Az Európai Unió L 72/2012

10.3.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 72/1

A TANÁCS HATÁROZATA

(2012. február 28.)

az Európai Unió és a Bissau-guineai Köztársaság közötti, a két fél között létrejött halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyv megkötéséről

(2012/145/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,

mivel:

(1)	A Tanács 2008. március 17-én elfogadta az Európai Közösség és a Bissau-guineai Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodás megkötéséről szóló 241/2008/EK tanácsi rendeletet (1).

(2)

Az Unió tárgyalásokat folytatott a Bissau-guineai Köztársasággal a halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt új jegyzőkönyvről (a továbbiakban: a jegyzőkönyv), amely a halászat tekintetében Bissau-Guinea felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken halászati lehetőségeket biztosít az uniós hajóknak.

(3)	A tárgyalások eredményeként a felek 2011. június 15-én parafálták a jegyzőkönyvet.

(4)	A jegyzőkönyvet a felek a 2011/885/EU tanácsi határozatnak (2) megfelelően aláírták, és 2011. június 16. óta ideiglenesen alkalmazzák.

(5)	A jegyzőkönyvet helyénvaló megkötni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió és a Bissau-guineai Köztársaság közötti, az Európai Közösség és a Bissau-guineai Köztársaság között létrejött halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyvet (a továbbiakban: a jegyzőkönyv) az Unió nevében a Tanács jóváhagyja (3).

2. cikk

A Tanács elnöke az Unió nevében megteszi a jegyzőkönyv 14. cikkében előírt értesítést, amellyel az Európai Unió a jegyzőkönyvet (4) magára nézve jogilag kötelező erejűnek ismeri el.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2012. február 28-án.

a Tanács részéről

az elnök

N. WAMMEN

(1) HL L 75., 2008.3.18., 49. o.

(2) HL L 344., 2011.12.28., 1. o.

(3) A jegyzőkönyvet az aláírásáról szóló határozattal együtt tették közzé: HL L 344., 2011.12.28., 1. o.

(4) A jegyzőkönyv hatálybalépésének napját a Tanács Főtitkársága teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

10.3.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 72/2

A BIZOTTSÁG 205/2012/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2012. január 6.)

az 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet tagállamok által bejelentendő adatforrásokra és adatparaméterekre vonatkozó II. mellékletének módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról szóló, 2011. május 11-i 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikke (9) bekezdésére,

mivel:

(1)

A gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 18. és 26. cikke értelmében a gyártók az Unióban forgalomba hozott minden új könnyű haszongépjárművet kötelesek ellátni érvényes megfelelőségi nyilatkozattal, a tagállamok pedig csak ezen nyilatkozat ellenében vehetik nyilvántartásba a gépjárműveket. Az 510/2011/EU rendelet II. mellékletének megfelelően a tagállamok által összegyűjtött – a gyártóknak a rendelet 4. és 11. cikkében foglaltaknak való megfelelését ellenőrző – adatoknak összhangban kell lenniük a megfelelőségi nyilatkozattal, és az adatok forrásául csak e dokumentum szolgálhat.

(2)

A könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi integrált megközelítés keretében az új személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelmények meghatározásáról szóló, 2009. április 23-i 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) előírja, hogy a tagállamok az adatok összegyűjtése során a megfelelőségi nyilatkozatot kötelesek alapul venni, ugyanakkor engedélyezi más dokumentumok felhasználását is, feltéve, hogy azok a személygépkocsik CO2-kibocsátásának ellenőrzése és bejelentése céljából ugyanolyan pontos információval szolgálnak. A könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának költséghatékony és pontos ellenőrzése, valamint az arra vonatkozó adatok bejelentése érdekében rövid távon célszerű engedélyezni a tagállamoknak, hogy az 510/2011/EU rendelet szerinti ellenőrzés és bejelentés során a 443/2009/EK rendelet szerinti hasonló tevékenységek során alkalmazottal megegyező eljárásokat és adatforrásokat vehessenek igénybe. Ezért az 510/2011/EU rendelet II. mellékletének – kellően indokolt esetben – lehetővé kell tennie más, a CO2-kibocsátás ellenőrzésére és bejelentésére vonatkozóan ugyanolyan pontos adatokkal szolgáló források használatát. A tagállamok kötelessége az ellenőrzési eljárásban való pontosság biztosításához szükséges intézkedések hatályba léptetése.

(3)

A személygépkocsik CO2-kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó tapasztalatok alapján – az adatok pontosságának vizsgálatára alkalmas eszközök hatékonyabbá tétele céljából – indokolt kiegészíteni a tagállamok által bejelentendő részletes adatokat a típus-jóváhagyási szám paraméterével. Egyértelművé vált továbbá, hogy a „kereskedelmi név” paraméterre nincs szükség, ezért ezt törölni kell a részletes ellenőrzési adatok felsorolásából.

(4)

Az egyértelműbb és pontosabb tagállami ellenőrzés és bejelentés érdekében biztosítani kell az 510/2011/EU rendelet II. mellékletében meghatározott követelmények közötti következetességet is. A részletes adatokra vonatkozó követelményekről a II. melléklet adattovábbítás formátumáról szóló C. része rendelkezik. Az A. és B. részeket tehát az abban rögzített részletes adatokra vonatkozó követelményeknek megfelelően ki kell igazítani.

(5)	Az 510/2011/EU rendelet II. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 510/2011/EU rendelet II. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. január 6-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 145., 2011.5.31., 1. o.

(2) HL L 263., 2007.10.9., 1. o.

(3) HL L 140., 2009.6.5., 1. o.

MELLÉKLET

Az 510/2011/EU rendelet II. melléklete a következőképpen módosul:

Az A. rész a következőképpen módosul:

A 2. pontban az első mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Az 1. pontban említett adatoknak vagy az adott könnyű haszongépjármű gyártója által kiadott megfelelőségi nyilatkozatból kell származniuk, vagy összhangban kell lenniük azzal. Amennyiben az adatgyűjtés nem a megfelelőségi nyilatkozat alapján történik, a tagállamok kötelessége az ellenőrzési eljárásban való pontosság biztosításához szükséges intézkedések hatályba léptetése.”

a 3. pont a következőképpen módosul:

a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

Az alábbi paraméterekre vonatkozó értékkel rendelkező új könnyű haszongépjárművek száma:

i.	CO2-kibocsátás;

ii.

tömeg;

iii.	tengelytáv;

iv.	kormányzott tengelynyomtáv;

v.	egyéb tengelynyomtáv.”;

ii.	a c) pontot el kell hagyni;

iii.

a d) pont iv. és v. pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„iv.	műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg;

v.	tengelytáv;

vi.	kormányzott tengelynyomtáv;

vii.	egyéb tengelynyomtáv.”

2.	A B. részben a 2., 3., 5. és 6. pontokat el kell hagyni.

A C. rész részletes ellenőrzési adatokról szóló 2. szakasza helyébe a következő lép:

„2. szakasz – Részletes ellenőrzési adatok

A gyártó neve – Uniós standard megnevezés

A gyártó neve – Gyártói megnevezés

A gyártó neve – A nemzeti nyilvántartásbavételi megnevezés

Típusjóváhagyási szám és kiterjesztése(i)

Típus

Változat

Kivitel

Gyártmány

A típusjóváhagyással rendelkező jármű kategóriája

A nyilvántartásba vett jármű kategóriája

Új nyilvántartásbavételek száma

Fajlagos CO2-kibocsátás (g/km)

Tömeg (kg)

Műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg (kg)

Tengelytáv (mm)

Kormányzott tengelynyomtáv (mm)

Egyéb tengelynyomtáv (mm)

Üzemanyagtípus

Üzemanyag-ellátás

Teljesítmény (cm3)

Villamosenergia-fogyasztás (Wh/km)

Innovatív technológia vagy innovatív technológiacsoport kódja

Innovatív technológiának köszönhető kibocsátáscsökkentés

1. gyártó

1. szám

1. típus

1. változat

1. kivitel

…

1. gyártó

1. szám

1. típus

1. változat

2. kivitel

…

1. gyártó

1. szám

1. típus

2. változat

1. kivitel

…

1. gyártó

1. szám

1. típus

2. változat

2. kivitel

…

1. gyártó

2. szám

2. típus

1. változat

1. kivitel

…

1. gyártó

2. szám

2. típus

1. változat

2. kivitel

…

1. gyártó

2. szám

2. típus

2. változat

1. kivitel

…

1. gyártó

2. szám

2. típus

2. változat

2. kivitel

…

2. gyártó

1. szám

1. típus

1. változat

1. kivitel

…

2. gyártó

1. szám

1. típus

1. változat

2. kivitel

…

2. gyártó

1. szám

1. típus

2. változat

1. kivitel

…

2. gyártó

1. szám

1. típus

2. változat

2. kivitel

…

…”

10.3.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 72/7

A BIZOTTSÁG 206/2012/EU RENDELETE

(2012. március 6.)

a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a légkondicionáló berendezések és a háztartási ventilátorok környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 15. cikke (1) bekezdésére,

a környezetbarát tervezéssel foglalkozó konzultációs fórummal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A 2009/125/EK irányelv értelmében a Bizottság köteles megállapítani azon energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésének követelményeit, amelyek az eladások száma és a kereskedelem volumene szempontjából jelentősek, amelyek nagy hatást gyakorolnak a környezetre, és amelyek környezetre gyakorolt hatása a tervezés révén túlzott költségek nélkül nagymértékben javítható.

(2)

A 2009/125/EK irányelv 16. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében a Bizottság – a 19. cikk (3) bekezdésében előírt eljárással, a 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumoknak megfelelően, a környezetbarát tervezéssel foglalkozó konzultációs fórummal folytatott konzultációt követően, az indokoltnak ítélt körben – köteles végrehajtási intézkedéseket elfogadni az olyan termékekre (így például a fűtőberendezésekben, valamint a szellőztető és a légkondicionáló rendszerekben alkalmazott termékekre) vonatkozóan, amelyek nagy lehetőségeket kínálnak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának költséghatékony csökkentésére.

(3)

A Bizottság előkészítő vizsgálatok keretében elemezte a jellemzően a háztartásokban és a kisebb kereskedelmi létesítményekben használt légkondicionáló berendezések és háztartási ventilátorok műszaki, környezetvédelmi és gazdaságossági jellemzőit. A Bizottság e vizsgálatok során együttműködött az érdekeltekkel és más – európai uniós és harmadik országbeli – érdeklődőkkel, a vizsgálatok végeztével pedig közzétette annak eredményeit.

(4)

E rendelet alkalmazásában a legfontosabb környezetvédelmi jellemző az érintett termékek által használat közben elfogyasztott energia mennyisége és az érintett termékek hangteljesítményszintje. Az előkészítő vizsgálatok fontos környezetvédelmi jellemzőként azonosították ezen túlmenően a hűtőközeg üvegházhatást okozó gázok kibocsátását eredményező szivárgását is, figyelemmel arra, hogy ez a jelenség az üvegházhatást okozó gázok közvetlen és közvetett kibocsátásának együtt átlagosan 10–20 %-áért felelős.

(5)

Amint az előkészítő vizsgálatok kimutatták, és a hatásvizsgálat során megerősítést nyert, a háztartási ventilátorok energiahatékonyságáról nem áll rendelkezésre elegendő információ. Annak érdekében azonban, hogy a piacfelügyeleti hatóságok megkapják a szükséges fontos tájékoztatást, és a jövőbeni energiahatékonysági minimumkövetelmények meghatározása céljából lehetővé váljon a piac hatékony nyomon követése, a háztartási ventilátorokra vonatkozó termékinformációs követelmények biztosítani fogják, hogy a termékeken a készülék energiahatékonysága és az alkalmazott mérési módszer jól látható módon jelezve legyen. Emellett a háztartási ventilátorok készenléti és kikapcsolt üzemmódját is fogják követelmények szabályozni.

(6)

Az e rendelet hatálya alá tartozó termékek éves villamosenergia-fogyasztása 2005-ben az EU-ban becslések szerint 30 TWh volt. Külön beavatkozás nélkül az előrejelzések szerint az éves villamosenergia-fogyasztás 2020-ra elérheti a 74 TWh-t. Az előkészítő vizsgálatok azt mutatták, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó termékek villamosenergia-fogyasztása lényegesen csökkenthető.

(7)

Az előkészítő vizsgálatok szerint a 2009/125/EK irányelv I. mellékletének 1. részében felsorolt többi környezetbarát tervezési paraméterrel kapcsolatban szükségtelen követelményeket előírni, mert a légkondicionáló berendezések legfontosabb környezetvédelmi jellemzője a használat közben elfogyasztott villamos energia mennyisége és a használat közben mérhető hangteljesítményszint.

(8)

Mivel az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló, 2006. május 17-i 842/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) foglalkozik a hűtőközegekkel, azok vonatkozásában e rendelet nem ír elő különös követelményeket. A környezetbarát tervezésre vonatkozó követelmények keretében azonban e rendelet bónusz bevezetését javasolja annak elősegítése érdekében, hogy a piac mindinkább a környezetre kevésbé káros hűtőközegek használata felé mozduljon el. A bónusz a kis globális felmelegedési potenciálú (GWP) hűtőközeget alkalmazó készülékek tekintetében alacsonyabb energiahatékonysági minimumkövetelményeket fog eredményezni.

(9)

Légkondicionáló berendezések épületek gépészeti rendszereiben is találhatók. Az ilyen légkondicionáló rendszerekre vonatkozóan az egyebek mellett az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelven (3) alapuló nemzeti jogi rendelkezések szigorúbb követelményeket is meghatározhatnak oly módon, hogy a követelmények teljesülésének ellenőrzése során az e rendeletben a légkondicionáló berendezés energiahatékonyságára vonatkozóan meghatározott számítási és mérési módszereket kell alkalmazni.

(10)

A készenléti és a kikapcsolt üzemmódhoz tartozó funkciók jelentős részét tehetik ki e készülékek teljes energiafogyasztásának. A légkondicionáló berendezések esetében – a kétcsöves és az egycsöves légkondicionáló berendezések kivételével – az e funkciók céljára elfogyasztott energia mennyiségének ellenőrzését az energiahatékonysági minimumkövetelmények ellenőrzése és a szezonális energiahatékonyság mérésére szolgáló módszer foglalja magában. A kétcsöves és az egycsöves légkondicionáló berendezésekre alkalmazandó, a készenléti és a kikapcsolt üzemmódra vonatkozó követelmények az 1275/2008/EK bizottsági rendelet (4) környezetbarát tervezésre vonatkozó követelményei alapján kerültek megállapításra.

