tevékenységeik hogyan és milyen mértékben kapcsolódnak olyan gazdasági tevékenységekhez, amelyek az említett rendelet 3. és 9. cikke értelmében környezeti szempontból fenntarthatónak minősülnek. Az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében előírt közzétételek hatálya alá nem tartozó befektetést befogadó vállalkozásokba történő befektetések értékeléséhez a pénzügyi piaci szereplőknek a nyilvánosan közzétett adatokat kell értékelniük és használniuk. A pénzügyi piaci szereplők számára csak akkor engedhető meg, hogy közvetlenül a befektetést befogadó társaságoktól vagy harmadik felektől kapott adatokat használjanak, ha ezek az adatok nem állnak rendelkezésre, feltéve, hogy az ilyen közzétételek alapján rendelkezésre bocsátott adatok egyenértékűek az említett 8. cikk szerinti közzétételek alapján rendelkezésre bocsátott adatokkal. |
(36) |
Biztosítani kell, hogy a pénzügyi termékek következetesen közzétegyék az arra vonatkozó információkat, hogy a nem pénzügyi vállalkozásnak minősülő befektetést befogadó vállalkozásokba történő befektetések milyen mértékben minősülnek környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe történő befektetéseknek az (EU) 2020/852 rendelet 3. és 9. cikke szerint. E célból, az említett mérték méréséhez, a pénzügyi piaci szereplőknek vagy az árbevétel, vagy a tőkekiadások vagy a működési költségek részarányát kell választaniuk az egyes pénzügyi termékek fő teljesítménymutatójának kiszámításához, és az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében említett dokumentumok vagy információk mellékleteiben közzé kell tenniük ezt a választást. A pénzügyi termékek összehasonlíthatóságának biztosítása és a végső befektetők számára az érthetőség megkönnyítése érdekében a fő teljesítménymutatónak alapértelmezés szerint az árbevételnek kell lennie. A tőkekiadások vagy a működési költségek csak akkor alkalmazhatók, ha a pénzügyi termék jellemzői indokolják annak használatát, különösen, ha a tőkekiadások vagy a működési költségek jobban tükrözik az említett pénzügyi termékek környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe történő befektetésének mértékét, és feltéve, hogy ezek alkalmazását megindokolják. Azon befektetést befogadó vállalkozások esetében, amelyek az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (6) 1. cikkének 8. pontjában meghatározott pénzügyi vállalkozásnak minősülnek, az összehasonlíthatóságot úgy kell elérni, hogy az azonos típusú pénzügyi vállalkozásokra ugyanazon fő teljesítménymutatót kell alkalmazni. A nem-életbiztosítási tevékenységeket folytató biztosítók és viszontbiztosítók esetében lehetővé kell tenni, hogy a befektetési és a biztosítási fő teljesítménymutatókat egyetlen fő teljesítménymutatóban kombinálják. A végső befektetők rendelkezésére álló átláthatóság előmozdítása érdekében elő kell írni, hogy az arra vonatkozó időszakos közzétételek, hogy a pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések hogyan és milyen mértékben történnek környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe, összehasonlítsák az e gazdasági tevékenységekbe történő befektetéseknek a szerződéskötés előtti közzétételekben szereplő célarányaival. Az összehasonlíthatóság és az átláthatóság biztosítása érdekében az időszakos közzétételeknek az árbevétel, a tőkekiadások és a működési költségek arányában fel kell tüntetniük, hogy a befektetések milyen mértékben történtek az említett gazdasági tevékenységekbe. |
(37) |
E rendelet rendelkezései szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mivel mind azokkal az információkkal foglalkoznak, amelyeket a pénzügyi piaci szereplőknek és a pénzügyi tanácsadóknak az (EU) 2019/2088 rendeletben előírt, fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekkel kapcsolatban szolgáltatniuk kell a pénzügyi szolgáltatási ágazatban. Az egyidejűleg hatályba léptetendő rendelkezések közötti koherencia biztosítása, valamint annak elősegítése érdekében, hogy a pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók átfogó képet kapjanak az említett rendelet szerinti kötelezettségeikről, megfelelő egyetlen rendeletbe foglalni a 2a. cikk (3) bekezdésében, a 4. cikk (6) bekezdésének harmadik albekezdésében, a 4. cikk (7) bekezdésének második albekezdésében, a 8. cikk (3) bekezdésének negyedik albekezdésében, a 8. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdésében, a 9. cikk (5) bekezdésének negyedik albekezdésében, a 9. cikk (6) bekezdésének negyedik albekezdésében, a 10. cikk (2) bekezdésének negyedik albekezdésében, a 11. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdésében és a 11. cikk (5) bekezdésének negyedik albekezdésében előírt szabályozástechnikai standardokat. |
(38) |
E rendelet az Európai Bankhatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság és az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (a továbbiakban együtt: európai felügyeleti hatóságok) által az Európai Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul. |
(39) |
Az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 54. cikkében, az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 54. cikkében és az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 54. cikkében említett európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezték az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérték az 1093/2010/EU rendelet 37. cikkével összhangban létrehozott Banki Érdekképviseleti Csoport, az 1094/2010/EU rendelet 37. cikkével összhangban létrehozott Biztosítási és Viszontbiztosítási Érdekképviseleti Csoport, valamint az 1095/2010/EU rendelet 37. cikkével összhangban létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport tanácsát. |
(40) |
Lehetővé kell tenni a pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók számára, hogy alkalmazkodjanak az e felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott követelményekhez. A rendelet alkalmazásának kezdőnapját ezért 2023. január 1-jében kell meghatározni. Meg kell azonban követelni azoktól a pénzügyi piaci szereplőktől, amelyek az (EU) 2019/2088 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említettek szerint vagy az említett rendelet 4. cikkének (3) vagy (4) bekezdésében előírtak szerint 2022. december 31-ig figyelembe vették a befektetési döntéseknek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásait, hogy a 2022. január 1-jétől 2022. december 31-ig tartó első időszak tekintetében 2023. június 30-ig tegyék közzé weboldalukon az említett hatásokra vonatkozó információkat a „Nyilatkozat a befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásairól” című külön szakaszokban, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. FEJEZET
MEGHATÁROZÁSOK ÉS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
(1) |
„pénzügyi vállalkozás”: a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott ABAK, a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott alapkezelő társaság, a 2009/65/EK irányelv 27., 28. és 29. cikkével összhangban engedélyezett olyan befektetési társaság, amelynek irányításával nem az említett irányelv 6., 7. és 8. cikkével összhangban engedélyezett alapkezelő társaságot bíztak meg, az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézet, az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározott befektetési vállalkozás, a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) 13. cikkének 1. pontjában meghatározott biztosító, a 2009/138/EK irányelv 13. cikkének 4. pontjában meghatározott viszontbiztosító vagy bármely, hasonló tevékenységeket végző, harmadik ország joga alá tartozó és harmadik ország felügyeleti hatósága által felügyelt harmadik országbeli szervezet; |
(2) |
„nem pénzügyi vállalkozás”: olyan vállalkozás, amely nem az 1. pontban meghatározott pénzügyi vállalkozás; |
(3) |
„szuverén kitettség”: központi kormányzatokkal, központi bankokkal és szupranacionális kibocsátókkal szembeni kitettség; |
(4) |
„környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenység”: az (EU) 2020/852 rendelet 3. cikkében meghatározott követelményeknek megfelelő gazdasági tevékenység; |
(5) |
„átállási gazdasági tevékenység”: az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő gazdasági tevékenység; |
(6) |
„támogató gazdasági tevékenység”: az (EU) 2020/852 rendelet 16. cikkében meghatározott követelményeknek megfelelő gazdasági tevékenység. |
2. cikk
Az információk megjelenítésének általános elvei
(1) A pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók az e rendeletben előírt információkat díjmentesen, könnyen hozzáférhető, megkülönböztetéstől mentes, jól látható, egyszerű, tömör, érthető, tisztességes, egyértelmű és nem félrevezető módon bocsátják rendelkezésre. A pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók az e rendeletben előírt információkat könnyen olvasható módon és formátumban jelenítik meg, olvasható méretű karakterek használatával, könnyen érthető stílusban. A pénzügyi piaci szereplők módosíthatják az e rendelet I–V. mellékletében meghatározott mintadokumentumokban használt karakterek méretét és betűtípusát, valamint a színeket.
(2) Amennyiben az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében és 11. cikkének (2) bekezdésében említett ágazati jogszabályok nem rendelkeznek másként, a pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók az e rendeletben előírt információkat kereshető elektronikus formátumban bocsátják rendelkezésre.
(3) A pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók naprakészen tartják az e rendelettel összhangban a weboldalukon közzétett információkat. A közzététel és az aktualizálások időpontját egyértelműen feltüntetik. A pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók a letölthető fájlként megjelenített információk esetében a fájl nevében feltüntetik a változat számát.
(4) A pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók az e rendelettel összhangban közzétett információkban a jogalanyokat és a pénzügyi termékeket jogalany-azonosítóval (LEI), illetve nemzetközi értékpapír-azonosító számmal (ISIN) azonosítják, ha az rendelkezésre áll.
3. cikk
Indexkosárból álló referenciamutatók
Ha a referenciamutatóként kijelölt index indexkosárból áll, a pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók a kosár egésze és minden egyes indexe tekintetében megadják az indexre vonatkozó információkat.
II. FEJEZET
A FENNTARTHATÓSÁGI TÉNYEZŐKRE GYAKOROLT KÁROS HATÁSOKKAL KAPCSOLATOS ÁTLÁTHATÓSÁG
1. SZAKASZ
Pénzügyi piaci szereplők
4. cikk
A pénzügyi piaci szereplők nyilatkozata befektetési döntéseik fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásainak figyelembevételéről
(1) Az (EU) 2019/2088 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában vagy 4. cikkének (3) vagy (4) bekezdésében említett pénzügyi piaci szereplők minden év június 30-ig közzéteszik a weboldalukon, egy „Nyilatkozat a befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásairól” című külön szakaszban, az (EU) 2019/2088 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, továbbá 4. cikkének (2), (3) és (4) bekezdésében, valamint az e rendelet 4–10. cikkében említett információkat. Ezen információk az előző év január 1-jétől december 31-ig tartó időszakra vonatkoznak, és azokat az e rendelet 23. cikkében említett „Fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek” című szakaszban kell közzétenni.
(2) A pénzügyi piaci szereplők az (1) bekezdésben említett nyilatkozatot az I. melléklet 1. táblázatában meghatározott mintadokumentum szerinti formátumban teszik közzé.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérve azon pénzügyi piaci szereplők esetében, amelyek első alkalommal teszik közzé az (EU) 2019/2088 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában vagy 4. cikkének (3) vagy (4) bekezdésében említett nyilatkozatot, az (1) bekezdésben említett információ a befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásainak első alkalommal történő figyelembevétele napjától az adott év december 31-ig tartó időszakra vonatkozik. Ezek a pénzügyi piaci szereplők az (1) bekezdésben említett nyilatkozatban szereplő információkat a következő év június 30-ig közzéteszik.
5. cikk
Összefoglaló szakasz
Az I. melléklet 1. táblázatának összefoglaló szakaszában a pénzügyi piaci szereplők a következőket tüntetik fel:
a) |
annak a pénzügyi piaci szereplőnek a nevét, amelyre a fenntarthatóság szempontjából káros hatások vonatkoznak; |
b) |
azt a tényt, hogy figyelembe veszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat; |
c) |
a nyilatkozat referencia-időszakát; |
d) |
a főbb káros hatásokra vonatkozó összefoglalót. |
Az I. melléklet 1. táblázatának összefoglaló szakaszát a következő nyelvek mindegyikén el kell készíteni:
a) |
a pénzügyi piaci szereplő székhely szerinti tagállama hivatalos nyelveinek egyike és, ha az ettől eltérő, még egy, a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelv; |
b) |
a fogadó tagállam hivatalos nyelveinek egyike, ha a pénzügyi piaci szereplő valamely pénzügyi terméke ott elérhető. |
Az összefoglaló szakasz kinyomtatva legfeljebb két A4-es oldal terjedelmű lehet.
6. cikk
A befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásainak ismertetése
(1) Az I. melléklet 1. táblázatának „A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások ismertetése” című szakaszában a pénzügyi piaci szereplők minden olyan mezőt kitöltenek, amely a befektetési döntéseik fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásaival kapcsolatos mutatókra vonatkozik, továbbá megadják a következők mindegyikét:
a) |
információk legalább egy további, éghajlati vagy a környezettel kapcsolatos egyéb mutatóra vonatkozóan az I. melléklet 2. táblázatában meghatározottak szerint; |
b) |
információk legalább egy további, társadalmi és munkavállalói kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció és a vesztegetés elleni küzdelemmel kapcsolatos mutatóra vonatkozóan az I. melléklet 3. táblázatában meghatározottak szerint; |
c) |
információk egy fenntarthatósági tényezőre gyakorolt további főbb káros hatások azonosítására és értékelésére használt egyéb mutatókra vonatkozóan. |
(2) Az I. melléklet 1. táblázatának „A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások ismertetése” című szakaszában a pénzügyi piaci szereplők ismertetik az azonosított főbb káros hatások elkerülése vagy csökkentése érdekében az előző év január 1-je és december 31-e közötti időszakban hozott intézkedéseket, valamint a január 1-jétől december 31-ig tartó következő időszakra tervezett intézkedéseket vagy kitűzött célokat.
(3) A pénzügyi piaci szereplők az I. melléklet 1. táblázatának „A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások ismertetése” című szakaszában a „Hatás” oszlopban a hatás értékét a január 1-jétől december 31-ig tartó adott időszak március 31-i, június 30-i, szeptember 30-i és december 31-i hatásértékének átlagaként adják meg.
7. cikk
A befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásainak azonosítására és rangsorolására szolgáló politikák ismertetése
(1) Az I. melléklet 1. táblázatának „A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások azonosítására és rangsorolására szolgáló politikák ismertetése” című szakaszában a pénzügyi piaci szereplők ismertetik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások azonosítására és rangsorolására szolgáló politikáikat, valamint azok naprakészen tartásának és alkalmazásának mikéntjét, ideértve a következők mindegyikét:
a) |
az a nap, amelyen a pénzügyi piaci szereplő irányító testülete jóváhagyta ezeket a politikákat; |
b) |
a politikák végrehajtásáért való felelősség megosztásának módja a szervezeti stratégiákon és eljárásokon belül; |
c) |
a 6. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett mutatók kiválasztására, valamint a 6. cikk (1) bekezdésében említett főbb káros hatások azonosítására és értékelésére szolgáló módszertan és különösen annak magyarázata, hogy e módszertan miként veszi figyelembe a főbb káros hatások előfordulásának valószínűségét és súlyosságát, valamint potenciálisan helyrehozhatatlan jellegét; |
d) |
az e bekezdés c) pontjában említett módszertan esetleges hibahatára és annak magyarázata; |
e) |
a felhasznált adatforrások. |
(2) Ha az alkalmazott mutatók bármelyikével kapcsolatos információ nem áll kész formában rendelkezésre, a pénzügyi piaci szereplők az I. melléklet 1. táblázatának „A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások azonosítására és rangsorolására szolgáló politikák ismertetése” című szakaszában részletezik, hogy milyen konkrét erőfeszítéseket tettek az információk megszerzésére akár közvetlenül a befektetést befogadó vállalkozások megkeresésével, akár kiegészítő kutatással, akár harmadik személy adatszolgáltatók vagy külső szakértők bevonásával, akár észszerű feltételezések megtételével.
8. cikk
Szerepvállalási politikák szakasz
(1) Az I. melléklet 1. táblázatának „Szerepvállalási politikák” című szakaszában a pénzügyi piaci szereplők megadják a következő információkat:
a) |
adott esetben a 2007/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) 3 g. cikkében említett szerepvállalási politikák rövid összefoglalója; |
b) |
a főbb káros hatások csökkentésére irányuló bármely egyéb szerepvállalási politika rövid összefoglalója. |
(2) Az (1) bekezdésben említett rövid összefoglaló ismerteti a következők mindegyikét:
a) |
az (1) bekezdésben említett szerepvállalási politikákban figyelembe vett káros hatásokra vonatkozó mutatók; |
b) |
a szerepvállalási politikák kiigazításának módja abban az esetben, ha a főbb káros hatások egynél több adatszolgáltatási időszak alatt sem csökkennek. |
9. cikk
Nemzetközi standardokra való hivatkozások szakasz
(1) Az I. melléklet 1. táblázatának „Nemzetközi standardokra való hivatkozások” című szakaszában a pénzügyi piaci szereplők ismertetik, hogy megfelelnek-e a felelős üzleti magatartásra vonatkozó kódexeknek és a nemzetközileg elismert átvilágítási és adatszolgáltatási standardoknak, és ha igen, milyen mértékben, valamint adott esetben a Párizsi Megállapodás célkitűzéseihez való igazodásuk mértékét.
(2) Az (1) bekezdésben említett ismertetésnek a következőkről kell információkat adnia:
a) |
a 6. cikk (1) bekezdésében említett fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások vizsgálatához használt azon mutatók, amelyek az (1) bekezdésben említett megfelelést vagy igazodást mérik; |
b) |
az (1) bekezdésben említett megfelelés vagy igazodás méréséhez használt módszertan és adatok, beleértve az alkalmazási kör és az adatforrások ismertetését, valamint azt, hogy az alkalmazott módszertan hogyan jelzi előre a befektetést befogadó vállalkozások főbb káros hatásait; |
c) |
alkalmaznak-e előretekintő éghajlatváltozási forgatókönyvet, és ha igen, a forgatókönyv neve és készítője, és elkészítésének időpontja; |
d) |
előretekintő éghajlatváltozási forgatókönyv hiányában annak magyarázata, hogy a pénzügyi piaci szereplő miért tartja irrelevánsnak az előretekintő éghajlatváltozási forgatókönyveket. |
10. cikk
Időbeli összehasonlítás
Ha a pénzügyi piaci szereplők a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásokat a 6. cikk szerinti beszámolási időszakot megelőző időszak tekintetében már ismertették, akkor az I. melléklet 1. táblázatának „A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások ismertetése” című szakaszában be kell mutatniuk a beszámolási időszak és a korábbi beszámolási időszakok közötti időbeli összehasonlítást, majd a későbbiekben – legfeljebb öt korábbi időszak tekintetében – minden egyes korábbi beszámolási időszakkal való összehasonlítást.
2. SZAKASZ
Pénzügyi tanácsadók
11. cikk
A pénzügyi tanácsadók nyilatkozata a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások figyelembevételéről biztosítási és befektetési tanácsadásuk során
(1) Az (EU) 2019/2088 rendelet 2. cikkének 11. a) és 11. b) pontjában említett azon pénzügyi tanácsadók, amelyek alkalmazzák az említett rendelet 4. cikke (5) bekezdésének a) pontját, a weboldaluk egy „Nyilatkozat a biztosítási tanácsadás fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásairól” című külön szakaszában közzéteszik az említett rendelet 4. cikke (5) bekezdésének a) pontjában említett információkat.
(2) Az (EU) 2019/2088 rendelet 2. cikkének 11. c)–f) pontjában említett azon pénzügyi tanácsadók, amelyek alkalmazzák az említett rendelet 4. cikke (5) bekezdésének a) pontját, a weboldaluk egy „Nyilatkozat a befektetési tanácsadás fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásairól” című külön szakaszában közzéteszik az említett rendelet 4. cikke (5) bekezdésének a) pontjában említett információkat.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett nyilatkozatnak és információknak részletesen be kell mutatniuk azt a folyamatot, amelynek keretében a pénzügyi tanácsadók kiválasztják a tanácsadás tárgyát képező pénzügyi termékeket, ideértve a következők mindegyikét:
a) |
a pénzügyi tanácsadók miként használják fel a pénzügyi piaci szereplők által e rendelet alapján közzétett információkat; |
b) |
a pénzügyi tanácsadók a pénzügyi termékek rangsorolását és kiválasztását az I. melléklet 1. táblázatában felsorolt mutatók és bármely további mutató alapján végzik-e, és adott esetben az alkalmazott rangsorolási és kiválasztási módszertan ismertetése; |
c) |
a pénzügyi termékek kiválasztására vagy az azokkal kapcsolatos tanácsadásra használt, az I. melléklet 1. táblázatában felsorolt főbb káros hatásokon alapuló bármely kritérium vagy küszöbérték. |
3. SZAKASZ
A pénzügyi piaci szereplők nyilatkozata a befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásainak figyelmen kívül hagyásáról, valamint a pénzügyi tanácsadók nyilatkozata a befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásainak figyelmen kívül hagyásáról befektetési és biztosítási tanácsadásuk során
12. cikk
A pénzügyi piaci szereplők nyilatkozata befektetési döntéseik fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásainak figyelmen kívül hagyásáról
(1) Az (EU) 2019/2088 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett pénzügyi piaci szereplők a weboldaluk egy „A befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásainak figyelmen kívül hagyása” című külön szakaszában közzéteszik az említett rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett információkat.
(2) Az (1) bekezdésben említett nyilatkozatnak az alábbiak mindegyikét tartalmaznia kell:
a) |
jól látható nyilatkozat arról, hogy a pénzügyi piaci szereplő nem veszi figyelembe befektetési döntéseinek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásait; |
b) |
annak indoklása, hogy a pénzügyi piaci szereplő miért nem veszi figyelembe befektetési döntéseinek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásait, és adott esetben az arra vonatkozó információ, hogy a pénzügyi piaci szereplő tervezi-e figyelembe venni ezeket a káros hatásokat az I. melléklet 1. táblázatában felsorolt mutatók alapján, és ha igen, mikor. |
13. cikk
A pénzügyi tanácsadók nyilatkozata a befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásainak figyelmen kívül hagyásáról befektetési és biztosítási tanácsadásuk során
(1) Az (EU) 2019/2088 rendelet 2. cikkének 11. a) és 11. b) pontjában említett azon pénzügyi tanácsadók, amelyek alkalmazzák az említett rendelet 4. cikke (5) bekezdésének b) pontját, a weboldaluk egy „A biztosítási tanácsadás fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásainak figyelmen kívül hagyása” című külön szakaszában közzéteszik az említett rendelet 4. cikke (5) bekezdésének b) pontjában említett információkat.
(2) Az (EU) 2019/2088 rendelet 2. cikkének 11. c)–f) pontjában említett azon pénzügyi tanácsadók, amelyek alkalmazzák az említett rendelet 4. cikke (5) bekezdésének b) pontját, a weboldaluk egy „A befektetési tanácsadás fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásainak figyelmen kívül hagyása” című külön szakaszában közzéteszik az említett rendelet 4. cikke (5) bekezdésének b) pontjában említett információkat.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett nyilatkozatnak és információknak az alábbiak mindegyikét tartalmazniuk kell:
a) |
jól látható nyilatkozat arról, hogy a pénzügyi tanácsadó a befektetési vagy biztosítási tanácsadás során nem veszi figyelembe a befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásait; |
b) |
annak indoklása, hogy a pénzügyi tanácsadó a befektetési vagy biztosítási tanácsadás során miért nem veszi figyelembe a befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásait, és adott esetben az arra vonatkozó információ, hogy a pénzügyi tanácsadó tervezi-e figyelembe venni ezeket a káros hatásokat az I. melléklet 1. táblázatában felsorolt mutatók alapján, és ha igen, mikor. |
III. FEJEZET
TERMÉKEKRE VONATKOZÓ, SZERZŐDÉSKÖTÉS ELŐTTI KÖZZÉTÉTEL
1. SZAKASZ
A környezeti és társadalmi jellemzők előmozdítása
14. cikk
Az (EU) 2019/2088 rendelet 8. cikkének (1), (2) és (2a) bekezdése alapján közzéteendő szerződéskötés előtti tájékoztatás pénzügyi piaci szereplők általi megjelenítése
(1) A pénzügyi piaci szereplők az (EU) 2019/2088 rendelet 8. cikkének (1), (2) és (2a) bekezdése alapján közzéteendő információkat az e rendelet II. mellékletében meghatározott mintadokumentum szerinti formátumban mutatják be. Ezeket az információkat mellékletként kell csatolni az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében említett dokumentumokhoz vagy információkhoz.
