24.3.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 79/1

(1)

Az információs társadalom fejlődése és a széles sáv megjelenése az Európai Unió valamennyi polgárának életére befolyással lesz, többek között a tudáshoz való hozzáférés előmozdításán és a tudás megszerzésének új módszerein keresztül, így növelve a keresletet az új tartalom, alkalmazások és szolgáltatások iránt.

(2)

Az internethasználat a Közösségben továbbra is jelentős mértékben növekszik. Az internet által kínált lehetőségeket ki kell aknázni annak érdekében, hogy minden egyén és szervezet számára lehetővé váljék az információ és a tudás megosztásának társadalmi és gazdasági hasznából való részesedés. Európa mára elérte azt a fejlettségi szintet, hogy a digitális tartalomban rejlő lehetőségek kiaknázhatóvá váljanak.

(3)

A 2000. március 23-24-i lisszaboni Európai Tanács a következtetéseiben hangsúlyozta, hogy az új áruk és szolgáltatások által ösztönzött, tudásalapú digitális társadalomra való áttérés hatékony tényezővé válik a növekedésben, a versenyképességben és a munkahelyteremtésben. Ez alkalommal a tartalomiparágnak a hozzáadottérték-teremtésben és az európai kulturális sokszínűség hasznosításában és összekapcsolásában betöltött szerepe külön elismerést nyert.

(4)

A Lisszaboni Stratégiát továbbfejlesztő e-Europe 2005 cselekvési terv a biztonságos szolgáltatások, alkalmazások és tartalom szélessávú hálózatokon történő megjelenésének ösztönzésére szolgáló cselekvésre hív fel, így teremtve kedvező környezetet a magánberuházásokhoz, az új munkahelyek létrehozásához, a termelékenység javításához, a közszolgáltatások modernizálásához, valamint így kínálva lehetőséget mindenki számára a globális információs társadalomban való részvételre.

(5)

Európában egy széles közösség körében egyre nyilvánvalóbban növekszik a kereslet a kiegyensúlyozott hozzáférési és felhasználási jogokkal járó minőségi digitális tartalom iránt, amelybe beletartoznak a civil társadalom tagjai, a diákok, a kutatók, a kis- és középvállalkozások és egyéb szakmai felhasználók, valamint a különleges szükségletekkel rendelkezők, akik bővíteni kívánják ismereteiket és az „újrafelhasználók”, akik szolgáltatások megteremtése érdekében kívánják hasznosítani a digitálistartalom-forrásokat.

(6)

A digitális tartalom terén érdekelt felek a tartalomszolgáltatók (ideértve a digitális tartalmat létrehozó, gyűjtő vagy az oltalommal rendelkező köz- és magánszervezeteket és intézményeket is) és a tartalomfelhasználók (ideértve azokat a végfelhasználó szervezeteket és vállalkozásokat, amelyek a digitális tartalmat újra felhasználják és/vagy ahhoz értéket adnak hozzá). Különleges figyelmet kell fordítani a kis- és középvállalkozások bevonására.

(7)

A Tanács 2001/48/EK rendeletével (3) elfogadott e-tartalom (eContent) program (2001-2004) előtérbe helyezte az európai digitális tartalom interneten történő fejlesztését és felhasználását, valamint az európai weboldalak nyelvi sokszínűségét az információs társadalomban. Az e-tartalom program félidős értékeléséről szóló, 2003. október 10-i bizottsági közlemény megerősíti a cselekvés fontosságát ezen a területen.

(8)

A technológiai haladás lehetőséget biztosít a tartalomhoz való értékhozzáadásra integrált tudás formájában, továbbá a szolgáltatások szintjén az interoperabilitás javítására, amely a digitális tartalomhoz történő hozzáférés, annak felhasználása és terjesztése tekintetében alapvető jelentőségű. Ez különösen fontos az e program által megcélzandó, közérdekű területeken.

(9)

A szilárd üzleti modellek támogatása erősíti az e program keretében kezdeményezett projektek folytonosságát, és ezzel fejleszti a digitális tartalom további felhasználásán alapuló szolgáltatások magasabb gazdasági megtérüléséhez szükséges feltételeket.