(11)

Az e rendeletben, valamint a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a légkondicionáló berendezések energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2011. május 4-i 626/2011/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletben (5) foglalt környezetbarát tervezési követelmények együttesen 2020-ig várhatóan évi 11 TWh villamosenergia-megtakarítást fognak eredményezni az intézkedés hiányában várható fogyasztáshoz képest.

(12)	Az e rendelet hatálya alá tartozó termékeket olyan meglévő, iparjogvédelmi oltalom alatt nem álló költséghatékony technológiák alkalmazásával célszerű energiahatékonyabbá tenni, amelyek csökkenthetik e termékek megvásárlásának és üzemeltetésének együttes költségét.

(13)

A környezetbarát tervezésre vonatkozó követelmények a végfelhasználó szempontjából nem befolyásolhatják az érintett berendezések funkcionalitását, és nem fejthetnek ki kedvezőtlen hatást az egészségre, a biztonságra és a környezetre. Különösen fontos, hogy a használathoz tartozó villamosenergia-fogyasztás csökkentéséből származó előnyök nagyobbak legyenek, mint az előállítás során felmerülő esetleges további környezeti hatások.

(14)

A környezetbarát tervezésre vonatkozó követelményeket fokozatosan indokolt bevezetni, hogy a gyártóknak elegendő idejük legyen termékeik e rendelet követelményeihez való hozzáigazítására. A határidők megállapítása során el kell kerülni a piaci forgalomban lévő berendezések funkcionalitását érintő kedvezőtlen hatásokat, és figyelembe kell venni a végfelhasználóknál és a gyártóknál, különösen pedig a kis- és középvállalkozásoknál jelentkező költségvonzatokat, miközben biztosítani kell e rendelet célkitűzéseinek megfelelő időben történő teljesülését is.

(15)

Az egyes termékparaméterek meghatározására olyan megbízható, pontos és megismételhető mérési módszereket indokolt alkalmazni, amelyek figyelembe veszik az általánosan elismert legkorszerűbb mérési módszereket, beleértve – amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak – a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló 98/34/EK irányelv módosításáról szóló, 1998. július 20-i 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) I. mellékletében felsorolt európai szabványügyi testületek által elfogadott harmonizált szabványokban foglaltakat is.

(16)	A 2009/125/EK irányelv 8. cikkével összhangban ez a rendelet meghatározza az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárásokat.

(17)	A megfelelőség ellenőrzésének megkönnyítése érdekében indokolt megkövetelni, hogy a gyártók a 2009/125/EK irányelv IV. és V. melléklete szerinti műszaki dokumentációban bizonyos olyan információkat megadjanak, amelyek kapcsolatosak az e rendeletben meghatározott követelményekkel.

(18)

Az e rendeletben megállapított, jogilag kötelező követelmények mellett – az e rendelet hatálya alá tartozó termékek teljes életciklusára vonatkozó környezetvédelmi információk széles körű rendelkezésre állásának és könnyű hozzáférhetőségének biztosítása érdekében – meg kell határozni az elérhető legjobb technológiákra vonatkozó indikatív referenciaértékeket.

(19)	Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a 2009/125/EK irányelv 19. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a rendelet környezetbarát tervezési követelményeket állapít meg a villamosenergia-hálózatról üzemelő legfeljebb 12 kW mért hűtő-, vagy ha a termék hűtési funkcióval nem rendelkezik, fűtőteljesítményű elektromos légkondicionáló berendezések, valamint a legfeljebb 125 W bemeneti elektromos teljesítményű háztartási ventilátorok forgalomba hozatalára vonatkozóan.

(2) Ez a rendelet nem alkalmazandó:

a)	a nem villamos energiával működő készülékekre;

b)	azokra a légkondicionáló berendezésekre, amelyek kondenzátor- vagy elpárologtatóoldala (vagy mindkettő) nem a levegőt használja hőtovábbító közegként.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének fogalommeghatározásai irányadók.

Ezen túlmenően e rendelet alkalmazásában:

1. „légkondicionáló berendezés”: a beltéri levegő hűtésére és/vagy fűtésére alkalmas, elektromos kompresszorral hajtott, a termodinamikai ciklus elvén működő készülék, beleértve a további funkciókkal – például páramentesítéssel, légtisztítással, légkeveréssel vagy elektromos ellenálláson alapuló kiegészítő légfűtéssel – is rendelkező légkondicionáló berendezéseket, valamint a kondenzátoron történő elpárologtatáshoz esetleg vizet (akár az elpárologtatóoldalon keletkező kondenzvizet, akár kívülről hozzáadott vizet) használó készülékeket is, feltéve, hogy a berendezés hozzáadott víz nélkül, csupán levegő segítségével is képes üzemelni;

2. „kétcsöves légkondicionáló berendezés”: olyan légkondicionáló berendezés, amelyben a hűtés vagy a fűtés során a kondenzátor (vagy elpárologtató) bemeneti levegője a készülékbe a kültérből egy csövön keresztül vezetődik be, majd egy másik csövön keresztül vezetődik ki ismét a kültérbe, és amely teljes egészében a légkondicionálandó téren belül, egy fal mellett helyezkedik el;

3. „egycsöves légkondicionáló berendezés”: olyan légkondicionáló berendezés, amelyben a hűtés vagy a fűtés során a kondenzátor (vagy elpárologtató) bemeneti levegője abból a légtérből származik, amelyben a készülék elhelyezkedik, majd e téren kívülre vezetődik ki;

4. „mért teljesítmény” (Prated): a készülék termodinamikai ciklusának a standard mérési körülmények között érvényes hűtő- vagy fűtőteljesítménye;

5. „háztartási ventilátor”: elsősorban kellemes hőérzet keltése érdekében, az emberi test körül vagy annak egy részére irányulóan légmozgás létrehozására tervezett készülék, beleértve a további funkciók ellátására – például világításra – is képes berendezéseket is;

6. „a ventilátor bemeneti elektromos teljesítménye” (PF): a névleges maximális ventilátor-légtömegáram mellett üzemelő háztartási ventilátornak (ha és amikor alkalmazandó) bekapcsolt oszcillációs mechanizmus mellett mért, wattban kifejezett elektromos bemeneti teljesítménye.

A mellékletek alkalmazásában irányadó további fogalommeghatározásokat az I. melléklet tartalmazza.

3. cikk

Környezetbarát tervezési követelmények és időütemezés

(1) A légkondicionáló berendezések és a háztartási ventilátorok környezetbarát tervezésére alkalmazandó követelményeket az I. melléklet tartalmazza.

(2) A környezetbarát tervezésre vonatkozó egyes követelményeket a következő időütemezésnek megfelelően kell alkalmazni:

2013. január 1-jétől:

az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseknek meg kell felelniük az I. melléklet 2. pontjának a) alpontjában előírt követelményeknek.

2013. január 1-jétől:

a)	a légkondicionáló berendezéseknek – az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezések kivételével – meg kell felelniük az I. melléklet 2. pontjának b) alpontjában, 3. pontjának a), b) és c) alpontjában előírt követelményeknek;

b)	az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseknek meg kell felelniük az I. melléklet 3. pontjának a), b) és d) alpontjában előírt követelményeknek;

c)	a háztartási ventilátoroknak meg kell felelniük az I. melléklet 3. pontjának a), b) és e) alpontjában előírt követelményeknek.

2014. január 1-jétől:

a)	a légkondicionáló berendezéseknek meg kell felelniük az I. melléklet 2. pontjának c) alpontjában előírt környezetbarát tervezési követelményeknek;

b)	az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseknek meg kell felelniük az I. melléklet 2. pontjának d) alpontjában előírt követelményeknek.

(3) A környezetbarát tervezésre vonatkozó követelmények teljesülését a II. mellékletben megállapított követelményeknek megfelelő mérések és számítások alapján kell ellenőrizni.

4. cikk

A megfelelőség értékelése

(1) A 2009/125/EK irányelv 8. cikke alkalmazásában megfelelőségértékelési eljárásként az említett irányelv IV. mellékletében meghatározott belső tervezés-ellenőrzést vagy az említett irányelv V. mellékletében meghatározott irányítási rendszert kell alkalmazni.

(2) A 2009/125/EK irányelv 8. cikke szerinti megfelelőségértékelés alkalmazásában a műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell az e rendelet II. mellékletében meghatározott számítás eredményeit.

5. cikk

Piacfelügyeleti célú vizsgálatok

A 2009/125/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése szerinti piacfelügyeleti célú vizsgálatoknak az e rendelet I. mellékletében megállapított követelmények teljesülése tekintetében történő elvégzésekor a tagállamok az e rendelet III. mellékletében előírt ellenőrzési eljárást alkalmazzák.

6. cikk

Referenciaértékek

A piacon e rendelet hatálybalépésekor beszerezhető, legkedvezőbb működési jellemzőkkel rendelkező légkondicionáló berendezésekre vonatkozó indikatív referenciaértékeket a IV. melléklet határozza meg.

7. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság ezt a rendeletet a technológiai haladás fényében felülvizsgálja, és e felülvizsgálat eredményeit legkésőbb e rendelet hatálybalépését követően öt évvel a környezetbarát tervezéssel foglalkozó konzultációs fórum elé tárja. A felülvizsgálat keretében értékelni kell különösen a légkondicionáló berendezések energiahatékonyságával és hangteljesítményszintjével kapcsolatos követelményeket, a kis globális felmelegedési potenciálú (GWP) hűtőközegek alkalmazásának ösztönzése érdekében alkalmazott megközelítést, valamint a rendelet tárgyi hatályát és az egyes készüléktípusok – többek között a 12 kW-ot meghaladó mért leadott teljesítményű légkondicionáló berendezések – piaci részesedésében időközben bekövetkező esetleges változásokat. A felülvizsgálat során értékelni kell továbbá a készenléti és a kikapcsolt üzemmódra vonatkozó követelmények, valamint a szezonális számítási és mérési módszer helytállóságát, és ezenbelül fontolóra kell venni a módszertan olyan irányú továbbfejlesztésének lehetőségét is, amelyben a hűtési és a fűtési idények kezelése az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi légkondicionáló berendezés esetében szezonális számítási és mérési módszerekkel történik.

8. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet 2013. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. március 6-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 285., 2009.10.31., 10. o.

(2) HL L 161., 2006.6.14., 1. o.

(3) HL L 153., 2010.6.18., 13. o.

(4) HL L 339., 2008.12.18., 45. o.

(5) HL L 178., 2011.7.6., 1. o.

(6) HL L 217., 1998.8.5., 18. o.

I. MELLÉKLET

A környezetbarát tervezés követelményei

1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK A MELLÉKLETEK ALKALMAZÁSÁBAN

1. „Hűtő-fűtő légkondicionáló berendezés”: olyan légkondicionáló berendezés, amely hűtésre és fűtésre egyaránt képes;

2. „standard mérési körülmények”: a hangteljesítményszint, a mért teljesítmény, a mért légtömegáram, a mért hűtési jóságfok (EERrated) és/vagy a mért fűtési jóságfok (COPrated) megállapításakor uralkodó körülményeket leíró beltéri (Tin) és kültéri (Tj) hőmérsékletek kombinációja a II. melléklet 2. táblázata szerint;

3. „beltéri hőmérséklet” (Tin): a száraz beltéri léghőmérséklet [°C] (a relatív páratartalmat a megfelelő nedves hőmérséklet mutatja meg);

4. „kültéri hőmérséklet” (Tj): a száraz kültéri léghőmérséklet [°C] (a relatív páratartalmat a megfelelő nedves hőmérséklet mutatja meg);

5. „mért hűtési jóságfok” (EERrated): a készülék névleges hűtőteljesítménye [kW] osztva a hűtéshez tartozó mért bemeneti teljesítményével [kW], standard mérési körülmények között történő hűtés mellett;

6. „mért fűtési jóságfok” (COPrated): a készülék névleges fűtőteljesítménye [kW] osztva a fűtéshez tartozó mért bemeneti teljesítményével [kW], standard mérési körülmények között történő fűtés mellett;

7. „globális felmelegedési potenciál” (GWP): azt kifejező mérőszám, hogy a termodinamikai ciklusban felhasznált hűtőközeg 1 kg-ja kilogramm szén-dioxid-egyenértékben kifejezve, 100 évre vetítve mennyivel járul hozzá a globális felmelegedéshez.

A GWP értékeit a 842/2006/EK rendelet I. melléklete szerint kell figyelembe venni.

A fluortartalmú hűtőközegekre az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) harmadik értékelő jelentésében (1) közzétett GWP-értékeket (2001. évi 100 éves IPCC GWP-értékek) kell figyelembe venni.

A fluort nem tartalmazó gázokra az IPCC első értékelő jelentésében (2) közzétett 100 éves GWP-értékeket kell figyelembe venni.

Különböző hűtőközegek keverékeinek GWP-értékét a 842/2006/EK rendelet I. mellékletében található összefüggés segítségével kell meghatározni.