(2) A pénzügyi piaci szereplők az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében említett dokumentumok vagy információk fő szövegében jól látható nyilatkozatot tesznek közzé arról, hogy a környezeti vagy társadalmi jellemzőkre vonatkozó információk az említett dokumentumok vagy információk mellékletében állnak rendelkezésre.
(3) A pénzügyi piaci szereplők az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében említett dokumentumok vagy információk mellékletének elején megadják a következő információk mindegyikét:
a) |
a pénzügyi termék tervez-e eszközölni fenntartható befektetéseket; |
b) |
a pénzügyi termék előmozdít-e környezeti vagy társadalmi jellemzőket anélkül, hogy rendelkezne fenntartható befektetési célkitűzéssel. |
15. cikk
A fenntartható befektetéssel kapcsolatos információk az eszközallokáció szakaszban a környezeti jellemzőket előmozdító pénzügyi termékekre vonatkozóan
(1) Az (EU) 2020/852 rendelet 6. cikkének első albekezdésében említett pénzügyi termékek esetében a pénzügyi piaci szereplőknek a II. mellékletben meghatározott mintadokumentum „A környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések milyen minimális mértékben igazodnak az uniós taxonómiához?” című szakaszában meg kell adniuk a következők mindegyikét:
a) |
grafikus formában, kördiagramon az alábbiakat:
|
b) |
a pénzügyi termékek alapjául szolgáló, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe történő befektetések leírása, beleértve azt is, hogy az említett befektetéseknek az (EU) 2020/852 rendelet 3. cikkében meghatározott követelményeknek való megfeleléséhez szükséges-e egy vagy több könyvvizsgáló által nyújtott bizonyosság vagy egy vagy több harmadik fél általi ellenőrzés, és ha igen, a könyvvizsgáló vagy harmadik fél neve vagy nevei; |
c) |
amennyiben a pénzügyi termékek környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységektől eltérő gazdasági tevékenységekbe fektetnek be, az okok egyértelmű magyarázata; |
d) |
amennyiben a pénzügyi termékek rendelkeznek szuverén kitettségekkel, és a pénzügyi piaci szereplő nem tudja felmérni, hogy ezek a kitettségek milyen mértékben járulnak hozzá környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekhez, szöveges magyarázat arról, hogy az említett kitettségekből álló befektetések mekkora részt képviselnek az összes befektetésből. |
(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a pénzügyi piaci szereplők a következőket használják:
a) |
ugyanazt a fő teljesítménymutatót a nem pénzügyi vállalkozásokba történt összesített befektetésekre vonatkozóan; |
b) |
ugyanazt a fő teljesítménymutatót az azonos típusú pénzügyi vállalkozásokba történt összesített befektetésekre vonatkozóan. |
A nem-életbiztosítási tevékenységeket folytató biztosítók és viszontbiztosítók esetében a fő teljesítménymutató az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkével összhangban kombinálhatja a befektetési és a biztosítási fő teljesítménymutatókat.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a leírás a következők mindegyikét tartalmazza:
a) |
a befektetést befogadó nem pénzügyi vállalkozások esetében azt, hogy a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe történő befektetések mértékét az árbevétel alapján mérik-e, vagy a pénzügyi termék jellemzői miatt a pénzügyi piaci szereplő úgy döntött-e, hogy a számítás jobban tükrözi a valóságot, ha ennek mértékét tőkekiadással vagy működési költséggel mérik, valamint a döntés okát, beleértve annak magyarázatát, hogy ez a döntés miért megfelelő a pénzügyi termék befektetői számára; |
b) |
amennyiben a befektetést befogadó vállalkozások nyilvános közzétételeiből nem érhető el könnyen információ arról, hogy a befektetések milyen mértékben történtek környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe, annak részletei, hogy a pénzügyi piaci szereplő kapott-e közvetlenül ezzel egyenértékű információt a befektetést befogadó vállalkozásoktól vagy harmadik fél szolgáltatóktól; |
c) |
az átállási gazdasági tevékenységekbe és a támogató gazdasági tevékenységekbe történő befektetések minimális arányának bontása, minden esetben a pénzügyi termék összes befektetésének százalékában kifejezve. |
16. cikk
A fenntartható befektetéssel kapcsolatos információk az eszközallokáció szakaszban a társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékekre vonatkozóan
A környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító és társadalmi célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetésekre vonatkozó kötelezettségvállalást tartalmazó pénzügyi termékek esetében a pénzügyi piaci szereplők a II. mellékletben meghatározott mintadokumentum „A pénzügyi termék tervezett eszközallokációja” című szakaszában feltüntetik az említett fenntartható befektetések minimális részarányát.
17. cikk
A környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe történt befektetések mértékének kiszámítása
(1) A környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe történt befektetések mértékét a következő képlet szerint kell kiszámítani:
ahol „a pénzügyi termék környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe történő befektetései” a pénzügyi termék következő befektetései piaci értékének összege:
a) |
a befektetést befogadó vállalkozások hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjai és részvényei esetében, amennyiben e befektetést befogadó vállalkozások tevékenységeinek egy része környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekhez kapcsolódik, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy részvények ezen részének piaci értéke; |
b) |
az a) pontban említettektől eltérő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében, amennyiben az említett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok feltételei szerint a bevétel egy része kizárólag környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre használható fel, ezen rész piaci értéke; |
c) |
a környezeti szempontból fenntartható kötvényekről szóló uniós jogszabályok alapján kibocsátott kötvények esetében e kötvények piaci értéke; |
d) |
a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységnek minősülő ingatlaneszközökbe történő befektetések esetében e befektetések piaci értéke; |
e) |
a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységnek minősülő infrastrukturális eszközökbe történő befektetések esetében e befektetések piaci értéke; |
f) |
a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó mögöttes kitettségekkel rendelkező, az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) 2. cikkének 19. pontjában meghatározott értékpapírosítási pozíciókba történő befektetések esetében e kitettségek arányának piaci értéke; |
g) |
az (EU) 2020/852 rendelet 5. cikkének első bekezdésében és 6. cikkének első bekezdésében említett pénzügyi termékekbe történő befektetések esetében az említett pénzügyi termékek környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe történt befektetései hányadának az e cikkel összhangban kiszámított piaci értéke. A környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe történt befektetések mértékét a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) 3. cikkének (4) és (5) bekezdésében meghatározott, a nettó rövid pozíciók kiszámításához használt módszer alkalmazásával kell kiszámítani. |
(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a befektetést befogadó vállalkozások környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó tevékenységeinek arányát a pénzügyi termék befektetéseire vonatkozó legmegfelelőbb fő teljesítménymutatók alapján, a következő információk felhasználásával kell kiszámítani:
a) |
az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett befektetést befogadó vállalkozások esetében az e befektetést befogadó vállalkozások által az említett cikkel összhangban tett közzétételek; |
b) |
más befektetést befogadó vállalkozások esetében a pénzügyi piaci szereplő által közvetlenül a befektetést befogadó vállalkozásoktól vagy harmadik fél szolgáltatóktól szerzett egyenértékű információk. |
(3) A 15. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 19. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett közzétételeknél azon befektetést befogadó vállalkozások esetében, amelyek az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendelet értelmében a nem pénzügyi információk közzétételére kötelezett nem pénzügyi vállalkozások, valamint az e kötelezettség hatálya alá nem tartozó egyéb nem pénzügyi vállalkozások esetében a (2) bekezdésben említett számítás során az árbevételt kell használni azonos típusú fő teljesítménymutatóként az összes nem pénzügyi vállalkozás esetében.
(4) A (3) bekezdéstől eltérve, amennyiben – a pénzügyi termék jellemzői miatt – a tőkekiadások vagy a működési költségek használata esetén a számítás jobban tükrözi a valóságot arra vonatkozóan, hogy a befektetés milyen mértékben történt környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe, a számítás e két fő teljesítménymutató közül a leginkább megfelelőt is használhatja. Az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó pénzügyi vállalkozásnak minősülő befektetést befogadó vállalkozások és az e kötelezettség hatálya alá nem tartozó egyéb pénzügyi vállalkozások esetében a (2) bekezdésben említett számításnak az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendelet III. melléklete 1.1. szakaszának b)–e) pontjában említett fő teljesítménymutatókat kell használnia.
(5) A 15. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában, a 19. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában, az 55. cikk (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában és a 62. cikk (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában említett közzétételekre e cikk (1)–(4) bekezdését kell alkalmazni, azzal a kivétellel, hogy a szuverén kitettségeket ki kell zárni az (1) bekezdésben szereplő képlet számlálójának és nevezőjének kiszámításából.
2. SZAKASZ
Fenntartható befektetési célkitűzés
18. cikk
Az (EU) 2019/2088 rendelet 9. cikkének (1)–(4a) bekezdése alapján közzéteendő, pénzügyi termékekre vonatkozó, szerződéskötés előtti tájékoztatás pénzügyi piaci szereplők általi megjelenítése
(1) A pénzügyi piaci szereplők az (EU) 2019/2088 rendelet 9. cikkének (1)–(4a) bekezdése és az e szakasz alapján közzéteendő információkat az említett rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében említett dokumentumok vagy információk mellékletében mutatják be. Ezeket az információkat az e rendelet III. mellékletében meghatározott mintadokumentumnak megfelelő formában kell bemutatniuk.
(2) A pénzügyi piaci szereplők az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében említett dokumentum vagy információk fő szövegében jól látható nyilatkozatot tesznek közzé arról, hogy a fenntartható befektetésre vonatkozó információk a mellékletben állnak rendelkezésre.
(3) A pénzügyi piaci szereplők az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében említett dokumentum vagy információk mellékletének elején nyilatkozatot tesznek közzé arról, hogy a pénzügyi termék fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkezik.
19. cikk
A fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékekre vonatkozó, fenntartható befektetéssel kapcsolatos információk
(1) Az (EU) 2020/852 rendelet 5. cikkének első bekezdésében említett pénzügyi termékek esetében a pénzügyi piaci szereplőknek a III. mellékletben meghatározott mintadokumentum „A fenntartható befektetések eszközallokációja és minimális részaránya” című szakaszában meg kell adniuk a következők mindegyikét:
a) |
grafikus formában, kördiagramon az alábbiakat:
|
b) |
az e rendelet 15. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelő leírás; |
c) |
amennyiben a pénzügyi termékek környezeti célkitűzéshez hozzájáruló olyan gazdasági tevékenységekbe fektetnek, amelyek nem környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek, az okok egyértelmű magyarázata; |
d) |
amennyiben a pénzügyi termékek rendelkeznek szuverén kitettségekkel, és a pénzügyi piaci szereplő nem tudja felmérni, hogy ezek a kitettségek milyen mértékben járulnak hozzá környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekhez, szöveges magyarázat arról, hogy az említett kitettségekből álló befektetések mekkora részt képviselnek az összes befektetésből. |
(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a pénzügyi piaci szereplők alkalmazzák a 15. cikk (2) bekezdését.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a pénzügyi piaci szereplők alkalmazzák a 15. cikk (3) bekezdését.
(4) Társadalmi célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységbe fektető pénzügyi termékek esetén a pénzügyi piaci szereplőknek a III. mellékletben meghatározott mintadokumentum „A fenntartható befektetések eszközallokációja és minimális részaránya” című szakaszában meg kell adniuk ezen befektetések minimális részarányát.
3. SZAKASZ
Befektetési lehetőséggel rendelkező pénzügyi termékek
20. cikk
Legalább egy olyan mögöttes befektetési lehetőséggel rendelkező pénzügyi termékek, amely alapján az adott pénzügyi termék környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi terméknek minősül
(1) A 14–17. cikktől eltérve, ha egy pénzügyi termék befektetési lehetőségeket kínál a befektetőnek, és e befektetési lehetőségek közül legalább egy alapján környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi terméknek minősül, a pénzügyi piaci szereplők az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében említett dokumentum vagy információk fő szövegében jól látható nyilatkozatot tesznek közzé, amelyben megerősítik a következők mindegyikét:
a) |
a pénzügyi termék környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termék; |
b) |
e környezeti vagy társadalmi jellemzők csak akkor teljesülnek, ha a pénzügyi termék az e cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett listában szereplő befektetési lehetőségek közül legalább az egyikbe befektet, és ezen befektetések közül legalább egyet tart a pénzügyi termék tartási ideje alatt; |
c) |
az e jellemzőkre vonatkozó további információk az e cikk (3) bekezdésében említett mellékletekben vagy adott esetben az e cikk (5) bekezdésében említett hivatkozások útján állnak rendelkezésre. |
(2) Az (1) bekezdésben említett jól látható nyilatkozathoz csatolni kell a következők mindegyikét:
a) |
a (3) bekezdésben említett befektetési lehetőségek listája, a befektetési lehetőségek adott bekezdés a), b) és c) pontjaiban említett kategóriáinak megfelelően bemutatva; |
b) |
a (3) bekezdés a), b) és c) pontjaiban említett egyes kategóriákba tartozó befektetési lehetőségek aránya a pénzügyi termék által kínált befektetési lehetőségek teljes számához viszonyítva. |
(3) A pénzügyi piaci szereplők az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében említett dokumentum vagy információ mellékleteiben minden alábbi információt megadnak a befektetési lehetőségek következő kategóriáira vonatkozóan:
a) |
minden olyan befektetési lehetőség esetében, amely környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi terméknek minősül, az e rendelet 14–17. cikkében említett információk; |
b) |
minden olyan befektetési lehetőség esetében, amely fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi terméknek minősül, az e rendelet 18 és 19. cikkében említett információk; |
c) |
minden olyan befektetési lehetőség esetében, amely fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkezik, de nem pénzügyi termék, a fenntartható befektetési célkitűzésre vonatkozó információk. |
(4) A pénzügyi piaci szereplők a (3) bekezdés a) pontjában említett információkat a II. mellékletben meghatározott mintadokumentum szerinti formátumban, a (3) bekezdés b) pontjában említett információkat pedig a III. mellékletben meghatározott mintadokumentum szerinti formátumban mutatják be.
(5) A (3) bekezdéstől eltérve, ha egy pénzügyi termék olyan sok befektetési lehetőséget kínál a befektetőknek, hogy az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében említett dokumentum vagy információ mellékleteiben a szükséges mellékletek nagy száma miatt nem adható egyértelmű és tömör információ e befektetési lehetőségekről, akkor a pénzügyi piaci szereplők az e cikk (3) bekezdésében említett információkat megadhatják úgy, hogy az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében említett dokumentum vagy információ fő szövegében hivatkoznak az említett bekezdésben szereplő azon irányelvek, rendeletek és nemzeti rendelkezések által előírt közzétételek mellékleteire, amelyekben a szóban forgó információk megtalálhatók.
21. cikk
Olyan mögöttes befektetési lehetőségekkel rendelkező pénzügyi termékek, amelyek mind fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkeznek
(1) A 18 és a 19. cikktől eltérve, ha egy pénzügyi termék befektetési lehetőségeket kínál a befektetőnek, és e befektetési lehetőségek mind fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkeznek, a pénzügyi piaci szereplők az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében említett dokumentum vagy információ fő szövegében jól látható nyilatkozatban megerősítik, hogy a pénzügyi termék fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkezik, és hogy az e célkitűzéssel kapcsolatos információk az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében említett dokumentum vagy információ mellékleteiben vagy adott esetben az e cikk (5) bekezdésében említett hivatkozások útján állnak rendelkezésre.
(2) Az (1) bekezdésben említett jól látható nyilatkozathoz csatolni kell a következők mindegyikét:
a) |
a (3) bekezdésben említett befektetési lehetőségek listája, a befektetési lehetőségek adott bekezdés a) és b) pontjaiban említett kategóriáinak megfelelően bemutatva; |
b) |
a (3) bekezdés a) és b) pontjaiban említett befektetési lehetőségek közül az egyes kategóriákba tartozó befektetési lehetőségek aránya a pénzügyi termék által kínált befektetési lehetőségek teljes számához viszonyítva. |
(3) A pénzügyi piaci szereplők az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében említett dokumentum vagy információ mellékleteiben minden alábbi információt megadnak a befektetési lehetőségek következő kategóriáira vonatkozóan:
a) |
minden olyan befektetési lehetőség esetében, amely fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi terméknek minősül, az e rendelet 18 és 19. cikkében említett információk; |
b) |
minden olyan befektetési lehetőség esetében, amely fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkezik, de nem pénzügyi termék, a fenntartható befektetési célkitűzésre vonatkozó információk. |
(4) A pénzügyi piaci szereplők a (3) bekezdés a) pontjában említett információkat a III. mellékletben meghatározott mintadokumentum szerint mutatják be.
(5) A (3) bekezdéstől eltérve, ha egy pénzügyi termék olyan sok befektetési lehetőséget kínál a befektetőknek, hogy az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében említett dokumentum vagy információ mellékleteiben a szükséges mellékletek nagy száma miatt nem adható egyértelmű és tömör információ e befektetési lehetőségekkel kapcsolatban, akkor a pénzügyi piaci szereplők az e cikk (3) bekezdésében említett információkat megadhatják úgy, hogy az (EU) 2019/2088 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében említett dokumentum vagy információ fő szövegében hivatkoznak az említett bekezdésben szereplő azon irányelvek, rendeletek és nemzeti rendelkezések által előírt közzétételek mellékleteire, amelyekben a szóban forgó információk megtalálhatók.
22. cikk
Információ azon mögöttes befektetési lehetőségekről, amelyek fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkeznek, de önmagukban nem pénzügyi termékek
A 20. cikk (3) bekezdésének c) pontjában és a 21. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett, fenntartható befektetési célkitűzésre vonatkozó információknak a következők mindegyikét tartalmazniuk kell:
a) |
a fenntartható befektetési célkitűzés leírása; |
b) |
a fenntartható befektetési célkitűzés elérésének méréséhez használt mutatók listája; |
c) |
annak ismertetése, hogy a befektetések miként kerülik el a jelentős károkozást a fenntartható befektetési célkitűzések tekintetében, ideértve a következők mindegyikét:
|
IV. FEJEZET
TERMÉKEKRE VONATKOZÓ WEBOLDALI KÖZZÉTÉTEL
23. cikk
A pénzügyi termékekre vonatkozó, fenntarthatósággal kapcsolatos információk közzétételére szolgáló weboldalszakasz
A pénzügyi piaci szereplők a weboldaluk ugyanazon részében, ahol a pénzügyi termékkel kapcsolatos egyéb információkat – köztük a marketingközleményeket – közzéteszik, egy „Fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek” című külön szakaszban minden egyes pénzügyi termék tekintetében közzéteszik az (EU) 2019/2088 rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében említett információkat. A pénzügyi piaci szereplők egyértelműen azonosítják azt a pénzügyi terméket, amelyre a fenntarthatósággal kapcsolatos közzététel szakaszában szereplő információk vonatkoznak, és jól láthatóan feltüntetik az adott pénzügyi termék környezeti vagy társadalmi jellemzőit vagy fenntartható befektetési célkitűzését.
1. SZAKASZ
Termékekre vonatkozó weboldali közzététel a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek esetében
24. cikk
A termékekre vonatkozó weboldali közzététel szakaszai a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek esetében
A környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek esetében a pénzügyi piaci szereplők az (EU) 2019/2088 rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében és e rendelet 25–36. cikkében említett információkat a következő sorrendben, a következő szakaszcímek alatt teszik közzé:
a) |
„Összefoglaló”; |
b) |
„A fenntartható befektetési célkitűzés hiánya”; |
c) |
„A pénzügyi termék környezeti vagy társadalmi jellemzői”; |
d) |
„Befektetési stratégia”; |
e) |
„Befektetések aránya”; |
f) |
„A környezeti és társadalmi jellemzők nyomon követése”; |
g) |
„Módszertan”; |
h) |
„Adatforrások és adatfeldolgozás”; |
i) |
„Módszertani és adatkorlátok”; |
j) |
„Átvilágítás”; |
k) |
„Szerepvállalási politikák”; |
l) |
ha kijelöltek egy indexet referenciamutatóként a pénzügyi termék által előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzők elérése érdekében, „Kijelölt referenciamutató”. |
25. cikk
Az „Összefoglaló” weboldalszakasz a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek esetében
(1) A 24. cikk a) pontjában említett „Összefoglaló” weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők összefoglalják az összes információt, amely a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékekre vonatkozóan a szóban forgó cikkben előírt különböző szakaszokban szerepel. Az összefoglaló szakasz kinyomtatva legfeljebb két A4-es oldal terjedelmű lehet.
(2) A 24. cikk a) pontjában említett „Összefoglaló” weboldalszakaszt legalább a következő nyelveken kell rendelkezésre bocsátani:
a) |
a székhely szerinti tagállam hivatalos nyelveinek egyike, és – ha ettől eltér és ha a pénzügyi termék egynél több tagállamban elérhető – még egy, a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelv; |
b) |
a fogadó tagállam hivatalos nyelveinek egyike, ha a pénzügyi termék ott elérhető. |
26. cikk
„A fenntartható befektetési célkitűzés hiánya” weboldalszakasz a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek esetében
(1) A 24. cikk b) pontjában említett, „A fenntartható befektetési célkitűzés hiánya” című weboldalszakaszba a pénzügyi piaci szereplők beillesztik a következő nyilatkozatot: „Ez a pénzügyi termék előmozdít környezeti vagy társadalmi jellemzőket, de nem rendelkezik fenntartható befektetési célkitűzéssel.”
(2) Ha a pénzügyi termék legalább egy fenntartható befektetésbe való befektetést vállal, a pénzügyi piaci szereplők a 24. cikk b) pontjában említett „A fenntartható befektetési célkitűzés hiánya” című weboldalszakaszban ismertetik, hogy a fenntartható befektetés miként kerüli el a jelentős károkozást a fenntartható befektetési célkitűzések tekintetében, ideértve a következők mindegyikét:
a) |
az I. melléklet 1. táblázatában szereplő káros hatásokra vonatkozó mutatók és az említett I. melléklet 2. és 3. táblázatában szereplő releváns mutatók figyelembevételének módja; |
b) |
a fenntartható befektetés összhangban van-e az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveivel és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekkel, beleértve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló nyilatkozatában azonosított nyolc alapvető egyezményben, valamint az Emberi Jogok Nemzetközi Törvényében rögzített elveket és jogokat is. |
27. cikk
„A pénzügyi termék környezeti vagy társadalmi jellemzői” weboldalszakasz a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek esetében
A 24. cikk c) pontjában említett, „A pénzügyi termék környezeti vagy társadalmi jellemzői” című weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők a pénzügyi termékek által előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzőket ismertetik.