(10)

A digitális tartalom által az információs társadalomban támasztott kihívások kezelésére jogalkotási keretet alakítottak ki (4)  (5)  (6).

(11)

A tagállamok eltérő gyakorlata továbbra is technikai akadályokat okoz, amelyek a Közösségen belül gátat szabnak a közszolgálati információkhoz történő széles körű hozzáférésnek, az információk felhasználásának, újrafelhasználásának, valamint hasznosításának.

(12)

Amennyiben a digitális tartalom személyes adatot érint, akkor meg kell felelnie a 95/46/EK (7) és a 2002/58/EK (8) irányelvnek, a felhasznált technológiáknak a magánélet tiszteletben tartására alkalmasnak és — amennyiben lehetséges — a magánélet védelmét erősítőnek kell lenniük.

(13)

Az információk tartalmával kapcsolatos közösségi cselekvéseknek elő kell mozdítaniuk a Közösség nyelvi és kulturális sokszínűségét.

(14)

Ennek a határozatnak a végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (9) összhangban kell elfogadni.

(15)

A Bizottságnak biztosítania kell a program — különösen az oktatáshoz és a kultúrához, valamint az Európai Interoperabilitási Keretrendszerhez kapcsolódó — közösségi kezdeményezésekkel és programokkal való összhangját és ezek egymást kiegészítő jellegét.

(16)

Ez a határozat a program teljes időtartamára megállapítja azt a pénzügyi keretet, amely az éves költségvetési eljárás során a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között 1999. május 6-án létrejött intézményközi megállapodás (10) 33. pontja szerint a költségvetési hatóság számára elsődleges hivatkozási alapul szolgál.

(17)

Mivel a tervezett intézkedések céljait — nevezetesen a digitális tartalom hozzáférhetőbbé, felhasználhatóbbá és hasznosíthatóbbá tételét Európában — a tagállamok a szóban forgó területek transznacionális jellege miatt nem tudják kielégítően megvalósítani, és az intézkedések európai alkalmazási köre és hatása miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően a Közösség intézkedéseket fogadhat el. A fenti cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem haladja meg a célok eléréséhez feltétlenül szükséges mértéket,

a)

a digitális tartalomhoz való hozzáférésnek, a digitális tartalom felhasználásának és hasznosításának megkönnyítése közösségi szinten,

b)

a digitális tartalmat illetően a minőség javításának elősegítése és a legjobb gyakorlat erősítése a tartalomszolgáltatók és -felhasználók, valamint az ágazatok közötti viszonylatban,

c)

a digitális tartalom területén érdekelt felek közötti együttműködés és a tudatosság megerősítése.

a)

a munkaprogram elfogadása és módosítása;

b)

az ajánlattételi felhívások követelményeinek és tartalmának meghatározása az 1. cikkben megállapított célkitűzésekkel összhangban;

c)

a közösségi finanszírozásra irányuló ajánlattételi felhívások alapján ajánlott projektek értékelése, amennyiben a közösségi hozzájárulás becsült összege eléri vagy meghaladja az 1 millió EUR-t;

d)

a II. mellékletben megállapított szabályoktól való bármely eltérés esetén.

24.3.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 79/9

(1)

A pénzpiacokra vonatkozó keretrendszer végrehajtásának cselekvési tervéről szóló, 1999. május 11-i bizottsági közlemény számos intézkedést határoz meg a pénzügyi szolgáltatások egységes piacának megteremtése érdekében.

(2)

Az Európai Tanács 2000. márciusi 23-24-i lisszaboni ülésén a cselekvési terv 2005-ig történő végrehajtására szólított fel.

(3)

2000. július 17-én a Tanács létrehozta az európai értékpapírpiacok szabályozásával foglalkozó bölcsek bizottságát. A végső jelentésében a bölcsek bizottsága egy négyszintű szabályozási keret létrehozására hívott fel annak érdekében, hogy az értékpapírokra vonatkozó közösségi szabályozás rugalmasabb, hatékonyabb és átláthatóbb legyen.

(4)

Az Európai Tanács 2001. március 23-24-i stockholmi ülésén az Európai Unió értékpapírpiacainak hatékonyabb szabályozásáról szóló állásfoglalásában hivatalosan üdvözölte a bölcsek bizottságának jelentését, és felszólított a négyszintű megközelítés végrehajtására.

