Az Európai Unió C 32/2014

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

4.2.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 32/2

A Tanács következtetései a sportnak az uniós gazdasághoz, valamint az ifjúsági munkanélküliség kezeléséhez és a társadalmi befogadáshoz való hozzájárulásáról

2014/C 32/03

A TANÁCS ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI,

I. TUDATÁBAN AZ EURÓPAI IFJÚSÁGI MUNKANÉLKÜLISÉG JELENTETTE PROBLÉMA SÚLYOSSÁGÁNAK ÉS KÖVETKEZMÉNYEINEK, ÚGY VÉLIK, HOGY:

Az ifjúsági munkanélküliség problémája továbbra is jelentős kihívás elé állítja az EU-t és tagállamait. 2013 augusztusában az ifjúsági munkanélküliség átlagban 23,3 %-os (1) volt az EU 28 tagállamában, ugyanakkor e téren jelentős különbségek mutatkoztak a tagállamok között, illetve az egyes tagállamokon belüli régiók között (2);

A fiatalokat aránytalanul nagy mértékben sújtotta a gazdasági válság. A fiatalok munkanélküliségi rátája az uniós tagállamokban általában sokkal magasabb, mint más korcsoportokban. 2012 végén a fiatalok munkanélküliségi mutatója 2,6-szorosa volt a teljes lakosságra vonatkozó munkanélküliségi rátának (3);

Ezek a fejlemények súlyos következményekkel járnak nemcsak az érintett egyénekre, hanem a társadalomra és általában a gazdaságra nézve is. A hosszú távú munkanélküliség fokozhatja a marginalizációt, és ezáltal az elszegényedést és a társadalmi kirekesztődés kockázatát. Az ifjúsági munkanélküliség a közösségeket is komolyan veszélyezteti, mivel a munkaerőpiacról való kiszorulás egyes fiatalokat arra késztethet, hogy lemondjanak a civil társadalomban való részvételről, ez pedig további társadalmi fragmentációhoz vezethet;

4.	Az európai fiatalokat a válság miatt terhelő egyik legjelentősebb probléma a munkahelyek és a munkatapasztalat hiánya. Emellett egyre nő a szakadék a bizonyos munkaadók által megkövetelt készségek és számos leendő munkavállaló készségei között;

II. EMLÉKEZTETVE ARRA, HOGY AZ EURÓPAI TANÁCS:

megállapította, hogy az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem „különleges és azonnali célkitűzésnek minősül”, és hangsúlyozta annak fontosságát, hogy „kellő figyelmet kapjon azon fiatalok munkaerő-piaci részvétele, akik kiszolgáltatott helyzetben vannak és sajátos kihívásokkal néznek szembe” (4);

III. HANGSÚLYOZZÁK, HOGY A SPORT KÉPES HOZZÁJÁRULNI A FENTI PROBLÉMÁK KEZELÉSÉHEZ:

A sportoló fiatalok olyan személyes és szakmai készségekre és kompetenciákra tesznek szert, amelyek növelik foglalkoztathatóságukat. Ide tartozik például a tanulás tanulása, a szociális és társas kompetenciák, a vezetői készségek, a kommunikáció, a csapatmunka, a fegyelem, a kreativitás és a vállalkozói készségek. Emellett a sport révén szakmai tudást és készségeket lehet szerezni olyan területeken is, mint a marketing, a menedzsment és a közbiztonság. Mindezek a készségek és kompetenciák jelentősen elősegítik a fiataloknak az oktatásban és képzésben, valamint a munkaerőpiacon való részvételét és előmenetelét, méghozzá olyan módokon, amelyek relevánsak és alkalmazhatók a munkaerőpiacon, és amelyeket a munkaadók nagyra értékelnek és keresnek;

Európában a sporttevékenységek szervezése, igazgatása és végrehajtása hagyományosan önkéntességen alapul. Egy 2011-es Eurobarométer-felmérés (5) szerint az önkéntes tevékenységet végzők közel negyede (24 %) a sport területén tevékenykedik. A sport területén végzett önkéntes munka, amelyet jórészt a tömegsportban és klubokon keresztül végeznek, jelentős társadalmi, gazdasági és demokratikus értéket hordoz;

A sport egyetemes vonzerővel rendelkezik, és nem ismer kulturális és társadalmi-gazdasági határokat. Nemzetközi jellegű, és különböző emberek széles körét vonzza. A sporttevékenységek ezért kiváló eszközei a kisebbségi és marginalizált csoportok integrálásának. A sport felemelő erejű, és képes jelentősen növelni az összetartozás érzését, ami segíti a stabil, összetartó és békés közösségek kialakulását;

A sportágazat – beleértve a sport területén végzett önkéntes tevékenységeket is – számottevő és mérhető gazdasági és társadalmi értékkel rendelkezik a tagállami gazdaságokban. Egyre több adat támasztja alá azt, hogy a sport jelentős mértékben hozzájárul Európa gazdaságához, és egyben a növekedés és a foglalkoztatás egyik fontos motorja is, amellett, hogy társadalmi kohéziót és jólétet biztosít, vagyis számottevően hozzájárul az Európa 2020 stratégia (6) célkitűzéseinek eléréséhez;

10.