28. cikk
A „Befektetési stratégia” weboldalszakasz a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek esetében
A 24. cikk d) pontjában említett „Befektetési stratégia” című weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők a következőket ismertetik:
a) |
a pénzügyi termék által előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzők teljesítése érdekében alkalmazott befektetési stratégia; |
b) |
a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatainak értékelésére vonatkozó politika, többek között a szilárd irányítási struktúrák, a munkavállalói kapcsolatok, a személyzet javadalmazása és az adójogszabályok betartása tekintetében. |
29. cikk
A „Befektetések aránya” weboldalszakasz a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek esetében
A 24. cikk e) pontjában említett „Befektetések aránya” weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők a 14. cikkben említett információkat adják meg, a befektetést befogadó szervezetekkel szembeni közvetlen kitettségek és az e szervezetekkel szembeni egyéb kitettségtípusok megkülönböztetésével.
30. cikk
„A környezeti és társadalmi jellemzők nyomon követése” weboldalszakasz a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek esetében
A 24. cikk f) pontjában említett, „A környezeti és társadalmi jellemzők nyomon követése” című weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők ismertetik a pénzügyi termék által előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzőkre és az említett környezeti vagy társadalmi jellemzők teljesülésének méréséhez használt fenntarthatósági mutatókra vonatkozó, a pénzügyi termék teljes életciklusára kiterjedő nyomon követés módját, valamint a kapcsolódó belső vagy külső kontrollmechanizmusokat.
31. cikk
„A környezeti és társadalmi jellemzőkre vonatkozó módszertan” weboldalszakasz a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek esetében
A 24. cikk g) pontjában említett „A környezeti és társadalmi jellemzőkre vonatkozó módszertan” című szakaszban a pénzügyi piaci szereplők a pénzügyi termék által előmozdított társadalmi vagy környezeti jellemzők teljesülésének mérésére szolgáló módszertant ismertetik.
32. cikk
Az „Adatforrások és adatfeldolgozás” weboldalszakasz a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek esetében
A 24. cikk h) pontjában említett „Adatforrások és adatfeldolgozás” című weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők a következőket ismertetik:
a) |
a pénzügyi termék által előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzők elérése érdekében használt adatforrások; |
b) |
az adatminőség biztosítása érdekében hozott intézkedések; |
c) |
az adatkezelés módja; |
d) |
a becsült adatok aránya. |
33. cikk
A „Módszertani és adatkorlátok” weboldalszakasz a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek esetében
A 24. cikk i) pontjában említett „Módszertani és adatkorlátok” című weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők a következőket ismertetik:
a) |
a 24. cikk g) pontjában említett módszertan és a 24. cikk h) pontjában említett adatforrások esetleges korlátait; |
b) |
azt, hogy az ilyen korlátok miért nem befolyásolják a pénzügyi termék által előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzők teljesülését. |
34. cikk
Az „Átvilágítás” weboldalszakasz a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek esetében
A 24. cikk j) pontjában említett „Átvilágítás” című weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők a pénzügyi termék mögöttes eszközein elvégzett átvilágítást ismertetik, ideértve az adott átvilágításra vonatkozó belső és külső kontrollt is.
35. cikk
A „Szerepvállalási politikák” weboldalszakasz a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek esetében
A 24. cikk k) pontjában említett „Szerepvállalási politikák” című weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők az alkalmazott szerepvállalási politikákat ismertetik, ha a szerepvállalás a környezeti vagy társadalmi befektetési stratégia részét képezi, ideértve a befektetést befogadó vállalkozások fenntarthatósággal kapcsolatos belső ellentmondásaira alkalmazandó irányítási eljárásokat is.
36. cikk
A „Kijelölt referenciamutató” weboldalszakasz a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek esetében
(1) A 24. cikk l) pontjában említett „Kijelölt referenciamutató” weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők ismertetik, hogy kijelöltek-e egy indexet referenciamutatóként a pénzügyi termék által előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzők teljesítése érdekében, és az index hogyan igazodik a pénzügyi termék által előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzőkhöz, ideértve a bemeneti adatokat, az ezen adatok kiválasztásához használt módszertant, valamint az index kiszámításának és kalibrálásának módját.
(2) Ha az (1) bekezdésben említett információ egy részét vagy egészét közzéteszik a referenciamutató kezelőjének weboldalán, hiperlinket kell adni az információhoz.
2. SZAKASZ
Termékekre vonatkozó weboldali közzététel a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében
37. cikk
Termékekre vonatkozó weboldali közzététel a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében
A fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében a pénzügyi piaci szereplők az (EU) 2019/2088 rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében és e rendelet 38–49. cikkében említett információkat a következő sorrendben, a következő szakaszcímek alatt teszik közzé:
a) |
„Összefoglaló”; |
b) |
„A jelentős károkozás elkerülése a fenntartható befektetési célkitűzés tekintetében”; |
c) |
„A pénzügyi termék fenntartható befektetési célkitűzése”; |
d) |
„Befektetési stratégia”; |
e) |
„Befektetések aránya”; |
f) |
„A fenntartható befektetési célkitűzés nyomon követése”; |
g) |
„Módszertan”; |
h) |
„Adatforrások és adatfeldolgozás”; |
i) |
„Módszertani és adatkorlátok”; |
j) |
„Átvilágítás”; |
k) |
„Szerepvállalási politikák”; |
l) |
„A fenntartható befektetési célkitűzés elérése”. |
38. cikk
Az „Összefoglaló” weboldalszakasz a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében
(1) A 37. cikk a) pontjában említett „Összefoglaló” weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők összefoglalják a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékekre vonatkozóan a 37. cikkben előírt különböző szakaszokban szereplő összes információt. Az összefoglaló szakasz kinyomtatva legfeljebb két A4-es oldal terjedelmű lehet.
(2) A 37. cikk a) pontjában említett „Összefoglaló” weboldalszakaszt legalább a következő nyelveken kell rendelkezésre bocsátani:
a) |
a székhely szerinti tagállam hivatalos nyelveinek egyike, és – ha ettől eltér és ha a pénzügyi termék egynél több tagállamban elérhető – még egy, a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelv; |
b) |
a fogadó tagállam hivatalos nyelveinek egyike, ha a pénzügyi termék ott elérhető. |
39. cikk
„A jelentős károkozás elkerülése a fenntartható befektetési célkitűzés tekintetében” weboldalszakasz a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében
A 37. cikk b) pontjában említett, „A jelentős károkozás elkerülése a fenntartható befektetési célkitűzés tekintetében” című weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők kifejtik, hogy a pénzügyi termék befektetései elkerülik-e a jelentős károkozást a fenntartható befektetési célkitűzések tekintetében, és ha igen, miért, továbbá megadják a következő információkat:
a) |
az I. melléklet 1. táblázatában szereplő káros hatásokra vonatkozó mutatók és az említett melléklet 2. és 3. táblázatában szereplő releváns mutatók figyelembevételének módja; |
b) |
a fenntartható befektetés összhangban van-e az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveivel és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekkel, beleértve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló nyilatkozatában azonosított nyolc alapvető egyezményben, valamint az Emberi Jogok Nemzetközi Törvényében rögzített elveket és jogokat is. |
40. cikk
„A pénzügyi termék fenntartható befektetési célkitűzése” weboldalszakasz a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében
A 37. cikk c) pontjában említett, „A pénzügyi termék fenntartható befektetési célkitűzése” című weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők a pénzügyi termék fenntartható befektetési célkitűzését ismertetik.
41. cikk
A „Befektetési stratégia” weboldalszakasz a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében
A 37. cikk d) pontjában említett „Befektetési stratégia” című weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők a következőket ismertetik:
a) |
a fenntartható befektetési célkitűzés eléréséhez használt befektetési stratégia; |
b) |
a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatainak értékelésére vonatkozó politika, többek között a szilárd irányítási struktúrák, a munkavállalói kapcsolatok, a személyzet javadalmazása és az adójogszabályok betartása tekintetében. |
42. cikk
A „Befektetések aránya” weboldalszakasz a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében
A 37. cikk e) pontjában említett „Befektetések aránya” weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők az e rendelet III. mellékletében meghatározott mintadokumentum „A fenntartható befektetések eszközallokációja és minimális részaránya” című szakaszában említett információkat adják meg, a befektetést befogadó szervezetekkel szembeni közvetlen kitettségek és az e szervezetekkel szembeni egyéb kitettségtípusok megkülönböztetésével.
43. cikk
„A fenntartható befektetési célkitűzés nyomon követése” weboldalszakasz a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében
A 37. cikk f) pontjában említett, „A fenntartható befektetési célkitűzés nyomon követése” című weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők ismertetik a fenntartható befektetési célkitűzésre és fenntartható befektetési célkitűzés elérésének méréséhez használt fenntarthatósági mutatókra vonatkozó, a pénzügyi termék teljes életciklusára kiterjedő nyomon követés módját, valamint a kapcsolódó belső vagy külső kontrollmechanizmusokat.
44. cikk
A „Módszertan” weboldalszakasz a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében
A 37. cikk g) pontjában említett „Módszertan” című weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők a fenntartható befektetési célkitűzés elérésének méréséhez használt módszertant és az adott fenntartható befektetési célkitűzés elérésének mérésére szolgáló fenntarthatósági mutatók használatának módját ismertetik.
45. cikk
Az „Adatforrások és adatkezelés” weboldalszakasz a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében
A 37. cikk h) pontjában említett „Adatforrások és adatfeldolgozás” című weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők a következőket ismertetik:
a) |
a pénzügyi termék fenntartható befektetési célkitűzésének elérése érdekében használt adatforrások; |
b) |
az adatminőség biztosítása érdekében hozott intézkedések; |
c) |
az adatkezelés módja; |
d) |
a becsült adatok aránya. |
46. cikk
A „Módszertani és adatkorlátok” weboldalszakasz a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében
A 37. cikk i) pontjában említett „Módszertani és adatkorlátok” című weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők a következőket ismertetik:
a) |
a 37. cikk g) pontjában említett módszertan és a 37. cikk h) pontjában említett adatforrások esetleges korlátai; |
b) |
az ilyen korlátok miért nem befolyásolják a fenntartható befektetési célkitűzés elérését. |
47. cikk
Az „Átvilágítás” weboldalszakasz a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében
A 37. cikk j) pontjában említett „Átvilágítás” című weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők a pénzügyi termék mögöttes eszközein elvégzett átvilágítást ismertetik, ideértve az adott átvilágításra vonatkozó belső és külső kontrollt is.
48. cikk
A „Szerepvállalási politikák” weboldalszakasz a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében
A 37. cikk k) pontjában említett „Szerepvállalási politikák” című weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők az alkalmazott szerepvállalási politikákat ismertetik, ha a szerepvállalás a fenntartható befektetési célkitűzés részét képezi, ideértve a befektetést befogadó vállalkozások fenntarthatósággal kapcsolatos belső ellentmondásaira alkalmazandó irányítási eljárásokat is.
49. cikk
„A fenntartható befektetési célkitűzés elérése” weboldalszakasz a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében
(1) A 37. cikk l) pontjában említett „A fenntartható befektetési célkitűzés elérése” című weboldalszakaszban a pénzügyi piaci szereplők a következőket ismertetik:
a) |
azon fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében, amelyek tekintetében indexet jelöltek ki referenciamutatóként, az index hogyan igazodik a pénzügyi termék fenntartható befektetési célkitűzéséhez, ideértve a bemeneti adatokat, az ezen adatok kiválasztásához használt módszertant, valamint az index kiszámításának és kalibrálásának módját is; |
b) |
azon pénzügyi termékek esetében, amelyek célja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, nyilatkozat arról, hogy a referenciamutató az (EU) 2016/1011 rendelet 3. cikkének 23a. és 23b. pontjában meghatározott uniós éghajlatváltozási referenciamutatónak vagy a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatónak minősül, valamint egy hiperlink az említett referenciamutatók számítási módszertanához. |
(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve, ha az ott említett információt közzéteszik a referenciamutató kezelőjének weboldalán, hiperlinket kell adni az információhoz.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve, ha nem áll rendelkezésre az (EU) 2016/1011 rendelet 3. cikkének 23a. és 23b. pontjában meghatározott uniós éghajlatváltozási referenciamutató vagy a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutató, akkor ezt az e rendelet 38. cikkének l) pontjában említett, „A fenntartható befektetési célkitűzés elérése” című weboldalszakaszban fel kell tüntetni, és ki kell fejteni, hogy a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében miként tartják fenn a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célkitűzés elérésével kapcsolatos erőfeszítéseket. A pénzügyi piaci szereplők kifejtik, hogy a pénzügyi termék milyen mértékben felel meg az (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott módszertani követelményeknek.
V. FEJEZET
TERMÉKEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTEL AZ IDŐSZAKOS JELENTÉSEKBEN
1. SZAKASZ
A környezeti és társadalmi jellemzők előmozdítása
50. cikk
A környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek időszakos jelentéseire vonatkozó megjelenítési és tartalmi követelmények
(1) A környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek esetében a pénzügyi piaci szereplők az (EU) 2019/2088 rendelet 11. cikkének (1) bekezdésében említett információkat az említett rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében említett dokumentum vagy információk mellékletében, az e rendelet IV. mellékletében meghatározott mintadokumentum szerinti formátumban mutatják be.
(2) A pénzügyi piaci szereplők az (EU) 2019/2088 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében említett dokumentum vagy információk fő szövegében jól látható nyilatkozatot tesznek közzé arról, hogy a környezeti vagy társadalmi jellemzőkre vonatkozó információk az említett mellékletben állnak rendelkezésre.
51. cikk
A pénzügyi termékek által előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzők elérése
Az e rendelet IV. mellékletében meghatározott mintadokumentum „Milyen mértékben teljesültek a pénzügyi termék által előmozdított környezeti és/vagy társadalmi jellemzők?” című szakaszában a pénzügyi piaci szereplők megadják a következő információkat:
a) |
az időszakos jelentésben bemutatott időszakban milyen mértékben teljesültek a pénzügyi termék által előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzők, ideértve az egyes környezeti vagy társadalmi jellemzők teljesülésének mérésére használt fenntarthatósági mutatók teljesítményét és adott esetben azt, hogy milyen származtatott termékeket használtak fel az említett környezeti vagy társadalmi jellemzők teljesítése érdekében; |
b) |
az (EU) 2020/852 rendelet 6. cikkének első bekezdésében említett pénzügyi termékek esetében az említett rendelet 9. cikkében meghatározott azon környezeti célkitűzések azonosítása, amelyekhez a pénzügyi termék mögöttes fenntartható befektetése hozzájárult; |
c) |
ha a pénzügyi piaci szereplő e szakasszal összhangban korábban benyújtott legalább egy időszakos jelentést a pénzügyi termékre vonatkozóan, az időszakos jelentés által lefedett időszak és a korábbi időszakos jelentések által lefedett időszakok időbeli összehasonlítása; |
d) |
a fenntartható befektetésekre vonatkozó kötelezettségvállalást tartalmazó pénzügyi termékek esetében annak magyarázata, hogy ezek a befektetések miként járultak hozzá az (EU) 2019/2088 rendelet 2. cikkének 17. pontjában említett fenntartható befektetési célkitűzésekhez, és miként kerülték el a jelentős károkozást ezen célkitűzések tekintetében az időszakos jelentésben bemutatott időszakban, ideértve a következők mindegyikét:
|
e) |
a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra vonatkozó információk az e rendelet II. mellékletében meghatározott mintadokumentum „Figyelembe veszi a pénzügyi termék a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat?” című szakaszában említettek szerint. |
52. cikk
A környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek legfontosabb befektetései
(1) Az e rendelet IV. mellékletében meghatározott mintadokumentum „Melyek voltak a pénzügyi termék legfontosabb befektetései?” című szakaszában méret szerinti csökkenő sorrendben fel kell sorolni azt a tizenöt befektetést, amely az időszakos jelentés által lefedett időszakban a legnagyobb arányt képviselte a pénzügyi termék befektetéseiben, megadva e befektetések célágazatát és célországait is.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, ha az időszakos jelentés által lefedett időszakban a pénzügyi termék befektetéseinek ötven százalékát kitevő befektetések száma tizenötnél kevesebb volt, az (1) bekezdésben említett szakaszban ezeket a befektetéseket kell felsorolni méret szerinti csökkenő sorrendben, megadva e befektetések célágazatait és célországait is.
53. cikk
A környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek eszközallokációja
Az e rendelet IV. mellékletében meghatározott mintadokumentum „Milyen volt az eszközallokáció?” szakaszában a pénzügyi piaci szereplők bemutatják a pénzügyi termék befektetéseit, beleértve a következők mindegyikét:
a) |
a pénzügyi termék azon befektetéseinek aránya, amelyek az időszakos jelentés által lefedett időszakban elérték az előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzőket; |
b) |
a befektetések fennmaradó részének célja az időszakos jelentés által lefedett időszakban, ideértve az esetleges minimális környezeti vagy társadalmi biztosítékok ismertetését is, és hogy ezeket a befektetéseket fedezeti célokra használják-e fel, kiegészítő likviditásként tartott pénzeszközökhöz kapcsolódnak-e, vagy olyan befektetések-e, amelyekre vonatkozóan nem áll rendelkezésre elegendő adat; |
54. cikk
A befektetések aránya a különböző gazdasági ágazatokban és alágazatokban
Az e rendelet IV. mellékletében meghatározott mintadokumentum „Mely gazdasági ágazatokban hajtották végre a befektetéseket?” című szakaszában a pénzügyi piaci szereplők tájékoztatást adnak az időszakos jelentés által lefedett időszakban a különböző ágazatokban és alágazatokban végrehajtott befektetések arányáról, ideértve azon gazdasági ágazatokat és alágazatokat is, amelyek bevétele az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) 2. cikkének 62. pontja szerinti fosszilis üzemanyagok feltárásából, bányászatából, kitermeléséből, előállításából, feldolgozásából, tárolásából, finomításából vagy forgalmazásából származik, ideértve azok szállítását, tárolását és kereskedelmét.
55. cikk
A környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe történő befektetésekre vonatkozó információk a környezeti jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek esetében
(1) Amennyiben az (EU) 2020/852 rendelet 6. cikkének első bekezdésében említett pénzügyi termékek az (EU) 2019/2088 rendelet 2. cikkének 17. pontja értelmében vett környezeti célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységekbe történő befektetésekre vonatkozó kötelezettségvállalást tartalmaznak, a IV. mellékletben meghatározott mintadokumentum „Mekkora volt a fenntarthatósággal kapcsolatos befektetések aránya?” című szakaszának tartalmaznia kell a következő információk mindegyikét:
a) |
a befektetések arányának bontása az (EU) 2020/852 rendelet 9. cikkében meghatározott azon környezeti célkitűzések szerint, amelyekhez ezek a befektetések hozzájárultak; |
b) |
a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe az időszakos jelentésben bemutatott időszak során történt befektetések leírása, ideértve a következőket:
|
(2) Az (1) bekezdés b) pontja ii. és iii. alpontjának alkalmazásában a következők mindegyike alkalmazandó:
a) |
a nem pénzügyi vállalkozásokba történő befektetések összesítésekor az árbevételt, a tőkekiadást és a működési költségeket ki kell számítani és grafikusan is ábrázolni kell; |
b) |
a pénzügyi vállalkozásokba történő befektetések összesítésekor az árbevételt és a tőkekiadást adott esetben ki kell számítani és grafikusan is ábrázolni kell; |
c) |
a nem-életbiztosítási tevékenységeket folytató biztosítók és viszontbiztosítók esetében a fő teljesítménymutató az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkével összhangban lehet a befektetési és a biztosítási fő teljesítménymutatók kombinációja. |
56. cikk
A társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékekre vonatkozó információk
A környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító, társadalmi célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetésekre vonatkozó kötelezettségvállalást tartalmazó pénzügyi termékek esetében a IV. mellékletben meghatározott mintadokumentum „Mekkora volt a fenntarthatósággal kapcsolatos befektetések aránya?” című szakaszának tartalmaznia kell az említett fenntartható befektetések részarányát.
57. cikk
A környezeti vagy társadalmi jellemzők referenciamutatójaként kijelölt index fenntarthatósági teljesítménye
(1) Az e rendelet IV. mellékletében meghatározott mintadokumentum „Hogyan teljesített a pénzügyi termék a kijelölt referenciamutatóhoz képest?” című szakaszában a pénzügyi piaci szereplők a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékek tekintetében megadják a következő információkat:
a) |
annak magyarázata, hogy a referenciamutatóként kijelölt index miben tér el egy releváns általános piaci indextől, ideértve azon fenntarthatósági mutatóknak az időszakos jelentés által lefedett időszakban mutatott teljesítményét is, amelyeket a pénzügyi piaci szereplő relevánsnak tart az indexnek a pénzügyi termék által előmozdított környezeti és társadalmi jellemzőkkel és az (EU) 2016/1011 rendelet 27. cikkének (1) bekezdése alapján a referenciamutató-kezelő által közzétett referenciamutató-nyilatkozatban említett környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkkel való összhangjának a meghatározásához; |
b) |
a pénzügyi termék teljesítményének és az index fenntarthatósági tényezőit mérő, a) pontban említett mutatóknak az összehasonlítása az időszakos jelentés által lefedett időszakban; |
c) |
a pénzügyi termék teljesítményének és egy releváns általános piaci indexnek az összehasonlítása az időszakos jelentés által lefedett időszakban. |
(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett összehasonlításokat adott esetben táblázatos vagy grafikus formában kell bemutatni.
2. SZAKASZ
Fenntartható befektetési célkitűzés
58. cikk
A fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek időszakos jelentéseire vonatkozó megjelenítési és tartalmi követelmények
A fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében a pénzügyi piaci szereplők az (EU) 2019/2088 rendelet 11. cikkének (1) bekezdésében említett információkat az említett rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében említett dokumentum vagy információk mellékletében, az e rendelet V. mellékletében meghatározott mintadokumentum szerinti formátumban mutatják be. A pénzügyi piaci szereplők az (EU) 2019/2088 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében említett dokumentum vagy információk fő szövegében jól látható nyilatkozatot tesznek közzé arról, hogy a fenntartható befektetésre vonatkozó információk az említett mellékletben állnak rendelkezésre.
59. cikk
A pénzügyi termék fenntartható befektetési célkitűzésének elérése
Az V. mellékletben meghatározott mintadokumentum „Fenntartható befektetési célkitűzését milyen mértékben érte el a pénzügyi termék?” című szakaszában a pénzügyi piaci szereplők megadják a következő információkat:
a) |
az időszakos jelentés által lefedett időszakban milyen mértékben sikerült elérni a fenntartható befektetési célkitűzést, ideértve a következők teljesítményét:
|
b) |
az (EU) 2020/852 rendelet 5. cikkének első bekezdésében említett pénzügyi termékek esetében az említett rendelet 9. cikkében meghatározott azon környezeti célkitűzések azonosítása, amelyekhez a pénzügyi termék mögöttes fenntartható befektetése hozzájárult; |
c) |
az (EU) 2019/2088 rendelet 9. cikkének (3) bekezdésében említett pénzügyi termékek esetében információ arról, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célkitűzést miként igazították a Párizsi Megállapodáshoz, beleértve annak leírását, hogy a pénzügyi termék az időszakos jelentés által lefedett időszakban miként járult hozzá a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez, többek között az uniós éghajlatváltozási referenciamutató vagy a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutató, a környezeti, társadalmi és irányítási tényezők, valamint az (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendeletnek megfelelően a referenciamutató-kezelő által figyelembe kritériumok tekintetében; |
d) |
ha a pénzügyi piaci szereplők e szakasszal összhangban korábban benyújtottak legalább egy időszakos jelentést a pénzügyi termékre vonatkozóan, az időszakos jelentés által lefedett aktuális időszak és a korábbi időszakok időbeli összehasonlítása; |
e) |
annak magyarázata, hogy a fenntartható befektetések miként járultak hozzá a fenntartható befektetési célkitűzéshez, és miként kerülték el a jelentős károkozást a fenntartható befektetési célkitűzések tekintetében az időszakos jelentés által lefedett időszakban, ideértve a következők mindegyikét:
|
f) |
a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra vonatkozó információk az e rendelet III. mellékletében meghatározott mintadokumentum „Figyelembe veszi a pénzügyi termék a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat?” című szakaszában említettek szerint. |
60. cikk
A fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek legfontosabb befektetései
(1) Az e rendelet V. mellékletében meghatározott mintadokumentum „Melyek voltak a pénzügyi termék legfontosabb befektetései?” című szakaszában a pénzügyi piaci szereplők méret szerinti csökkenő sorrendben felsorolják azt a tizenöt befektetést, amely az időszakos jelentés által lefedett időszakban a legnagyobb arányt képviselte a pénzügyi termék befektetéseiben, megadva e befektetések célágazatait és célországait is.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, ha az időszakos jelentés által lefedett időszakban a pénzügyi termék befektetéseinek ötven százalékát kitevő befektetések száma tizenötnél kevesebb volt, az (1) bekezdésben említett szakaszban ezeket a befektetéseket kell felsorolni méret szerinti csökkenő sorrendben, megadva e befektetések célágazatait és célországait is.