Az előzőekben felsorolt forrásokban nem szereplő hűtőközegek esetében az IPCC UNEP által kiadott, 2011. februári keltezésű, a hűtőrendszerekre, a légkondicionáló berendezésekre és a hőszivattyúkra vonatkozó 2010. évi jelentés (vagy annak későbbi változata) alapján kell eljárni;

8. „kikapcsolt üzemmód”: olyan állapot, amelyben a légkondicionáló berendezés vagy háztartási ventilátor a villamosenergia-hálózathoz csatlakozik, és egyetlen funkciója sem működik. Kikapcsolt üzemmódnak tekintendő továbbá az az állapot is, amelyben a készülék kizárólag a kikapcsolt üzemmódra utaló jelzést ad és/vagy a 2004/108/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) szerinti elektromágneses összeférhetőség biztosítását célzó funkciókat látja el;

9. „készenléti üzemmód”: az az állapot, amelyben a berendezés (légkondicionáló berendezés vagy háztartási ventilátor) a villamosenergia-hálózathoz csatlakozik, rendeltetésszerű üzeme a villamosenergia-hálózatról felvett energiától függ, és kizárólag a következő, tetszőleges ideig fenntartható funkciókat látja el: reaktiválási funkció vagy reaktiválási funkció és kizárólag a reaktiválási funkció bekapcsolt állapotának jelzése, és/vagy információ- vagy állapotkijelzés;

10. „reaktiválási funkció”: olyan funkció, amely további funkciók (ideértve az elsődleges funkciót is) igénybevételét lehetővé tévő állapot távkapcsolás útján történő aktiválásával (ideértve a távirányító, belső érzékelő, időzítő működésbe lépését is) lehetővé teszi más üzemmódok (köztük a főfunkció üzemmód) aktiválását;

11. „információ- vagy állapotkijelzés”: tájékoztatást – ideértve az időkijelzést is – nyújtó vagy a berendezés állapotát a kijelzőn megjelenítő folyamatos funkció;

12. „hangteljesítményszint”: a hűtésre (vagy ha a termék hűtési funkcióval nem rendelkezik, a fűtésre) vonatkozó standard mérési körülmények között mért beltéri és/vagy kültéri A-súlyozott hangteljesítményszint [dB(A)];

13. „tervezési referenciafeltételek”: a tervezési referencia-hőmérsékletre, a maximális bivalens hőmérsékletre és a maximális megengedett üzemi hőmérsékletre vonatkozó, a II. melléklet 3. táblázata szerinti követelmények együttese;

14. „tervezési referencia-hőmérséklet”: a hűtés (Tdesignc), illetőleg a fűtés (Tdesignh) vonatkozásában a II. melléklet 3. táblázatában megadott azon kültéri hőmérséklet [°C], amelyen a részterhelési tényező értéke 1; ez a hőmérséklet a meghatározott hűtési vagy fűtési idény függvényében változik;

15. „részterhelési tényező” (pl(Tj)): a kültéri hőmérséklet 16 °C-kal csökkentett értéke osztva a tervezési referencia-hőmérséklet 16 °C-kal csökkentett értékével, a hűtés vagy a fűtés vonatkozásában;

16. „idény”, „szezon”: az üzemi feltételek négy figyelembe vett együttesének (négy idény: egy hűtési és három fűtési – átlagos, hidegebb, melegebb) egyike, amely mellett a készüléknek alkalmasnak kell lennie a rendeltetésszerű üzemre, és amely minden kosárra vonatkozóan meghatározza az adott kültéri hőmérsékletet és azon órák számát, amikor az adott hőmérséklet az adott idényben előfordul;

17. „kosár” (j index): a kültéri hőmérséklet (Tj) és a kosárórák számának (hj) együttese a II. melléklet 1. táblázata szerint;

18. „kosárórák száma” (hj): azon órák száma egy-egy idényben, amikor az adott kosárhoz tartozó kültéri hőmérséklet előfordul, a II. melléklet 1. táblázata szerint;

19. „szezonális hűtési jóságfok” (SEER): a készülék átfogó, a teljes hűtési idényre nézve reprezentatív hűtési jóságfoka, melyet úgy számítunk, hogy az éves hűtési referenciaigényt elosztjuk az éves hűtési célú villamosenergia-fogyasztással;

20. „éves hűtési referenciaigény” (QC): az SEER számítása során figyelembe veendő hűtési referenciaigény [kWh/év], melyet úgy számítunk, hogy a tervezési hűtési terhelést (Pdesignc) megszorozzuk az ekvivalens hűtési főfunkcióórák számával (HCE);

21. „ekvivalens hűtési főfunkcióórák száma” (HCE): azon órák feltételezett évenkénti száma [h/év], amelyek során a készüléknek az éves hűtési referenciaigény kielégítése érdekében biztosítania kell a tervezési hűtési terhelést (Pdesignc), a II. melléklet 4. táblázata szerint;

22. „éves hűtési célú villamosenergia-fogyasztás” (QCE): az éves hűtési referenciaigény kielégítéséhez szükséges villamosenergia-fogyasztás [kWh/év], melyet úgy számítunk, hogy az éves hűtési referenciaigényt elosztjuk a főfunkciós szezonális hűtési jóságfokkal (SEERon), majd az így kapott értéket megnöveljük a készülék által a hűtési idényben a kikapcsolt termosztátú, a készenléti, a kikapcsolt és a forgattyúház-fűtési üzemmódban elfogyasztott villamosenergia-mennyiséggel;

23. „főfunkciós szezonális hűtési jóságfok” (SEERon): a hűtő főfunkció üzemmódban üzemelő készülék átlagos hűtési jóságfoka, melyet a részterhelés és a kosárspecifikus hűtési jóságfokok (EERbin(Tj)) alapján, az egyes kosarak által leírt feltételekhez tartozó kosárórák számával súlyozva számítunk;

24. „részterhelés”: a hűtési terhelés (Pc(Tj)) vagy a fűtési terhelés (Ph(Tj)) [kW] egy adott Tj kültéri hőmérsékleten, melyet úgy számítunk, hogy a tervezési terhelést megszorozzuk a részterhelési tényezővel;

25. „kosárspecifikus hűtési jóságfok” (EERbin(Tj)): a Tj kültéri hőmérséklettel meghatározott j jelű kosárhoz tartozó egyedi hűtési jóságfok egy adott idényben, melynek számítása a meghatározott (j jelű) kosarak esetében a részterhelésből, a névleges teljesítményből és a névleges hűtési jóságfokból (EERd(Tj)), a többi kosár esetében inter- vagy extrapoláció útján, szükség esetén a degradációs tényezővel történő korrekció mellett történik;

26. „szezonális fűtési jóságfok” (SCOP): a készülék átfogó, a teljes fűtési idényre nézve reprezentatív fűtési jóságfoka (az SCOP értéke egy meghatározott fűtési idényre vonatkozik), melyet úgy számítunk, hogy az éves fűtési referenciaigényt elosztjuk az éves fűtési célú villamosenergia-fogyasztással;

27. „éves fűtési referenciaigény” (QH): egy meghatározott fűtési idényre vonatkozó, az SCOP kiszámításához alapul használandó fűtési referenciaigény [kWh/év], melyet úgy számítunk, hogy a tervezési fűtési terhelést (Pdesignh) megszorozzuk az idényre vonatkozó ekvivalens fűtési főfunkcióórák számával (HHE);

28. „ekvivalens fűtési főfunkcióórák száma” (HHE): azon órák feltételezett évenkénti száma [h/év], amelyek során a készüléknek az éves fűtési referenciaigény kielégítése érdekében biztosítania kell a tervezési fűtési terhelést (Pdesignh), a II. melléklet 4. táblázata szerint;

29. „éves fűtési célú villamosenergia-fogyasztás” (QHE): az adott éves fűtési referenciaigény kielégítéséhez szükséges, egy meghatározott fűtési idényhez tartozó villamosenergia-fogyasztás [kWh/év], melyet úgy számítunk, hogy az éves fűtési referenciaigényt elosztjuk a főfunkciós szezonális fűtési jóságfokkal (SCOPon), majd az így kapott értéket megnöveljük a készülék által az adott fűtési idényben a kikapcsolt termosztátú, a készenléti, a kikapcsolt és a forgattyúház-fűtési üzemmódban elfogyasztott villamosenergia-mennyiséggel;

30. „főfunkciós szezonális fűtési jóságfok” (SCOPon): a meghatározott fűtési idényben a főfunkció üzemmódban üzemelő készülék átlagos fűtési jóságfoka, melyet a részterhelés, az elektromos rásegítő fűtőteljesítmény (amennyiben szükséges) és a kosárspecifikus fűtési jóságfokok (COPbin(Tj)) alapján, az egyes kosarak által leírt feltételekhez tartozó kosárórák számával súlyozva számítunk;

31. „elektromos rásegítő fűtőteljesítmény” (elbu(Tj)): annak az egységnyi COP értékű – létező vagy feltételezett – elektromos rásegítő fűtőberendezésnek a fűtőteljesítménye [kW], amely a fűtési részterhelés (Ph(Tj)) teljesítése érdekében kiegészíti a névleges fűtőteljesítményt (Pdh(Tj)) abban az esetben, ha a (Tj) kültéri hőmérséklet mellett Pdh(Tj) kisebb mint Ph(Tj);

32. „kosárspecifikus fűtési jóságfok” (COPbin(Tj)): a Tj kültéri hőmérséklettel meghatározott j jelű kosárhoz tartozó egyedi fűtési jóságfok egy adott idényben, melynek számítása a meghatározott (j jelű) kosarak esetében a részterhelésből, a névleges teljesítményből és a névleges fűtési jóságfokból (COPd(Tj)), a többi kosár esetében inter- vagy extrapoláció útján, szükség esetén a degradációs tényezővel történő korrekció mellett történik;

33. „névleges teljesítmény”: a készülék hűtési (Pdc(Tj)) vagy fűtési (Pdh(Tj)) termodinamikai ciklusának a gyártó nyilatkozata szerinti névleges teljesítménye [kW] adott Tj kültéri hőmérséklet és (Tin) beltéri hőmérséklet esetén;

34. „üzemérték” (SV): a háztartási ventilátorok esetében a maximális ventilátor-légtömegáram [m3/min] és a ventilátor bemeneti elektromos teljesítményének [W] hányadosa [(m3/min)/W];

35. „teljesítményszabályozás”: a készülék arra való képessége, hogy teljesítményét a térfogatáram megváltoztatásával módosítsa. A készülék „rögzített”, ha nem képes változtatni a térfogatáramot, „fokozatosan állítható”, ha a térfogatáram legfeljebb két lépésben változtatható vagy állítható, és „folytonosan állítható”, ha a térfogatáram három vagy több lépésben változtatható vagy állítható;

36. „funkció”: annak jelzése, hogy a készülék beltéri léghűtésre, beltéri légfűtésre vagy mindkettőre alkalmas;

37. „tervezési terhelés”: a névleges hűtési terhelés (Pdesignc) és/vagy a névleges fűtési terhelés (Pdesignh) [kW] a tervezési referencia-hőmérséklet mellett, ahol:

hűtési üzemmód esetén Tj = Tdesignc mellett Pdesignc a névleges hűtőteljesítménnyel egyezik meg;

fűtési üzemmód esetén Tj = Tdesignh mellett Pdesignh a részterheléssel egyezik meg;

38. „névleges hűtési jóságfok” (EERd(Tj)): (Tj) kültéri hőmérsékletértékekkel meghatározott, korlátozott számú (j jelű) kosárhoz tartozó, a gyártó nyilatkozata szerinti hűtési jóságfok;

39. „névleges fűtési jóságfok” (COPd(Tj)): (Tj) kültéri hőmérsékletértékekkel meghatározott, korlátozott számú (j jelű) kosárhoz tartozó, a gyártó nyilatkozata szerinti fűtési jóságfok;

40. „bivalens hőmérséklet” (Tbiv): az a fűtésre vonatkozó, a gyártó nyilatkozata szerinti (Tj) kültéri hőmérséklet [°C], amelynél a névleges teljesítmény egyenlő a részterheléssel, és amely alatt a fűtési részterhelés biztosításához a névleges teljesítményt elektromos rásegítő fűtőteljesítménnyel kell kiegészíteni;

41. „megengedett üzemi hőmérséklet” (Tol): a gyártó nyilatkozata szerinti azon kültéri hőmérséklet [°C], amelynél kisebb hőmérséklet mellett a légkondicionáló berendezés nem képes fűtőteljesítményt leadni. E hőmérséklet alatt a névleges teljesítmény nullával egyenlő;

42. „ciklusteljesítmény”: a hűtés (Pcycc) vagy fűtés (Pcych) tekintetében a névleges teljesítménynek a vizsgálati ciklus időtartama alatt mért (az idővel súlyozott) átlaga [kW];

43. „ciklikus hűtési jóságfok” (EERcyc): a vizsgálati ciklus időtartama alatt (a kompresszor be- és kikapcsolása mellett) mért átlagos hűtési jóságfok, melyet úgy számítunk, hogy az időtartam alatt mért hűtőteljesítmény [kWh] integráltját elosztjuk az ugyanazon időtartam alatt mért bemeneti elektromos teljesítmény [kWh] integráltjával;

44. „ciklikus fűtési jóságfok” (COPcyc): a vizsgálati ciklus időtartama alatt (a kompresszor be- és kikapcsolása mellett) mért átlagos fűtési jóságfok, melyet úgy számítunk, hogy az időtartam alatt mért fűtőteljesítmény [kWh] integráltját elosztjuk az ugyanazon időtartam alatt mért bemeneti elektromos teljesítmény [kWh] integráltjával;

45. „degradációs tényező”: a ciklikus üzem (a kompresszor főfunkció üzemmódban történő többszöri be- és kikapcsolása) miatt bekövetkező jóságfokcsökkenés mérőszáma, amely meghatározható a hűtés (Cdc) vagy a fűtés (Cdh) vonatkozásában, vagy 0,25 alapértelmezett értékben állapítható meg;

46. „főfunkció üzemmód”: az olyan órákra jellemző üzemmód, amikor az épület hűtési vagy fűtési terhelés alatt áll, és a készülék hűtési vagy fűtési funkciója aktív. Ez az üzemmód magában foglalhatja a készüléknek a kívánt beltéri léghőmérséklet elérése vagy fenntartása érdekében történő ciklikus be- és kikapcsolását is;

47. „kikapcsolt termosztátú üzemmód”: a hűtési vagy fűtési terhelés nélküli órákra jellemző üzemmód, amikor a készülék hűtési vagy fűtési funkciója be van kapcsolva, de a készülék nem üzemel aktívan, mert nincs hűtési vagy fűtési terhelés. Ez az állapot tehát nem a beltéri terheléssel, hanem a kültéri hőmérséklettel függ össze. A főfunkció üzemmódban történő ciklikus be- és kikapcsolás nem tekintendő kikapcsolt termosztátú üzemmódnak;

48. „forgattyúház-fűtési üzemmód”: olyan állapot, amelyben a készülék a hűtőközeg kompresszorhoz történő áramlásának megakadályozása érdekében egy fűtőberendezést aktivál, hogy korlátozza a kompresszor indulásakor az olajban jelen lévő hűtőközeg koncentrációját;

49. „energiafogyasztás kikapcsolt termosztátú üzemmódban” (PTO): a készülék energiafogyasztása azon időtartam alatt, amelynek során kikapcsolt termosztátú üzemmódban van [kW];

50. „energiafogyasztás készenléti üzemmódban” (PSB): a készülék energiafogyasztása azon időtartam alatt, amelynek során készenléti üzemmódban van [kW];

51. „energiafogyasztás kikapcsolt üzemmódban” (POFF): a készülék energiafogyasztása azon időtartam alatt, amelynek során kikapcsolt üzemmódban van [kW];

52. „energiafogyasztás forgattyúház-fűtési üzemmódban” (PCK): a készülék energiafogyasztása azon időtartam alatt, amelynek során forgattyúház-fűtési üzemmódban van [kW];

53. „üzemi óraszám kikapcsolt termosztátú üzemmódban” (HTO): azon órák évenkénti száma [h/év], amelyek során a készülék kikapcsolt termosztátú üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ;