A gazdasági növekedésről és foglalkoztatásról szóló, az EU egészére kiterjedő közelmúltbeli tanulmány (7) szerint az EU-ban a sporthoz kapcsolódó hozzáadott érték aránya 1,76 % (8). A sporthoz kapcsolódó foglalkoztatás az EU-ban a teljes foglalkoztatás 2,12 %-át teszi ki. Ha a sokszorozó hatást is figyelembe vesszük, az EU-ban a sportágazat részesedése a teljes bruttó hozzáadott érték 2,98 %-át teszi ki. A tanulmány szerint a sportnak az európai hozzáadott értékben való részesedése közel azonos nagyságú a mezőgazdaság, az erdészeti ágazat és a halászat együttes részesedésével, ami azt jelenti, hogy az EU-ban keletkező, illetve megkeresett minden hatvanadik euró a sporthoz kapcsolódik;

11.

A sport a gazdaság egyik nagy ellenálló képességű ágazata. A részvételi szintek ugyanis meglehetősen stabilak a gazdasági ciklusok különböző szakaszaiban. A sportágazat strukturált formában, olyan sporteseményeken és sporttevékenységeken keresztül működik, amelyeket sportszervezetek szerveznek, a helyi szinttől egészen a legfelsőbb szintig. Ezek az események – főleg a fiatalok körében – akkor is népszerűek maradnak, ha a gazdasági feltételek kedvezőtlenek. Bár a sporteseményekre hatást gyakorolhatnak a változó gazdasági körülmények, a sportesemények és a sporttevékenységek keretrendszere stabil marad;

12.

A sport képes munkahelyeket teremteni és támogatni a helyi gazdasági fejlődést sportlétesítmények építése és működtetése, sportesemények szervezése, a sportszergyártók és a sportszolgáltatások piaci tevékenységei, valamint az egyéb ágazatok kapcsolódó tevékenységei révén. A sporteseményekhez és sporttevékenységekhez kapcsolódó (helyi) infrastruktúra, amennyiben a multifunkcionalitást és a jövőbeli tevékenységeket figyelembe vevő, gondos tervezést követően jön létre, elősegítheti a gazdaság stabilizálódását és élénkülését;

13.

A sport átgyűrűző hatást gyakorolhat más ágazatokra is. A sportesemények és a bajnokságok általánosságban pozitív hatást gyakorolnak az olyan ágazatokra, mint a turizmus, a kultúra, a közlekedés, a média, a közinfrastruktúra stb., valamint képesek arra, hogy összehozzák az embereket, fokozzák az együvé tartozás és a közös siker érzését. A sport tehát jelentősen előmozdíthatja az EU arra irányuló erőfeszítéseit, hogy maga mögött hagyja a jelenlegi gazdasági nehézségeket;

IV. HANGSÚLYOZZÁK AZ ALÁBBI FŐ SZAKPOLITIKAI ÜZENETEKET:

14.

Tekintettel a sportágazat gazdasági jelentőségére, valamint arra, hogy ez az ágazat lehetővé teszi a fiatalok – többek között a különösen veszélyeztetett és hátrányos helyzetű fiatalok – számára, hogy hasznos tudásra és készségekre tegyenek szert, a sport jelentős szerepet tölthet be az ifjúsági munkanélküliség sürgető problémájának kezelésében, és lendületet adhat a gazdaság élénkülésének. A fent említett kihívások kezeléséhez az intézkedések széles körére van szükség, amelyek a különböző érdekelt felek mozgósítását is magukban foglalják;

15.

Az önkéntes tevékenységeken keresztül – bár azok nem helyettesítik a fizetett munkavégzést – a polgárok új készségeket szerezhetnek, ami által javul foglalkoztathatóságuk és erősödik bennük a társadalomhoz tartozás érzése. A fiataloknak a sportban – különösen a tömegsportban – résztvevőként, kisegítőként vagy szervezőként való részvétele fejleszti a kulcsfontosságú személyes készségeket és kompetenciákat. A sport területén végzett tevékenységek egyfajta nem formális és informális tanulást valósítanak meg, amelynek során a fiatalok a formális tanulás során szerzetteket kiegészítő készségeket és kompetenciákat szerezhetnek;

16.	A sport közegében a fiatalok fejleszthetik ezeket a készségeiket, növelve ezáltal foglalkoztathatóságukat és későbbi termelékenységüket egy olyan időszakban, amikor a piaci körülmények különösen embert próbálóak, kevés a munkalehetőség, a munkahelyi készségfejlesztés lehetőségei pedig szűkösek;

17.

A sportban – és különösen a tömegsportban – való részvétel lehetővé teszi a fiatalok számára, hogy energiáikat, reményeiket és veleszületett lelkesedésüket konstruktív módon, a közösséghez hozzájárulva mederbe tereljék. Ezáltal könnyebbé válhat a tagállamokban a társadalmi problémák, például a társadalmi fragmentáció és egyes csoportok elleni előítéletek kezelése, mivel a sport pozitív, konstruktív és közösségi jellegű tevékenységet biztosít a fiatalok, különösen a fizetett állással és releváns képzési lehetőségekkel nem rendelkezők számára;

18.	A közforrások helyi sportlétesítményekbe történő, kis léptékű befektetése és a közösségi alapú sportklubok támogatása jelentősen hozzájárulhat az erősebb, biztonságosabb és összetartóbb közösségek létrehozásához;

19.	A nemzeti és nemzetközi sportesemények szervezésében és a – helyi vagy országos jelentőségű – sportlétesítmények létrehozásában és működtetésében való részvétel lehet a munkahelyteremtés egyik kulcstényezője, különösen a fiatalok esetében;