61. cikk
A fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek fenntarthatósággal kapcsolatos befektetéseinek aránya
Az V. mellékletben meghatározott mintadokumentum „Mekkora volt a fenntarthatósággal kapcsolatos befektetések aránya?” című szakaszában a pénzügyi piaci szereplők megadják a következő információkat:
a) |
a pénzügyi termék fenntartható befektetési célkitűzéshez hozzájáruló befektetéseinek aránya; |
b) |
a befektetések fennmaradó részének célja az időszakos jelentés által lefedett időszakban, ideértve az esetleges minimális környezeti vagy társadalmi biztosítékok ismertetését is, és hogy ezeket a befektetéseket fedezeti célokra használják-e fel, vagy kiegészítő likviditásként tartott pénzeszközökhöz kapcsolódnak-e; |
c) |
a befektetések aránya az időszakos jelentés által lefedett időszakban a különböző ágazatokban és alágazatokban. |
62. cikk
A fenntartható befektetésekre vonatkozó információk a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében
(1) Az (EU) 2020/852 rendelet 5. cikkének első bekezdésében említett pénzügyi termékek esetében az V. mellékletben meghatározott mintadokumentum „Mekkora volt a fenntarthatósággal kapcsolatos befektetések aránya?” című szakaszának tartalmaznia kell a következő információk mindegyikét:
a) |
az 55. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti bontás; |
b) |
a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe az időszakos jelentésben bemutatott időszak során történt fenntartható befektetések leírása, ideértve a következőket:
|
c) |
az 55. cikk (1) bekezdése b) pontjának viii. alpontja szerinti szöveges magyarázat; |
d) |
a társadalmi célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetéseket tartalmazó pénzügyi termékek esetében az V. mellékletben meghatározott mintadokumentum „Mekkora volt a társadalmi szempontból fenntartható befektetések aránya az időszakos jelentés által lefedett időszakban?” szakaszának tartalmaznia kell az említett fenntartható befektetések részarányát is. |
(2) Az (1) bekezdés b) pontja ii. és iii. alpontjának alkalmazásában a pénzügyi piaci szereplők alkalmazzák az 55. cikk (2) bekezdését.
63. cikk
A fenntartható befektetési célkitűzés referenciamutatójaként kijelölt index fenntarthatósági teljesítménye
(1) Az V. mellékletben meghatározott mintadokumentum „Hogyan teljesített a pénzügyi termék a fenntarthatósági referenciamutatóhoz képest?” című szakaszában a pénzügyi piaci szereplők azon fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi termékek esetében, amelyek tekintetében indexet jelöltek ki referenciamutatóként, megadják a következő információkat:
a) |
annak magyarázata, hogy a referenciamutatóként kijelölt index miben tér el egy releváns általános piaci indextől, ideértve legalább azon fenntarthatósági mutatóknak az időszakos jelentés által lefedett időszakban mutatott teljesítményét is, amelyeket a pénzügyi piaci szereplő relevánsnak tart az indexnek a fenntartható befektetési célkitűzéssel és az (EU) 2016/1011 rendelet 27. cikkének (2a) bekezdése alapján a referenciamutató-kezelő által közzétett referenciamutató-nyilatkozatban említett környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkkel való összhangjának a meghatározásához; |
b) |
a pénzügyi termék teljesítményének és az index fenntarthatósági tényezőit mérő, a) pontban említett mutatóknak az összehasonlítása az időszakos jelentés által lefedett időszakban; |
c) |
a pénzügyi termék teljesítményének és egy releváns általános piaci indexnek az összehasonlítása az időszakos jelentés által lefedett időszakban. |
(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett összehasonlításokat táblázatos vagy grafikus formában kell bemutatni.
3. SZAKASZ
Az időszakos jelentések időbeli összehasonlítása
64. cikk
Az időszakos jelentések időbeli összehasonlítása
(1) A pénzügyi piaci szereplők az 51. cikk c) pontjában, az 55. cikk (1) bekezdése b) pontjának vii. alpontjában, az 59. cikk d) pontjában és a 62. cikk (1) bekezdése b) pontjának vii. alpontjában említett időbeli összehasonlítások során összehasonlítják az időszakos jelentés által lefedett időszakot a korábbi időszakos jelentések által lefedett időszakokkal, majd a későbbiekben – legalább az öt megelőző időszak tekintetében – minden egyes, időszakos jelentés által lefedett korábbi időszakkal.
(2) Az 51. cikk c) pontjában és az 59. cikk d) pontjában említett időbeli összehasonlítások alkalmazásában a pénzügyi piaci szereplők időben következetesen számolnak be a fenntarthatósági mutatók teljesítményéről, és megadják a következő információkat:
a) |
mennyiségi közzétételek esetében relatív mérőszámok, például a befektetett eurónként elért hatás; |
b) |
mely mutatók tekintetében áll rendelkezésre könyvvizsgáló által nyújtott bizonyosság vagy harmadik fél által végzett felülvizsgálat; |
c) |
a pénzügyi termék alapul szolgáló eszközeinek e rendelet IV. mellékletében meghatározott mintadokumentum „Mekkora volt a fenntarthatósággal kapcsolatos befektetések aránya?” című szakaszában és V. mellékletében meghatározott mintadokumentum „Mekkora volt a fenntarthatósággal kapcsolatos befektetések aránya?” című szakaszában említett aránya. |
4. SZAKASZ
Befektetési lehetőséggel rendelkező pénzügyi termékek
65. cikk
Legalább egy olyan mögöttes befektetési lehetőséggel rendelkező pénzügyi termékek, amely alapján az adott pénzügyi termék környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi terméknek minősül
(1) Az 50–57. cikktől eltérve, ha egy pénzügyi termék befektetési lehetőségeket kínál a befektetőnek, és e befektetési lehetőségek közül legalább egy alapján környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi terméknek minősül, a pénzügyi piaci szereplők az (EU) 2019/2088 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében említett dokumentum vagy információk fő szövegében jól látható nyilatkozatot tesznek közzé, amelyben megerősítik a következők mindegyikét:
a) |
a pénzügyi termék környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termék; |
b) |
e jellemzők eléréséhez be kell fektetni az e cikk (2) bekezdésében említett listában szereplő befektetési lehetőségek legalább egyikébe, és ezen befektetések közül legalább egyet tartani kell a pénzügyi termék tartási ideje alatt; |
c) |
az e környezeti vagy társadalmi jellemzőkre vonatkozó további információk az e cikk (2) bekezdésében említett mellékletekben állnak rendelkezésre. |
(2) A pénzügyi piaci szereplők az (EU) 2019/2088 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében említett dokumentum vagy információ mellékleteiben megadják a következő információkat:
a) |
minden olyan kihasznált befektetési lehetőség esetében, amely környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi terméknek minősül, az e rendelet 50–57. cikkében említett információk; |
b) |
minden olyan kihasznált befektetési lehetőség esetében, amely fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi terméknek minősül, az e rendelet 58–63. cikkében említett információk; |
c) |
minden olyan kihasznált befektetési lehetőség esetében, amely fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkezik, de nem pénzügyi termék, a fenntartható befektetési célkitűzésre vonatkozó információk. |
(3) A pénzügyi piaci szereplők a (2) bekezdés a) pontjában említett információkat a IV. mellékletben meghatározott mintadokumentum szerinti formátumban, a (2) bekezdés b) pontjában említett információkat pedig az V. mellékletben meghatározott mintadokumentum szerinti formátumban mutatják be.
66. cikk
Olyan mögöttes befektetési lehetőségekkel rendelkező pénzügyi termékek, amelyek mind fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkeznek
(1) Az 58–63. cikktől eltérve, ha egy pénzügyi termék befektetési lehetőségeket kínál a befektetőnek, és e befektetési lehetőségek mind fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkeznek, a pénzügyi piaci szereplők az (EU) 2019/2088 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében említett dokumentum vagy információ fő szövegében jól látható nyilatkozatban megerősítik, hogy a pénzügyi termék fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkezik, és hogy az e célkitűzéssel kapcsolatos információk az e cikk (2) bekezdésében említett mellékletekben állnak rendelkezésre.
(2) A pénzügyi piaci szereplők az (EU) 2019/2088 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében említett dokumentum vagy információ mellékleteiben megadják a következő információkat:
a) |
minden olyan kihasznált befektetési lehetőség esetében, amely fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező pénzügyi terméknek minősül, az 58–63. cikkben említett információk; |
b) |
minden olyan kihasznált befektetési lehetőség esetében, amely fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkezik, de nem pénzügyi termék, a fenntartható befektetési célkitűzésre vonatkozó információk. |
(3) A pénzügyi piaci szereplők a (2) bekezdés a) pontjában említett információkat az V. mellékletben meghatározott mintadokumentum szerinti formátumban mutatják be.
67. cikk
Információ azon mögöttes befektetési lehetőségekről, amelyek fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkeznek, de önmagukban nem pénzügyi termékek
A 65. cikk (2) bekezdésének c) pontjában és a 66. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett, fenntartható befektetési célkitűzésre vonatkozó információknak a következők mindegyikét tartalmazniuk kell:
a) |
a fenntartható befektetési célkitűzés leírása; |
b) |
az időszakos jelentés által lefedett időszakban milyen mértékben sikerült elérni a fenntartható befektetési célkitűzést, ideértve a fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező lehetőségekkel kapcsolatos átfogó fenntarthatósági hatások elérésének méréséhez használt fenntarthatósági mutatók teljesítményét; |
c) |
annak ismertetése, hogy a befektetések miként kerülik el a jelentős károkozást a fenntartható befektetési célkitűzések tekintetében, ideértve a következők mindegyikét:
|
VI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
68. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2023. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. április 6-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 317., 2019.12.9., 1. o.
(2) A Bizottság (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. július 17.) az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókra és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókra vonatkozó minimumszabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 406., 2020.12.3., 17. o.).
(3) A Bizottság (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. június 4.) az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz lényegesen hozzájáruló és az egyéb környezeti célkitűzéseket jelentősen nem sértő gazdasági tevékenységekkel szemben támasztott követelmények meghatározásához szükséges technikai vizsgálati kritériumok megállapítása érdekében történő kiegészítéséről (HL L 442., 2021.12.9., 1. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1011 rendelete (2016. június 8.) a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 171., 2016.6.29., 1. o.).
(6) A Bizottság (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. július 6.) az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a 2013/34/EU irányelv 19a. vagy 29a. cikkének hatálya alá tartozó vállalkozások által a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozóan közzéteendő információk tartalmának és megjelenítésének meghatározása, valamint az e közzétételi kötelezettségnek való megfelelés módszertanának meghatározása révén történő kiegészítéséről (HL L 443., 2021.12.10., 9. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).
(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).
(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2007/36/EK irányelve (2007. július 11.) az egyes részvényesi jogok gyakorlásáról a tőzsdén jegyzett társaságokban (HL L 184., 2007.7.14., 17. o.).
(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2402 rendelete (2017. december 12.) az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 347., 2017.12.28., 35. o.).
(16) Az Európai Parlament és a Tanács 236/2012/EU rendelete (2012. március 14.) a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról (HL L 86., 2012.3.24., 1. o.).
(17) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).
I. MELLÉKLET
A főbb káros fenntarthatósági hatásokra vonatkozó nyilatkozat mintadokumentuma
E melléklet alkalmazásában:
1. |
„az 1., 2. és 3. körbe tartozó ÜHG-kibocsátás”: az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) III. melléklete 1.e) pontja i–iii. alpontjának megfelelő ÜHG-kibocsátások; |
2. |
„üvegházhatásúgáz-kibocsátás”: az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 3. cikkének 1. pontjában meghatározott üvegházhatásúgáz-kibocsátás (ÜHG-kibocsátás); |
3. |
„súlyozott átlag”: a pénzügyi piaci szereplő befektetése súlyának aránya a befektetést befogadó vállalkozásban a befektetést befogadó vállalkozás vállalkozási értékéhez viszonyítva; |
4. |
„vállalkozási érték”: a törzsrészvények piaci tőkeértékének, az elsőbbségi részvények piaci tőkeértékének, valamint az összes adósság és ellenőrzésre nem jogosító részesedés könyv szerinti értékének összege a pénzügyi év végén, a pénzeszközök vagy pénzeszköz-egyenértékesek levonása nélkül; |
5. |
„a fosszilis tüzelőanyagok ágazatában tevékenykedő vállalkozások”: olyan vállalkozások, amelyeknek bármilyen bevétele származik az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 2. cikkének 62. pontja szerinti fosszilis üzemanyagok feltárásából, bányászatából, kitermeléséből, előállításából, feldolgozásából, tárolásából, finomításából vagy forgalmazásából, ideértve azok szállítását, tárolását és kereskedelmét; |
6. |
„megújuló energiaforrás”: a nem fosszilis megújuló energiaforrások, nevezetesen a szélenergia, a napenergia (a naphőenergia és a fotovoltaikus energia) és a geotermikus energia, a környezeti energia, az árapály-energia, a hullámenergia és az óceánból nyert egyéb energia, a vízenergia, a biomassza, a hulladéklerakó-gáz, a szennyvíztisztító telepeken keletkező gáz, továbbá a biogáz; |
7. |
„nem megújuló energiaforrások”: a 6. pontban említettektől eltérő energiaforrások; |
8. |
„energiafogyasztási intenzitás”: a befektetést befogadó vállalkozás tevékenységi egységére, termelésére vagy bármely más mérőszámára vetített energiafogyasztásnak az adott befektetést befogadó vállalkozás teljes energiafogyasztásához viszonyított aránya; |
9. |
„nagy éghajlati hatású ágazatok”: az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) I. mellékletének A–H. és L. szakaszában felsorolt ágazatok; |
10. |
„védett terület”: az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által a kijelölt területek közös adatbázisában (CDDA) kijelölt területek; |
11. |
„a biológiai sokféleség szempontjából jelentős értéket képviselő, védett területeken kívüli terület”: a 98/70/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 7b. cikkének (3) bekezdésében említett, a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő földterület; |
12. |
„vízbe történő kibocsátás”: a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 2. cikkének 30. pontjában meghatározott elsőbbségi anyagok közvetlen kibocsátása, valamint a nitrátok, foszfátok és peszticidek közvetlen kibocsátása; |
13. |
„súlyosan vízhiányos területek”: olyan régiók, ahol az összes kivont víz aránya magas (40–80 %) vagy rendkívül magas (80 % feletti) a Világ Erőforrásai Intézet (WRI) vízkockázati atlasza („Aqueduct”) szerint; |
14. |
„veszélyes hulladék és radioaktív hulladék”: veszélyes hulladék és radioaktív hulladék; |
15. |
„veszélyes hulladék”: a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) 3. cikkének 2. pontjában meghatározott veszélyes hulladék; |
16. |
„radioaktív hulladék”: a 2011/70/Euratom tanácsi irányelv (8) 3. cikkének 7. pontjában meghatározott radioaktív hulladék; |
17. |
„nem újrafeldolgozott hulladék”: a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 17. pontja szerinti „újrafeldolgozás” értelmében nem újrafeldolgozott hulladék; |
18. |
„a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeket hátrányosan érintő tevékenységek”: olyan tevékenységek, amelyek az alábbiak mindegyikével jellemezhetők:
|
19. |
„biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területek”: a Natura 2000 hálózat védett területei, az UNESCO világörökségi helyszínei és a biológiai sokféleség szempontjából kulcsfontosságú területek, valamint az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (12) II. mellékletének D. függelékében említett egyéb védett területek; |
20. |
„fenyegetett faj”: az Európai Vörös Listán vagy a Természetvédelmei Világszövetség (IUCN) vörös listáján szereplő fenyegetett állat- és növényfajok az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletének 7. szakaszában említettek szerint; |
21. |
„erdőirtás”: erdőterület ideiglenes vagy tartós, ember által előidézett átalakítása nem erdősített területté; |
22. |
„az ENSZ Globális Megállapodásának elvei”: az ENSZ Globális Megállapodásának tíz alapelve; |
23. |
„nemek közötti kiigazítatlan bérkülönbség” a férfi és női fizetett alkalmazottak átlagos bruttó órabére közötti különbség, a férfi fizetett alkalmazottak átlagos bruttó órabérének százalékában kifejezve; |
24. |
„igazgatóság”: egy vállalkozás ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő testülete; |
25. |
„emberi jogi politika”: igazgatósági szinten jóváhagyott emberi jogi politikai kötelezettségvállalás arra vonatkozóan, hogy a befektetést befogadó vállalkozás gazdasági tevékenységeinek összhangban kell lenniük az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekkel; |
26. |
„visszaélést bejelentő személy”: az (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) 5. cikkének 7. pontjában meghatározott „bejelentő személy”; |
27. |
„szervetlen szennyező anyagok”: a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) 3. cikkének 13. pontjában meghatározott, a nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – szilárd és egyéb anyagok gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteknek megfelelő vagy annál alacsonyabb kibocsátások; |
28. |
„légszennyező anyag”: az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) 3. cikkének 5–8. pontjában meghatározott kén-dioxid (SO2), nitrogén-oxidok (NOx), a metántól eltérő illékony szerves vegyületek (NMVOC), és a finom szálló por (PM2,5), továbbá az említett irányelvben említett ammónia (NH3), valamint az említett irányelv I. mellékletében említett nehézfémek; |
29. |
„ózonkárosító anyag”: az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyvben felsorolt anyagok. |
E melléklet alkalmazásában a következő képleteket kell alkalmazni:
1. |
Az „ÜHG-kibocsátásokat” a következő képlet szerint kell kiszámítani: |
2. |
A „karbonlábnyomot” a következő képlet szerint kell kiszámítani: |
3. |
„A befektetést befogadó vállalkozások ÜHG-intenzitását” a következő képlet szerint kell kiszámítani: |
4. |
A „szuverének ÜHG-intenzitását” a következő képlet szerint kell kiszámítani: |
5. |
A „nem energiahatékony ingatlaneszközök” állományát a következő képlet szerint kell kiszámítani: |
A képletek vonatkozásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
1. |
„a befektetés aktuális értéke”: a pénzügyi piaci szereplő által a befektetést befogadó vállalkozásba eszközölt befektetés euróban kifejezett értéke; |
2. |
„vállalkozási érték”: a törzsrészvények piaci tőkeértékének, az elsőbbségi részvények piaci tőkeértékének, valamint az összes adósság és ellenőrzésre nem jogosító részesedés könyv szerinti értékének összege a pénzügyi év végén, a pénzeszközök vagy pénzeszköz-egyenértékesek levonása nélkül; |
3. |
„az összes befektetés aktuális értéke”: a pénzügyi piaci szereplő összes befektetésének euróban kifejezett értéke; |
4. |
a „közel nulla energiaigényű épület (NZEB)”, a „primerenergia-igény (PED)” és az „energiahatékonysági tanúsítvány (EPC)” a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) 2. cikkének 2., 5. és 12. pontjában meghatározott fogalmat jelenti. 1. táblázat Nyilatkozat a befektetési döntéseknek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokról
2. táblázat További éghajlat-politikai és egyéb környezeti mutatók
3. táblázat A társadalmi és munkavállalói kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a vesztegetés elleni küzdelemre vonatkozó további mutatók
|
(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1011 rendelete (2016. június 8.) a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 171., 2016.6.29., 1. o.).
(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 rendelete (2018. május 30.) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 26. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK, a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 98/70/EK irányelve (1998. október 13.) a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről, valamint a 93/12/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 350., 1998.12.28., 58. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).
(8) A Tanács 2011/70/Euratom irányelve (2011. július 19.) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról (HL L 199., 2011.8.2., 48. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).
(10) A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 026., 2012.1.28., 1. o.).
(12) A Bizottság (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. június 4.) az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz lényegesen hozzájáruló és az egyéb környezeti célkitűzéseket jelentősen nem sértő gazdasági tevékenységekkel szemben támasztott követelmények meghatározásához szükséges technikai vizsgálati kritériumok megállapítása érdekében történő kiegészítéséről (HL L 442., 2021.12.9., 1. o.).
(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).
(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.).
(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 344., 2016.12.17., 1. o.).
(16) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (átdolgozás) (HL L 153., 2010.6.18., 13. o.).
II. MELLÉKLET
Az (EU) 2019/2088 rendelet 8. cikkének (1), (2) és (2a) bekezdésében, valamint az (EU) 2020/852 rendelet 6. cikkének első bekezdésében említett, pénzügyi termékekre vonatkozó, szerződéskötés előtti közzététel mintadokumentuma A termék elnevezése: [kitöltendő] Jogalany-azonosító: [kitöltendő]
III. MELLÉKLET
Az (EU) 2019/2088 rendelet 9. cikkének (1)–(4a) bekezdésében, valamint az (EU) 2020/852 rendelet 5. cikkének első bekezdésében említett, pénzügyi termékekre vonatkozó szerződéskötés előtti közzététel mintadokumentuma
IV. MELLÉKLET
Az (EU) 2019/2088 rendelet 8. cikkének (1), (2) és (2a) bekezdésében, valamint az (EU) 2020/852 rendelet 6. cikkének első bekezdésében említett, pénzügyi termékekre vonatkozó időszakos közzététel mintadokumentuma
V. MELLÉKLET
Az (EU) 2019/2088 rendelet 9. cikkének (1)–(4a) bekezdésében, valamint az (EU) 2020/852 rendelet 5. cikkének első bekezdésében említett, pénzügyi termékekre vonatkozó időszakos közzététel mintadokumentuma
2022.7.25. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 196/73 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1289 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2022. július 18.)
egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről („Hrušovský lepník” [OFJ])
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2) Szlovákia kérelmét a „Hrušovský lepník” elnevezés bejegyzésére. |
(2) |
A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalás, ezért a „Hrušovský lepník” elnevezést be kell jegyezni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A „Hrušovský lepník” (OFJ) elnevezés bejegyzésre kerül.
Az első bekezdésben említett elnevezés a 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) XI. melléklete szerinti 2.3. osztályba (kenyér, péksütemények, cukrászsütemények, édesipari termékek, kekszek és egyéb pékáru) tartozó terméket jelöl.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. július 18-án.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Janusz WOJCIECHOWSKI
a Bizottság tagja
(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.
(2) HL C 154., 2022.4.8., 19. o
(3) A Bizottság 668/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. június 13.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 179., 2014.6.19., 36. o.).