54. „üzemi óraszám készenléti üzemmódban” (HSB): azon órák évenkénti száma [h/év], amelyek során a készülék készenléti üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ;

55. „üzemi óraszám kikapcsolt üzemmódban” (HOFF): azon órák évenkénti száma [h/év], amelyek során a készülék kikapcsolt üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ;

56. „üzemi óraszám forgattyúház-fűtési üzemmódban” (HCK): azon órák évenkénti száma [h/év], amelyek során a készülék forgattyúház-fűtési üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ;

57. „névleges légtömegáram”: a légkondicionáló berendezések (az adott esetnek megfelelően) beltéri és/vagy kültéri egységének levegőkimeneténél, a hűtésre (vagy ha a termék hűtési funkcióval nem rendelkezik, fűtésre) vonatkozó standard mérési körülmények között mért légtömegáram [m3/h];

58. „hűtéshez tartozó mért bemeneti teljesítmény” (PEER): a készülék hűtés közben, standard mérési körülmények között mérhető bemeneti elektromos teljesítménye [kW];

59. „fűtéshez tartozó mért bemeneti teljesítmény” (PCOP): a készülék fűtés közben, standard mérési körülmények között mérhető bemeneti elektromos teljesítménye [kW];

60. „egycsöves, illetve kétcsöves légkondicionáló berendezés villamosenergia-fogyasztása” (QSD, illetve QDD): az egycsöves, illetve kétcsöves légkondicionáló berendezés villamosenergia-fogyasztása hűtési és/vagy fűtési üzemmódban (értelemszerűen alkalmazandó) [egycsöves: kWh/h, kétcsöves: kWh/év];

61. „teljesítményarány”: az összes üzemelő beltéri egység teljes névleges hűtési vagy fűtési teljesítményének és a kültéri egység névleges hűtési vagy fűtési teljesítményének hányadosa a standard mérési körülmények között;

62. „maximális ventilátor-légtömegáram” (F): a háztartási ventilátor legmagasabb fokozata mellett, a ventilátor kimeneténél, az oszcillációs mechanizmus (ha van) kikapcsolt állapota mellett mért légtömegáram [m3/min];

63. „oszcillációs mechanizmus”: a háztartási ventilátor képessége a ventilátor üzeme közben a légáram irányának automatikus változtatására;

64. „a ventilátor hangteljesítményszintje”: a háztartási ventilátornak a maximális ventilátor-légtömegáram leadása mellett, a kimeneti oldalon mért, A-súlyozott hangteljesítményszintje;

65. „ventilátor-főfunkcióórák száma” (HCE): azon órák száma [h/év], amelyek során a háztartási ventilátor a feltételezés szerint maximális ventilátor-légtömegáram leadása mellett üzemel, a II. melléklet 4. táblázata szerint.

2. A MINIMÁLIS ENERGIAHATÉKONYSÁGRA, A KIKAPCSOLT ÉS A KÉSZENLÉTI ÜZEMMÓDBAN MEGENGEDETT MAXIMÁLIS ENERGIAFOGYASZTÁSRA ÉS A MAXIMÁLIS HANGTELJESÍTMÉNYSZINTRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

2013. január 1-jétől az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseknek meg kell felelniük az alábbi 1., 2. és 3. táblázatban feltüntetett követelményeknek, melyek teljesülését a II. melléklettel összhangban kell ellenőrizni. Az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseknek, valamint a háztartási ventilátoroknak teljesíteniük kell az alábbi 2. táblázatban a készenléti és a kikapcsolt üzemmódra vonatkozóan megadott követelményeket. A minimális energiahatékonyságra és a maximális hangteljesítményszintre vonatkozó követelmények a II. melléklet 2. táblázatában meghatározott standard mérési körülmények között értelmezendők.

1. táblázat

A minimális energiahatékonyságra vonatkozó követelmények

	Kétcsöves légkondicionáló berendezések		Egycsöves légkondicionáló berendezések
	EERrated	COPrated	EERrated	COPrated
Ha a hűtőközeg GWP-je > 150	2,40	2,36	2,40	1,80
Ha a hűtőközeg GWP-je ≤ 150	2,16	2,12	2,16	1,62

2. táblázat

A kikapcsolt és a készenléti üzemmódban megengedett maximális energiafogyasztásra vonatkozó követelmények egycsöves és kétcsöves légkondicionáló berendezések, valamint háztartási ventilátorok esetében

Kikapcsolt üzemmód	A berendezés energiafogyasztása a kikapcsolt üzemmód egyetlen állapotában sem haladhatja meg az 1,00 W-ot.
Készenléti üzemmód	A berendezés energiafogyasztása a kizárólag a reaktiválási funkciót, illetve a reaktiválási funkció mellett kizárólag a reaktiválási funkció aktivált állapotának kijelzését biztosító állapotok egyikében sem haladhatja meg az 1,00 W-ot.
Készenléti üzemmód	A berendezés energiafogyasztása a kizárólag információ- vagy állapotkijelzést, illetve a reaktiválási funkciót és információ- vagy állapotkijelzést együttesen biztosító állapotok egyikében sem haladhatja meg a 2,00 W-ot.
A készenléti és/vagy a kikapcsolt üzemmód rendelkezésre állása	Amennyiben az a rendeltetésszerű használat biztosításával összeegyeztethető, a berendezésnek rendelkeznie kell kikapcsolt és/vagy készenléti üzemmóddal és/vagy más olyan üzemmóddal, amelyben a berendezés a villamosenergia-hálózatra csatlakoztatva nem lépi túl a kikapcsolt és/vagy a készenléti üzemmódra megállapított energiafogyasztási határértékeket.

3. táblázat

A maximális hangteljesítményszintre vonatkozó követelmények

Beltéri hangteljesítményszint (dB(A))

2013. január 1-jétől a légkondicionáló berendezéseknek – kivéve az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseket – meg kell felelniük az alábbi 4. és 5. táblázatban feltüntetett, a minimális energiahatékonyságra és a maximális hangteljesítményszintre vonatkozó követelményeknek, melyek teljesülését a II. melléklettel összhangban kell ellenőrizni. Az energiahatékonyságra vonatkozó követelmények a II. melléklet 3. táblázatában meghatározott tervezési referenciafeltételek mellett, adott esetben az „átlagos” fűtési idény figyelembevételével értelmezendők. A hangteljesítményre vonatkozó követelmények a II. melléklet 2. táblázatában meghatározott standard mérési körülmények között értelmezendők.

4. táblázat

A minimális energiahatékonyságra vonatkozó követelmények

SEER

SCOP

(átlagos fűtési idény)

Ha a hűtőközeg GWP-je > 150

3,60

3,40

Ha a hűtőközeg GWP-je ≤ 150

3,24

3,06

5. táblázat

A maximális hangteljesítményszintre vonatkozó követelmények

Mért teljesítmény ≤ 6 kW		6 < Mért teljesítmény ≤ 12 kW
Beltéri hangteljesítményszint (dB(A))	Kültéri hangteljesítményszint (dB(A))	Beltéri hangteljesítményszint (dB(A))	Kültéri hangteljesítményszint (dB(A))
60	65	65	70

2014. január 1-jétől a légkondicionáló berendezéseknek meg kell felelniük az alábbi táblázatban feltüntetett követelményeknek, melyek teljesülését a II. melléklettel összhangban kell ellenőrizni. A légkondicionáló berendezések – kivéve az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseket – energiahatékonyságára vonatkozó követelmények a II. melléklet 3. táblázatában meghatározott tervezési referenciafeltételek mellett, adott esetben az „átlagos” fűtési idény figyelembevételével értelmezendők. Az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezések energiahatékonyságára vonatkozó követelmények a II. melléklet 2. táblázatában meghatározott standard mérési körülmények között értelmezendők.

6. táblázat

A minimális energiahatékonyságra vonatkozó követelmények

	Légkondicionáló berendezések (kivéve az egy- és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseket)		Kétcsöves légkondicionáló berendezések		Egycsöves légkondicionáló berendezések
	SEER	SCOP („átlagos” fűtési idény)	EERrated	COPrated	EERrated	COPrated
6 kW alatt, ha a hűtőközeg GWP-je > 150	4,60	3,80	2,60	2,60	2,60	2,04
6 kW alatt, ha a hűtőközeg GWP-je ≤ 150	4,14	3,42	2,34	2,34	2,34	1,84
6 kW-tól 12 kW-ig, ha a hűtőközeg GWP-je > 150	4,30	3,80	2,60	2,60	2,60	2,04
6 kW-tól 12 kW-ig, ha a hűtőközeg GWP-je ≤ 150	3,87	3,42	2,34	2,34	2,34	1,84

2014. január 1-jétől az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseknek és a háztartási ventilátoroknak meg kell felelniük az alábbi 7. táblázatban feltüntetett követelményeknek, melyek teljesülését a II. melléklettel összhangban kell ellenőrizni.

7. táblázat

A kikapcsolt és a készenléti üzemmódban megengedett maximális energiafogyasztásra vonatkozó követelmények

Kikapcsolt üzemmód

A berendezés energiafogyasztása a kikapcsolt üzemmód egyetlen állapotában sem haladhatja meg a 0,50 W-ot.

Készenléti üzemmód

A berendezés energiafogyasztása a kizárólag a reaktiválási funkciót, illetve a reaktiválási funkció mellett kizárólag a reaktiválási funkció aktivált állapotának kijelzését biztosító állapotok egyikében sem haladhatja meg a 0,50 W-ot.

A berendezés energiafogyasztása a kizárólag információ- vagy állapotkijelzést, illetve a reaktiválási funkciót és információ- vagy állapotkijelzést együttesen biztosító állapotok egyikében sem haladhatja meg az 1,00 W-ot.

A készenléti és/vagy a kikapcsolt üzemmód rendelkezésre állása

Amennyiben az a rendeltetésszerű használat biztosításával összeegyeztethető, a berendezésnek rendelkeznie kell kikapcsolt és/vagy készenléti üzemmóddal és/vagy más olyan üzemmóddal, amelyben a berendezés a villamosenergia-hálózatra csatlakoztatva nem lépi túl a kikapcsolt és/vagy készenléti üzemmódra megállapított energiafogyasztási határértékeket.

Energiagazdálkodás

Arra az esetre, amikor a berendezés nem az elsődleges funkcióját látja el, illetőleg amikor más energiafelhasználó termék(ek) nem függ(nek) a berendezés funkcióitól, a berendezésnek – amennyiben az a rendeltetésszerű használat biztosításával összeegyeztethető – lehetővé kell tennie az energiagazdálkodási funkció vagy más olyan hasonló funkció igénybevételét, amely a berendezést a rendeltetésszerű használat követelménye alapján megállapított lehető legrövidebb időn belül automatikusan:

—	a készenléti üzemmódba, vagy

—	a kikapcsolt üzemmódba, vagy

—	más olyan üzemmódba kapcsolja, amelyben a berendezés a villamosenergia-hálózatra csatlakoztatva nem lépi túl a kikapcsolt és/vagy készenléti üzemmódra megállapított energiafogyasztási határértékeket. A berendezésen a szállítást megelőzően aktiválni kell az energiagazdálkodási funkciót.

3. TERMÉKINFORMÁCIÓS KÖVETELMÉNYEK

2013. január 1-jétől a légkondicionáló berendezések és a háztartási ventilátorok vonatkozásában az alábbi pontokban előírt, a II. melléklettel összhangban kiszámított információkat meg kell adni:

i.	a termék műszaki dokumentációjában;

ii.	a légkondicionáló berendezések és a háztartási ventilátorok gyártóinak nyilvánosan elérhető internetes oldalain.

A légkondicionáló berendezések és a háztartási ventilátorok gyártói kötelesek kérésre a piacfelügyeleti célú vizsgálatokat végző laboratóriumok rendelkezésére bocsátani a készüléknek a névleges teljesítmények, az SEER/EER- és az SCOP/COP-értékek, valamint az üzemértékek meghatározása során alkalmazott beállításával kapcsolatban szükségessé váló információkat, valamint az említett információk beszerzését lehetővé tévő kapcsolatfelvételi adatokat.

Légkondicionáló berendezésekre (kivéve az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseket) vonatkozó termékinformációs követelmények

1. táblázat

Termékinformációs követelmények (4)

(az egyes mezőkben található tizedesjegyek száma az adatszolgáltatás pontosságát jelzi)

Az információk tárgyát képező modell(ek) megjelölése:

Funkció (jelezze, ha a készülék rendelkezik ilyen funkcióval)				Ha van fűtési funkció: jelezze, melyik fűtési idényre vonatkoznak az információk. A feltüntetett értékeknek egyidejűleg egyazon fűtési idényre kell vonatkozniuk. Legalább az „átlagos” fűtési idényre vonatkozó információkat meg kell adni.
hűtés	I/N			Átlagos (kötelező)	I/N
fűtés	I/N			Melegebb (ha feltünteti)	I/N
				Hidegebb (ha feltünteti)	I/N
Tétel	Jel	Érték	Mértékegység	Tétel	Jel	Érték	Mértékegység
Tervezési terhelés				Szezonális jóságfok
hűtés	Pdesignc	x,x	kW	hűtés	SEER	x,x	—
fűtés/átlagos	Pdesignh	x,x	kW	fűtés/átlagos	SCOP/A	x,x	—
fűtés/melegebb	Pdesignh	x,x	kW	fűtés/melegebb	SCOP/W	x,x	—
fűtés/hidegebb	Pdesignh	x,x	kW	fűtés/hidegebb	SCOP/C	x,x	—
Névleges hűtőteljesítmény (5) 27(19) °C beltéri és Tj kültéri hőmérséklet mellett:				Névleges hűtési jóságfok (5) 27(19) °C beltéri és Tj kültéri hőmérséklet mellett:
Tj = 35 °C	Pdc	x,x	kW	Tj = 35 °C	EERd	x,x	—
Tj = 30 °C	Pdc	x,x	kW	Tj = 30 °C	EERd	x,x	—
Tj = 25 °C	Pdc	x,x	kW	Tj = 25 °C	EERd	x,x	—
Tj = 20 °C	Pdc	x,x	kW	Tj = 20 °C	EERd	x,x	—
Névleges fűtőteljesítmény (5) az átlagos hőmérsékletű idényben, 20 °C beltéri és Tj kültéri hőmérséklet mellett:				Névleges fűtési jóságfok (5) az átlagos hőmérsékletű idényben, 20 °C beltéri és Tj kültéri hőmérséklet mellett:
Tj = – 7 °C	Pdh	x,x	kW	Tj = – 7 °C	COPd	x,x	—
Tj = 2 °C	Pdh	x,x	kW	Tj = 2 °C	COPd	x,x	—
Tj = 7 °C	Pdh	x,x	kW	Tj = 7 °C	COPd	x,x	—
Tj = 12 °C	Pdh	x,x	kW	Tj = 12 °C	COPd	x,x	—
Tj = bivalens hőmérséklet	Pdh	x,x	kW	Tj = bivalens hőmérséklet	COPd	x,x	—
Tj = üzemi határérték	Pdh	x,x	kW	Tj = üzemi határérték	COPd	x,x	—
Névleges fűtőteljesítmény (5) a melegebb idényben, 20 °C beltéri és Tj kültéri hőmérséklet mellett:				Névleges fűtési jóságfok (5) a melegebb idényben, 20 °C beltéri és Tj kültéri hőmérséklet mellett:
Tj = 2 °C	Pdh	x,x	kW	Tj = 2 °C	COPd	x,x	—
Tj = 7 °C	Pdh	x,x	kW	Tj = 7 °C	COPd	x,x	—
Tj = 12 °C	Pdh	x,x	kW	Tj = 12 °C	COPd	x,x	—
Tj = bivalens hőmérséklet	Pdh	x,x	kW	Tj = bivalens hőmérséklet	COPd	x,x	—
Tj = üzemi határérték	Pdh	x,x	kW	Tj = üzemi határérték	COPd	x,x	—
Névleges fűtőteljesítmény (5) a hidegebb idényben, 20 °C beltéri és Tj kültéri hőmérséklet mellett:				Névleges fűtési jóságfok (5) a hidegebb idényben, 20 °C beltéri és Tj kültéri hőmérséklet mellett:
Tj = – 7 °C	Pdh	x,x	kW	Tj = – 7 °C	COPd	x,x	—
Tj = 2 °C	Pdh	x,x	kW	Tj = 2 °C	COPd	x,x	—
Tj = 7 °C	Pdh	x,x	kW	Tj = 7 °C	COPd	x,x	—
Tj = 12 °C	Pdh	x,x	kW	Tj = 12 °C	COPd	x,x	—
Tj = bivalens hőmérséklet	Pdh	x,x	kW	Tj = bivalens hőmérséklet	COPd	x,x	—
Tj = megengedett üzemi hőmérséklet	Pdh	x,x	kW	Tj = megengedett üzemi hőmérséklet	COPd	x,x	—
Tj = – 15 °C	Pdh	x,x	kW	Tj = – 15 °C	COPd	x,x	—
Bivalens hőmérséklet				Megengedett üzemi hőmérséklet
fűtés/átlagos	Tbiv	x	°C	fűtés/átlagos	Tol	x	°C
fűtés/melegebb	Tbiv	x	°C	fűtés/melegebb	Tol	x	°C
fűtés/hidegebb	Tbiv	x	°C	fűtés/hidegebb	Tol	x	°C
Ciklusteljesítmény				Ciklikus jóságfok
hűtési	Pcycc	x,x	kW	hűtési	EERcyc	x,x	—
fűtési	Pcych	x,x	kW	fűtési	COPcyc	x,x	—
Degradációs tényező: hűtés (6)	Cdc	x,x	—	Degradációs tényező: fűtés (6)	Cdh	x,x	—
Elektromos bemeneti teljesítmény a főfunkción kívüli üzemmódokban				Éves villamosenergia-fogyasztás
kikapcsolt üzemmód	POFF	x,x	kW	hűtés	QCE	x	kWh/év
készenléti üzemmód	PSB	x,x	kW	fűtés/átlagos	QHE	x	kWh/év
kikapcsolt termosztátú üzemmód	PTO	x,x	kW	fűtés/melegebb	QHE	x	kWh/év
forgattyúház-fűtési üzemmód	PCK	x,x	kW	fűtés/hidegebb	QHE	x	kWh/év
Teljesítményszabályozás (jelöljön meg egyet a három lehetőség közül)				További adatok
rögzített	I/N			Hangteljesítményszint (beltéri/kültéri)	LWA	x,x/x,x	dB(A)
fokozatosan állítható	I/N			Globális felmelegedési potenciál	GWP	x	kg CO2-egyenérték
folytonosan állítható	I/N			Előírt légtömegáram (beltéri/kültéri)	—	x/x	m3/h
Kapcsolatfelvételi adatok további információk beszerzéséhez	A gyártó vagy meghatalmazott képviselőjének neve és címe.

A gyártónak a fenti 1. táblázatban megjelölt adatokat annyiban kell feltüntetnie a termék műszaki dokumentációjában, amennyiben az a funkcionalitás szempontjából lényeges. Azon készülékek esetében, amelyek teljesítményszabályozása a termékinformációk szerint „fokozatosan állítható”, a névleges teljesítmény értékeinek megadására szolgáló minden mezőben két, perjellel („/”) elválasztott értéket (a legalacsonyabbat és a legmagasabbat – jelzése: „hi/lo”) kell megadni.

Egycsöves és kétcsöves légkondicionáló berendezésekre vonatkozó termékinformációs követelmények.

Az egycsöves légkondicionáló berendezésekre a csomagoláson, a termékdokumentációban és minden – elektronikus és papíralapú – reklámanyagban „helyi légkondicionáló berendezés” megnevezéssel kell hivatkozni.

A gyártónak az alábbi táblázatban meghatározott információkat kell megadnia.

2. táblázat

Termékinformációs követelmények

Az információk tárgyát képező modell(ek) megjelölése: [értelemszerűen töltendő ki]
Megnevezés	Jel	Érték	Mértékegység
Mért hűtőteljesítmény	Prated (hűtés)	[x,x]	kW
Mért fűtőteljesítmény	Prated (fűtés)	[x,x]	kW
Hűtéshez tartozó mért bemeneti elektromos teljesítmény	PEER	[x,x]	kW
Fűtéshez tartozó mért bemeneti elektromos teljesítmény	PCOP	[x,x]	kW
Mért hűtési jóságfok	EERd	[x,x]	—
Mért fűtési jóságfok	COPd	[x,x]	—
Energiafogyasztás kikapcsolt termosztátú üzemmódban	PTO	[x,x]	W
Energiafogyasztás készenléti üzemmódban	PSB	[x,x]	W
Az egycsöves/kétcsöves készülékek villamosenergia-fogyasztása (külön tüntesse fel a hűtésre és a fűtésre vonatkozó értékeket)	DD: QDD	DD: [x]	DD: kWh/év
	SD: QSD	SD: [x,x]	SD: kWh/h
Hangteljesítményszint	LWA	[x]	dB(A)
Globális felmelegedési potenciál	GWP	[x]	kg CO2-egyenérték
Kapcsolatfelvételi adatok további információk beszerzéséhez	A gyártó vagy meghatalmazott képviselőjének neve és címe.

Háztartási ventilátorokra vonatkozó termékinformációs követelmények

A gyártónak az alábbi táblázatban meghatározott információkat kell megadnia.

3. táblázat

Termékinformációs követelmények

Az információk tárgyát képező modell(ek) megjelölése: [értelemszerűen töltendő ki]
Leírás	Jel	Érték	Mértékegység
Maximális ventilátor-légtömegáram	F	[x,x]	m3/min
A ventilátor bemeneti elektromos teljesítménye	P	[x,x]	W
Üzemérték	SV	[x,x]	(m3/min)/W
Energiafogyasztás készenléti üzemmódban	PSB	[x,x]	W
A ventilátor hangteljesítményszintje	LWA	[x]	dB(A)
Legnagyobb légsebesség	c	[x,x]	m/sec
Az üzemérték méréséhez alkalmazott szabvány	[adja meg az alkalmazott mérési szabvány jelzetét]
Kapcsolatfelvételi adatok további információk beszerzéséhez	A gyártó vagy meghatalmazott képviselőjének neve és címe.

(1) IPCC Third Assessment Climate Change 2001. A Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change: http://www.ipcc.ch/publications_and_data/publications_and_data_reports.shtml

(2) Climate Change, The IPCC Scientific Assessment, J.T Houghton, G.J.Jenkins, J.J. Ephraums (szerk.) Cambridge University Press, Cambridge (Egyesült Királyság), 1990.

(3) HL L 390., 2004.12.31., 24. o.

(4) Többszörösen osztott készülékek esetében az adatokat egységnyi teljesítményarányra kell megadni.

(5) Fokozatosan állítható teljesítményű készülékek esetében a készülék „névleges teljesítmény” és „névleges jóságfok” értékeinek megadására szolgáló rovatokban minden mezőben két, egymástól perjellel („/”) elválasztott értéket kell megadni.

(6) Ha a Cd = 0,25 alapértelmezett értéket választja, akkor nincs szükség ciklikus vizsgálatra (és eredményeire). Egyébként vagy a hűtési, vagy a fűtési ciklikus vizsgálat értékeit meg kell adni.

II. MELLÉKLET

Mérések és számítások

Az e rendeletben foglalt követelmények teljesülése és teljesülésük ellenőrzése céljából végzett méréseket és számításokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számú harmonizált szabványoknak megfelelően vagy más olyan megbízható, pontos és megismételhető módszerrel kell végezni, amely igazodik az általánosan korszerűként elfogadott módszertanhoz, és amely vélhetően kis bizonytalanságú eredményeket szolgáltat. Ezeknek a méréseknek és számításoknak valamennyi alábbi műszaki feltételt teljesíteniük kell.

A szezonális hűtési és fűtési célú energiafogyasztás és a szezonális hűtési és fűtési jóságfok (SEER, illetve SCOP) meghatározása során figyelembe kell venni:

a)	az európai hűtési és fűtési idényt vagy idényeket az alábbi 1. táblázat szerint;

b)	a tervezési referenciafeltételeket az alábbi 3. táblázat szerint;

c)	az összes releváns üzemmódban elfogyasztott villamos energia mennyiségét az alábbi 4. táblázatban meghatározott üzemórák szerint;

d)	annak következményeit, hogy az energiahatékonyság – a hűtő- és/vagy fűtőteljesítmény szabályozhatósági módjának függvényében – az esetleges többszöri be- és kikapcsolás hatására romlik;

e)	a szezonális fűtési jóságfok korrekcióit olyan helyzetekben, amikor a fűtési terhelés a fűtőteljesítménnyel nem elégíthető ki;

f)	a rásegítő fűtés (ha van) módosító szerepét a fűtési üzemmódban üzemelő készülék szezonális jóságfokának számítására.

Ha az egy adott, beltéri és kültéri egység(ek) kombinációjából álló modellre vonatkozó információk számításos úton és/vagy más kombinációkból való extrapoláció segítségével kerültek meghatározásra, akkor a dokumentációnak részletesen tartalmaznia kell az elvégzett számításokat és/vagy extrapolációt, valamint az elvégzett számítások pontosságának ellenőrzését szolgáló kísérleti vizsgálatok adatait (beleértve a figyelembe vett kombinációk jellemzőinek számításához alkalmazott matematikai modellekkel és az e modellek ellenőrzése céljából végzett mérésekkel kapcsolatos információkat is).

4.	Az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezések mért hűtési és – adott esetben – fűtési jóságfokát (EERrated, illetve COPrated) az alábbi 2. táblázatban meghatározott standard mérési körülmények között kell megállapítani.

5.	A szezonális hűtési (és/vagy fűtési) célú villamosenergia-fogyasztás meghatározása során az alábbi 3. táblázatnak megfelelően, az alábbi 4. táblázatban meghatározott üzemórák feltételezésével figyelembe kell venni az összes releváns üzemmódban elfogyasztott villamos energia mennyiségét.

6.	A háztartási ventilátor energiahatékonyságát a készülék névleges légtömegáramának és névleges bemeneti elektromos teljesítményének hányadosából kell meghatározni.

1. táblázat

A hűtési és a fűtési idények leírására szolgáló kosarak (j = a kosár jelzőszáma, Tj = kültéri hőmérséklet, hj = évenkénti óraszám az adott kosár esetében, „sz.h.” = száraz hőmérséklet)

HŰTÉSI IDÉNY
j #	Tj °C sz.h.	hj h/év
1	17	205
2	18	227
3	19	225
4	20	225
5	21	216
6	22	215
7	23	218
8	24	197
9	25	178
10	26	158
11	27	137
12	28	109
13	29	88
14	30	63
15	31	39
16	32	31
17	33	24
18	34	17
19	35	13
20	36	9
21	37	4
22	38	3
23	39	1
24	40	0















Órák száma összesen		2 602

FŰTÉSI IDÉNY
j #	Tj °C sz.h.	hj h/év
j #	Tj °C sz.h.	Átlagos	Melegebb	Hidegebb
1–8	– 30-tól – 23-ig	0	0	0
9	–22	0	0	1
10	–21	0	0	6
11	–20	0	0	13
12	–19	0	0	17
13	–18	0	0	19
14	–17	0	0	26
15	–16	0	0	39
16	–15	0	0	41
17	–14	0	0	35
18	–13	0	0	52
19	–12	0	0	37
20	–11	0	0	41
21	–10	1	0	43
22	–9	25	0	54
23	–8	23	0	90
24	–7	24	0	125
25	–6	27	0	169
26	–5	68	0	195
27	–4	91	0	278
28	–3	89	0	306
29	–2	165	0	454
30	–1	173	0	385
31	0	240	0	490
32	1	280	0	533
33	2	320	3	380
34	3	357	22	228
35	4	356	63	261
36	5	303	63	279
37	6	330	175	229
38	7	326	162	269
39	8	348	259	233
40	9	335	360	230
41	10	315	428	243
42	11	215	430	191
43	12	169	503	146
44	13	151	444	150
45	14	105	384	97
46	15	74	294	61
Órák száma összesen		4 910	3 590	6 446

2. táblázat

Standard mérési körülmények

(„száraz” léghőmérsékletben kifejezett hőmérsékletek, zárójelben a „nedves” hőmérséklet)

Készülék	Funkció	A beltéri levegő hőmérséklete (°C)	A kültéri levegő hőmérséklete (°C)
Légkondicionáló berendezések, kivéve az egycsöves berendezéseket	hűtés	27 (19)	35 (24)
	fűtés	20 (max. 15)	7(6)
Egycsöves légkondicionáló berendezések	hűtés	35 (24)	35 (24) (1)
Egycsöves légkondicionáló berendezések	fűtés	20 (12)	20 (12) (1)

3. táblázat

Tervezési referenciafeltételek

(„száraz” léghőmérsékletben kifejezett hőmérsékletek, zárójelben a „nedves” hőmérséklet)