V. A FŐ SZAKPOLITIKAI ÜZENETEK ALAPJÁN FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT, HOGY A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉNEK TISZTELETBEN TARTÁSA MELLETT:

20.

cseréljék ki egymás között jó tapasztalataikat és bevált gyakorlataikat az alábbiakkal kapcsolatban:

—	hogyan fokozható a fiatalok részvétele a sportban és a társadalomban, különös tekintettel a formális tanulás intézményeiből kikerülő fiatalokra,

—	a sportklubokban és a sportszervezetekben való önkéntes részvétel miként fejleszti a puha készségeket és kompetenciákat,

—	a sporttevékenységekben való részvétel miként tudja elősegíteni a biztonságosabb és összetartóbb közösségek kialakulását,

—	olyan tanulószerződéses gyakorlati képzések és szakmai gyakorlatok sportszervezetek általi szervezése, amelyek motiválják a fiatalokat, és amelyek elősegítik a nemzeti és nemzetközi munkaerőpiacra való bejutást;

21.

tegyenek olyan szakpolitikai intézkedéseket, amelyek célja a munkahelyeken szükséges készségek sport által történő fejlesztése. E tekintetben támogassák az önkéntes szervezeteket és/vagy sportklubokat, valamint a tömegsport és/vagy a professzionális sport szintjén a sporteseményeket és/vagy -rendezvényeket;

22.

vizsgálják meg, hogy miként lehetne javítani az oktatási útvonalakat a sport területén tevékenykedő leendő fizetett és önkéntes dolgozók számára, továbbá elősegíteni a munkahelyi tanulást annak érdekében, hogy az érintettek a nemzeti képesítési rendszerek által elismert készségeket szerezzenek. Ezeket a készségeket az európai képesítési keretrendszerbe is be lehetne illeszteni, javítva ezzel a nemzetközi átláthatóságot és az érintett fiatalok mobilitását. Emellett célszerű megvizsgálni, hogy a sportban való informális és nem formális tanulás során szerzett készségek mennyiben ismerhetők el;

23.

ösztönözzék a sportba irányuló stratégiai beruházásokat, felhasználva adott esetben az uniós támogatási eszközöket, ideértve az EU strukturális alapjait (különösen az Európai Szociális Alapot és az Európai Regionális Fejlesztési Alapot), valamint az olyan uniós pénzügyi eszközöket, mint az Európai Beruházási Bank nyújtotta finanszírozás;

24.	mozdítsák elő a hatékony együttműködést a szociális ügyekkel, az ifjúsággal, a foglalkoztatással és a gazdasági kérdésekkel foglalkozó hatóságok között és azokon belül annak érdekében, hogy az érintett tisztviselők tudatában legyenek a sport társadalmi és gazdasági szerepének;

VI. FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL ÉS A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉT KELLŐKÉPPEN FIGYELEMBE VÉVE:

25.	az oktatással és képzéssel, az ifjúsággal és a foglalkoztatással foglalkozó szakértők között mozdítsanak elő olyan ágazatközi együttműködést, melynek célja a készségek és kompetenciák fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata;

26.	teljes körűen használják ki az Erasmus+ programot mint a személyes és szakmai készségek és kompetenciák fejlesztését szolgáló eszközt;

27.

határozzák meg, hogyan lehet a társadalmi befogadás elősegítését és a fiatalok foglalkoztatását célzóan a sportot támogatni a strukturális alapokból (különösen az Európai Szociális Alapból és az Európai Regionális Fejlesztési Alapból), valamint az egyéb uniós finanszírozási mechanizmusok, például az Európai Beruházási Bank nyújtotta finanszírozás keretében, különös tekintettel a kis léptékű, a nyilvánosság általi használatra szánt kis- és nagyvárosi sportlétesítmények létrehozására és adott esetben működtetésére, külön figyelmet fordítva a hátrányos helyzetű területekre. Az ilyen kis léptékű infrastruktúrák számos társadalmi célt szolgálhatnak, ideértve a munkahelyteremtést, a társadalmi befogadást és az egészségjavítást;

28.	mozdítsák elő a párbeszédet és a közös kezdeményezéseket a fő érdekelt felekkel, különösen a sportszervezetekkel, a sportszergyártókkal és az ifjúsági szervezetekkel a fiataloknak a sportágazatba vonzásához szükséges kedvező környezet kialakítása érdekében;

29.	gondolkodjanak el azon, hogy a sporttal kapcsolatban uniós szinten folytatandó munka keretében hogyan lehet a legeredményesebben biztosítani, hogy a nagyfokú ifjúsági munkanélküliség közepette a sport hozzájáruljon a fiatalok készségeinek fejlesztéséhez és a befogadó közösségek fennmaradásához;

VII. A FŐ SZAKPOLITIKAI ÜZENETEK ALAPJÁN FELKÉRIK A BIZOTTSÁGOT, HOGY:

30.	szervezzen magas szintű ágazatközi szemináriumot arra vonatkozóan, hogy a sport miként járulhat hozzá az EU-ban a munkahelyteremtéshez és a munkanélküliségnek, különösen az ifjúsági munkanélküliségnek a visszaszorításához;

31.	a folyamatban lévő, szakértői szintű uniós együttműködés alapján az Európa 2020 stratégia összefüggésében készítsen tanulmányt a sportnak a fiatalok foglalkoztathatóságához való hozzájárulásáról.