2022.7.25. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 196/74 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1290 RENDELETE
(2022. július 22.)
a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II., III. és IV. mellékletének az egyes termékekben, illetve azok felületén található ametoktradin, klórmekvát, dodin, nikotin, profenofosz és Spodoptera exigua multicapsid nucleopolyhedrovirus (SeMNPV) BV-0004 izolátum maradékanyag-határértéke tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésének a) pontjára és 14. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,
mivel:
(1) |
Az ametoktradin és a dodin tekintetében alkalmazandó szermaradék-határértékeket (a továbbiakban: MRL-ek) a 396/2005/EK rendelet II. melléklete állapította meg. A klórmekvát és a nikotin tekintetében az említett rendelet III. mellékletének A. része határozott meg MRL-eket. A profenofosz tekintetében az említett rendelet II. melléklete és III. mellékletének B. része határozott meg MRL-eket. A Spodoptera exigua multicapsid nucleopolyhedrovirus (SeMNPV) BV-0004 izolátum tekintetében a 396/2005/EK rendelet nem határozott meg egyedi MRL-eket, és ez az anyag nem került felvételre annak IV. mellékletébe sem, ezért esetében a szóban forgó rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti 0,01 mg/kg alapértelmezett érték alkalmazandó. |
(2) |
Egy, az ametoktradin hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer méheket vonzó növények esetében történő, adott esetben szermaradékok mézben való előfordulásához vezető alkalmazásának engedélyezésére irányuló eljárás keretében – a 396/2005/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően – a méz tekintetében érvényben lévő MRL módosítása iránti kérelmet nyújtottak be. |
(3) |
A dodin tekintetében a citrusfélékre vonatkozóan a 396/2005/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően az érvényben lévő MRL-ek módosítása iránti kérelmet nyújtottak be. |
(4) |
A 396/2005/EK rendelet 8. cikkének megfelelően az érintett tagállamok mindkét kérelmet értékelték, és az értékelő jelentéseket megküldték a Bizottságnak. |
(5) |
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) megvizsgálta a kérelmeket és az értékelő jelentéseket, különös tekintettel a fogyasztókat és adott esetben az állatokat érintő kockázatokra, és a javasolt MRL-ekről indokolással ellátott véleményeket (2) adott ki. Ezeket a véleményeket továbbította a kérelmezők, a Bizottság és a tagállamok felé, és hozzáférhetővé tette őket a nyilvánosság számára. |
(6) |
A Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a benyújtott adatok teljességére vonatkozó valamennyi követelmény teljesült, és a kérelmezők által kért MRL-módosítások – 27 specifikus európai fogyasztói csoport fogyasztói expozíciójának vizsgálata alapján – a fogyasztók biztonsága szempontjából elfogadhatók. E következtetésnél a Hatóság figyelembe vette az anyagok toxikológiai tulajdonságaira vonatkozó legfrissebb információkat. Sem az említett anyagokat esetlegesen tartalmazó valamennyi élelmiszer fogyasztásából következő, egész életen át tartó expozíció, sem az adott termékek fokozott fogyasztásából következő, rövid távú expozíció esetében nem merült fel a megengedhető napi bevitel vagy az akut referenciadózis túllépésének kockázata. |
(7) |
A klórmekvát tekintetében a laskagombára vonatkozóan az (EU) 2019/1561 bizottsági rendelet (3), a termesztett gombákra vonatkozóan pedig az (EU) 2017/693 bizottsági rendelet (4) 6 mg/kg-ban, illetve 0,9 mg/kg-ban határozott meg ideiglenes MRL-eket. Ezeket az ideiglenes MRL-eket olyan ellenőrző adatok alapján határozták meg, amelyek azt mutatják, hogy a kezeletlen termesztett gombák esetében a szermaradékok a kimutatási határnál magasabb szinten fordultak elő a termesztett gombák jogszerűen klórmekváttal kezelt szalmával való keresztszennyeződése miatt. Ezeket az ideiglenes MRL-eket 2021. április 13-ig állapították meg, az anyagnak az érintett termékekben való előfordulására vonatkozó ellenőrző adatok benyújtásáig. |
(8) |
A Hatóság és az élelmiszer-vállalkozók friss ellenőrző adatokat nyújtottak be, amelyek szerint a klórmekvát szermaradékai még mindig előfordulnak laskagombában és termesztett gombákban a kimutatási határnál magasabb szinten. A gombatermesztők egy folyamatban lévő tanulmányról értesítették a Bizottságot, amelynek célja a laskagomba és más termesztett gombák szennyezettségi szintjének felmérése. Mivel a vizsgálat 2022-ben zárul le, és az összegyűjtött adatokat ezt követően nyújtják be a Bizottságnak, helyénvaló az említett ideiglenes MRL-ek érvényességét e rendelet közzétételétől számított egy évvel meghosszabbítani. |
(9) |
A klórmekvát tekintetében az (EU) 2017/693 rendelet 0,07 mg/kg-ban szintén ideiglenes MRL-t állapított meg, mivel az ellenőrző adatok azt mutatják, hogy a korábbi felhasználások következtében a klórmekvát előfordulása a fákban perzisztens. Az ideiglenes MRL-t 2021. április 13-ig állapították meg, az anyagnak az érintett termékben való előfordulására vonatkozó ellenőrző adatok benyújtásáig. A Hatóság, a tagállamok és az élelmiszer-vállalkozók friss ellenőrző adatokat nyújtottak be, amelyek azt mutatják, hogy ennek az anyagnak a szermaradékai a körtében még mindig a kimutatási határnál magasabb szinten fordulnak elő. Ezért helyénvaló folytatni a klórmekvát szintjeinek ellenőrzését ezekben a termékekben, valamint meghosszabbítani az MRL-ek érvényességét e rendelet közzétételétől számított hét évig. |
(10) |
A nikotin tekintetében az (EU) 2017/978 bizottsági rendelet (5)2021. október 19-ig ideiglenes MRL-eket állapított meg a vadon termő gombák (szárított vargánya és a vargányától eltérő, szárított, vadon termő gombák) tekintetében, az érintett termékekben előforduló nikotin természetes előfordulására vagy képződésére vonatkozó új adatok és információk benyújtásáig és értékeléséig. A tudományos adatok nem teszik lehetővé annak egyértelmű megállapítását, hogy a nikotin előfordul-e természetes módon az érintett termékekben, sem pedig a nikotin képződési mechanizmusának pontos megértését. A Hatóság és az élelmiszer-vállalkozók benyújtották az aktuális ellenőrző adatokat, amelyekből kiderül, hogy a szóban forgó anyag maradékai továbbra is a kimutatási határnál magasabb szinten fordulnak elő az említett termékekben. Ezért helyénvaló folytatni a nikotin szintjeinek ellenőrzését ezekben a termékekben, valamint meghosszabbítani az ideiglenes MRL-ek érvényességét e rendelet közzétételétől számított hét évig. |
(11) |
A profenofosz tekintetében az (EU) 2017/978 rendelet 2021. október 18-ig ideiglenes MRL-t állapított meg a rózsasziromra vonatkozóan, az anyagnak az érintett termékben való előfordulására vonatkozó ellenőrző adatok benyújtásáig. A Hatóság és az élelmiszer-vállalkozók friss ellenőrző adatokat nyújtottak be, amelyek azt mutatják, hogy ennek az anyagnak a maradékanyagai még mindig a kimutatási határnál magasabb szinten fordulnak elő a rózsasziromban. Ezért helyénvaló folytatni a profenofosz szintjeinek ellenőrzését a rózsaszirmokban, valamint meghosszabbítani az MRL-ek érvényességét e rendelet közzétételétől számított hét évig. |
(12) |
Az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 7. cikkének megfelelően kérelmet nyújtottak be egy tagállamhoz a Spodoptera exigua multicapsid nucleopolyhedrovirus (SeMNPV) BV-0004 izolátum jóváhagyása iránt. A kérelmet az érintett tagállam az említett rendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően értékelte. A Hatóság értékelte a kérelmet, és következtetést adott ki a hatóanyagot tartalmazó növényvédő szereknél felmerülő kockázatok értékelésének szakmai vizsgálata alapján (7), amelyben megállapította, hogy a Spodoptera exigua multicapsid nucleopolyhedrovirus (SeMNPV) BV-0004 izolátum felvehető a 396/2005/EK rendelet IV. mellékletébe. Célszerű ezért ezt a hatóanyagot felvenni a 396/2005/EK rendelet IV. mellékletébe. |
(13) |
A Hatóság indokolással ellátott véleményei és következtetései alapján és a 396/2005/EK rendelet 14. cikke (2) bekezdésében felsorolt lényeges tényezőket figyelembe véve az MRL-ek javasolt módosításai megfelelnek a 396/2005/EK rendelet 14. cikke (2) bekezdésében foglalt követelményeknek. |
(14) |
A 396/2005/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(15) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 396/2005/EK rendelet II., III. és IV. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. július 22-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 70., 2005.3.16., 1. o.
(2) Az EFSA tudományos jelentéseinek internetes elérhetősége: http://www.efsa.europa.eu:
Reasoned Opinion on the modification of the existing maximum residue level for ametoctradin in honey (Indokolással ellátott vélemény az ametoktradinra a méz vonatkozásában megállapított jelenlegi MRL módosításáról). EFSA Journal 2021;19(11):6943.
Reasoned Opinion on the modification of the existing maximum residue levels for dodine in citrus fruits (Indokolással ellátott vélemény a dodinra a citrusfélék vonatkozásában megállapított jelenlegi MRL módosításáról). EFSA Journal 2021;19(11):6950.
(3) A Bizottság (EU) 2019/1561 rendelete (2019. szeptember 17.) a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletének a termesztett gombákban előforduló klórmekvát szermaradék-határértékei tekintetében történő módosításáról (HL L 240., 2019.9.18., 1. o.).
(4) A Bizottság (EU) 2017/693 rendelete (2017. április 7.) a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II., III. és V. mellékletének az egyes termékekben, illetve azok felületén található bitertanol, klórmekvát és tebufenpirad maradékanyag-határértéke tekintetében történő módosításáról (HL L 101., 2017.4.13., 1. o.).
(5) A Bizottság (EU) 2017/978 rendelete (2017. június 9.) a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II., III. és V. mellékletének az egyes termékekben, illetve azok felületén található fluopiram, hexaklór-ciklohexán (HCH), alfa-izomer, hexaklór-ciklohexán (HCH), béta-izomer, hexaklór-ciklohexán (HCH), izomerek összesen a gamma-izomerek kivételével, lindán (hexaklór-ciklohexán [HCH], gamma-izomer), nikotin és profenofosz maradékanyag-határértéke tekintetében történő módosításáról (HL L 151., 2017.6.14., 1. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).
(7) Conclusion on the peer review of the pesticide risk assessment of the active substance Spodoptera exigua multicapsid nucleopolyhedrovirus (SeMNPV) (A Spodoptera exigua multicapsid nucleopolyhedrovirus (SeMNPV) hatóanyagú növényvédő szereknél felmerülő kockázatok értékelésének szakmai vizsgálatából levont következtetés). EFSA Journal 2021;19(10):6848.
MELLÉKLET
A 396/2005/EK rendelet II., III. és IV. melléklete a következőképpen módosul:
1. |
A II. mellékletben az ametoktradinra és a dodinra vonatkozó oszlopok helyébe a következő szöveg lép: „II. melléklet Növényvédőszer-maradékok és megengedett szermaradék-határértékek (mg/kg)
|
2. |
A III. melléklet a következőképpen módosul:
|
3. |
A IV. melléklet a következő bejegyzéssel egészül ki: „Spodoptera exigua multicapsid nucleopolyhedrovirus (SeMNPV) BV-0004 izolátum”. |
(*1) Az analitikai kimutathatóság alsó határát mutatja.
(1) Azon növényi és állati eredetű termékek teljes listája, amelyekre MRL-ek vonatkoznak, az I. mellékletben található.
(*2) Az analitikai kimutathatóság alsó határát mutatja.
(2) Azon növényi és állati eredetű termékek teljes listája, amelyekre MRL-ek vonatkoznak, az I. mellékletben található.
(*3) Az analitikai kimutathatóság alsó határát mutatja.
(3) Azon növényi és állati eredetű termékek teljes listája, amelyekre MRL-ek vonatkoznak, az I. mellékletben található.
2022.7.25. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 196/115 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1291 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2022. július 22.)
a hagyományos különleges termékek nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról („Mozzarella” [HKT])
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (3) bekezdésének b) pontjára,
mivel:
(1) |
Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2) a „Mozzarella” elnevezésű hagyományos különleges termék termékleírását érintő, nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyására vonatkozóan Olaszország által benyújtott kérelmet. |
(2) |
A módosítási kérelem célja a „Mozzarella” elnevezés „Mozzarella Tradizionale” elnevezésre változtatása, valamint az oltalom módosítása az „elnevezés kizárólagos használatának fenntartása nélkül” kifejezés helyett az „elnevezés kizárólagos használatának fenntartása mellett” kifejezéssel. |
(3) |
2021. március 1-jén a Bizottsághoz két felszólalás és egy indokolással ellátott kifogásolási nyilatkozat érkezett Németországból. 2021. március 22-én a Bizottsághoz egy újabb indokolással ellátott kifogásolási nyilatkozat érkezett Németországból. |
(4) |
Miután a Bizottság megvizsgálta és elfogadhatónak ítélte az indokolással ellátott kifogásolási nyilatkozatokat, az 1151/2012/EU rendelet 51. cikkének (3) bekezdésével összhangban 2021. május 10-én kelt levelében felkérte Olaszországot és Németországot, hogy egy esetleges megállapodás elérése érdekében kezdjenek megfelelő konzultációkat. |
(5) |
A Bizottság 2021. augusztus 2-án Olaszország kérésére három hónappal meghosszabbította a konzultációkra vonatkozó határidőt. Az Olaszország és Németország közötti konzultációk megállapodás nélkül zárultak le. Mindezek alapján a Bizottságnak a konzultációk eredményét figyelembe véve, az 1151/2012/EU rendelet 52. cikke (3) bekezdésének b) pontjában előírt eljárásnak megfelelően kell meghoznia a módosításra vonatkozó határozatát. |
(6) |
Németországnak az indokolással ellátott kifogásolási nyilatkozatában és az Olaszországgal folytatott konzultációk során kifejtett főbb érvei a következőképpen foglalhatók össze. |
(7) |
Németország azt kifogásolta, hogy az Olaszország által kérelmezett új elnevezés, a „Mozzarella Tradizionale”, egyrészt nem minősül az 1151/2012/EU rendelet 18. cikke (2) bekezdésének a) pontjában előírtak szerint az adott termék leírására hagyományosan használt elnevezésnek, másrészt nem jelzi a termék hagyományos jellegét vagy sajátosságát, amint azt ugyanezen rendelet 18. cikke (2) bekezdésének b) pontja előírja. |
(8) |
Németország kifogásolta továbbá, hogy a „Tradizionale” kifejezés nem szerepelhet a hagyományos különleges termék elnevezésében, tekintettel az 18. cikk (3) bekezdésében megállapított szabályokra, amelyek a „hagyományos” kifejezés különleges felhasználásáról rendelkeznek. A „hagyományos” kifejezés ezenkívül már szerepel a „hagyományos különleges termék” (HKT) logón és a „hagyományos különleges termék” megjelölésen is, amely így teljes egészében megjelenhet a címkén. |
(9) |
Ezenkívül a „Mozzarella Tradizionale” elnevezés kizárólagos használatának fenntartása következtében azok a német termelők, akik több mint 30 éve gyártanak és forgalmaztak „Mozzarella” elnevezésű terméket, nem használhatnák tovább a „hagyományos” kifejezést. Németország azzal érvelt, hogy a „hagyományos” szó használata gazdasági jelentőséggel bír. |
(10) |
Ezzel összefüggésben Németország arra hivatkozott, hogy a „hagyományos” kifejezésnek kétféle jelentése van: az egyik szerint, amelyet az 1151/2012/EU rendelet 3. cikkének 3. pontja határoz meg, a „hagyományos” kifejezés a hazai piacon legalább 30 éve bizonyítottan jelen lévő terméket jelöli; másrészt, a fogyasztók értelmezése szerint a kifejezés az egyik nemzedékről a következő nemzedékre áthagyományozott tudásra utal. A fentiekre tekintettel Németország azzal érvelt, hogy ebben a konkrét esetben a „Mozzarella Tradizionale” elnevezésben a „Tradizionale” kifejezés csak az első jelentést veszi figyelembe, és a termék legelterjedtebb és leghagyományosabb formájára utal. A „Mozzarella” elnevezésnek a „hagyományos” névvel való kiegészítése azonban a másik jelentésre, azaz a tudás nemzedékről nemzedékre való áthagyományozására is utalna. Németország ezért úgy véli, hogy ez megtévesztené a fogyasztókat, és a „Mozzarella” elnevezésnek a „Tradizionale” kifejezés első jelentése szerinti kiegészítésére a megfelelő mód az 1151/2012/EU rendelet 18. cikkének (3) bekezdésében említett állítás hozzáadása lenne. |
(11) |
Németország az 1151/2012/EU rendelet 3. cikkének 6. pontjában szereplő fogalommeghatározás alapján a „Mozzarella” elnevezés köznevesült jellegére is hivatkozott. Következésképpen Németország azt kérte, hogy a névváltoztatást jóváhagyó rendelet kifejezetten mondja ki, hogy a „Mozzarella” köznevesült elnevezés. Németország előadta továbbá, hogy a „Mozzarella Tradizionale” HKT és két másik oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) ellátott Mozzarella termék – a „Mozzarella di Bufala Campana” és a „Mozzarella di Gioia del Colle” – párhuzamos használatát az 1151/2012/EU rendelet 6. cikkének (3) bekezdése alapján is ki lehetne zárni, mivel fennáll annak a veszélye, hogy az átlagos fogyasztó nem tudja kellően egyértelműen megkülönböztetni a szóban forgó termékeket. |
(12) |
Németország fenntartotta továbbá azon álláspontját, miszerint a módosítási kérelemhez csatolt termékleírás olyan módosításokat tartalmaz, amelyek leírása magában a kérelemben nem szerepel. A módosítási kérelem így hiányos. Emellett a termékleírás egyes részei nem könnyen érthetőek, és ezért pontosításra szorulnak. A kérelmező jogosultsága ugyancsak megkérdőjelezhető, mivel egyetlen olasz tejgazdaság nem képviselheti az Európai Unió területén működő összes HKT gyártót. |
(13) |
Végezetül Németország vitatta azt is, hogy a szóban forgó módosítási kérelemmel az „elnevezés kizárólagos használatának fenntartása nélkül” kifejezésről az „elnevezés kizárólagos használatának fenntartása mellett” kifejezésre lehetne módosítani az oltalmi szabályt. Németország különösen azzal érvelt, hogy az 1151/2012/EU rendelet 26. cikkének (1) bekezdése szerint az említett módosításra vonatkozó határidő 2016. január 4-én lejárt. Ennek eredményeként az átmeneti időszak végét, azaz 2023. január 4-ét követően a „Mozzarella” elnevezés oltalmának meg kellene szűnnie. |
(14) |
A Bizottság az 1151/2012/EU rendelet rendelkezéseinek fényében, a kérelmező és a felszólaló közötti konzultációk eredményének figyelembevételével megvizsgálta Németország indokolással ellátott kifogásolási nyilatkozataiban kifejtett érveit, és arra a következtetésre jutott, hogy a „Mozzarella” elnevezésű hagyományos különleges termék termékleírásának módosítását indokolt jóváhagyni. |
(15) |
A „Mozzarella Tradizionale” elnevezés az 1151/2012/EU rendelet 18. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően a termék hagyományos jellegét határozza meg. Ez elegendő ahhoz, hogy egy elnevezés hagyományos különleges termék minősítést kapjon, mivel a 18. cikk (2) bekezdésének a), illetve b) pontjában foglalt feltételek teljesítését vagylagosan kell értelmezni. |
(16) |
Ezenkívül a „Mozzarella Tradizionale” elnevezés használatának bemutatására Olaszország már 2001-ben példákat nyújtott be a címkéken vagy a logókon való használat módjáról, valamint bizonyítékkal szolgált a „Consorzio italiano per la Tutela della Mozzarella tradizionale” elnevezésű termelői csoport tényleges létezéséről. |
(17) |
Ami az elnevezés kizárólagos használatának fenntartása mellett bejegyzett hagyományos különleges termék összetett elnevezésének a „hagyományos” kifejezéssel történő kiegészítését illeti, azt az 1151/2012/EU rendelet 18. cikke (2) bekezdésének b) pontja nem csupán megengedi, hanem egyenesen tökéletes példa a termék hagyományos jellegének jelzésére. Ennek megfelelően a „hagyományos” kifejezés számos esetben megtalálható az elnevezés kizárólagos használatának fenntartásával bejegyzett hagyományos különleges termékek oltalom alatt álló elnevezésében, különböző nyelveken, ahogy azt az elnevezés kizárólagos használatának fenntartásával bejegyzett hagyományos különleges termékek alábbi példái is mutatják: „Traditionally Reared Pedigree Welsh Pork”, „Traditional Bramley Apple Pie Filling”, „Traditional Farmfresh Turkey”, „Traditionally Farmed Gloucestershire Old Spots Pork”, „Amatriciana tradizionale”, „Bacalhau de Cura Tradicional Portuguesa”, „Salată tradițională cu icre de crap”, „Czwórniak staropolski tradycyjny”, „Dwójniak staropolski tradycyjny”, „Olej rydzowy tradycyjny”, „Półtorak staropolski tradycyjny”. Ezenkívül a „Mozzarella” hagyományos különleges termék mindig is rendelkezett hagyományos jelleggel, mivel hagyományos különleges termékként történő bejegyzése közvetlenül hagyományos jellegére hivatkozva és tekintettel történt. Ebben az összefüggésben fel kell hívni a figyelmet a „hagyományos” fogalomnak az 1151/2012/EU rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében meghatározott meghatározására, miszerint hagyományosnak minősül „a hazai piacon a nemzedékek közötti átadást lehetővé tévő időtartam óta bizonyítottan jelen lévő termék; ez az időtartam legalább 30 év;” Németország azon felvetése, miszerint különbséget kell tenni a „hagyományos” kifejezés számos jelentése között, az alkalmazandó jog szövege alapján tehát nem támasztható alá. |
(18) |
Nem világos, hogy milyen konkrét gazdasági hatás érné a német termelőket, akik nem használhatják a „hagyományos” kifejezést olyan „Mozzarella” forgalomba hozatalánál, amelyet nem a hagyományos különleges termék termékleírásának megfelelően, hanem egy Németországban több mint 30 éve alkalmazott másik módszert követve állítanak elő. Az érvelés inkább egy lehetőségre, mintsem egy konkrét tényre utal. Semmi nem enged arra következtetni, hogy a kifejezést a piacon használták volna. Ezenkívül mindaddig, amíg a „Mozzarella Tradizionale” elnevezésű hagyományos különleges termék termékleírásában meghatározott feltételeknek eleget tesznek, a termelők bárhol az Európai Unióban – így akár Németországban is – jogszerűen forgalmazhatnak „Mozzarella Tradizionale” HKT elnevezésű terméket. A „Mozzarella Tradizionale” hagyományos különleges termék oltalma nem terjedhet ki a „Mozzarella” önálló elnevezésre, csak a „Mozzarella Tradizionale” összetett elnevezés egészére. Ezért a „Mozzarella” elnevezés használatát továbbra is engedélyezni kell azon termékek esetében, amelyek nem felelnek meg a „Mozzarella Tradizionale” HKT termékleírásában foglaltaknak. Az ilyen termékeken azonban nem szabad a „hagyományos különleges termék” kifejezést vagy a HKT rövidítést, sem az 1151/2012/EU rendelet 23. cikkében meghatározott uniós szimbólumot elhelyezni. |
(19) |
Ami azt az állítást illeti, hogy a „Mozzarella Tradizionale” HKT és két másik oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) ellátott Mozzarella termék – a „Mozzarella di Bufala Campana” és a „Mozzarella di Gioia del Colle” – párhuzamos használata sértené az 1151/2012/EU rendelet 6. cikkének (3) bekezdését, meg kell jegyezni, hogy az említett rendelkezés nem a hagyományos különleges termékekre, csak az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekre és az oltalom alatt álló földrajzi jelzésekre vonatkozik. |
(20) |
Németországnak a „Mozzarella Tradizionale” HKT termékleírásával kapcsolatos, az elnevezéstől és az oltalom státuszától eltérő fenntartásaira és különösen a 4.1., 4.2. és 4.3. pontra tekintettel meg kell jegyezni, hogy a termékleírás nem módosult. A nem olasz nyelvű változatok szövegezésében esetleg előforduló kisebb eltérések a fordításnak tulajdoníthatók. A termékleírás e részeire ezért a módosítás jóváhagyási eljárása nem terjed ki. A Bizottság a „Mozzarella Tradizionale” HKT módosítására irányuló kérelem vizsgálata során a kérelmezett módosításokra összpontosított. |
(21) |
Az 1151/2012/EU rendelet 3. cikkének 2. pontja a következőképpen határozza meg a csoportosulás fogalmát: „az ugyanazon termékkel foglalkozó, főként termelők vagy feldolgozók által alkotott társulás, annak jogi formájától függetlenül”. Ugyanezen rendelet 49. cikke (1) bekezdésének első albekezdése úgy rendelkezik, hogy bejegyzés iránti kérelmet kizárólag olyan csoportosulások nyújthatnak be, amelyek a bejegyeztetni kívánt elnevezésű termékekkel dolgoznak. Ezenkívül az 53. cikk (1) bekezdése, amely meghatározza azokat a csoportosulásokat, amelyek módosítási kérelmet nyújthatnak be, még szélesebb hatályt állapít meg, hiszen úgy rendelkezik, hogy módosítási kérelmet bármely „jogos érdekkel rendelkező csoportosulás” is benyújthat. A „Mozzarella” HKT módosítása iránti kérelmet benyújtó termelők közvetlenül a termékkel dolgoznak, amit hiánytalan gyártási tanúsítványok igazolnak. A fentiek fényében a módosítás jóváhagyására irányuló kérelem benyújtására jogosult „csoportosulás” tekintetében az 1151/2012/EU rendelet 3. cikkének 2. pontja, 49. cikkének (1) bekezdése és 53. cikkének (1) bekezdése szerint megállapított kritériumok teljesítettnek tekinthetők. |
(22) |
A módosítási eljárás alkalmazhatóságára vonatkozóan a rendelet 25. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az elnevezés kizárólagos használatának fenntartása nélkül bejegyzett hagyományos különleges termékelnevezések az 509/2006/EK rendeletben megállapított feltételek mellett 2023. január 4-ig továbbra is használhatók kivéve, ha a tagállamok a rendelet 26. cikkében foglalt eljáráshoz folyamodnak. A rendelet 26. cikke egyszerűsített eljárást határoz meg az elnevezés kizárólagos használatának fenntatás nélkül bejegyzett hagyományos különleges termékek olyan módosítására, hogy az adott termékek az elnevezés kizárólagos használatának fenntartása mellett kerüljenek nyilvántartásba. Ez nem zárja ki azt, hogy az elnevezés kizárólagos fenntartása nélkül bejegyzett hagyományos különleges terméket ne lehetne az 1151/2012/EU rendeletben előírt módosítási eljárás keretében módosítani és az elnevezés használatát úgy megváltoztatni, hogy a hagyományos különleges termék az elnevezés kizárólagos használatának fenntartása mellett kerüljön nyilvántartásba. A Bizottság a rendelet 53. cikkének (2) bekezdése alapján már korábban is jóváhagyott olyan nem kisebb jelentőségű módosításokat, amelyek hagyományos különleges termékek termékleírását érintően az elnevezés használatát változtatták meg kizárólagos használat fenntartása nélküli státuszról kizárólagos használat fenntartása melletti státuszra. |
(23) |
Ennek megfelelően a „Mozzarella” (HKT) elnevezéshez kapcsolódó termékleírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett módosítását indokolt jóváhagyni. |
(24) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági termékek minőségpolitikájával foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A „Mozzarella” (HKT) elnevezéshez kapcsolódó termékleírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett módosítása jóváhagyásra kerül.