Funkció/idény	A beltéri levegő hőmérséklete (°C)	A kültéri levegő hőmérséklete (°C)	Bivalens hőmérséklet (°C)	Megengedett üzemi hőmérséklet (°C)
	Tin	Tdesignc/Tdesignh	Tbiv	Tol
Hűtés	27 (19)	Tdesignc = 35 (24)	n.a.	n.a.
Fűtés/átlagos	20 (15)	Tdesignh = – 10 (– 11)	max. 2	max. – 7
Fűtés/melegebb		Tdesignh = 2 (1)	max. 7	max. 2
Fűtés/hidegebb		Tdesignh = – 22 (– 23)	max. – 7	max. – 15

4. táblázat

Üzemórák száma készüléktípusonként és funkciónként a villamosenergia-fogyasztás meghatározásához

Készüléktípus/funkció (az adott esetnek megfelelően)		Mértékegység	Fűtési idény	Bekapcsolt üzemmód	Kikapcsolt termosztátú üzemmód	Készenléti üzemmód	Kikapcsolt üzemmód	Forgattyúház-fűtési üzemmód
				hűtés: HCE fűtés: HHE	HTO	HSB	HOFF	HCK
Légkondicionáló berendezések (kivéve az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseket)
Hűtési funkció, ha a készülék csak hűtést tesz lehetővé		h/év		350	221	2 142	5 088	7 760
Hűtési és fűtési funkció, ha a készülék mindkettőt lehetővé teszi	Hűtési funkció	h/év		350	221	2 142	0	2 672
	Fűtési funkció	h/év	Átlagos	1 400	179	0	0	179
			Melegebb	1 400	755	0	0	755
			Hidegebb	2 100	131	0	0	131
Fűtési funkció, ha a készülék csak fűtést tesz lehetővé		h/év	Átlagos	1 400	179	0	3 672	3 851
			Melegebb	1 400	755	0	4 345	4 476
			Hidegebb	2 100	131	0	2 189	2 944
Kétcsöves légkondicionáló berendezések
Hűtési funkció, ha a készülék csak hűtést tesz lehetővé		h/60 perc		1	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.
Hűtési és fűtési funkció, ha a készülék mindkettőt lehetővé teszi	Hűtési funkció	h/60 perc		1	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.
	Fűtési funkció	h/60 perc		1	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.
Fűtési funkció, ha a készülék csak fűtést tesz lehetővé		h/60 perc		1	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.
Egycsöves légkondicionáló berendezések
Hűtési funkció		h/60 perc		1	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.
Fűtési funkció		h/60 perc		1	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.

(1) Egycsöves légkondicionáló berendezések esetén a kondenzátort (evaporátort) hűtés (fűtés) közben nem kültéri, hanem beltéri levegő táplálja.

III. MELLÉKLET

Piacfelügyeleti célú vizsgálatok

A 2009/125/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése szerinti piacfelügyeleti célú vizsgálatok elvégzése során a tagállamok hatóságai az e rendelet I. mellékletében előírt követelmények teljesülését a következő eljárással ellenőrzik:

1.	A tagállamok hatóságai egyetlen darabot vetnek vizsgálat alá.

A légkondicionáló berendezések modelljei esetében – az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezések modelljei kivételével – az e rendelet I. mellékletében az adott esetre előírt követelmények akkor tekinthetők teljesítettnek, ha a szezonális hűtési jóságfok (SEER), illetőleg adott esetben a szezonális fűtési jóságfok (SCOP) a darab névleges teljesítményén nem kisebb a névleges érték 8 %-kal csökkentett értékénél. Az SEER és az SCOP értékét a II. melléklettel összhangban kell meghatározni.

Az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezések modelljei esetében az e rendelet I. mellékletében az adott esetre előírt követelmények akkor tekinthetők teljesítettnek, ha a kikapcsolt és a készenléti üzemmód eredményei nem haladják meg 10 %-nál nagyobb mértékben a határértékeket, valamint ha a hűtési jóságfok (EERrated), illetőleg adott esetben a fűtési jóságfok (COPrated) nem kisebb a névleges érték 10 %-kal csökkentett értékénél. Az EER és a COP értékét a II. melléklettel összhangban kell meghatározni.

A légkondicionáló berendezés modellje akkor tekinthető az e rendeletben az adott esetre előírt követelményeknek megfelelőnek, ha a maximális hangteljesítményszint nem haladja meg 2 dB(A)-nál nagyobb mértékben a névleges értéket.

3.	Ha a 2. pontban meghatározott feltétel nem teljesül, a piacfelügyeleti hatóság három további, véletlenszerűen kiválasztott darabot újabb vizsgálatnak vet alá.

A légkondicionáló berendezések modelljei esetében – az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezések modelljei kivételével – az e rendelet I. mellékletében az adott esetre előírt követelmények akkor tekinthetők teljesítettnek, ha a szezonális hűtési jóságfokok (SEER) átlaga, illetőleg adott esetben a szezonális fűtési jóságfokok (SCOP) átlaga a három megvizsgált darabra nem kisebb a névleges érték 8 %-kal csökkentett értékénél. Az SEER és az SCOP értékeit a II. melléklettel összhangban kell meghatározni.

Az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezések modelljei esetében az e rendelet I. mellékletében az adott esetre előírt követelmények akkor tekinthetők teljesítettnek, ha a kikapcsolt és a készenléti üzemmód eredményeinek átlaga nem haladja meg 10 %-nál nagyobb mértékben a határértékeket, valamint ha a hűtési jóságfokok (EERrated), illetőleg adott esetben a fűtési jóságfokok (COPrated) átlaga a három megvizsgált darabra a darab névleges teljesítményén nem kisebb a névleges érték 10 %-kal csökkentett értékénél. Az EER és a COP értékeit a II. melléklettel összhangban kell meghatározni.

A légkondicionáló berendezés modellje akkor tekinthető az e rendeletben az adott esetre előírt követelményeknek megfelelőnek, ha a maximális hangteljesítményszint értékeinek átlaga nem haladja meg 2 dB(A)-nál nagyobb mértékben a névleges értéket.

5.	Ha a 4. pontban meghatározott feltétel nem teljesül, akkor úgy kell tekinteni, hogy a modell nem teljesíti e rendelet követelményeit.

Az e rendeletben foglalt követelmények teljesülésének ellenőrzése céljából a tagállamok a II. mellékletben meghatározott eljárásokat és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számú harmonizált szabványokat követik vagy más olyan megbízható, pontos és megismételhető számítási és mérési módszereket alkalmaznak, amelyek figyelembe veszik az általánosan korszerűként elfogadott módszereket.

IV. MELLÉKLET

Referenciaértékek

Az e rendelet hatálybalépésekor a légkondicionáló berendezések piacán beszerezhető, az energiahatékonyság szempontjából legjobbnak tekinthető technológiát az alábbi jellemzők írják le.

A légkondicionáló berendezések referenciaértékei

Légkondicionáló berendezések (kivéve az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseket)		Kétcsöves légkondicionáló berendezések		Egycsöves légkondicionáló berendezések
SEER	SCOP	EER	COP	EER	COP
8,50	5,10	3,00 (1)	3,15	3,15 (1)	2,60
A légkondicionáló berendezésekben alkalmazott hűtőközegek GWP-jének referenciaértéke: GWP ≤ 20.

(1) Az elpárologtatással hűtött egycsöves légkondicionáló berendezések jóságfoka alapján.

10.3.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 72/28

A BIZOTTSÁG 207/2012/EU RENDELETE

(2012. március 9.)

az orvostechnikai eszközök elektronikus használati utasításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az aktív beültethető orvostechnikai eszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1990. június 20-i 90/385/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (10) bekezdésére,

tekintettel az orvostechnikai eszközökről szóló, 1993. június 14-i 93/42/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 11. cikke (14) bekezdésére,

mivel:

(1)

Egyes orvostechnikai eszközökre vonatkozóan a használati utasítás nyomtatott forma helyett elektronikus formában történő biztosítása hasznos lehet a szakmai felhasználóknak. Ez mérsékelheti a környezeti terhelést, és növelheti az orvostechnikai eszközök iparának versenyképességét a költségek csökkentése révén, egyúttal megtartva vagy növelve a biztonsági szintet.

(2)

A használati utasításoknak a nyomtatott forma helyett elektronikus formában történő biztosítását bizonyos, meghatározott feltételek mellett használt orvostechnikai eszközökre és tartozékokra kell korlátozni. Mindenesetre biztonsági és hatékonysági okokból a felhasználóknak mindig lehetőségük kell, hogy legyen arra, hogy kérésre hozzáférhessenek a használati utasítás nyomtatott formájához.

(3)	A lehetséges kockázatok lehető legnagyobb mértékű csökkentése érdekében az elektronikus formájú használati utasítás biztosításának indokoltságát a gyártónak kockázatfelmérés alá kell vetnie.

(4)

Annak biztosítása érdekében, hogy a felhasználók hozzáférhessenek a használati utasításokhoz, megfelelő tájékoztatást kell nyújtani számukra a használati utasítások elektronikus úton történő hozzáféréséről, valamint biztosítani kell számukra a nyomtatott formájú használati utasítás elkérésének jogát.

(5)

Az elektronikus formájú használati utasításokhoz való korlátlan hozzáférés biztosítása, valamint a frissítésekről és a termékekkel kapcsolatos figyelmeztetésekről szóló információcsere megkönnyítése érdekében az elektronikus formájú használati utasításnak egy internetes oldalon keresztül is elérhetőnek kell lennie.

(6)	Függetlenül attól, hogy a tagállamok jogszabályai milyen nyelvi kötelezettségeket támasztanak a gyártóval szemben, annak a gyártónak, aki elektronikus formában biztosít használati utasítást, internetes oldalán fel kell tüntetnie, hogy a használati utasítás mely uniós nyelveken érhető el.

(7)	A 93/42/EGK irányelv IX. melléklete szerint az I. osztályba sorolt orvostechnikai eszközök kivételével az ebben a rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítését egy kijelölt szervezetnek felül kell vizsgálnia egy speciális mintavételi módszeren alapuló megfelelőségértékelési eljárás során.

(8)

Minthogy a természetes személyek magánélete tiszteletben tartásához való jogának védelmét a gyártóknak és a kijelölt szervezeteknek egyaránt biztosítaniuk kell, helyénvaló arról gondoskodni, hogy az orvostechnikai eszközök használati utasítását tartalmazó internetes oldalak megfeleljenek a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) követelményeinek.

(9)

A biztonságosság és egységesség biztosítása érdekében e rendeletnek ki kell terjednie a nyomtatott formában rendelkezésre álló használati utasítás kiegészítésére szolgáló, elektronikus formában elérhető használati utasításokra a tartalmukkal és internetes oldalaikkal kapcsolatos korlátozott követelmények tekintetében.

(10)	Annak érdekében, hogy könnyebb legyen az új rendszerre történő zökkenőmentes átmenet és hogy minden üzemeltetőnek és tagállamnak legyen ideje az átállásra, indokolt e rendeletet halasztott hatállyal biztosítani.

(11)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 90/385/EGK irányelv 6. cikkének (2) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

E rendelet meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján a 90/385/EGK irányelv 1. mellékletének 15. pontjában, valamint a 93/42/EGK irányelv I. mellékletének 13. pontjában említett orvostechnikai eszközök használati utasítását nyomtatott forma helyett elektronikus formában is biztosítani lehet.

A rendelet meghatároz továbbá bizonyos követelményeket, amelyek a nyomtatott formában teljes terjedelemben rendelkezésre álló használati utasítás kiegészítésére szolgáló, elektronikus formában elérhető használati utasítás tartalmára és internetes oldalaira vonatkoznak.

2. cikk

E rendelet alkalmazásában:

a) „használati utasítás”: a gyártó által biztosított tájékoztatás, amelyben ismerteti a felhasználóval az eszközt, annak biztonságos és szakszerű használatát, várható teljesítményét és valamennyi óvintézkedést, amelyet be kell tartani a 90/385/EGK irányelv 1. melléklete 15. pontjának, valamint a 93/42/EGK irányelv I. melléklete 13. pontjának erre vonatkozó részei szerint;

b) „elektronikus formájú használati utasítás”: használati utasítás, amelyet elektronikus formában maga az eszköz jelenít meg, és az eszközhöz mellékelve a gyártó által biztosított hordozható elektronikus adathordozón szerepel, illetve internetes oldalon elérhető használati utasítás;

c) „szakmai felhasználók”: azok a személyek, akik az orvostechnikai eszközöket munkájuk során, illetve hivatásos egészségügyi tevékenység keretében használják;

d) „rögzített beépített orvostechnikai eszközök”: azok az eszközök és tartozékaik, amelyeket egy egészségügyi létesítmény egy meghatározott helyére kívánnak beépíteni, erősíteni vagy bármely más módon rögzíteni úgy, hogy azokat erről a helyről elmozdítani, illetve leválasztani szerszám vagy készülék használata nélkül ne lehessen, és amelyeket nem kifejezetten mobil egészségügyi létesítményekben való használatra szánnak.

3. cikk

(1) A (2) bekezdésben megállapított feltételek szerint a gyártónak lehetősége van a használati utasítás nyomtatott forma helyett elektronikus formában történő biztosítására, amennyiben az utasítás az alábbi eszközök bármelyikére vonatkozik:

a)	a 90/385/EGK irányelv által szabályozott aktív beültethető orvostechnikai eszközök és tartozékaik, amelyeket kizárólag meghatározott aktív beültethető orvostechnikai eszközök beültetésére vagy tervezésére szánnak;

b)	a 93/42/EGK irányelv által szabályozott beültethető orvostechnikai eszközök és tartozékaik, amelyeket kizárólag meghatározott beültethető orvostechnikai eszközök beültetésére szánnak;

c)	a 93/42/EGK irányelv által szabályozott rögzített beépített orvostechnikai eszközök;

d)	a 90/385/EGK és a 93/42/EGK irányelv által szabályozott, a használati utasítást vizuálisan megjelenítő beépített rendszerrel ellátott orvostechnikai eszközök és tartozékaik;

e)	a 93/42/EGK irányelv által szabályozott önálló szoftver.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt orvostechnikai eszközökre vonatkozóan a gyártóknak lehetőségük van a használati utasítás nyomtatott forma helyett elektronikus formában történő biztosítására az alábbi feltételek szerint:

a)	az eszközöket és a tartozékokat kizárólag szakmai felhasználóknak szánták;

b)	nem valószínűsíthető, hogy azokat más személyek használják.