(5)

E fejlemények fényében a Bizottság elfogadta az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottsága és az európai értékpapír-bizottság létrehozásáról szóló, 2001/527/EK (4) és 2001/528/EK (5)2001. június 6-i határozatot.

(6)

A demokratikus beszámoltathatóságnak és átláthatóságnak az úgynevezett Lámfalussy-folyamat, illetve annak kiterjesztése részét kell képeznie, amely csak akkor garantálható megfelelően, ha tiszteletben tartják a végrehajtási intézkedésekkel kapcsolatos intézményközi egyensúlyt.

(7)

Ez az irányelv módosítja az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1973. július 24-i 73/239/EGK tanácsi irányelvet (6), az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1985. december 20-i 85/611/EGK tanácsi irányelvet (7), az egy biztosítási bizottság létrehozásáról szóló, 1991. december 19-i 91/675/EGK tanácsi irányelvet (8), az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (harmadik nem-életbiztosítási irányelv) szóló, 1992. június 18-i 92/49/EGK tanácsi irányelvet (9), és a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló, 1993. március 15-i 93/6/EGK tanácsi irányelvet (10), valamint a betétbiztosítási rendszerekről szóló, 1994. május 30-i 94/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (11), a biztosítási csoportok biztosítóintézeteinek kiegészítő felügyeletéről szóló, 1998. október 27-i 98/78/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (12), a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2000. március 20-i 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (13), az értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetéséről és az ilyen értékpapírokról közzéteendő információkról szóló, 2001. május 28-i 2001/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (14), az életbiztosításról szóló, 2002. november 5-i 2002/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (15) és a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről szóló, 2002. december 16-i 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet. Ez az irányelv kizárólag a bizottságok szervezeti felépítésének egyes változásait célozza. Egyetlen módosítás sem célozza az ezen irányelvekben a Bizottságra ruházott, a végrehajtási rendelkezések elfogadásával kapcsolatos hatáskör, valamint a 93/6/EGK irányelvben a Tanácsra ruházott hatáskör kiterjesztését.

(8)

Az Európai Parlament a 2002. február 5-i állásfoglalásában támogatta az értékpapírokra vonatkozó négyszintű megközelítést a Bizottságnak ugyanezen a napon a Parlament előtt tett ünnepélyes nyilatkozata, valamint a belső piacért felelős biztosnak a Parlament gazdasági és monetáris ügyi bizottsága elnökének címzett, 2001. október 2-án kelt — az Európai Parlament e folyamatban betöltött szerepének biztosítására tekintettel megfogalmazott — levele alapján. A Parlament 2002. november 21-i állásfoglalásában felhívott e megközelítés egyes szempontjainak a bank- és biztosítási szektorra való kiterjesztésére, azzal a feltétellel, hogy a Tanács vállaljon kötelezettséget a megfelelő intézményi egyensúly garantálására.

(9)

A Bizottságnak az értékpapírokra vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatos 2002. február 5-i nyilatkozatán, valamint a 2001. október 2-án kelt levelén alapuló kötelezettségvállalását ki kell egészíteni a megfelelő intézményi egyensúlyra vonatkozó megfelelő garanciákkal.

(10)

2002. december 3-án a Tanács felhívta a Bizottságot, hogy a többi pénzügyi szolgáltatási szektor tekintetében is alkalmazza a bölcsek bizottságának végső jelentésén alapuló rendelkezéseket.

(11)

A négyszintű megközelítés kiterjesztésére vonatkozó biztosítékok azért is szükségesek, mert az EU intézményei még nem rendelkeznek a négyszintű Lámfalussy-folyamattal kapcsolatos széles körű gyakorlati tapasztalattal. Továbbá a Lámfalussy-folyamatot nyomon követő intézményközi megfigyelőcsoport első és második időközi jelentése az eljárás működését illetően észrevételeket tett, illetve kritikát fogalmazott meg.