2. cikk
A „Mozzarella” elnevezés továbbra is használható az Unió területén olyan termékek esetében, amelyek nem felelnek meg a „Mozzarella Tradizionale” termékleírásának, feltéve, hogy az Unió jogrendjében alkalmazandó elveket és szabályokat tiszteletben tartják.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. július 22-én,
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
2022.7.25. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 196/119 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1292 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2022. július 22.)
Az Amerikai Egyesült Államokból és a Szaúd-arábiai Királyságból származó monoetilén-glikol behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló (EU) 2021/1976 végrehajtási rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 14. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az Amerikai Egyesült Államokból és a Szaúd-arábiai Királyságból származó monoetilén-glikol behozatalára az (EU) 2021/1976 bizottsági végrehajtási rendelettel (2) kivetett végleges dömpingellenes vám vonatkozik. |
(2) |
Az egyesült államokbeli Indorama Ventures Oxides LLC vállalat (TARIC (3)-kiegészítő kód: C681) az (EU) 2021/1976 végrehajtási rendelet által a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártókra vonatkozóan bevezetett dömpingellenes intézkedések hatálya alá tartozik. |
(3) |
Az Indorama Ventures (Oxide & Glycols) LLC, amely az Indorama Ventures Oxides LLC kapcsolt vállalata, 2022. március 7-én arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy szándékában áll monoetilén-glikolt exportálni az Unióba, és felkérte a Bizottságot annak megerősítésére, hogy igénybe veheti a vele kapcsolatban álló vállalatára, az Indorama Ventures Oxides LLC-re alkalmazott dömpingellenes vámot, tekintettel arra, hogy ő maga nem szerepel az (EU) 2021/1976 végrehajtási rendelet mellékletében. |
(4) |
A Bizottság áttekintette az Indorama Ventures (Oxide & Glycols) LLC által az eredeti vizsgálat keretében szolgáltatott információkat, és ellenőrizni tudta, hogy az Indorama Ventures (Oxide & Glycols) LLC kapcsolatban áll az Indorama Ventures Oxides LLC-vel, valamint, hogy az eredeti vizsgálati időszakban nem exportált monoetilén-glikolt az Unióba. |
(5) |
Továbbá, mivel az Indorama Ventures Oxides LLC nem szerepelt a mintában, a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a minta átlagvámjának hatálya alá tartozó vállalat tekintetében nem állapítottak meg egyéni dömpingkülönbözetet. |
(6) |
A fenti preambulumbekezdésekben foglalt megfontolásokra tekintettel a Bizottság helyénvalónak ítélte az (EU) 2021/1976 végrehajtási rendelet mellékletét módosítani, és azt az Indorama Ventures (Oxide & Glycols) LLC-vel kiegészíteni ugyanazon C681 TARIC-kiegészítő kód feltüntetése mellett, mint amely a vele kapcsolatban álló vállalat, az Indorama Ventures Oxides LLC mellett szerepel. |
(7) |
A korábban az Indorama Ventures Oxides LLC-hez rendelt C681 kiegészítő TARIC-kód 2022. március 7-től az Indorama Ventures (Oxide & Glycols) LLC-re is alkalmazandó. |
(8) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) Az (EU) 2021/1976 végrehajtási rendelet melléklete a következőképpen módosul:
„Amerikai Egyesült Államok |
Indorama Ventures Oxides LLC |
C681” |
helyébe a következő szövegrész lép:
„Amerikai Egyesült Államok |
Indorama Ventures Oxides LLC; Indorama Ventures (Oxide & Glycols) LLC |
C681” |
(2) A korábban az Indorama Ventures Oxides LLC-hez rendelt C681 kiegészítő TARIC-kód 2022. március 7-től az Indorama Ventures (Oxide & Glycols) LLC-re is alkalmazandó.
(3) 2022. március 7-től az Indorama Ventures (Oxide & Glycols) LLC által gyártott termékek behozatala után fizetett, az (EU) 2021/1976 végrehajtási rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében az Indorama Ventures Oxides LLC tekintetében megállapított dömpingellenes vámot meghaladó minden végleges vámot az alkalmazandó vámjogszabályoknak megfelelően vissza kell fizetni, vagy el kell engedni.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. július 22-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o.
(2) A Bizottság (EU) 2021/1976 végrehajtási rendelete (2021. november 12.) az Amerikai Egyesült Államokból és a Szaúd-arábiai Királyságból származó monoetilén-glikol behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 402., 2021.11.15., 17. o.).
(3) Az Európai Unió integrált vámtarifája.
HATÁROZATOK
2022.7.25. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 196/121 |
A TANÁCS (EU) 2022/1293 HATÁROZATA
(2022. június 17.)
az Európai Unió által a Kereskedelmi Világszervezet 12. miniszteri konferenciáján képviselendő álláspontról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) |
A Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrákesi Egyezményt (a továbbiakban: a WTO-egyezmény) az Unió a 94/800/EK tanácsi határozat (1) révén megkötötte, és a megállapodás 1995. január 1-jén hatályba lépett. |
(2) |
A WTO-egyezmény IV. cikkének (1) bekezdése és IX. cikkének (1) bekezdése értelmében a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) miniszteri konferenciája konszenzus útján határozatokat fogadhat el. |
(3) |
A WTO miniszteri konferenciája a 2022. június 12 – 17. közötti 12. ülésén határozatokat fogadhat el a halászati támogatásokról szóló megállapodás-tervezetről, a TRIPS-megállapodásról, valamint az Élelmezési Világprogram élelmiszer-vásárlásainak exporttilalmak vagy -korlátozások alóli mentességeiről. |
(4) |
Helyénvaló meghatározni az Unió által a WTO miniszteri konferenciáján képviselendő álláspontot, amennyiben bármely elfogadott határozat jogi hatásokkal bírhat. |
(5) |
A halászati támogatásokról szóló tárgyalások a dohai fejlesztési menetrend (DDA) részét képezik, és azokat prioritásként azonosították az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 14. fenntartható fejlődési céljának 6. alcéljában, amint arról az államfők 2015-ben megállapodtak, valamint a WTO 2017. december 13-i miniszteri határozatában (WT/MIN(17)/64). Tekintve a kérdés fontosságát a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre nézve, valamint azon tényt, hogy az Unió volt a javaslattevők egyike, az Uniónak támogatnia kell az elfogadott eredményt. |
(6) |
A szellemi tulajdonnal kapcsolatos, a TRIPS-megállapodásban előírtak szerinti intézkedésekről szóló tárgyalások részét képezik a WTO-n belül arról folyó megbeszéléseknek, hogy a kereskedelmi rendszer miként javíthatja a Covid19-oltóanyagokhoz, terápiákhoz és egyéb alapvető gyógyászati termékekhez való globális hozzáférést. Több WTO-tag 2021. május 21-én közleményt nyújtott be a WTO TRIPS-Tanácsához egy, a TRIPS-megállapodás bizonyos rendelkezései alól a Covid19 megelőzése, megfékezése és kezelése érdekében biztosítandó mentességre irányuló felülvizsgált javaslattal együtt (IP/C/W/669/Rev.1). Az Unió 2021. június 4-én a WTO Általános Tanácsához benyújtott egy közleményt a Covid19-válságra adandó sürgős kereskedelempolitikai válaszokról (WT/GC/231), valamint a WTO TRIPS-Tanácsához egy közleményt a Covid19-válságra a szellemi tulajdon tekintetében adandó sürgős kereskedelempolitikai válaszokról (IP/C/W/680). Az Unió 2021. június 18-án a WTO TRIPS-Tanácsához benyújtott egy közleményt – egy nyilatkozattervezettel együtt – a TRIPS-megállapodás és a népegészségügy helyzetéről a világjárvány körülményei között (IP/C/W/681), amelynek célja a TRIPS-megállapodásban előírt kényszerengedélyezési rendszer alkalmazásának egyértelművé tétele vagy megkönnyítése annak érdekében, hogy az a világjárvány körülményei között a lehető leghatékonyabban működjön. Az e munkán alapuló miniszteri határozat azon átfogóbb csomag részét képezi, amely magában foglalja a WTO Covid19-világjárványra adandó válaszáról és a jövőbeli világjárványokra való felkészültségéről szóló miniszteri nyilatkozatot. Tekintve e kérdés fontosságát, az Uniónak támogatnia kell az elfogadott eredményt. |
(7) |
Az ENSZ Élelmezési Világprogramjának exportkorlátozások alóli mentességéről folytatott tárgyalások megmutatták, hogy számos WTO-tag támogatja azon kötelezettségvállalást, hogy a humanitárius célú beszerzésekre ne alkalmazzanak ilyen korlátozásokat. Tekintettel az e kérdésről szóló miniszteri határozatra irányuló javaslatra, és tekintve, hogy ez fontos eleme a 12. miniszteri konferencián elfogadandó élelmezésbiztonsági csomagnak, az Uniónak támogatnia kell az elfogadott eredményt, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Unió által a WTO 12. miniszteri konferenciáján képviselendő álláspont az, hogy támogatni kell a WTO miniszteri határozattervezetek elfogadását a következőkről:
a) |
a halászati támogatásokról szóló megállapodás-tervezet (WT/MIN(22)/W/22); |
b) |
a TRIPS-megállapodás (WT/MIN(22)/W/15/Rev.2); és |
c) |
az Élelmezési Világprogram élelmiszer-vásárlásainak exporttilalmak vagy -korlátozások alóli mentességei (WT/MIN(22)/W/18). |
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2022. június 17-én.
a Tanács részéről
az elnök
Z. NEKULA
(1) A Tanács 94/800/EK határozata (1994. december 22.) a többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986–1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről (HL L 336., 1994.12.23., 1. o.).
2022.7.25. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 196/123 |
A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG (KKBP) 2022/1294 HATÁROZATA
(2022. július 19.)
az Európai Uniónak az iraki biztonsági ágazat reformját támogató tanácsadó missziója (EUAM Irak) misszióvezetőjének kinevezéséről (EUAM Irak/1/2022)
A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 38. cikke harmadik bekezdésére,
tekintettel az Európai Uniónak az iraki biztonsági ágazat reformját támogató tanácsadó missziójáról (EUAM Irak) szóló, 2017. október 16-i (KKBP) 2017/1869 tanácsi határozatra (1) és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) a (KKBP) 2017/1869 határozat 9. cikkének (1) bekezdése alapján felhatalmazással rendelkezik arra, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 38. cikke harmadik bekezdésének megfelelően meghozza az Európai Uniónak az iraki biztonsági ágazat reformját támogató tanácsadó missziójának (EUAM Irak) politikai ellenőrzésére és stratégiai irányítására vonatkozó megfelelő határozatokat, így a misszióvezető kinevezéséről szóló határozatot is. |
(2) |
A PBB 2021. március 30-án elfogadta a (KKBP) 2021/569 határozatot (2), amellyel a 2021. április 18-tól 2022. április 30-ig tartó időszakra meghosszabbította Christoph BUIK-nak az EUAM Irak misszióvezetőjeként betöltött megbízatását. |
(3) |
A Tanács 2022. április 13-án elfogadta a (KKBP) 2022/635 határozatot (3), amellyel módosította a (KKBP) 2017/1869 határozatot és 2024. április 30-ig meghosszabbította az EUAM Irak megbízatásának időtartamát. |
(4) |
2022. július 6-án az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt javasolta, hogy Anders WIBERG-et nevezzék ki az EUAM Irak misszióvezetőjévé az 2022. augusztus 16-tól 2024. április 30-ig terjedő időszakra, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Politikai és Biztonsági Bizottság Anders WIBERG-et nevezi ki az Európai Uniónak az iraki biztonsági ágazat reformját támogató tanácsadó missziója (EUAM Irak) misszióvezetőjévé a 2022. augusztus 16-tól 2024. április 30-ig terjedő időszakra.
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Ezt a határozatot 2022. augusztus 16-tól kell alkalmazni.
Kelt Brüsszelben, 2022. július 19-én.
a Politikai és Biztonsági Bizottság részéről
az elnök
D. PRONK
(1) HL L 266., 2017.10.17., 12. o.
(2) A Politikai és Biztonsági Bizottság (KKBP) 2021/569 határozata (2021. március 30.) az Európai Uniónak az iraki biztonsági ágazat reformját támogató tanácsadó missziója (EUAM Irak) misszióvezetője megbízatásának meghosszabbításáról (EUAM Irak/1/2021) (HL L 122., 2021.4.8., 1. o.).
(3) A Tanács (KKBP) 2022/635 határozata (2022. április 13.) az Európai Uniónak az iraki biztonsági ágazat reformját támogató tanácsadó missziójáról (EUAM Irak) szóló (KKBP) 2017/1869 határozat módosításáról (HL L 117., 2022.4.19., 32. o.).
2022.7.25. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 196/125 |
A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG (KKBP) 2022/1295 HATÁROZATA
(2022. július 19.)
az Európai Uniónak a földközi-tengeri térségben folytatott katonai művelete (EUNAVFOR MED IRINI) engedélyének megerősítéséről (EUNAVFOR MED IRINI/3/2022)
A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 38. cikkére,
tekintettel az Európai Uniónak a földközi-tengeri térségben folytatott katonai műveletéről (EUNAVFOR MED IRINI) szóló, 2020. március 31-i (KKBP) 2020/472 tanácsi határozatra (1) és különösen annak 8. cikke (3) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A Tanács 2020. március 31-én elfogadta a (KKBP) 2020/472 határozatot, amellyel létrehozta és elindította az Európai Uniónak a földközi-tengeri térségben folytatott katonai műveletét (EUNAVFOR MED IRINI) a 2021. március 31-ig tartó időszakra. |
(2) |
A (KKBP) 2020/472 határozat 8. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az említett időpont ellenére a művelet engedélyét négyhavonta meg kell erősíteni, valamint hogy a Politikai és Biztonsági Bizottságnak meg kell hosszabbítania a műveletet, kivéve, ha a műveleti tervben meghatározott kritériumok szerint gyűjtött, megalapozott bizonyítékok azt támasztják alá, hogy a művelet tengeri eszközeinek telepítése szívóhatást gyakorol a migrációra. |
(3) |
A Tanács 2021. március 26-án elfogadta a (KKBP) 2021/542 határozatot (2), amellyel 2023. március 31-ig meghosszabbította a műveletet, ugyanazon megerősítési eljárás alkalmazása mellett. |
(4) |
A műveleti parancsnok havonta jelentést tett a szívóhatásról. |
(5) |
A művelet engedélyét a megbízatása nyolcadik négyhónapos időszakára vonatkozóan meg kell erősíteni, és a műveletet ennek megfelelően meg kell hosszabbítani, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Politikai és Biztonsági Bizottság megerősíti az EUNAVFOR MED IRINI engedélyét, és a műveletet a 2022. augusztus 1-jétől 2022. november 30-ig tartó időszakra meghosszabbítja.
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2022. július 19-én.
a Politikai és Biztonsági Bizottság részéről
az elnök
D. PRONK
(1) HL L 101., 2020.4.1., 4. o.
(2) A Tanács (KKBP) 2021/542 határozata (2021. március 26.) az Európai Uniónak a földközi-tengeri térségben folytatott katonai műveletéről (EUNAVFOR MED IRINI) szóló (KKBP) 2020/472 határozat módosításáról (HL L 108., 2021.3.29., 57. o.).
2022.7.25. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 196/126 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1296 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2022. július 1.)