(1) Az ifjúsági munkanélküliség egyes tagállamokban eléri az 50 %-ot, egyes régiókban pedig a 70 %-ot, míg néhány régióban 5 % alatt van.

(2) http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_PUBLIC/3-30082013-AP/EN/3-30082013-AP-EN.PDF

(3) L. 2. lábjegyzet.

(4) Az Európai Tanács 2013. június 27–28-i következtetései, EUCO 104/2/13 REV 2.

(5) Eurobarométer-felmérés az önkéntes munkáról és a nemzedékek közötti szolidaritásról, 2011. október.

(6) A Bizottság tanulmánya a sportnak az Unióban a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra kifejtett hatásáról (2012).

(7) Tanulmány a sportnak az Unióban a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra kifejtett hatásáról; készítette az Európai Bizottság megbízásából a SportsEconAustria által vezetett konzorcium; végső jelentés, 2012. november.

(8) A sporttal kapcsolatos tevékenységek vilniusi fogalommeghatározása szerint – ez a tág fogalommeghatározás magában foglalja mindazokat a tevékenységeket, amelyeknek inputja a sport, mindazokat a tevékenységeket, amelyek a sport inputjai, valamint a sport statisztikai definíciójának (NACE 92.6 Rev.1.1) tartalmát.

4.2.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 32/6

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a tömegtájékoztatás szabadságáról és sokszínűségéről a digitális környezetben

2014/C 32/04

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI,

TUDOMÁSUL VÉVE, HOGY:

a tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapvető értékek. Ezek az értékek a demokrácia alappillérei, hiszen a tömegtájékoztatás fontos szerepet játszik az átláthatóság és az elszámoltathatóság biztosításában, valamint befolyásolja a polgárok döntéshozatali folyamatokban való részvételét és azokhoz való hozzájárulását;

az elmúlt néhány évben a tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége számos kihívással szembesült az Európai Unióban. Ilyenek például a bírósági ügyekben, hivatalos vizsgálatokban, az Európai Parlament és nem kormányzati szervezetek jelentéseiben, illetve a nemzeti és európai parlamenti vitákban kiemelt kérdések;

3.	a médián belüli tulajdonviszonyoknak, illetve a finanszírozási források eredetének az átláthatósága alapvető fontosságú a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének a biztosításában;

4.	az újságírók indokolatlan befolyásolástól való megvédése kulcsszerepet játszik a tömegtájékoztatás szabadságának a szavatolásában; ez a szabadság egyre fontosabbá válik gazdasági válság, illetve a médiaágazat átalakítása idején;

5.	az újságírói források megfelelő védelme a tömegtájékoztatás szabadságának egyik kulcseleme;

az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv – az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó uniós keretszabályozás – hozzájárul a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének előmozdításához. E keretszabályozás érvényesítésében kulcsfontosságú szerephez jutnak a tagállamok illetékes, az audiovizuális médiaszolgáltatásokat szabályozó hatóságai;

7.	a Bizottság számos tanulmányt, jelentést, projektet és összehangolt intézkedést finanszíroz a tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége területén;

az Európa Tanács nagyon fontos munkát végez a tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége érdekében. Ezzel összefüggésben az Európa Tanács és az Európai Unió között 2007-ben megkötött egyetértési megállapodás a véleménynyilvánítás szabadságát és az információszabadságot közös prioritásként, az e két szervezet közötti együttműködés kiemelt területei között sorolja fel;

az internet elősegíti a polgárok információhoz való hozzáférését, és új részvételi, véleményalkotási és véleménycserélési lehetőségeket teremt a számukra. Bár ez hozzájárul a véleménynyilvánítás szabadságához és erősíti a vélemények sokszínűségét, új kihívások merülnek fel az információhoz való hozzáférésnek és az információk értékelésének módjával kapcsolatban. Különös figyelmet kell fordítani mind a túlzott ágazati koncentráció lehetséges káros hatásaira, mind pedig az ún. „kapuőrök” pozíciójának megerősödésére;

10.	az internet globális jellege miatt ezeket a kérdéseket nem lehet földrajzilag meghatározott keretek között tartani;

EGYETÉRTENEK ABBAN, HOGY:

11.	a tömegtájékoztatás magas szintű függetlensége és sokszínűsége nemcsak a demokrácia szempontjából alapvető, de a gazdasági növekedéshez és annak fenntarthatóságához is hozzájárul;

12.	mivel az Európa Tanács fontos szerepet játszik a tömegtájékoztatás szabadságára és sokszínűségére vonatkozó előírások meghatározásában, meg kell erősíteni és tovább kell folytatni az ezzel a testülettel folytatott együttműködést;

13.

egy adott tömegtájékoztatási eszköz tulajdonosi viszonyaira, valamint az adott tulajdonosi viszonyból profitáló egyéb szervezetekre és személyekre vonatkozó adatoknak könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük a polgárok számára annak érdekében, hogy utóbbiak tájékozott véleményt alkothassanak a tömegtájékoztatási eszköz által szolgáltatott információról. Ebben az összefüggésben a médiaműveltség fontos szerepet játszik;

14.	az audiovizuális médiaszolgáltatásokat szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok közötti együttműködés és a bevált gyakorlat megosztása hozzájárul az egységes uniós piac működéséhez, illetve a nyitott és sokszínű tömegtájékoztatáshoz;