(12)

A jogszabályok elfogadásának gyorsasága, valamint a jogszabályok minősége a Lámfalussy-folyamat alapvető céljai közé tartozik. A Lámfalussy-folyamat sikere nagyobb mértékben függ az intézményi partnereknek a jogszabályok elfogadásához szükséges megfelelő keret létrehozására irányuló politikai akaratától, mint a vonatkozó, felhatalmazáson alapuló technikai rendelkezések létrehozásának gyorsaságától. Ezen túlmenően a felhatalmazáson alapuló rendelkezések létrehozásának gyorsaságára irányuló túlzott törekvés e rendelkezések minősége tekintetében jelentős problémákat okozhat.

(13)

A Lámfalussy-folyamat kiterjesztése nem érinti a felügyelet európai szintű megszervezésére vonatkozó esetleges határozatokat.

(14)

Ennek érdekében a bankszektorra vonatkozóan a 2000/12/EK irányelvvel létrehozott bankügyi tanácsadó bizottság szerepét megfelelően módosítani kell.

(15)

E módosított szerepnek megfelelően a bankügyi tanácsadó bizottság helyébe az „európai bankbizottság” lép.

(16)

A 2000/12/EK irányelv végrehajtásához szükséges intézkedések általános hatályú intézkedések, és ezeket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat (16) 5. cikkével összhangban kell elfogadni.

(17)

Az elfogadott végrehajtási intézkedések nem módosíthatják az irányelvek alapvető rendelkezéseit.

(18)

A végrehajtási intézkedések tervezetének első megküldését követően három hónapot kell biztosítani az Európai Parlament számára, hogy azt megvizsgálja, és megalkossa véleményét. Mindazonáltal sürgős és kellően indokolt esetben lehetőséget kell nyújtani ezen időtartam lerövidítésére. Ha ezen az időtartamon belül az Európai Parlament álláspontot fogad el, a Bizottság újra megvizsgálja a tervezett intézkedéseket.

(19)

A Bizottságnak a végrehajtási hatásköre gyakorlása során tiszteletben kell tartania a következő alapelveket, amelyek értelmében szükséges a pénzügyi piacokba vetett befektetői bizalom biztosítása azon piacok nagymértékű átláthatóságának elősegítésével, szükséges az egymással versengő befektetések széles skálájának, valamint a körülményeikhez igazított közzététel, valamint a védelem adott szintjének biztosítása a befektetők számára, szükséges a szabályoknak a független szabályozó hatóságok általi következetes érvényesítésének biztosítása, különös tekintettel a gazdasági bűnözés elleni küzdelemre, szükséges a nagymértékű átláthatóság, valamint a piaci szereplőkkel, az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal folytatott konzultáció, szükséges a pénzpiaci innovációk bátorítása a pénzpiacok dinamikus és hatékony működése érdekében, szükséges a pénzügyi innovációk szoros figyelemmel kísérése és az azokra történő reagálás, amely révén biztosítható a piac integritása, fontos a tőkeköltségek csökkentése, illetve a tőkéhez való hozzáférhetőség javítása, szükséges a végrehajtási intézkedésekben a költségek és a haszon közötti hosszú távú egyensúly biztosítása piaci szereplők számára (beleértve a kis- és középvállalkozásokat és a kisbefektetőket), szükséges az EU pénzügyi piacai nemzetközi versenyképességének ösztönzése a nemzetközi együttműködés elengedhetetlen kiterjesztésének sérelme nélkül, szükséges az egyenlő esélyek megteremtése minden piaci szereplő számára az EU egészére kiterjedő szabályozások megfelelő esetekben való elfogadásával, szükséges a nemzeti piacok különbségeinek tiszteletben tartása, amennyiben azok nem érintik túlzott mértékben az egységes piac koherenciáját, valamint szükséges az e területen hozott egyéb közösségi jogszabályokkal való kohézió biztosítása, mivel a tájékoztatás kiegyenlítettségének és az átláthatóságnak a hiánya veszélyeztetheti a piacok működését, és különösképpen hátrányt okozhat a fogyasztóknak és a kisbefektetőknek.

(20)

A 2000/12/EK irányelv technikai kiigazításaira vonatkozó egyes hatályos rendelkezéseket összhangba kell hozni az 1999/468/EK határozattal.