a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 34. cikkének a romániai nyersolaj- és földgázkitermelés folytatására irányuló szerződések odaítélésére való alkalmazhatóságáról
(az értesítés a C(2022) 4485. számú dokumentummal történt)
(Csak a román nyelvű szöveg hiteles)
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 35. cikke (3) bekezdésére,
a közbeszerzési tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,
mivel:
1. TÉNYÁLLÁS
(1) |
Az e határozatban foglalt intézkedések összhangban vannak a közbeszerzési tanácsadó bizottság véleményével. |
(2) |
2021. november 2-án az OMV Petrom S.A. (a továbbiakban: kérelmező) a 2014/25/EU irányelv 35. cikkének (1) bekezdése alapján kérelmet (a továbbiakban: kérelem) nyújtott be. A kérelem megfelel az (EU) 2016/1804 bizottsági végrehajtási határozat (2) 1. cikkének (1) bekezdésében, valamint I. mellékletében meghatározott formai követelményeknek. A kérelmező 2022. január 27-én és 2022. február 25-én kiegészítő információkat nyújtott be. A Bizottság 2022. április 12-én további információkat kért Romániától. Románia 2022. május 2-án további információkat nyújtott be. |
(3) |
A kérelmező a 2014/25/EU irányelv 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett közszolgáltató ajánlatkérő, és az említett irányelv 35. cikkének megfelelően jogosult kérelmet benyújtani a Bizottsághoz. A kérelmező olaj- és gázfeltárással és -termeléssel foglalkozik. A kérelmező jegyzett tőkéje a következőképpen oszlik meg: 51 %-ban az OMV Aktiengesellschaft tulajdonát képezi, 21 %-ban a román állam tulajdonát képezi, 10 %-ban a Fondul Proprietatea S.A., 18 %-ban pedig természetes és jogi személyek tulajdonát képezi. |
(4) |
A kérelmező a kérelemhez a Román Versenytanács 2021. február 10-én kelt, indokolással ellátott és adatokkal alátámasztott állásfoglalását mellékelte. Amennyiben a kérelem a Román Versenytanács „véleményére” hivatkozik, az a Román Versenytanács „állásfoglalásaként” értelmezendő. A kérelem értelmében a Bizottság felkérést kap annak megállapítására, hogy a 2014/25/EU irányelv nem alkalmazandó a romániai nyersolaj- és földgázkitermelési tevékenységekre. |
2. JOGI KERET
(5) |
A 2014/25/EU irányelv 14. cikkének a) pontja értelmében az irányelv valamely földrajzi terület olaj- vagy gázkitermelés céljából történő hasznosításával kapcsolatos tevékenységekre alkalmazandó. |
(6) |
A kérelem a romániai nyersolaj- és földgáztermelésre vonatkozik. |
(7) |
A 2014/25/EU irányelv (25) preambulumbekezdése szerint „a »kitermelést« úgy kell tekinteni, mint a kőolaj és a földgáz »termelését«. A vállalati összefonódások során kialakult gyakorlattal összhangban a »termelés« fogalmába a »fejlesztést« is bele kell érteni, azaz a jövőbeli termeléshez szükséges megfelelő infrastruktúra kialakítását (olajfúró tornyok, csővezetékek, terminálok stb.).” |
(8) |
A 2014/25/EU irányelv 34. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az irányelvben említett bármely tevékenység folytatására irányuló szerződések nem tartoznak az irányelv hatálya alá, ha abban a tagállamban, ahol a szerződést teljesítik, a tevékenység közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott. |
(9) |
A versenynek való közvetlen kitettséget objektív szempontok alapján kell értékelni, figyelembe véve az érintett ágazat egyedi jellemzőit. Az alkalmazandó rövid határidők és a Bizottság rendelkezésére álló információk felhasználásának szükségessége azonban korlátozzák az értékelést. Ezek az információk vagy már rendelkezésre álló forrásokból vagy a 2014/25/EU irányelv 35. cikke szerinti kérelemmel összefüggésben szerzett információkból származnak, és nem egészíthetők ki időigényesebb módszerekkel, ideértve különösen az érintett gazdasági szereplők nyilvános vizsgálatait. |
(10) |
Azt, hogy egy tevékenység egy adott piacon közvetlen módon ki van-e téve a versenynek, több kritérium alapján kell megállapítani, amelyek közül önmagában egyik sem döntő jelentőségű. Annak értékeléséhez, hogy az adott gazdasági szereplők az e határozatban érintett piacokon ki vannak-e téve közvetlen versenynek, figyelembe kell venni a legfontosabb vállalkozások piaci részesedését és az adott piacok koncentrációjának mértékét. |
3. ÉRTÉKELÉS
(11) |
E határozat célja annak megállapítása, hogy a kérelemmel érintett tevékenységek (olyan piacokon, amelyekre a belépés a 2014/25/EU irányelv 34. cikke értelmében nem korlátozott) ki vannak-e téve olyan mértékű versenynek, amely biztosítja, hogy az érintett tevékenységek folytatására irányuló beszerzés a 2014/25/EU irányelvben megállapított részletes beszerzési szabályok jelentette fegyelem hiányában is átlátható, megkülönböztetéstől mentes módon történjen. |
(12) |
Ez a határozat a 2021. novemberi jogi és ténybeli helyzeten, valamint a kérelmező, a román hatóságok által benyújtott információkon és a nyilvánosan hozzáférhető információkon alapul. Amennyiben a jogi vagy ténybeli helyzetben beálló jelentős változások miatt a 2014/25/EU irányelv 34. cikke (1) bekezdésének alkalmazhatóságára vonatkozó feltételek már nem teljesülnek, e határozat felülvizsgálható. |
3.1. A piacra való belépés korlátainak hiánya
(13) |
A piacra való belépés akkor minősül korlátlannak, ha az érintett tagállam végrehajtotta és alkalmazza az adott ágazatot vagy annak egy részét megnyitó, megfelelő uniós jogi aktusokat. Ezeket a jogi aktusokat a 2014/25/EU irányelv III. melléklete sorolja fel. |
(14) |
A 2014/25 irányelv III. mellékletének G. pontja értelmében a 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) a kőolaj- vagy a földgázkitermelés piacának megnyitásával kapcsolatos, releváns jogi aktus. |
(15) |
Románia átültette (4) és alkalmazza a 94/22/EK irányelvet. Ezért a 2014/25/EU irányelv 34. cikke (3) bekezdésének első albekezdésével összhangban úgy kell tekinteni, hogy a nyersolaj vagy a földgáz kitermelésének piacára való belépés nem korlátozott. |
(16) |
A Román Versenytanács elismeri, hogy Romániában a nyersolaj- és a földgázkitermelés piacára való belépés a 2014/25/EU irányelv 34. cikke értelmében nem minősül korlátozottnak (5). |
(17) |
A Bizottság korábban megállapította, hogy a piacra való belépés nem minősül korlátozottnak, ha a tagállam átültette és alkalmazza az adott ágazatot vagy annak egy részét megnyitó, vonatkozó uniós jogszabályt (6). Következésképpen a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e kérelem tárgyához nincs szükség az érintett piacra való belépés részletesebb ténybeli és jogi értékelésére. |
(18) |
A (12)–(16) preambulumbekezdésben vizsgált tényezőkre tekintettel a Bizottság egyetért a Román Versenytanáccsal abban, hogy Romániában a nyersolaj- és a földgázkitermelés piacára való belépés a 2014/25/EU irányelv 34. cikke értelmében nem minősül korlátozottnak. |
3.2. A verseny értékelése
(19) |
Annak értékelése céljából, hogy az érintett tevékenységek közvetlenül ki vannak-e téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott, figyelembe kell venni a legfontosabb vállalkozások piaci részesedését és e piacok koncentrációjának mértékét, beleértve a kérelem tárgyát képező tevékenységek sajátos jellemzőit is. |
3.2.1. Az érintett termékpiac meghatározása
(20) |
A kérelmező azt állítja, hogy az érintett termékpiacok a következők: a) a nyersolajtermelés piaca; és b) a földgáztermelés piaca (7). |
(21) |
A kérelmező továbbá azt állítja, hogy a nyersolaj- és földgáztermelés magában foglalja: a) a fejlesztést, azaz a jövőbeli termeléshez szükséges megfelelő infrastruktúra, például olajfúrótornyok, csővezetékek és terminálok kialakítását, valamint b) a termelést és az értékesítést, azaz a készletek kiaknázását, valamint a nyersolaj és a földgáz első (nagykereskedelmi) értékesítését. |
Nyersolaj
(22) |
A Bizottság korábbi döntéshozatali gyakorlatában a nyersolaj upstream nagykereskedelmi ellátását a földgáz upstream nagykereskedelmi ellátásától elkülönülő piacként határozta meg, mivel a gáz és a nyersolaj alkalmazása eltérő, és azok esetében eltérő árképzési magatartás és költségmegszorítások érvényesülnek (8). A Bizottság megjegyezte, hogy a nyersolaj upstream nagykereskedelmi ellátásának piaca a nyersolaj tekintetében végzett fejlesztési, termelési és nagykereskedelmi tevékenységeket foglalja magában (9). |
(23) |
A fentiekre tekintettel a 2014/25/EU irányelv 34. cikkében megállapított feltételek értékelése céljából és az uniós versenyjog, illetve bármely más uniós jogszabály sérelme nélkül a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az érintett termékpiac a nyersolajtermelés piaca. |
Földgáz
(24) |
A Bizottság a döntéshozatali gyakorlatában megállapította, hogy a földgáz upstream nagykereskedelmi értékesítésének egyetlen érintett termékpiaca van (10). A Bizottság megjegyezte, hogy a földgáz upstream nagykereskedelme a földgáz tekintetében végzett fejlesztési, termelési és nagykereskedelmi tevékenységeket foglalja magában (11). |
(25) |
A Bizottság azt is megvizsgálta, hogy az upstream nagykereskedelmi földgázellátást két különálló piacra kell-e felosztani, melyek közül az egyik a cseppfolyósított földgáz (LNG) piaca, a másik a csővezetékes gáz piaca (12). E határozat alkalmazásában ez a különbségtétel nem releváns, mivel Romániában jelenleg nincs LNG-terminál (13). A fentiekre tekintettel a 2014/25/EU irányelv 34. cikkében megállapított feltételek értékelése céljából és az uniós versenyjog, illetve bármely más uniós jogszabály sérelme nélkül a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az érintett termékpiac a földgáztermelés piaca. |
3.2.2. Az érintett földrajzi piac meghatározása
Nyersolaj
(26) |
A kérelmező azt állítja, hogy a nyersolajtermelés piaca globális kiterjedésű piac. |
(27) |
A Bizottság korábban a nyersolaj upstream nagykereskedelmi ellátásának piacát globális kiterjedésűnek ítélte meg (14). A Bizottság úgy ítélte meg, hogy egyes „nehezen elérhető fogyasztók” – például az Európai Gazdasági Térség (EGT) egyes, tengerparttal nem rendelkező országaiban működő finomítók – esetében a földrajzi kiterjedés egy konkrét ellátási csővezetékre, például a Barátság csővezetékre korlátozható (15). |
(28) |
A 2014/25/EU irányelv 34. cikkében megállapított feltételek értékelése céljából és az uniós versenyjog, illetve bármely más uniós jogszabály sérelme nélkül a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az érintett földrajzi piac a nyersolajtermelés globális piaca. |
Földgáz
(29) |
A kérelmező azt állítja, hogy a földgáztermelés piaca legalább az EGT-t, valamint Oroszországot és Algériát foglalja magában. A kérelmező azonban úgy ítéli meg, hogy e határozat alkalmazásában a piac pontos kiterjedése nyitva hagyható, mivel a piac még a lehető legszűkebb meghatározás (16) (17) szerint is közvetlenül ki van téve a versenynek. |
(30) |
A Bizottság a döntéshozatali gyakorlatában még nem foglalt állást az upstream nagykereskedelmi földgázellátás földrajzi kiterjedését illetően. Bár a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a keresleti oldal szempontjából a piac az EGT-t, Algériát és Oroszországot foglalhatja magában (18), a kínálati oldal szempontjából – az ellátási lánc szintjétől (behozatal/nagykereskedelmi értékesítés, ipari fogyasztók és villamosenergia-termelők részére történő értékesítés, háztartási felhasználók részére történő értékesítés) függően, illetve a korlátozott összekapcsolási infrastruktúra vagy a rendelkezésre álló határokon átnyúló kapacitás hiánya miatt – a Bizottság egyes esetekben szűkebbnek ítélte a földrajzi piacot (azaz regionális, több tagállamra kiterjedő, sőt nemzeti piacok (19)). |
(31) |
A 2014/25/EU irányelv 34. cikkében megállapított feltételek értékelése céljából és az uniós versenyjog, illetve bármely más uniós jogszabály sérelme nélkül a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a földgáztermelés érintett földrajzi piaca nyitva hagyható. |
3.2.3. Piacelemzés
Nyersolaj
(32) |
A rendelkezésre álló információk (20) szerint világviszonylatban a napi szintű összes olajtermelés 2019-ben 82 168 millió hordót, 2020-ban pedig 76 000 millió hordót tett ki. 2019-ben az OMV Petrom naponta összesen 65,90 ezer hordó olajat termelt, ami a vállalat számára 0,08 %-os piaci részesedést jelent (21). 2020-ban az OMV Petrom naponta összesen 63,87 ezer hordó olajat termelt, ami ugyanakkora piaci részesedést biztosított számára, mint 2019-ben. Ezen elemzés vonatkozásában fontos figyelembe venni a koncentráció mértékét és az érintett piac egészét. E tekintetben a Bizottság megjegyzi, hogy a nyersolajtermelés piacát állami tulajdonban lévő nagyvállalatok és három másik, magántulajdonban lévő, vertikálisan integrált nemzetközi magánvállalkozás (ún. „óriásvállalatok”: a BP, az ExxonMobil, illetve a Shell, amelyek 2019-ben 1 %-os, 3 %-os, illetve 2 %-os nyersolajtermelési részesedéssel rendelkeztek) (22), valamint néhány további „megavállalat” (23) jelenléte jellemzi. E tényezők arra utalnak, hogy a piac több olyan vállalkozásból áll, amelyek képesek versenykényszert előidézni a piacon. Ugyanakkor e piac sajátos tényezői – nevezetesen a nemzetközi jegyzéseken alapuló árak gyakorlata, valamint a nyersolaj-ügyletekben fennálló jelentős akadályok hiánya – alátámasztják az alacsony koncentrációjú piacra vonatkozó elképzelést, ahová számos olyan piaci szereplő lép be, amelyek között tényleges verseny vélelmezhető. |
(33) |
Ezen túlmenően az érintett romániai piac versenyjellegét az a tény is megerősíti, hogy a kőolaj tekintetében végzett feltárási, fejlesztési és termelési tevékenységekre vonatkozó előző, 2009/2010-es közbeszerzési fordulóban a kőolajra vonatkozó megállapodásokat az ásványi nyersanyagokért felelős nemzeti hatóság által lefolytatott, versenyeztetésen alapuló közbeszerzési eljárások keretében ítélték oda nem román vállalatoknak (24). Ez azt is megerősíti, hogy a piac nyitva áll a külföldi vállalkozások előtt, mivel a felsorolt szervezetek többsége nemzetközi vállalatcsoportok leányvállalata, illetve e szervezeteknek nemzetközi vállalatok a többségi részvényesei. |
(34) |
A romániai piac versenyjellegét az a tény is megerősíti, hogy a kérelmező létesítményeiben feldolgozott nyersolaj nem korlátozódik a saját termelésére (25). A kérelmező belföldi és importált nyersolaj feldolgozásával egyaránt foglalkozik. A 2017 és 2019 közötti időszakban az importált nyersolaj a Romániában feldolgozott összes nyersolaj 20,13 %-át, 9,58 %-át, illetve 14,28 %-át tette ki (26). |
(35) |
A nyersolajexportot illetően a kérelmező azt állítja, hogy a világpiac összefüggésében nincs akadálya a Románia és más tagállamok közötti exportnak, még az Unión kívül sem. A gyakorlatban, amint azt a kérelmező állítja, az ország éves nyersolajtermelése nem fedi le az általa továbbfeldolgozott mennyiségeket (27). |
Földgáz
(36) |
A rendelkezésre álló információk (28) alapján az Unió teljes gáztermelése 70 milliárd Sm3 -t tett ki (29) 2019-ben, míg az EGT-ben ugyanebben az évben a termelés 185 milliárd Sm3 volt. Az OMV Petrom 2019. évi termelése 4,33 milliárd Sm3 volt, ami uniós szinten 6,22 %-os piaci részesedést jelent számára (30). Az oroszországi termelés 678, az algériai termelés pedig 88 milliárd Sm3-t tett ki 2019-ben (31). Az EGT, Oroszország és Algéria teljes termelése így összesen 950 milliárd Sm3 volt, melyből az OMV Petrom részesedése 0,46 %-ot tett ki (32). A kérelmező részesedésének az előző két évhez képest bekövetkezett csökkenése a piacon több versenytárs által előidézett versenykényszert is illusztrálja. |
(37) |
A földgáztermelés piacán a koncentráció mértéke mérsékelt, figyelembe véve az óriásvállalatok (az ExxonMobil 1,59 %-os, a TotalEnergies pedig 3,86 %-os piaci részesedéssel), a megavállalatok (például az Equinor 4,39 %-os piaci részesedéssel), valamint a két állami tulajdonú vállalat, a Gazprom és Sonatrach (48,80 %-os, illetve 12,99 %-os piaci részesedéssel) jelenlétét (33). A Bizottság megjegyzi, hogy – a gázellátási források diverzifikálására irányuló uniós szándékra tekintettel – az EGT-n belüli gáztermelők piaci részesedése várhatóan jelentősen változni fog a következő években. Az ellátás tervezett diverzifikálása várhatóan új piacra való belépéshez fog vezetni, és ezáltal csökkenteni fogja a piaci koncentrációt. A fenti tények is a versenynek való közvetlen kitettségre utalnak. |
(38) |
A kérelmező szerint a román földgázexport a korlátozott infrastruktúra-kapacitás miatt hagyományosan alacsony. Ez az exportoldali korlátozás folyamatosan nyomást gyakorol a nemzeti vállalkozásokra, hogy termelésük országos szintű hasznosítása érdekében versenyezzenek (34). Az elmúlt három évben azonban a ténylegesen exportált mennyiség növekvő és pozitív tendenciát mutat. Az export folyamatosan növekedett: 2021 első hét hónapjában, amikor az export a 2020. évi teljes földgázexport háromszorosát tette ki. A román földgázexport 2020-ban csaknem hatszorosa volt a 2017. évi földgázexportnak (35). Az újonnan kiépített infrastruktúra hozzájárult ehhez a pozitív exporttendenciához (36). Az infrastruktúra-kapacitás folyamatban lévő fejlesztése javítja az exportforgalmat, és tovább növeli a romániai földgáztermelők versenynek való kitettségét. |
4. KÖVETKEZTETÉS
(39) |
Tekintettel a (4)–(37) preambulumbekezdésben megvizsgált tényezőkre, a 2014/25/EU irányelv 34. cikkének (1) bekezdésében a versenynek való közvetlen kitettségre vonatkozó feltételt a következő tevékenységek tekintetében kell teljesítettnek tekinteni Romániában:
|
(40) |
mivel a piacra való korlátlan belépés feltétele teljesítettnek tekinthető, a 2014/25/EU irányelv nem alkalmazandó abban az esetben, ha a közszolgáltató ajánlatkérők az e határozat (38) preambulumbekezdésének a) és b) pontjában említett tevékenységeket Romániában lehetővé tevő szerződéseket ítélnek oda, sem pedig abban az esetben, ha az ilyen tevékenységek említett földrajzi területeken való folytatására szerveznek tervpályázatot. |
(41) |
Ez a határozat nem érinti az uniós versenyszabályok és az uniós jog más területein hozott rendelkezések alkalmazását. Így különösen a versenynek való közvetlen kitettségnek a 2014/25/EU irányelv 34. cikke szerinti értékeléséhez használt kritériumok és módszertan nem szükségképpen azonosak azokkal, amelyeket az EUMSZ 101. vagy 102. cikke, vagy a 139/2004/EK tanácsi rendelet (37) alapján végzett értékeléskor alkalmaznak, amint azt a Törvényszék is megerősítette (38), |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2014/25/EU irányelv nem alkalmazandó a közszolgáltató ajánlatkérők által Romániában folytatandó kőolaj- és földgázkitermelés lehetővé tétele érdekében odaítélt szerződésekre.
2. cikk
Ennek a határozatnak Románia a címzettje.
Kelt Brüsszelben, 2022. július 1-jén.
a Bizottság részéről
Thierry BRETON
a Bizottság tagja
(1) HL L 94., 2014.3.28., 243. o.
(2) A Bizottság (EU) 2016/1804 végrehajtási határozata (2016. október 10.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről szóló 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 34. és 35. cikke alkalmazásának részletes szabályairól (HL L 275., 2016.10.12., 39. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 94/22/EK irányelve (1994. május 30.) a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről (HL L 164., 1994.6.30., 3. o.).
(4) A 2004. június 7-i 238/2004. sz. kőolajtörvény (közzététel helye: Románia Hivatalos Lapja, 2014. június 15., 535. szám); a 238/2004. sz. kőolajtörvény végrehajtási szabályainak (vagy módszertani normáinak) jóváhagyásáról szóló 2075/2004. sz. kormányhatározat (közzététel helye: Románia Hivatalos Lapja, 2004. december 10., 1170. szám); a 238/2004. sz. kőolajtörvény módosításáról és kiegészítéséről szóló 27/2020. sz. veszélyhelyzeti kormányrendelet (közzététel helye: Románia Hivatalos Lapja, 2020. február 27., 161. szám).
(5) Lásd a Román Versenytanács véleményének 3.2. pontját.
(6) Lásd többek között a kőolaj és a földgáz portugáliai kutatásának a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazása alóli mentesítéséről szóló, 2015. november 20-i (EU) 2015/2177 bizottsági végrehajtási határozatot (HL L 307., 2015.11.25., 27. o.); a görögországi olaj- és gázfeltárásnak a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazása alóli mentesítéséről szóló, 2015. július 8-i (EU) 2015/1120 bizottsági végrehajtási határozatot (HL L 182., 2015.7.10., 88. o.); a ciprusi olaj- és gázfeltárásnak a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazása alóli mentesítéséről szóló, 2013. január 18-i 2013/39/EU bizottsági végrehajtási határozatot (HL L 18., 2013.1.22., 19. o.).
(7) A kérelem 6. oldala, 15. pont.
(8) A COMP/M. 9175. sz., Total/Chevron Denmark ügyben hozott határozat 6. oldalának 21. pontja.
(9) A Bizottság M.7316. sz., Det Norske Oljeselskap/Marathon Oil Norge ügyben 2014. szeptember 10-én hozott határozatának 6. pontja.
(10) A COMP/M. 9175. sz., Total/Chevron Denmark ügyben hozott határozat 23. pontja.
(11) A Bizottság M.7316. sz., Det Norske Oljeselskap/Marathon Oil Norge ügyben 2014. szeptember 10-én hozott határozatának 7. pontja.
(12) Lásd a COMP/M.8773. sz., Letterone Holdings/BASF/Wintershall Dea ügyben, valamint a COMP/M.7631. sz., Royal Dutch Shell/BG Group ügyben hozott határozatot.
(13) A Transgaz (a román nemzeti gázszállító vállalat) bejelentette, hogy a román földgázszállítási rendszer 2028-ra egy, a romániai Fekete-tenger partján található LNG-terminálra lesz csatlakoztatva. A kérelem 92. pontja.
(14) A Bizottság M.7318. sz., Rosneft/Morgan Stanley Global Oil Merchanting Unit ügyben 2014. szeptember 3-án hozott határozatának 11. pontja; a Bizottság M.5629. sz., Normeston/MOL/MET JV ügyben 2009. december 11-én hozott határozatának 13. pontja.
(15) A Bizottság M.6801. sz., Rosneft/TNK-BP ügyben 2013. március 8-án hozott határozatának 19. pontja.
(16) A kérelem 29. pontja.
(17) A kérelem 31. pontja.
(18) A Bizottság M. 1383. sz., Exxon/Mobil ügyben 1999. szeptember 29-én hozott határozatának 18. pontja; a Bizottság M.1532. sz., BP-Amoco/Arco ügyben 1999. szeptember 29-én hozott határozatának 16–17. pontja. A Bizottság azonban mindkét határozatban rámutatott arra, hogy a gáz származása tekintetében alkalmazott, az ellátás biztonságán alapuló beszerzési politikák miatt egyes jogszabályok felső határokat írnak elő az ugyanazon országból származó gáz mennyiségére.
(19) A Bizottság M.6801. sz., Rosneft/TNK-BP ügyben 2013. március 8-án hozott határozatának 12. pontja; a Bizottság M.4545. sz., Statoil/Hydro ügyben 2007. május 3-án hozott határozatának 13–16. pontja.
(20) Az OMV Petrom által 2022. február 25-én benyújtott kiegészítő információk, az Egyesült Államok Energiaügyi Információs Hivatala (EIA) által, nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján végzett becslések, 3. oldal.
(21) Az OMV Petrom által 2022. február 25-én benyújtott kiegészítő információk, 3. oldal.
(22) Lásd a kérelemhez mellékelt, a Román Versenytanács véleményének 4.1. pontját a 12. oldalon.
(23) Ezek piaci részesedése alacsonyabb, mint az említett óriásvállalatoké.
(24) A kőolajra vonatkozóan odaítélt 27 megállapodásból 23-at Románián kívül bejegyzett vállalkozásoknak ítéltek oda. E tekintetben lásd a kérelemhez mellékelt 4. függeléket, amelyben az ANRM (az ásványi nyersanyagokért felelős nemzeti hatóság) sajtóközleménye kihirdeti a 10. forduló nyertes ajánlattevőit, és részletesen ismerteti tevékenységeiket.
(25) A kérelmező szerint az előbbi által termelt nyersolaj többségét valójában saját finomítási eljárásaihoz használja fel, és azt nem értékesíti. Lásd e tekintetben a kérelem 81. pontját.
(26) A kérelem 84. pontja.
(27) A kérelem 85. pontja.
(28) Az alábbi kérelemben a piac méretére vonatkozóan közölt adatokat az Egyesült Államok Energiaügyi Információs Hivatala (EIA) kérdezte le (2022. február 25-től nyilvánosan hozzáférhető adatok). Az EIA adatai milliárd köblábban vannak kifejezve. Az OMV Petrom ezért ezeket az adatokat milliárd köbméterre váltotta át annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek az általa alkalmazott mérőszámmal.
(29) Standard köbméter.
(30) Az OMV Petrom által 2022. február 25-én benyújtott kiegészítő információk, 5. oldal.
(31) Az OMV Petrom által 2022. február 25-én benyújtott kiegészítő információk, 5. oldal.
(32) Az OMV Petrom által 2022. február 25-én benyújtott kiegészítő információk, 5. oldal.
(33) A kérelmező által 2022. január 27-én benyújtott kiegészítő információk szerint a Sonatrach piaci részesedésének becslése azzal a feltételezéssel történt, hogy a vállalat éves jelentéseiben közzétett termelési összmennyiséget Algéria területén termelik ki, mivel a Sonatrach állami tulajdonban lévő vállalat, amely túlnyomórészt az adott országban tevékenykedik.