4. cikk

(1) A 3. cikkben említett eszközgyártóknak, amelyek nyomtatott forma helyett elektronikus formában biztosítják a használati utasítást, dokumentált kockázatfelmérést kell végezniük, amelynek legalább a következő elemekre kell kiterjednie:

a)	az érintett felhasználók ismeretei és tapasztalata, különös tekintettel az eszköz használatára és a felhasználók szükségleteire;

b)	a környezet jellemzői, amelyben az eszközt használni fogják;

c)	az érintett felhasználó ismeretei és tapasztalata a használati utasítás elektronikus formában történő megjelenítéséhez szükséges hardverre és szoftverre vonatkozóan;

d)	a felhasználó hozzáférése az ésszerűen előrelátható, a használatkor szükséges elektronikus forrásokhoz;

e)	óvintézkedések megtétele annak érdekében, hogy az elektronikus adatok és tartalmak illetéktelen beavatkozásoktól való védelme biztosított legyen;

f)	biztonsági és biztonsági másolati rendszerek arra az esetre, ha a hardver vagy a szoftver meghibásodna, különösen ha az elektronikus formájú használati utasítást magába az eszközbe építették be;

g)	nyomtatott formájú használati utasítást előíró, előreláthatóan sürgős orvosi beavatkozást igénylő helyzetek;

h)	az abból adódó hatások, hogy az adott oldal vagy maga az internet átmenetileg nem elérhető, vagy az egészségügyi létesítmény hozzáférése átmenetileg nem biztosított, valamint az ilyen jellegű helyzetek megoldására rendelkezésre álló biztonsági intézkedések;

i)	az időszak értékelése, amelyen belül a nyomtatott formájú használati utasítást a felhasználó kérésére rendelkezésre kell bocsátani.

(2) Az elektronikus formájú használati utasítás biztosítására vonatkozó kockázatfelmérést naprakésszé kell tenni a forgalomba hozatalt követő tapasztalatokra való tekintettel.

5. cikk

A 3. cikkben említett eszközgyártóknak lehetőségük van a használati utasítás nyomtatott forma helyett elektronikus formában történő biztosítására az alábbi feltételek szerint:

1.	a 4. cikkben említett kockázatfelmérésnek bizonyítania kell, hogy a használati utasítás nyomtatott formában történő biztosításával fenntartható, illetve javítható a nyomtatott formában rendelkezésre álló használati utasítás biztosításával elért biztonsági szint;

2.	biztosítaniuk kell az elektronikus formájú használati utasítást minden tagállamban, amelyben a termék elérhető vagy üzemben van, kivéve, ha a 4. cikkben említett kockázatfelmérés nem tartja másképp indokoltnak;

rendelkezniük kell egy olyan rendszerrel, amellyel többletköltség nélkül biztosítható a nyomtatott formájú használati utasítás a felhasználó számára a 4. cikkben említett kockázatfelmérésben meghatározott időszakon és a felhasználó kérésének beérkezésétől számított legkésőbb hét naptári napon belül, illetve az eszköz kézbesítésekor, amennyiben ezt a megrendeléskor így kérték;

biztosítaniuk kell – az eszközön vagy egy tájékoztató füzetben feltüntetve – az előreláthatóan sürgős orvosi beavatkozást igénylő helyzetekre vonatkozó tájékoztatást, illetve a használati utasítást vizuálisan megjelenítő beépített rendszerrel ellátott eszközök esetében az eszköz beindítására vonatkozó információt;

5.	biztosítaniuk kell az elektronikus formájú használati utasítás megfelelő tervezését és működését, valamint az ezt alátámasztó ellenőrzés és hitelesítés során nyert bizonyítékokat;

6.	a használati utasítást vizuálisan megjelenítő beépített rendszerrel ellátott eszközök esetében biztosítaniuk kell, hogy a használati utasítás ne akadályozza az eszköz biztonságos használatát, különös tekintettel az életfunkciókat figyelő és életben tartó funkciókra;

7.	biztosítaniuk kell a katalógusukban vagy más megfelelő információs segédeszköz segítségével a használati utasítás megjelenítéséhez szükséges, a szoftver- és hardverkövetelményekre vonatkozó tájékoztatást;

8.	rendelkezniük kell egy olyan rendszerrel, amely egyértelműen jelzi, hogy a használati utasítást mikor vizsgálták felül utoljára, és amely az adott eszköz minden egyes felhasználóját értesíti arról, hogy a felülvizsgálat biztonsági okokból volt-e szükséges;

a meghatározott szavatossági idejű eszközök esetében – a beültethető eszközök kivételével – a gyártóknak biztosítaniuk kell a felhasználók számára a használati utasításhoz való elektronikus úton történő hozzáférést a legutoljára gyártott eszköz szavatossági idejének lejárta után még legalább két évig;

10.	a meghatározott szavatossági idővel nem rendelkező eszközök és a beültethető eszközök esetében biztosítaniuk kell a felhasználók számára a használati utasításhoz való elektronikus úton történő hozzáférést a legutoljára gyártott eszköz gyártásától számított 15 éven át.

6. cikk

(1) A gyártóknak egyértelműen meg kell jelölniük, hogy az eszköz használati utasítását nyomtatott forma helyett elektronikus úton bocsátják a felhasználó rendelkezésére.

Ezt a tájékoztatást az egyes egységek csomagolásán vagy adott esetben a kereskedelmi csomagoláson is fel kell tüntetni. A rögzített beépített orvostechnikai eszközök esetében ezt a tájékoztatást magán az eszközön is fel kell tüntetni.

(2) A gyártóknak tájékoztatást kell nyújtaniuk a használati utasítás elektronikus úton történő hozzáférésének módjáról.

Ezt a tájékoztatást az (1) bekezdés második albekezdésében leírtak szerint, vagy ha ez nem kivitelezhető, az egyes eszközökhöz mellékelt nyomtatott dokumentum formájában kell biztosítani.

(3) A használati utasítás elektronikus úton történő hozzáféréséről szóló tájékoztatásnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)	a használati utasítás megtekintéséhez szükséges minden információ;

b)	egy egyedi, közvetlen hozzáférést biztosító hivatkozás, valamint minden olyan információ, amelyre a felhasználónak szüksége lehet az adott használati utasítás azonosításához és eléréséhez;

c)	a gyártó releváns elérési adatai;

d)	az 5. cikknek megfelelően hol, milyen módon és mennyi időn belül kérheti és juthat hozzá a felhasználó a nyomtatott formájú használati utasításhoz költségtöbblet nélkül.

(4) Ha a használati utasítás egy része a pácienshez szól, ezt a részt nem elektronikus formában kell biztosítani.

(5) Az elektronikus formájú használati utasítást teljes egészében szöveg formájában kell biztosítani, amely tartalmazhat szimbólumokat és ábrákat, valamint legalább azokat az információkat, mint a nyomtatott formájú használati utasítás. Video- és audiofájlokat is lehet mellékelni a szöveghez.

7. cikk

(1) Amennyiben a gyártó az elektronikus formájú használati utasítást az eszközhöz mellékelve egy elektronikus adathordozón biztosítja, vagy az eszköz a használati utasítást vizuálisan megjelenítő beépített rendszerrel rendelkezik, az elektronikus formájú használati utasítást egy internetes oldalon keresztül is elérhetővé kell tenni a felhasználó számára.

(2) Minden internetes oldalnak, amely egy eszköz elektronikus formájú használati utasítását tartalmazza a nyomtatott forma helyett, a következő követelményeknek kell megfelelnie:

a)	a használati utasítást ingyenesen elérhető szoftverrel olvasható, általánosan elterjedt formátumban kell biztosítani;

b)	védettnek kell lennie a hardveres és szoftveres behatolásokkal szemben;

c)	oly módon kell hozzáférhetővé tenni, hogy a lehető legkisebbre csökkenjenek a szerverleállások és a megjelenítési problémák;

d)	meg kell adnia, hogy a gyártó mely uniós nyelveken biztosítja a használati utasítást;

e)	meg kell felelnie a 95/46/EGK irányelv követelményeinek;

f)	a 6. cikk (2) bekezdésének megfelelően megjelenített internetes oldalnak állandóan és közvetlenül elérhetőnek kell lennie az 5. cikk 9. és 10. pontjában meghatározott időszakban;

g)	az elektronikus formában rendelkezésre álló használati utasítás minden korábbi verziójának és megjelenési időpontjának elérhetőnek kell lennie az internetes oldalon.

8. cikk

A 93/42/EGK irányelv IX. melléklete szerint az I. osztályba sorolt orvostechnikai eszközök kivételével az e rendelet 4–7. cikkében meghatározott kötelezettségek teljesítését egy kijelölt szervezetnek felül kell vizsgálnia a 90/385/EGK irányelv 9. cikkében vagy a 93/42/EGK irányelv 11. cikkében említett megfelelőségértékelési eljárás során. A felülvizsgálatnak egy, a termék osztályához és összetettségéhez igazított speciális mintavételi módszeren kell alapulnia.

9. cikk

A nyomtatott formában rendelkezésre álló, teljes terjedelmű használati utasítás kiegészítésére szolgáló elektronikus formában elérhető használati utasításnak tartalmilag meg kell felelnie a nyomtatott formájú használati utasításnak.

Abban az esetben, amikor a használati utasítás egy internetes oldalon keresztül érhető el, ennek az internetes oldalnak meg kell felelnie a 7. cikk (2) bekezdése b), e) és g) pontjában meghatározott követelményeknek.

10. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2013. március 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. március 9-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 189., 1990.7.20., 17. o.

(2) HL L 169., 1993.7.12., 1. o.

(3) HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

10.3.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 72/32

A BIZOTTSÁG 208/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. március 9.)

az Európai Unió legrászorulóbb személyeinek az intervenciós készletekből származó élelmiszerekkel történő ellátását célzó, a 2012-es költségvetési év terhére a tagállamok rendelkezésére álló erőforrások szétosztására vonatkozó terv elfogadásáról, valamint a 807/2010/EU rendelet egyes rendelkezéseitől való eltérésről szóló 562/2011/EU végrehajtási rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) és különösen annak 43. cikke f) és g) pontjára, összefüggésben 4. cikkével,

tekintettel az euró bevezetésével kapcsolatos agromonetáris intézkedések megállapításáról szóló, 1998. december 15-i 2799/98/EK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 3. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 121/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított 1234/2007/EK rendelet (3) 27. cikke révén létrehozásra kerül az Unió leginkább rászoruló személyei számára történő élelmiszerosztás programja. Ebből a célból az intervenciós készletekből termékeket lehet rendelkezésre bocsátani, vagy, ha nem állnak rendelkezésre élelmiszerosztásra alkalmas intervenciós készletek, élelmiszereket lehet beszerezni a piacról. 2012-re és 2013-ra az Unió leginkább rászoruló személyei részére történő élelmiszerosztás programja évi legfeljebb 500 millió EUR összeggel szerepel az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) történő finanszírozásra jogosult intézkedéseknek a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendeletben (4) foglalt felsorolásában.

(2)

Az 1234/2007/EK rendelet 27. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság éves terveket fogad el. A 2012-es évre vonatkozó éves elosztási tervet a Bizottság 562/2011/EU végrehajtási rendeletével (5) fogadták el 2011. június 10-én, kizárólag az intervenciós készletekből rendelkezésre álló termékek alapján. Az 1234/2007/EK rendelet 27. cikkének a 121/2012/EU rendelettel történő módosítása eredményeképpen az Unió leginkább rászoruló személyei számára történő élelmiszerosztás tekintetében a 2012-es költségvetési évre rendelkezésre álló további forrásokat a tagállamokhoz kell allokálni.

(3)

Az éves költségvetés felső határának betartása érdekében az egyes tagállamok számára a 2012. évi élelmiszer-szétosztási terv végrehajtása céljából elkülönített teljes összegbe adott esetben az Unión belüli átszállítási költségeket is bele kell foglalni. Továbbá az Unió legrászorulóbb személyeinek az intervenciós készletekből származó élelmiszerekkel történő ellátására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2010. szeptember 14-i 807/2010/EU bizottsági rendelet (6) 9. cikkében meghatározott, a kifizetés iránti kérelmekre és a kifizetések illetékes hatóságok általi teljesítésére vonatkozó határidőket ki kell igazítani annak biztosítása érdekében, hogy a 2012. évi élelmiszer-szétosztási terv keretében rendelkezésre bocsátott erőforrások csak akkor legyenek jogosultak finanszírozásra, ha a kifizetéseket a 2012-es pénzügyi évben teljesítik.

(4)

Figyelembe véve, hogy a 121/2012/EU rendelet hatályba lépésének eredményeképpen a 2012. évi élelmiszer-szétosztási terv végrehajtására rövidebb időkeret áll a tagállamok rendelkezésére, indokolt a 807/2010/EU rendelet 3. cikke (1) és (3) bekezdésében meghatározott határidők meghosszabbítása az éves elosztási tervre alkalmazandó végrehajtási időszak és a piacon mobilizálható termékek fizetési műveleteinek teljesítése vonatkozásában.

(5)

Mivel a 2012. évi élelmiszer-szétosztási terv e felülvizsgálatára röviddel a terv végrehajtására irányuló nemzeti adminisztratív intézkedések lezárása előtt kerül sor, annak megállapításakor, hogy a tagállamok megfeleltek-e a 807/2010/EU rendelet 3. cikke (2) bekezdésének második és harmadik albekezdésében megállapított azon kötelezettségüknek, hogy az említett cikkben meghatározott időpontig kivonják a gabonakészletek és a sovány-tejpor 70 %-át, indokolt figyelmen kívül hagyni az intervenciós készletekből azok pontos mennyiségének újraértékelését, illetve azt követően rendelkezésre álló termékekből átcsoportosított mennyiségeket, hogy Finnország úgy döntött, lemond a sovány tejporra vonatkozó keretének egy részéről.

(6)	Figyelembe véve, hogy a 2012. évi élelmiszer-szétosztási terv végrehajtási időszaka már előrehaladott, és annak érdekében, hogy a tagállamoknak minél több idejük maradjon a módosított terv végrehajtásához szükséges lépésekre, e rendeletnek a kihirdetése napján kell hatályba lépnie.

(7)	Az 562/2011/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 562/2011/EU végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:

Az 1. és a 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

(1) Az Unió legrászorulóbb személyei részére az 1234/2007/EK rendelet 27. cikke alapján a 2012. évben teljesítendő élelmiszer-szétosztást az e rendelet I. mellékletében meghatározott éves élelmiszer-szétosztási terv szerint kell végrehajtani.

A 2012. évi terv végrehajtásához rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat a tagállamok az I. melléklet a) pontjában megállapított kereteken belül használhatják fel.

Az egyes terméktípusok intervenciós készletekből kivonható mennyisége az említett melléklet b) pontjában található.

Az említett melléklet c) pontjában találhatók az uniós piacon történő élelmiszer-vásárlásra fordítható indikatív tagállami juttatások.