15.	a tömegtájékoztatási szabadság és sokszínűség magas szintjének szavatolása elengedhetetlenül fontos az Európai Unió számára abból a szempontból, hogy a csatlakozó országokkal, illetve a különböző nemzetközi fórumokon folytatott tárgyalásaiban hiteles tudjon lenni;

ÜDVÖZLIK:

16.	a Bizottság „Az egységes audiovizuális világ felé: növekedés, alkotómunka, értékek” című zöld könyvét (1);

NYUGTÁZZÁK:

17.	a média szabadságával és sokszínűségével foglalkozó magas szintű munkacsoport által készített független jelentést (2) és a tömegtájékoztatás jövőjével foglalkozó uniós fórum független jelentését (3);

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT, HOGY:

18.	szavatolják az audiovizuális médiaszolgáltatásokat szabályozó hatóságaik függetlenségét;

19.	tegyék meg a tömegtájékoztatási eszközök tulajdonosi viszonyainak valódi átláthatóságát biztosító megfelelő intézkedéseket;

20.	tegyék meg az újságírók a forrásaik megvédésére vonatkozó jogának biztosítását és az újságíróknak az indokolatlan befolyásolástól való megvédését célzó megfelelő intézkedéseket;

21.	tegyék meg – saját nemzeti körülményeiktől függően – a tömegtájékoztatási eszközök tulajdonosi viszonyainak túlzott koncentrációjából adódó lehetséges káros hatások megakadályozását biztosító megfelelő intézkedéseket;

FELKÉRIK A BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÉN BELÜL:

22.	továbbra is támogassa az újságírók és a tömegtájékoztatásban érintett szereplők védelmének fokozására irányuló projekteket;

23.

továbbra is támogassa a firenzei Európai Egyetemi Intézet által működtetett, a média Unión belüli sokszínűségét veszélyeztető kockázatok értékelésére alkalmas független megfigyelési eszközt (Media Pluralism Monitor), és ösztönözze a tagállamokat, illetve az érintett szereplőket az eszköz további felhasználására;

24.	nem jogalkotási intézkedések révén erősítse meg a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatás-szabályozó hatóságai közötti együttműködést, illetve mozdítsa elő a tömegtájékoztatási eszközök tulajdonosi viszonyai átláthatóságával kapcsolatos legjobb gyakorlatot (4);

25.	értékelje ezen intézkedések eredményességét, esetleges további lépések meghatározása céljából;

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL:

26.	óvják meg, mozdítsák elő és alkalmazzák az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt értékeket, és ezzel összefüggésben adjanak választ az uniós tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét érintő kihívásokra, a szubszidiaritás elvének teljes körű tiszteletben tartása mellett.

(1) 8934/13 – COM(2013) 231 final.

(2) http://ec.europa.eu/digital-agenda/sites/digital-agenda/files/HLG%20Final%20Report.pdf

(3) http://ec.europa.eu/information_society/media_taskforce/doc/pluralism/forum/report.pdf

(4) A Bizottság nem ért egyet a „nem jogalkotási intézkedések”-re való hivatkozással, és nyitottabb megfogalmazást pártol.

4.2.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 32/8

Az Európai Központi Bank által a főbb pénzügyi operációknál alkalmazott kamatláb (1):

0,25 % 2014. február 1.

Euro-átváltási árfolyamok (2)

2014. február 3.

2014/C 32/05

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,3498
JPY	Japán yen	137,82
DKK	Dán korona	7,4621
GBP	Angol font	0,82590
SEK	Svéd korona	8,8318
CHF	Svájci frank	1,2226
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	8,4525
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	27,527
HUF	Magyar forint	311,76
LTL	Litván litász/lita	3,4528
PLN	Lengyel zloty	4,2242
RON	Román lej	4,4938
TRY	Török líra	3,0533
AUD	Ausztrál dollár	1,5346
CAD	Kanadai dollár	1,4950
HKD	Hongkongi dollár	10,5609
NZD	Új-zélandi dollár	1,6643
SGD	Szingapúri dollár	1,7341
KRW	Dél-Koreai won	1 463,63
ZAR	Dél-Afrikai rand	15,0135
CNY	Kínai renminbi	8,1798
HRK	Horvát kuna	7,6525
IDR	Indonéz rúpia	16 521,49
MYR	Maláj ringgit	4,5519
PHP	Fülöp-szigeteki peso	61,267
RUB	Orosz rubel	47,4730
THB	Thaiföldi baht	44,806
BRL	Brazil real	3,2478
MXN	Mexikói peso	17,9892
INR	Indiai rúpia	84,3710

(1) Változó árfolyam esetén a kijelölt nap előtt végrehajtott legközelebbi pénzügyi operáció árfolyamát alkalmazzák, a kamatláb a legmagasabb árfolyam szerint számítandó.

(2) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

4.2.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 32/9

Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó javaslatról, valamint a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatról

(A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: http://www.edps.europa.eu)

2014/C 32/06

1. Bevezetés

1.1. Egyeztetés az európai adatvédelmi biztossal

2013. február 5-én a Bizottság két javaslatot fogadott el: a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó javaslatot (1) („az irányelvjavaslat”), valamint a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot (2) („a rendeletjavaslat”), a továbbiakban együttesen: „a javaslatok”. A javaslatokat egyeztetés céljából 2013. február 12-én elküldték az európai adatvédelmi biztosnak.

2.	Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a Bizottság egyeztetett vele, és hogy a javaslatok preambuluma hivatkozik erre az egyeztetésre.