(21)

A többi közösségi szektorban elfogadott megközelítésekkel való intézményi és jogi egységesség biztosítása érdekében a Bizottság 2004/10/EK határozata (17) létrehozta a tanácsadó testületként működő európai bankbizottságot, amely a bankügyi jogszabályok kidolgozásában segíti a Bizottságot. Ezért a 2000/12/EK irányelvben található, a bankügyi tanácsadó bizottság tanácsadó feladataira vonatkozó hivatkozásokat el kell hagyni.

(22)

A továbbiakban nincs szükség arra, hogy a bankügyi tanácsadó bizottság feladatkörébe tartozzon a hitelintézetek szolvencia- és likviditásmutatói megfigyelésének nyomon követése, tekintettel a tőkemegfelelési szabályok harmonizációjára és a hitelintézetek által a likviditási kockázatuk mérésére és kezelésére használt technikák fejlődésére.

(23)

A felügyeleti hatóságok közötti együttműködés és — a különösen szándéknyilatkozatok útján megvalósuló — információcsere terén történt jelentős előrelépésnek köszönhetően feleslegessé vált, hogy a Bizottság rendszeresen figyelemmel kísérjen egyes eseti felügyeleti határozatokat, és azokról rendszeresen jelentést tegyen a bankügyi tanácsadó bizottságnak.

(24)

Az európai bankbizottság létrehozása nem zárja ki a hitelintézetek szabályozásában és felügyeletében részt vevő különböző hatóságok közötti együttműködés egyéb formáit, különösen a Bizottság 2004/5/EK határozatával (18) létrehozott európai bankfelügyelők bizottsága keretén belül.

(25)

A 91/675/EGK irányelvvel létrehozott biztosítási bizottság feladata, hogy segítséget nyújtson a Bizottságnak a biztosítások területén az irányelv által biztosított végrehajtási hatáskörök gyakorlásában, és különösen a biztosítási ágazatban mutatkozó fejlődés figyelembevételéhez szükséges technikai kiigazítások megtételében; ezeket az intézkedéseket az 1999/468/EK határozattal összhangban kell meghozni.

(26)

A 91/675/EGK irányelv értelmében a biztosítási bizottság feladatai közé tartozik az is, hogy megvizsgáljon minden, a biztosítási ágazatot érintő közösségi rendelkezésekhez kapcsolódó kérdést, és különösképpen tanácsot adjon a Bizottságnak az olyan közösségi jogszabályokra irányuló javaslatokkal kapcsolatban, amelyeket a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács elé kíván terjeszteni.

(27)

Egy olyan belső piac kiépítése érdekében, ahol a biztosítottak és a kedvezményezettek megfelelő védelmet élveznek, azok a biztosítási és a foglalkoztatóinyugdíj-vállalkozások, amelyek a belső piacon a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvei alapján működnek, különleges közösségi jogszabályok hatálya alá tartoznak. A belső piac megfelelő működése és a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében e jogszabályoknak az ezen szektorokat érintő piaci változásokhoz gyorsan igazíthatóknak kell lenniük, különös tekintettel a pénzügyi és technikai szempontokra.

(28)

Ezért a biztosítási bizottság szerepét megfelelően módosítani kell, és e bizottság nevét ennek megfelelően „európai biztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-bizottság”-ra kell változtatni. Ugyanakkor az európai biztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-bizottság a foglalkoztatási nyugdíjak területén nem foglalkozik munkajogi és szociális jogi kérdésekkel, úgymint a foglalkoztatási rendszerek megszervezésével, különösen a kötelező tagság és a kollektív megállapodásokról folytatott tárgyalások eredményeivel.

(29)

A 91/675/EGK irányelv hatálya alá tartozó jogi aktusok végrehajtásához szükséges intézkedések általános hatályú intézkedéseke, és ezeket az 1999. június 28-i 1999/468/EK határozat 5. cikkével összhangban kell elfogadni.

(30)

A többi közösségi szektorban elfogadott megközelítésekkel való intézményi és jogi egységesség biztosítása érdekében a 2003. november 5-i 2004/9/EK (19) bizottsági határozat létrehozta a tanácsadóként működő európai biztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-bizottságot, amelynek feladata, hogy segítse a Bizottságot a biztosítás és a foglalkoztatási nyugdíjak területén. Ezért a 91/675/EGK irányelvben található, a biztosítási bizottság tanácsadó feladataira vonatkozó hivatkozásokat el kell hagyni.