(2) A Bizottság a 807/2010/EU rendelet 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban engedélyezi a gabonaféléknek a rizskészítmények piaci mobilizálása céljából, fizetségképpen történő felhasználását.

2. cikk

A Bizottság a 807/2010/EU rendelet 8. cikkében meghatározott feltételekkel engedélyezi az e rendelet II. mellékletében felsorolt termékek Unión belüli átszállítását. Az Unión belüli átszállítási költségek megtérítését célzó indikatív tagállami juttatások az 1. cikkben említett éves elosztási tervben előírtaknak megfelelően az I. melléklet d) pontjában szerepelnek.”

A rendelet a következő 2a–2d. cikkekkel egészül ki:

„2a. cikk

A 807/2010/EU rendelet 3. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a 2012-re vonatkozó élelmiszer-szétosztási terv végrehajtási időszaka 2013. február 28-án ér véget.

2b. cikk

A 807/2010/EU rendelet 3. cikke (3) bekezdésétől eltérve a 2. cikk (3) bekezdése a) pontjának iii. és iv. alpontja alkalmazásával a 2012-re vonatkozó élelmiszer-szétosztási terv keretében a piacon mobilizálható termékek vonatkozásában a piaci szereplő által szállítandó termékek ellenében teljesített fizetési műveleteket 2012. október 15-ig kell teljesíteni.

2c. cikk

A 2012. évi élelmiszer-szétosztási terv alkalmazásában a 807/2010/EU rendelet 3. cikke (2) bekezdése második albekezdésének első mondata és a 3. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdése adott esetben nem alkalmazandó az intervenciós készletek következő mennyiségeire:

a)	az Egyesült Királyságban tárolt és Bulgáriának odaítélt 5,46 tonna gabona;

b)	Finnországban tárolt és Bulgáriának odaítélt 0,651 tonna gabona;

c)	Franciaországban tárolt és Franciaországnak odaítélt 249,04 tonna gabona;

d)	Észtországban tárolt és Észtországnak odaítélt 635,325 tonna sovány tejpor.

2d. cikk

A 807/2010/EU rendelet 9. cikkétől eltérve a 2012-re vonatkozó élelmiszer-szétosztási terv tekintetében a kifizetés iránti kérelmet 2012. szeptember 30-ig kell benyújtani az adott tagállam illetékes hatóságának. Vis maior esetét kivéve a megadott dátum után benyújtott kérelmeket nem fogadják el.

Közösségi támogatásra csak azon kifizetések jogosultak (az I. melléklet a) pontjában megállapított kereteken belül), amelyeket a tagállam legkésőbb 2012. október 15-ig teljesített a kedvezményezett felé.”

3.	Az I. és a II. melléklet helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. március 9-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 349., 1998.12.24., 1. o.

(3) HL L 44., 2012.2.16., 1. o.

(4) HL L 209., 2005.8.11., 1. o.

(5) HL L 152., 2011.6.11., 24. o.

(6) HL L 242., 2010.9.15., 9. o.

MELLÉKLET

„

I. MELLÉKLET

ÉVES ÉLELMISZER-SZÉTOSZTÁSI TERV A 2012. ÉVRE

Pénzügyi források teljes összege tagállamok szerinti bontásban:

(EUR-ban)
Tagállam	Összeg
Belgium	11 710 463
Bulgária	21 439 346
Cseh Köztársaság	135 972
Észtország	2 359 486
Írország	2 594 467
Görögország	21 651 199
Spanyolország	80 401 345
Franciaország	70 563 823
Olaszország	95 641 425
Lettország	5 558 220
Litvánia	7 491 644
Luxemburg	171 704
Magyarország	13 715 022
Málta	721 992
Lengyelország	75 296 812
Portugália	19 332 607
Románia	60 689 367
Szlovénia	2 533 778
Szlovákia	5 098 384
Finnország	2 892 944
Összesen	500 000 000

Az egyes tagállamokban való szétosztás céljából az Unió intervenciós készleteiből az e melléklet a) pontjában megállapított kereteken belül kivonandó mennyiségek terméktípusonkénti bontásban:

(tonnában)
Tagállam	Gabonafélék	Sovány tejpor
Belgium		1 560,275
Bulgária	39 150,874
Cseh Köztársaság	450,000
Észtország		635,325
Írország		727,900
Görögország		2 682,575
Spanyolország		10 093,975
Franciaország	249,040	8 858,925
Olaszország		12 337,975
Lettország		870,050
Litvánia		1 032,575
Magyarország		1 807,425
Málta	1 230,373
Lengyelország		9 662,825
Portugália		2 524,725
Románia	112 527,069
Szlovénia		287,750
Szlovákia	8 976,092
Finnország		489,300
Összesen	162 583,448	53 571,600

Indikatív juttatások a tagállamok számára az uniós piacon történő élelmiszer-vásárlásra, az e melléklet a) pontjában megállapított kereteken belül:

(EUR-ban)
Tagállam	Összeg
Belgium	8 346 393
Bulgária	14 004 438
Cseh Köztársaság	70 619
Észtország	1 136 698
Írország	1 200 145
Görögország	15 656 380
Spanyolország	57 977 800
Franciaország	51 172 604
Olaszország	68 479 620
Lettország	3 736 468
Litvánia	5 281 095
Luxemburg	161 225
Magyarország	9 751 550
Málta	493 784
Lengyelország	54 100 415
Portugália	13 763 634
Románia	39 979 504
Szlovénia	1 883 893
Szlovákia	3 590 632
Finnország	1 871 094
Összesen	352 657 991

Indikatív juttatások a tagállamok számára az Unión belüli átszállítási költségek megtérítésére, az e melléklet a) pontjában megállapított kereteken belül:

(EUR-ban)
Tagállam	Összeg
Bulgária	2 300 431
Cseh Köztársaság	12 211
Görögország	126 066
Spanyolország	401 345
Franciaország	17 915
Olaszország	399 005
Lettország	5 509
Magyarország	61 128
Málta	63 361
Lengyelország	205 907
Portugália	108 700
Románia	5 970 071
Szlovénia	7 073
Szlovákia	305 884
Finnország	15 394
Összesen	10 000 000

II. MELLÉKLET

A 2012-es költségvetési évre vonatkozó elosztási terv keretében engedélyezett Unión belüli gabonaátszállítások:

	Mennyiség (tonnában)	Kezelő	Címzett
1	33 989,414	Agency for Rural Affairs, Finnország	Държавен фонд „Земеделие” – Разплащателна агенция, Bulgária
2	5 161,460	RPA, Egyesült Királyság	Държавен фонд ‘Земеделие’ — Разплащателна агенция, Bulgária
3	450,000	SJV, Svédország	SZIF, Cseh Köztársaság
4	1 230,373	SJV, Svédország	Ministry for Resources and Rural Affairs Paying Agency, Málta
5	16 856,043	BLE, Németország	Agenția de Plăți și Intervenție pentru Agricultură, Románia
6	41 360,295	Agency for Rural Affairs, Finnország	Agenția de Plăți și Intervenție pentru Agricultură, Románia
7	54 310,731	SJV, Svédország	Agenția de Plăți și Intervenție pentru Agricultură, Románia
8	147,000	FranceAgrimer, Franciaország.	Pôdohospodárska platobná agentúra, Szlovákia
9	8 829,092	SJV, Svédország	Pôdohospodárska platobná agentúra, Szlovákia

A 2012-es költségvetési évre vonatkozó elosztási terv keretében engedélyezett Unión belüli soványtejpor-átszállítások:

	Mennyiség (tonnában)	Kezelő	Címzett
1	2 682,575	BLE, Németország	OPEKEPE, Görögország
2	330,350	SZIF, Cseh Köztársaság	FEGA, Spanyolország
3	6 308,425	OFI, Írország	FEGA, Spanyolország
4	3 455,200	RPA, Egyesült Királyság	FEGA, Spanyolország
5	2 118,875	RPA, Egyesült Királyság	FranceAgrimer, Franciaország
6	7 904,825	BIRB, Belgium	AGEA, Olaszország
7	1 476,375	OFI, Írország	AGEA, Olaszország
8	2 749,625	Dienst Regelingen, Roermond, Hollandia	AGEA, Olaszország
9	207,150	SJV, Svédország	AGEA, Olaszország
10	870,050	Lietuvos žemės ūkio ir maisto produktų rinkos reguliavimo agentūra Litvánia	Rural Support Service Lettország
11	1 807,425	RPA Egyesült Királyság	Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Magyarország
12	3 294,150	BLE. Németország	ARR, Lengyelország
13	1 675,025	Lietuvos žemės ūkio ir maisto produktų rinkos reguliavimo agentūra Litvánia	ARR, Lengyelország
14	4 692,825	RPA Egyesült Királyság	ARR, Lengyelország
15	2 524,275	RPA Egyesült Királyság	IFAP I.P. Portugália
16	287,750	Dienst Regelingen Roermond Hollandia	Agencija Republike Slovenije za kmetijske trge in razvoj podeželja Szlovénia
17	489,300	Dienst Regelingen Roermond Hollandia	Agency for Rural Affairs. Finnország

”

10.3.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 72/39

A BIZOTTSÁG 209/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. március 9.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2), és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. március 9-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

José Manuel SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.

MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	IL	103,0
	JO	78,3
	MA	68,2
	SN	207,5
	TN	80,7
	TR	95,1
	ZZ	105,5
0707 00 05	JO	183,3
	TR	172,1
	ZZ	177,7
0709 91 00	EG	85,9
0709 91 00	ZZ	85,9
0709 93 10	MA	55,8
	TR	134,6
	ZZ	95,2
0805 10 20	EG	48,8
	IL	68,4
	MA	56,6
	TN	58,6
	TR	72,2
	ZZ	60,9
0805 50 10	BR	43,7
	EG	41,7
	MA	69,1
	TR	50,4
	ZZ	51,2
0808 10 80	BR	83,3
	CA	117,2
	CL	103,0
	CN	110,7
	MK	31,8
	US	159,7
	ZZ	101,0
0808 30 90	AR	92,3
	CL	106,5
	CN	44,8
	ZA	94,2
	ZZ	84,5

(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

10.3.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 72/41

A BIZOTTSÁG 210/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. március 9.)

a tunéziai vámkontingens keretében 2012. március 5. és 6. között olívaolajra vonatkozó importengedély kibocsátása érdekében benyújtott kérelmekre alkalmazandó elosztási együttható rögzítéséről, valamint az importengedélyek kibocsátásának a 2012. év március havára vonatkozóan történő felfüggesztéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az importengedélyek rendszere alá tartozó mezőgazdasági termékek behozatali vámkontingenseinek kezelésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2006. augusztus 31-i 1301/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 7. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az egyrészről az Európai Közösség és azok tagállamai, és másrészről a Tunéziai Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás (3) 1. jegyzőkönyve (4) 3. cikkének (1) és (2) bekezdése – éves szinten meghatározott korlátok keretei között – nulla vámtételű vámkontingenst nyit meg a teljes egészében Tunéziában előállított és Tunéziából közvetlenül az Európai Unióba szállított, az 1509 10 10 és az 1509 10 90 KN-kód alá tartozó kezeletlen olívaolaj behozatalára.

(2)	A Tunéziából származó olívaolaj vámkontingenseinek megnyitásáról és kezeléséről szóló, 2006. december 20-i 1918/2006/EK bizottsági rendelet (5) 2. cikkének (2) bekezdése – havonkénti bontásban – meghatározza azokat a mennyiségeket, amelyekre behozatali engedélyek bocsáthatók ki.

(3)	Az 1918/2006/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdése alapján importengedély kibocsátására vonatkozóan az illetékes hatóságokhoz benyújtott kérelmekben igényelt összmennyiség meghaladja az említett rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében március hónapra megállapított mennyiséget.

(4)	Ebben a helyzetben a Bizottságnak rögzítenie kell azt az elosztási együtthatót, amely a rendelkezésre álló összmennyiség arányában lehetővé teszi az importengedélyek kibocsátását.

(5)	Tekintettel arra, hogy a kérelmekben igényelt összmennyiség elérte a folyó év március havára megállapított mennyiséget, erre a hónapra vonatkozóan további importengedélyek kibocsátására nincs lehetőség,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1918/2006/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdése alapján 2012. március 5. és 6. között importengedély kibocsátására vonatkozóan benyújtott kérelmekre 57,099350 %-os elosztási együtthatót kell alkalmazni.

A 2012. március 12-től kezdődően igényelt mennyiségek tekintetében a 2012. év március havára vonatkozóan az importengedélyek kibocsátását a Bizottság felfüggeszti.

2. cikk

Ez a rendelet 2012. március 10-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. március 9-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

José Manuel SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 238., 2006.9.1., 13. o.

(3) HL L 97., 1998.3.30., 57. o.

(4) HL L 97., 1998.3.30., 2. o.

(5) HL L 365., 2006.12.21., 84. o.

		ISSN 1977-0731 doi:10.3000/19770731.L_2012.072.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 72

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	55. évfolyam 2012. március 10.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
		2012/145/EU
	*	A Tanács határozata (2012. február 28.) az Európai Unió és a Bissau-guineai Köztársaság közötti, a két fél között létrejött halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyv megkötéséről	1
		RENDELETEK
	*	A Bizottság 205/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. január 6.) az 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet tagállamok által bejelentendő adatforrásokra és adatparaméterekre vonatkozó II. mellékletének módosításáról ( 1 )	2
	*	A Bizottság 206/2012/EU rendelete (2012. március 6.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a légkondicionáló berendezések és a háztartási ventilátorok környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról ( 1 )	7
	*	A Bizottság 207/2012/EU rendelete (2012. március 9.) az orvostechnikai eszközök elektronikus használati utasításáról ( 1 )	28
	*	A Bizottság 208/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. március 9.) az Európai Unió legrászorulóbb személyeinek az intervenciós készletekből származó élelmiszerekkel történő ellátását célzó, a 2012-es költségvetési év terhére a tagállamok rendelkezésére álló erőforrások szétosztására vonatkozó terv elfogadásáról, valamint a 807/2010/EU rendelet egyes rendelkezéseitől való eltérésről szóló 562/2011/EU végrehajtási rendelet módosításáról	32
		A Bizottság 209/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. március 9.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	39
		A Bizottság 210/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. március 9.) a tunéziai vámkontingens keretében 2012. március 5. és 6. között olívaolajra vonatkozó importengedély kibocsátása érdekében benyújtott kérelmekre alkalmazandó elosztási együttható rögzítéséről, valamint az importengedélyek kibocsátásának a 2012. év március havára vonatkozóan történő felfüggesztéséről	41