(34) Jelentős exportforgalom hiányában a nemzeti termelést egyrészt lehetne az országon belül tárolni, ennek azonban magasabb árak a következményei, másrészt versenyképes árakon lehetne kínálni.
(35) A energiaszabályozásért felelős nemzeti hatóság (ANRE) havi jelentéseiben közzétett információk alapján szolgáltatott adatok. Lásd e tekintetben a kérelem 90. pontját.
(36) A Bulgárián, Románián, Magyarországon és Ausztrián áthaladó majdani BRUA csővezeték romániai részét 2020 decemberében avatták fel, megerősítve a Románia és Magyarország, valamint Románia és Bulgária közötti kétirányú összeköttetéseket. Mivel a BRUA I. szakasza két irányban működik, javult a piaci likviditás (mivel a gázszállítás nemcsak Magyarországról Romániába, hanem Romániából Magyarországra is lehetséges).
(37) A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.).
(38) A Törvényszék 2016. április 27-i ítélete, Österreichische Post AG kontra Bizottság, T-463/14, ECLI:EU:T:2016:243, 28. pont. Lásd még a 2014/25/EU irányelv (44) preambulumbekezdését.
2022.7.25. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 196/134 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1297 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2022. július 22.)
az Amerikai Egyesült Államok illetékes hatóságainak a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti megfelelőségéről
(az értesítés a C(2022) 5113. számú dokumentummal történt)
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. május 17-i 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 47. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére,
mivel:
(1) |
A Bizottság az (EU) 2016/1156 végrehajtási határozattal (2) úgy ítélte meg, hogy az Egyesült Államok illetékes hatóságai, nevezetesen a Részvénytársaságok Számviteli Felügyeleti Testülete (Public Company Accounting Oversight Board) és az Értékpapír- és Tőzsdebizottság (Securities and Exchange Commission) megfelelnek a 2006/43/EK irányelv 47. cikke (1) bekezdésének c) pontja alkalmazásában megfelelő követelményeknek. Az említett végrehajtási határozat 2022. július 31-étől nem alkalmazandó. Ezért meg kell állapítani, hogy az Egyesült Államok illetékes hatóságai továbbra is megfelelnek-e azon követelményeknek, melyek alapján számukra átadhatók a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek birtokában lévő könyvvizsgálati munkaanyagok vagy egyéb dokumentumok, valamint az ellenőrzési vagy vizsgálati jelentések. |
(2) |
Ellenőrzések és vizsgálatok esetén a jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek kizárólag a 2006/43/EK irányelv 47. cikkében foglalt feltételek teljesülése esetén biztosíthatnak hozzáférést a könyvvizsgálati munkaanyagokhoz vagy egyéb dokumentumokhoz, illetve továbbíthatják azokat az Egyesült Államok illetékes hatóságai felé. |
(3) |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a 2006/43/EK irányelv 47. cikke (1) bekezdésének d) pontja által előírt, a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek birtokában lévő könyvvizsgálati munkaanyagoknak vagy egyéb dokumentumoknak, valamint az ellenőrzési vagy vizsgálati jelentéseknek a saját illetékes hatóságaik és az Egyesült Államok illetékes hatóságai közötti átadására vonatkozó munkavégzési megállapodások viszonosságon alapuljanak, és a dokumentumokban esetlegesen szereplő, a könyvvizsgálat alanyával vagy a könyvvizsgálatot végző jog szerinti könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgáló céggel kapcsolatos szakmai titkok és érzékeny üzleti információk védelmével kapcsolatos rendelkezéseket is tartalmazzanak, ideértve az iparjogvédelmi és szellemitulajdon-jogokat is. |
(4) |
Ha a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek birtokában lévő könyvvizsgálati munkaanyagoknak vagy egyéb dokumentumoknak, valamint az ellenőrzési vagy vizsgálati jelentéseknek az Egyesült Államok illetékes hatóságai számára történő átadása személyes adatok továbbításával is jár, az csak abban az esetben lehet jogszerű, ha a nemzetközi adattovábbítás tekintetében az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) rögzített szabályoknak is megfelel. A 2006/43/EK irányelv 47. cikke (1) bekezdésének e) pontja ezért előírja a tagállamok számára annak biztosítását, hogy a személyes adatoknak az illetékes hatóságaik és az Egyesült Államok illetékes hatóságai közötti átadása megfeleljen a vonatkozó adatvédelmi elveknek és szabályoknak és különösen az (EU) 2016/679 rendelet V. fejezetében foglalt rendelkezéseknek. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy megfelelő óvintézkedések álljanak rendelkezésre a személyes adatoknak az említett rendelet 46. cikkével összhangban történő átadására. Emellett a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az Egyesült Államok illetékes hatóságai az érintett tagállamok illetékes hatóságainak előzetes hozzájárulása nélkül ne adják tovább az átadott dokumentumokban szereplő személyes adatokat. |
(5) |
A tagállamok az eredményes felülvizsgálat biztosítása érdekében szükséges esetekben hozzájárulnak ahhoz, hogy az illetékes hatóságaik által végrehajtott ellenőrzéseket az Egyesült Államok illetékes hatóságaival közösen folytassák le. A tagállamok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az Egyesült Államok illetékes hatóságaival folytatott együttműködés közös ellenőrzések formájában vagy ellenőrzési, vizsgálati, illetve a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek birtokában lévő bizalmas könyvvizsgálati munkaanyagokba vagy egyéb dokumentumokba, illetve az ellenőrzési vagy vizsgálati jelentésekbe való betekintési jogkörrel nem rendelkező megfigyelők bevonásával valósuljon meg. Különösen a szuverenitás, a titoktartás és a viszonosság tiszteletben tartása érdekében szükséges, hogy az ilyen együttműködésre minden esetben a 2006/43/EK irányelv 47. cikkének (2) bekezdésében előírt feltételek mellett kerüljön sor. A 2006/43/EK irányelv 47. cikkének megfelelően a tagállamok és az Egyesült Államok illetékes hatóságainak együttes részvételével az Unióban folyó bármely közös ellenőrzés az érintett tagállam illetékes hatóságának irányításával fog történni. |
(6) |
A 2002. évi Sarbanes-Oxley törvény (4) (Sarbanes-Oxley Act) értelmében az Amerikai Egyesült Államokban a Részvénytársaságok Számviteli Felügyeleti Testületének hatáskörébe tartozik a könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek közfelügyelete, külső minőségbiztosítása, vizsgálata és szankcionálása A Részvénytársaságok Számviteli Felügyeleti Testülete megfelelő óvintézkedéseket alkalmaz, és tiltja, hogy jelenlegi és korábbi alkalmazottai bármely külső harmadik fél vagy hatóság számára bizalmas információkat adjanak át, és szankcionálja ennek megszegését. Az Amerikai Egyesült Államok jogszabályai értelmében a Részvénytársaságok Számviteli Felügyeleti Testülete átadhatja a tagállamok illetékes hatóságainak a 2006/43/EK irányelv 47. cikkének (1) bekezdésében említettekkel egyenértékű dokumentumokat. Ennek alapján a Részvénytársaságok Számviteli Felügyeleti Testülete továbbra is megfelel azon követelményeknek, amelyeket a 2006/43/EK irányelv 47. cikke (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásában megfelelőnek kell nyilvánítani. |
(7) |
A 2002. évi Sarbanes-Oxley törvény értelmében az Amerikai Egyesült Államokban az Értékpapír- és Tőzsdebizottság felügyeleti és végrehajtási hatáskörrel rendelkezik a Részvénytársaságok Számviteli Felügyeleti Testülete felett. Az Értékpapír- és Tőzsdebizottság a könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek vizsgálatára vonatkozó hatáskörrel rendelkezik; ezért indokolt, hogy e határozat csak az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdebizottságának a könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek vizsgálatára vonatkozó hatáskörére terjedjen ki. Az Értékpapír- és Tőzsdebizottság megfelelő óvintézkedéseket alkalmaz, és tiltja, hogy jelenlegi és korábbi alkalmazottai bármely külső harmadik fél vagy hatóság számára bizalmas információkat adjanak át, és szankcionálja ennek megszegését. Az Egyesült Államok jogszabályai értelmében az Értékpapír- és Tőzsdebizottság átadhatja a tagállamok illetékes hatóságainak a 2006/43/EK irányelv 47. cikkének (1) bekezdésében említettekkel egyenértékű, az általa az ilyen könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek tekintetében elvégezhető vizsgálatokkal összefüggő dokumentumokat. Ennek alapján az Értékpapír- és Tőzsdebizottság továbbra is megfelel azon követelményeknek, amelyeket a 2006/43/EK irányelv 47. cikke (1) bekezdésének c) pontja alkalmazásában megfelelőnek kell nyilvánítani. |
(8) |
Az Európai Könyvvizsgálat-felügyeleti Szervek Bizottsága újraértékelte az Egyesült Államokban a Sarbanes-Oxley törvényen alapuló jogi keretet, amely az (EU) 2016/1156 végrehajtási határozat elfogadása óta alapvetően nem változott. Figyelembe véve az Európai Könyvvizsgálat-felügyeleti Szervek Bizottságának közreműködésével végzett, az 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 30. cikke (7) bekezdésének c) pontjában említett technikai értékelést, az Értékpapír- és Tőzsdebizottság, valamint a Részvénytársaságok Számviteli Felügyeleti Testülete továbbra is megfelel azon követelményeknek, amelyeket a 2006/43/EK irányelv 47. cikke (1) bekezdésének c) pontja alkalmazásában megfelelőnek kell nyilvánítani. |
(9) |
Ez a határozat nem érintheti a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 25. cikkének (4) bekezdésében említett együttműködési megállapodásokat. |
(10) |
Valamely harmadik ország illetékes hatóságai által a 2006/43/EK irányelv 47. cikke (3) bekezdésének első albekezdése szerint teljesített követelmények megfelelőségére vonatkozó következtetés nem korlátoz semmiféle olyan határozatot, amelyet a Bizottság az említett irányelv 46. cikkének (2) bekezdése értelmében elfogadhat az említett harmadik ország könyvvizsgálóira és könyvvizsgáló cégeire vonatkozó közfelügyeleti, minőségbiztosítási, vizsgálati és szankciós rendszerek egyenértékűségéről. |
(11) |
Több tagállam illetékes hatósága kötött munkavégzési megállapodást a Részvénytársaságok Számviteli Felügyeleti Testületével a 2006/43/EK irányelv 47. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint. A legtöbb esetben az (EU) 2016/679 rendelet vagy az említett rendelettel hatályon kívül helyezett 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelven (7) alapuló nemzeti jog szerinti adatvédelmi megállapodás is létezik. |
(12) |
A könyvvizsgálati felügyelettel kapcsolatos együttműködés végső célja az, hogy a tagállamok illetékes hatóságai és az Egyesült Államok illetékes hatóságai között megvalósuljon az egymás felügyeleti rendszereire való, a rendszerek egyenértékűségére épülő, viszonossági alapon való támaszkodás. Így a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég birtokában lévő könyvvizsgálói munkaanyagok vagy egyéb dokumentumok, illetve az ellenőrzési és vizsgálati jelentések átadása csak kivételes esetben lesz szükséges. Az egymás könyvvizsgálat-felügyeleti rendszereire viszonossági alapon való támaszkodás az Unió és az Egyesült Államok könyvvizsgálat-felügyeleti rendszereinek egyenértékűségére épülne. |
(13) |
Az (EU) 2016/1156 végrehajtási határozat nyomán több tagállam illetékes hatósága és az Egyesült Államok illetékes hatóságai közös ellenőrzéseket szerveztek. Néhány tagállam illetékes hatósága részleges együttműködést épített ki, többek között minőség-ellenőrzések elvégzésével, amelyekre a Részvénytársaságok Számviteli Felügyeleti Testülete bizonyos mértékben támaszkodott, valamint azáltal, hogy megosztották egymás között a dokumentumalapú ellenőrzések egyes kiemelt területeit. A tőkepiacok működése szempontjából fontos, hogy a tagállamok illetékes hatóságai és az Egyesült Államok illetékes hatóságai 2022. július 31-ét követően is folytatni tudják a jó együttműködést azzal a céllal, hogy viszonossági alapon egymás felügyeleti rendszereire támaszkodjanak. Teljeskörű együttműködés hiányában azonban, tekintettel arra, hogy a 2006/43/EK irányelv 46. cikkében előírt eltérés a viszonosság elvén alapul, ezt a határozatot korlátozott ideig lehet alkalmazni. |
(14) |
Az időbeli korlátozás ellenére a Bizottság az Európai Könyvvizsgálat-felügyeleti Szervek Bizottságának segítségével rendszeresen nyomon fogja követi a piaci fejleményeket, a felügyeleti és szabályozási keretek alakulását, valamint a felügyeleti együttműködés hatékonyságát és tapasztalatait. A Bizottság bármikor külön felülvizsgálhatja ezt a határozatot az alkalmazási időszakának vége előtt, amennyiben a bekövetkező fejlemények szükségessé teszik az e határozatban megadott megfelelőségi nyilatkozat újraértékelését. Az újraértékelés e határozat hatályon kívül helyezését eredményezheti. |
(15) |
Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság egyeztetett az európai adatvédelmi biztossal, aki 2022. május 13-án véleményt nyilvánított. |
(16) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2006/43/EK irányelv 48. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Amerikai Egyesült Államok Részvénytársaságainak Számviteli Felügyeleti Testülete és az Amerikai Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdebizottsága teljesítik azokat a követelményeket, amelyek a 2006/43/EK irányelv 47. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében megfelelőnek minősülnek a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek birtokában lévő könyvvizsgálati munkaanyagoknak vagy egyéb dokumentumoknak, valamint az ellenőrzési és vizsgálati jelentéseknek a 2006/43/EK irányelv 47. cikkének (1) bekezdése szerinti átadása tekintetében.
2. cikk
(1) Abban az esetben, ha a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek birtokában levő könyvvizsgálati munkaanyagok vagy egyéb dokumentumok kizárólag olyan tagállamban nyilvántartásba vett jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég birtokában vannak, amely eltér attól a tagállamtól, amelyben a csoportkönyvvizsgálót nyilvántartásba vették, és amelynek illetékes hatóságához az 1. cikkben megjelölt hatóságoktól az átadás iránti kérelem érkezett, az ilyen anyagokat vagy dokumentumokat csak akkor adják át a kérelmező illetékes hatóságnak, ha az első tagállam illetékes hatósága az átadáshoz kifejezetten hozzájárult.
(2) A tagállamok illetékes hatóságai és az Amerikai Egyesült Államok illetékes hatóságai közötti kétoldalú munkavégzési megállapodásoknak meg kell felelniük a 2006/43/EK irányelv 47. cikkében megállapított feltételeknek.
3. cikk
Ezt a határozatot 2022. augusztus 1-jétől 2028. július 31-ig kell alkalmazni.
4. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2022. július 22-én.
a Bizottság részéről
Mairead MCGUINNESS
a Bizottság tagja
(1) HL L 157., 2006.6.9., 87. o.
(2) A Bizottság (EU) 2016/1156 végrehajtási határozata (2016. július 14.) az Amerikai Egyesült Államok illetékes hatóságainak a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti megfelelőségéről (HL L 190., 2016.7.15., 83. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(4) Public Law 107–204, 2002. július 30., 116 Stat 745.
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 537/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről és a 2005/909/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2014.5.27., 77. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).
2022.7.25. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 196/138 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1298 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2022. július 22.)
az Amerikai Egyesült Államok illetékes hatóságai által a könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló jogalanyokra alkalmazott közfelügyeleti, minőségbiztosítási, vizsgálati és szankciós rendszereknek a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti egyenértékűségéről
(az értesítés a C(2022) 5118. számú dokumentummal történt)
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. május 17-i 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 46. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2016/1155 bizottsági végrehajtási határozattal (2) a Bizottság úgy határozott, hogy a 2006/43/EK irányelv 46. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában az Amerikai Egyesült Államok illetékes hatóságai – nevezetesen az Értékpapír- és Tőzsdebizottság és a Részvénytársaságok Számviteli Felügyeleti Testülete – által a könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló jogalanyokra alkalmazott közfelügyeleti, minőségbiztosítási, vizsgálati és szankciós rendszerek megfelelnek az említett irányelv 29., 30. és 32. cikkében meghatározott követelményekkel egyenértékű követelményeknek. Az (EU) 2016/1155 végrehajtási határozat 2022. július 31-étől nem alkalmazandó. Ennélfogva az említett rendszerek egyenértékűségét újból értékelni kell. |
(2) |
Amennyiben az Egyesült Államokban bejegyzett társaság átruházható értékpapírjait valamely tagállam szabályozott piacán bevezették, de az Egyesült Államokban nem, úgy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ilyen társaságok pénzügyi beszámolóihoz kapcsolódó minden könyvvizsgálói megbízatás a közfelügyeleti, minőségbiztosítási, vizsgálati és szankciós rendszereik hatálya alá tartozzon. Abban az esetben, ha az ilyen társaságok egynél több tagállamban vannak bejegyezve, az érintett tagállamoknak együtt kell működniük annak biztosítása érdekében, hogy a könyvvizsgálói megbízatás a közfelügyeleti, minőségbiztosítási, vizsgálati és szankciós rendszereik egyikének hatálya alá tartozzon. Ezek az intézkedések nem akadályozhatják, hogy a tagállamok a minőségbiztosítási felülvizsgálatok tekintetében együttműködési megállapodást hozzanak létre illetékes hatóságaik és az Egyesült Államok illetékes hatóságai között. |
(3) |
Valamely harmadik ország közfelügyeleti, minőségbiztosítási, vizsgálati és szankciós rendszereinek a 2006/43/EK irányelv 46. cikkének (2) bekezdése szerinti egyenértékűségére vonatkozó következtetés nem korlátoz semmiféle olyan határozatot, amelyet a Bizottság az említett irányelv 47. cikke (3) bekezdésének első albekezdése értelmében elfogadhat az említett harmadik ország illetékes hatóságai által teljesített előírások megfelelőségéről. |
(4) |
A könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló cégekre vonatkozó közfelügyeleti, minőségbiztosítási, vizsgálati és szankciós rendszerek terén a tagállamok és az Egyesült Államok illetékes hatóságai között folytatott együttműködés végső célja az, hogy megvalósuljon az egymás felügyeleti rendszereire való, a rendszerek egyenértékűségére épülő, viszonossági alapon való támaszkodás. |
(5) |
A 2002. évi Sarbanes-Oxley törvény (Sarbanes-Oxley Act) (3) értelmében az Amerikai Egyesült Államokban a Részvénytársaságok Számviteli Felügyeleti Testülete (Public Company Accounting Oversight Board) hagyja jóvá a külső könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek bejegyzését, valamint ellenőrzi a bejegyzett cégek könyvvizsgálatait és minőség-ellenőrzési rendszereit. Az Értékpapír- és Tőzsdebizottság hatáskörrel rendelkezik a Részvénytársaságok Számviteli Felügyeleti Testülete által végzett műveletek felügyeletére. Az Értékpapír- és Tőzsdebizottság és a Részvénytársaságok Számviteli Felügyeleti Testülete felelős a könyvvizsgálati előírások elfogadásáért, valamint a bejegyzett könyvvizsgáló cégek és a velük kapcsolatban álló személyek meghatározott szabályok vagy szakmai előírások megsértése miatt történő vizsgálatáért és szankcionálásáért. |
(6) |
Az Európai Könyvvizsgálat-felügyeleti Szervek Bizottsága az 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 30. cikke (7) bekezdésének c) pontjával összhangban újraértékelte a 2002. évi Sarbanes-Oxley törvényen alapuló, a könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló jogalanyokra vonatkozó, egyesült államokbeli közfelügyeleti, minőségbiztosítási, vizsgálati és szankciós rendszereket, amely törvény az (EU) 2016/1155 végrehajtási határozat elfogadása óta alapvetően nem változott. Figyelembe véve ezt a technikai értékelést, az Értékpapír- és Tőzsdebizottság és a Részvénytársaságok Számviteli Felügyeleti Testülete által a könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló jogalanyokra alkalmazott közfelügyeleti, minőségbiztosítási, vizsgálati és szankciós rendszerek továbbra is megfelelnek a 2006/43/EK irányelv 29., 30. és 32. cikkében meghatározott követelményekkel egyenértékű követelményeknek. |
(7) |
Az (EU) 2016/1155 végrehajtási határozat nyomán több tagállam illetékes hatósága és az Egyesült Államok illetékes hatóságai közös ellenőrzéseket szerveztek. Néhány tagállam illetékes hatósága részleges együttműködést épített ki, többek között minőség-ellenőrzések elvégzésével, amelyekre a Részvénytársaságok Számviteli Felügyeleti Testülete bizonyos mértékben támaszkodott, valamint azáltal, hogy megosztották egymás között a dokumentumalapú ellenőrzések egyes kiemelt területeit. A tőkepiacok működése szempontjából fontos, hogy a tagállamok illetékes hatóságai és az Egyesült Államok illetékes hatóságai 2022. július 31-ét követően is folytatni tudják a jó együttműködést azzal a céllal, hogy viszonossági alapon egymás felügyeleti rendszereire támaszkodjanak. Teljeskörű együttműködés hiányában azonban, tekintettel arra, hogy a 2006/43/EK irányelv 46. cikkében előírt eltérés a viszonosság elvén alapul, ezt a határozatot korlátozott ideig lehet alkalmazni. |
(8) |
Az időbeli korlátozás ellenére a Bizottság az Európai Könyvvizsgálat-felügyeleti Szervek Bizottságának segítségével rendszeresen nyomon fogja követni a piaci fejleményeket, a felügyeleti és szabályozási keretek alakulását, valamint a felügyeleti együttműködés hatékonyságát és tapasztalatait, beleértve az annak érdekében tett előrelépést is, hogy viszonossági alapon egymás felügyeleti rendszereire támaszkodjanak. A Bizottság bármikor külön felülvizsgálhatja ezt a határozatot az alkalmazási időszakának vége előtt, amennyiben a bekövetkező fejlemények szükségessé teszik az e határozat szerint elismert egyenértékűség újraértékelését. Az újraértékelés e határozat hatályon kívül helyezését eredményezheti. |
(9) |
Az ezen határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2006/43/EK irányelv 48. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2006/43/EK irányelv 46. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában az Amerikai Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdebizottsága és az Amerikai Egyesült Államok Részvénytársaságainak Számviteli Felügyeleti Testülete által a könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló jogalanyokra alkalmazott közfelügyeleti, minőségbiztosítási, vizsgálati és szankciós rendszerek megfelelnek az említett irányelv 29., 30. és 32. cikkében meghatározott követelményekkel egyenértékű követelményeknek.
2. cikk
Az 1. cikk nem sérti a valamely tagállam illetékes hatóságai és az Amerikai Egyesült Államok illetékes hatóságai között az egyedi minőségbiztosítási felülvizsgálatok tekintetében létrejött együttműködési megállapodásokat.
3. cikk
Ezt a határozatot 2022. augusztus 1-jétől 2028. július 31-ig kell alkalmazni.
4. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2022. július 22-én.
a Bizottság részéről
Mairead MCGUINNESS
a Bizottság tagja
(1) HL L 157., 2006.6.9., 87. o.
(2) A Bizottság (EU) 2016/1155 végrehajtási határozata (2016. július 14.) az Amerikai Egyesült Államok könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló jogalanyokra vonatkozó közfelügyeleti, minőségbiztosítási, valamint vizsgálati és szankciórendszerének a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti egyenértékűségéről (HL L 190., 2016.7.15., 80. o.).
(3) Public Law 107–204, 2002. július 30., 116 Stat 745.
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 537/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről és a 2005/909/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2014.5.27., 77. o.).