(31)

A 85/611/EGK irányelv létrehozta az ÁÉKBV kapcsolattartó bizottságot, amely azáltal segíti a Bizottságot, hogy rendszeres konzultációk révén megkönnyíti az irányelv összehangolt végrehajtását, és a tagállamok közötti konzultációt, valamint szükség esetén az irányelv módosítására vonatkozó javaslatot tesz a Bizottságnak.

(32)

Az ÁÉKBV kapcsolattartó bizottság az 1999/468/EK határozat értelmében „komitológiai” bizottságként is eljár, hogy így segítse a Bizottságot a 85/611/EGK irányelv technikai módosításaival kapcsolatban.

(33)

2002. december 3-án a Tanács intézkedések megtételére kérte fel a Bizottságot abból a célból, hogy — többek között — által a végrehajtási hatáskörök gyakorlásával kapcsolatos tanácsadási feladatot az ÁÉKBV kapcsolattartó bizottságról az európai értékpapír-bizottságra ruházzák.

(34)

Az értékpapírokra vonatkozóan a közelmúltban elfogadott irányelvekben — különösen a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) szóló, 2003. június 28-i 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (20), — amely a Bizottság szabályozó hatáskörére vonatkozó tanácsadói feladattal ruházza fel az európai értékpapír-bizottságot, míg az európai értékpapír-bizottság munkája egyéb szempontjainak megszervezésére vonatkozóan továbbra is a 2001/528/EK irányelv az irányadó — megállapított modell teljes körű alkalmazása érdekében el kell hagyni azokat a rendelkezéseket, amelyek a 85/611/EGK irányelv 53. cikke értelmében meghatározzák a jelenlegi ÁÉKBV kapcsolattartó bizottságnak a „komitológiai” működésén kívüli szervezetét és feladatait.

(35)

Ezért az európai értékpapír-bizottság hatáskörét egyértelműen ki kell terjeszteni a 2003/6/EK irányelv értelmében már átruházott hatáskörön túlmenően annak érdekében, hogy az megfeleljen a 85/611/EGK irányelvben jelenleg meghatározott feladatoknak is. Ezen utóbbi irányelv végrehajtásához szükséges intézkedések általános hatályú intézkedések, és ezeket az 1999/468/EK határozat 5. cikkével összhangban kell elfogadni.

(36)

Ennek megfelelően módosítani kell a 73/239/EGK, a 85/611/EGK, a 91/675/EGK, a 92/49/EGK, a 93/6/EGK, a 94/19/EK, 98/78/EK, a 2000/12/EK, a 2001/34/EK, a 2002/83/EK és a 2002/87/EK irányelvet,

1.

A 2. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

2.

A 2. cikk (5) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Olyan hitelintézetek esetében, amelyeket nem a tengertől újabban visszahódított területeken létesítettek, és amelyek nem a központi szervnek alárendelt vagy annak felelős létező intézmények feldarabolásából vagy egyesítéséből származnak, a Bizottság — a 60. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárás szerint — a második albekezdés alkalmazására vonatkozó további szabályokat állapíthat meg, beleértve az első albekezdésben előírt mentességek hatályon kívül helyezését, ha megítélése szerint a második albekezdésben megállapított rendelkezésekből hasznot húzó új intézmények kapcsolódása a központi szervhez kedvezőtlen hatással lehet a versenyre.”.

3.

A 4. cikk helyébe a következő lép:

„4. cikk

Engedélyezés

A tagállamok megkövetelik a hitelintézetektől, hogy tevékenységük megkezdése előtt engedélyt szerezzenek. A szóban forgó engedélyre vonatkozó követelményeket a tagállamok az 5—9. cikknek megfelelően állapítják meg, és ezekről tájékoztatják a Bizottságot.”.

4.

A 22. cikk (9) bekezdésének második mondatát el kell hagyni.

5.

A 22. cikk (10) bekezdésének második mondatát el kell hagyni.

6.

A 23. cikk (1) bekezdése helyébe a következő lép:

7.

A 24. cikk (2) bekezdésében a „bankügyi tanácsadó bizottságnak” szavak helyébe az „európai bankbizottságnak” szavak lépnek.

8.

A 25. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

9.