3.	Az európai adatvédelmi biztosnak már a javaslatok elfogadása előtt lehetősége nyílt arra, hogy a Bizottság számára előterjessze nem hivatalos észrevételeit. A Bizottság ezen észrevételek közül többet is figyelembe vett.

1.2. A javaslatok célkitűzései és hatálya

A pénzmosás tág értelemben véve a bűnözői tevékenységből származó jövedelmek látszólag tiszta pénzeszközökké történő átalakítása, ami gyakran a pénzügyi rendszereken keresztül történik (3). A módszerek közé tartozik a pénz forrásának álcázása, formájának megváltoztatása, vagy a pénzeszközök kevésbé figyelemfelkeltő helyre való áthelyezése. A terrorizmus finanszírozása pedig pénzeszközök bármely, közvetlen vagy közvetett módon történő rendelkezésre bocsátása vagy gyűjtése azzal a szándékkal vagy annak tudatában, hogy azokat terrorista bűncselekmények elkövetésére fogják felhasználni (4).

Uniós szinten már 1991-től vezettek be jogszabályokat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozása céljából. Ezek a bűncselekmények a pénzügyi szektor integritását és stabilitását – általánosabban fogalmazva a belső piacot – fenyegető bűncselekményeknek minősülnek. A javaslatok jogalapja az EUMSZ 114. cikke.

A pénzmosás megakadályozására szolgáló uniós szabályok jórészt a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) (5) által elfogadott normákon alapulnak. A javaslatok célja a FATF által 2012 februárjában bevezetett, pénzmosás elleni felülvizsgált nemzetközi normák Európai Unióban való végrehajtása. A jelenlegi irányelv (a „pénzmosás elleni harmadik irányelv” (6)) 2005 óta hatályos. Az irányelv európai keretet biztosít a nemzetközi FATF normák mentén.

A pénzmosás elleni harmadik irányelv a pénzügyi szektorra (hitelintézetek, pénzügyi intézmények), valamint szakemberekre, köztük ügyvédekre, közjegyzőkre, könyvelőkre, ingatlanügynökökre, kaszinókra és vállalati szolgáltatókra alkalmazandó. Hatálya alá tartozik továbbá minden áruforgalmazó, amennyiben a készpénzbeli fizetés összege meghaladja a 15 000 EUR. Mindezen címzettek „kötelezett jogalanyoknak” minősülnek. Az említett kötelezett jogalanyok számára az irányelv előírja az ügyfelek és a tényleges tulajdonosok azonosítását és személyazonosságának ellenőrzését (ún. ügyfél-átvilágítás), továbbá az ügyfelek pénzügyi tranzakcióinak nyomon követését. Ezenfelül kötelezettségeket tartalmaz a pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása gyanújának az illetékes pénzügyi hírszerző egységeknek (FIU) történő bejelentésére és más kapcsolódó területekre vonatkozóan. Az irányelv a magasabb kockázatú helyzetekre további követelményeket és biztosítékokat is bevezet (például fokozott ügyfél-átvilágítás elvégzése).

Az irányelvjavaslat kiterjeszti a jelenlegi keret hatályát, és célja e kötelezettségek megerősítése – például azzal, hogy a szerencsejáték-szervezőket és 7 500 EUR küszöbértéktől a kereskedőket is felveszi a kötelezett jogalanyok közé, bővebb adatokat ír elő a tényleges tulajdonosokról, szigorítja a „politikai közszereplőkre” vonatkozó előírásokat, és előírásokat vezet be a politikai közszereplők családtagjai és a velük közeli kapcsolatban álló személyek ellenőrzése tekintetében. A pénzmosás alapbűncselekményeinek (7) jegyzéke kibővült a közvetlen és közvetett adókhoz kapcsolódó adózási bűncselekményekkel.

A rendeletjavaslat a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló 1781/2006/EK rendelet (a továbbiakban: „a pénzátutalásokról szóló rendelet”) helyébe lép, amelynek célja a kifizetések nyomonkövethetőségének javítása. A pénzátutalásokról szóló rendelet kiegészíti a pénzmosás elleni egyéb intézkedéseket, mégpedig annak biztosítása révén, hogy a pénzátutalás megbízójára vonatkozó alapvető adatok haladéktalanul a megfelelő bűnüldöző és/vagy ügyészségi hatóságok rendelkezésére álljanak, és segítsék őket a terroristák és egyéb bűnözők felderítése, az ellenük irányuló nyomozás és bűnvádi eljárás kapcsán, illetve a terroristák pénzeszközeinek felkutatásában.

4. Következtetések

98.

Az európai adatvédelmi biztos elismeri a pénzmosás elleni politikák fontosságát a tagállamok gazdasági és pénzügyi jó hírneve tekintetében. Hangsúlyozza azonban, hogy a terrorizmus és a pénzmosás elleni küzdelem érdekében a fizetési források, pénzbetétek és pénzátutalások átláthatóságát mint jogos célkitűzést az adatvédelmi követelmények betartása mellett kell megvalósítani.

99.

Mindkét javaslatban a következőket kell megoldani:

—

Mindkét javaslatban – érdemi, célzott rendelkezésben – kifejezetten utalni kell az alkalmazandó európai uniós adatvédelmi jogszabályokra, megemlítve különösen a 95/46/EK irányelvet és az azt végrehajtó nemzeti jogszabályokat, valamint a 45/2001/EK rendeletet a személyes adatok uniós intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében. E rendelkezésnek egyértelműen ki kell mondania azt is, hogy a javaslatok nem érintik az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályokat. A (33) preambulumbekezdésben a 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározatra való utalást törölni kell,

—

Az irányelvjavaslatot ki kell egészíteni az „illetékes hatóságok” és a „pénzügyi hírszerző egységek (FIU)” fogalommeghatározásával. E fogalommeghatározásnak biztosítania kell, hogy az „illetékes hatóságok” fogalmának értelmezése nem a 2008/977/IB kerethatározat 2. cikkének h) pontja szerint történik,

—	A (32) preambulumbekezdésben pontosítani kell, hogy az adatfeldolgozás jogalapja egy jogi kötelezettségnek a kötelezett jogalanyok, illetékes hatóságok és pénzügyi hírszerző egységek általi teljesítésének szükségessége (a 95/46/EK irányelv 7. cikkének c) pontja),

—	Emlékeztetni kell arra, hogy az adatfeldolgozás kizárólag a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozása céljából történhet, és további adatfeldolgozás nem végezhető egyéb, ezzel össze nem egyeztethető célból,

—	Az adatok kereskedelmi célú feldolgozásának konkrét tilalmát, amelyet jelenleg az irányelvjavaslat (31) preambulumbekezdése és a rendeletjavaslat (7) preambulumbekezdése említ, érdemi rendelkezésben kell rögzíteni,

—	A szöveget célzott preambulumbekezdéssel kell kiegészíteni annak pontosítása céljából, hogy az adócsalás elleni küzdelem csupán az alapbűncselekményekkel összefüggésben került be a szövegbe,

—

A nemzetközi átutalásokkal kapcsolatban a szöveget a személyes adatok továbbítására vonatkozó célzott, érdemi rendelkezésekkel kell kiegészíteni, amelyek megfelelő jogalapot biztosítanak a csoporton belüli, illetve pénzforgalmi szolgáltatók közötti átutalásokhoz, tiszteletben tartva a 95/46/EK irányelv 26. cikkének szövegét és értelmezését, ahogyan ezt az európai adatvédelmi hatóságok 29. cikk alapján létrehozott munkacsoportja is támogatja. Az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy értékeljék újra a személyes és érzékeny információk – a pénzmosás, illetve a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem céljából – külföldi országokba történő tömeges továbbítása előírásának arányosságát, és arányosabb megközelítést fogadjanak el,

—

A szankciók közzétételével kapcsolatban az európai adatvédelmi biztos javasolja alternatív, az általános közzétételi kötelezettséghez képest kevésbé beavatkozó jellegű opciók fontolóra vételét, továbbá azt, hogy a következőket mindenképpen meg kell határozni az irányelvjavaslatban:

—	az említett közzététel célja, ha fenntartanák,

—	a közzéteendő személyes adatok,

—	hogy az érintetteket a határozat közzététele előtt tájékoztatni kell, és még a közzététel előtt biztosítani kell számukra a határozat elleni fellebbezés jogát,

—	az érintetteket a 95/46/EK irányelv 14. cikke alapján megilleti a lényeges jogos érdekből való tiltakozás joga,

—	az online közzététellel kapcsolatos további korlátozások,

—	Az adatmegőrzéssel kapcsolatban a szöveget egy érdemi rendelkezéssel kell kiegészíteni, amely – további kritériumokkal együtt – a tagállamok által betartandó maximális megőrzési időt állapítja meg.

100.

Az irányelvjavaslattal kapcsolatban az európai adatvédelmi biztos ezenfelül a következőket ajánlja:

—	A szöveget konkrét rendelkezéssel kell kiegészíteni, amely utal az érintettek személyes adataik feldolgozásáról való tájékoztatásának elvére (a 95/46/EK irányelv 10. és 11. cikkének megfelelően), és meghatározza, ki a felelős az érintettek szóban forgó tájékoztatásáért,

—	Az érintettek jogainak korlátozásakor tiszteletben kell tartani az arányosság elvét, ezért a szöveget konkrét rendelkezéssel kiegészíteni, amely meghatározza, hogy az érintettek jogai milyen feltételekkel korlátozhatók,

—	Világosan közölni kell, hogy a kijelölt hatóság és a kötelezett jogalanyok által végzett kockázatértékelések járhatnak-e személyes adatok feldolgozásával. Ha igen, az irányelvjavaslatnak elő kell írnia a szükséges adatvédelmi garanciák bevezetését,

—

A szöveget ki kell egészíteni azon információk pontos jegyzékével, amelyeket az ügyfél-átvilágítás során figyelembe kell venni, valamint amelyeket nem szabad figyelembe venni. Pontosítani kell, hogy e célból gyűjteni kell-e vagy sem a 95/46/EK irányelv 8. cikkének (1) bekezdése szerinti különleges adatokat. Ha ilyen adatok feldolgozására szükség lenne, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a feldolgozás hatósági ellenőrzés alatt történjen, és a nemzeti jogszabályok megfelelő konkrét garanciákat nyújtsanak,

—	A 21. cikket módosítani kell annak érdekében, hogy egyértelműbben korlátozza azokat a helyzeteket, amikor a jelentős kockázatra való tekintettel fokozott ügyfél-átvilágításra van szükség, továbbá eljárási garanciákról kell rendelkezni a visszaélések ellen,

—	A 42. cikket módosítani kell annak érdekében, hogy szerepeljen benne utalás a bizalmas adatkezelésre, amelyet az ügyfél-átvilágítási eljárásokban részt vevő összes munkavállalónak tiszteletben kell tartania,

—	Érdemi rendelkezésben fel kell sorolni a tényleges tulajdonosról gyűjtendő azonosító adatok típusait, akkor is, ha vagyonkezelő társaság nem vesz részt az adott tranzakcióban.