A 49. cikk (2) bekezdése harmadik mondatában a „bankügyi tanácsadó bizottságot” szavak helyébe az „európai bankbizottságot” szavak lépnek.

10.

Az 52. cikk (9) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Az érintett illetékes hatóság továbbítja ezeket az információkat a többi tagállam illetékes hatóságainak.”

11.

Az 56a. cikk (2) bekezdés első mondata helyébe a következő lép: „A Bizottság felkérheti az európai bankbizottságot általános iránymutatások kidolgozására arról, hogy a harmadik országbeli illetékes hatóságok által gyakorolt összevont felügyelet várhatóan eléri-e az összevont felügyeletre vonatkozóan az e fejezetben meghatározott célkitűzéseket olyan hitelintézetek tekintetében, amelyek anyavállalatának székhelye a Közösségen kívül található.”

12.

A VI. címet el kell hagyni.

13.

A 60. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

Az e bekezdésre való hivatkozások esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét - a 8. cikke rendelkezéseire is figyelemmel - kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikke (6) bekezdésében megállapított időszak három hónap.

A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

14.

A 64. cikk (2) és (6) bekezdésében az „és a bankügyi tanácsadó bizottságot” szavakat el kell hagyni.

1.

A 46. cikk (9) bekezdésének első mondatában a „A Bizottság minden két évben jelentést terjeszt a biztosítási bizottság elé” szavak helyébe a „a Bizottság minden két évben tájékoztatja az európai biztosítási és foglalkoztatásinyugdíj-bizottságot” szavak lépnek.

2.

Az 58. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„58. cikk

A tagállamok által a Bizottságnak nyújtott tájékoztatás

A tagállamok illetékes hatóságai tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállam illetékes hatóságait:

Ha egy olyan közvetlen vagy közvetett leányvállalat, amelynek egy vagy több anyavállalatát harmadik ország joga szabályozza, megkapja az a) pontban említett engedélyt, akkor az illetékes hatóságok által a Bizottságnak és a többi illetékes hatóságnak megküldött értesítésben ismertetni kell a csoport szerkezetét is”.

3.

A 65. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

1.

A 6c. cikk a következőképpen módosul:

2.

A 14. cikk (6) bekezdésének második albekezdését el kell hagyni.

3.

A 21. cikk (4) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Az ilyen információk az európai értékpapír-bizottság keretén belüli véleménycsere tárgyát képezik.”

4.

A 22. cikk (4) bekezdése, harmadik albekezdésének negyedik mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Az ilyen tájékoztatás az európai értékpapír-bizottság keretein belüli véleménycsere tárgyát képezheti.”

5.

A X. szakasz címe helyébe a következő szöveg lép:

„Európai értékpapír-bizottság”

6.

Az 53. cikket el kell hagyni.

7.

Az 53a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„53a. cikk

8.

A szöveg a következőkkel egészül ki:

„53b. cikk

(1)   A Bizottság munkáját a 2001/528/EK bizottsági határozattal (27) létrehozott európai értékpapír-bizottság (a továbbiakban: »bizottság«) segíti.

Az e bekezdésre való hivatkozások esetén az 1999/468/EK határozat (28) 5. és 7. cikkét — a 8. cikkére is figyelemmel — kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikke (6) bekezdésében megállapított időszak három hónap.

(3)   A bizottság elfogadja saját eljárás szabályzatát.

1.

A 108. cikket el kell hagyni.

2.

A 109. cikk helyébe a következő lép:

„109. cikk

(1)   A megváltozott gazdasági helyzet követelményeinek fényében a 43. cikk (1) bekezdésében meghatározott előrelátható tőzsdei érték minimális összegének kiigazítása céljából a Bizottság benyújtja az európai értékpapír-bizottság létrehozásáról szóló, 2001. június 6-i 2001/528/EK bizottsági határozattal (29) létrehozott európai értékpapír-bizottságnak (a továbbiakban: bizottság) a meghozandó intézkedések tervezetét.

Az e bekezdésre való hivatkozások esetén a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskör gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK határozat (30) 5. és 7. cikkét — a 8. cikke rendelkezéseire is figyelemmel — kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikke (6) bekezdésében megállapított időszak három hónap.

(3)   A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.