101.

A rendeletjavaslattal kapcsolatban az európai adatvédelmi biztos ezenfelül a következőket ajánlja:

—	Kerülni kell a nemzeti azonosító szám konkrét korlátozások és/vagy garanciák nélkül, hivatkozási számként történő használatát, ehelyett a tranzakció számát kell használni,

—	Emlékeztetni kell arra, hogy a pénzmosás elleni eljárások tekintetében fontos tiszteletben tartani az adatok pontosságának elvét, amelyet a 95/46/EK irányelv 6. cikke 1. bekezdésének d) pontja is kimond,

—	A szöveget ki kell egészíteni a következő rendelkezéssel: „az információk csak a kijelölt személyek vagy személyek csoportjai számára lehetnek hozzáférhetők”,

—	A szöveget ki kell egészíteni egy olyan rendelkezéssel, amely a megbízóra és a kedvezményezettre vonatkozó személyes adatokat kezelő alkalmazottak számára előírja a bizalmas adatkezelés és az adatvédelmi kötelezettségek tiszteletben tartását,

—	A 15. cikkben pontosítani kell, hogy más külső hatóságok vagy felek, akiknek a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemhez nem fűződik érdekük, nem férhetnek hozzá a tárolt adatokhoz,

—

A 21. cikket ki kell egészíteni annak meghatározásával, hogy a rendelet megsértését mely hatósághoz kell bejelenteni, továbbá annak előírásával, hogy megfelelő technikai és szervezeti intézkedéseket hajtsanak végre az adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítés, véletlen elvesztés, megváltoztatás vagy jogosulatlan nyilvánosságra hozatal elleni védelme érdekében.

Kelt Brüsszelben, 2013. július 4-én.

Giovanni BUTTARELLI

az európai adatvédelmi biztos helyettese

(1) COM(2013) 45 final.

(2) COM(2013) 44 final.

(3) Lásd az irányelvjavaslat 1. cikkének (2) bekezdését.

(4) Lásd az irányelvjavaslat 1. cikkének (4) bekezdését.

(5) A FATF mértékadó a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása és (a közelmúltban) a fegyverek elterjedése elleni küzdelmet szolgáló intézkedések globális megalkotása terén. 36 tagú kormányközi testület, amely több mint 180 ország részvételével működik. Az Európai Bizottság a FATF egyik alapító tagja. 15 uniós tagállam a saját jogán tagja a FATF-nak.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/60/EK irányelve (2005. október 26.) a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről.

(7) Alapbűncselekmény bármely bűncselekmény, amelyből származó jövedelmet egy másik bűncselekmény elkövetéséhez használják fel: ilyen értelemben a pénzmosás alapbűncselekménye lehet például a csalás, a korrupció, a kábítószer-kereskedelem és más súlyos bűncselekmények.

4.2.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 32/13

Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója az Európai Unió és az Oroszországi Föderáció közötti, a kábítószer-prekurzorokról szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról

(A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: http://www.edps.europa.eu)

2014/C 32/07

I. Bevezetés

I.1. Az európai adatvédelmi biztossal folytatott egyeztetés háttere

2013. január 21-én az Európai Bizottság javaslatot fogadott el az Európai Unió és az Oroszországi Föderáció közötti, a kábítószer-prekurzorokról szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (a továbbiakban: a javaslat) (1). A javaslatot egyeztetés céljából ugyanazon a napon elküldték az európai adatvédelmi biztosnak.

A javaslat tartalmazza az Európai Unió és az Oroszországi Föderáció közötti, a kábítószer-prekurzorokról szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) szövegét (2). A megállapodás II. melléklete egy listát tartalmaz az adatvédelmi fogalommeghatározásokról és alapelvekről (a továbbiakban: adatvédelmi alapelvek) (3).

A Bizottság előzetesen egyeztetést folytatott az európai adatvédelmi biztossal. E vélemény alapja az említett egyeztetés során nyújtott tanácsadás és az európai adatvédelmi biztosnak a kábítószer-prekurzorokkal folytatott bel- és külkereskedelemről szóló európai uniós rendeletek módosításáról szóló véleménye (4).

I.2. A megállapodás célja

A megállapodás célja, hogy tovább erősítse az Európai Unió és az Oroszországi Föderáció között a kábítószer-prekurzorok törvényes kereskedelemtől való eltérítésének és a kábítószerek és a pszichotróp anyagok (a továbbiakban: kábítószer-prekurzorok) tiltott előállításának megakadályozása terén folytatott együttműködést.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében létrejött, a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme elleni, 1988. évi egyezmény (a továbbiakban: az 1988. évi egyezmény) (5) alapján a megállapodás lehetővé teszi a Felek (az Európai Unió és az Oroszországi Föderáció) illetékes hatóságai közötti, kereskedelmet ellenőrző eljárások és kölcsönös segítségnyújtás koordinációját, valamint a technikai és tudományos együttműködést és egy közös ellenőrzési szakértői csoport létrehozását.

IV. Következtetések

35.	Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a megállapodás szövegének személyesadat-védelemre vonatkozó rendelkezéseit és azt, hogy a Felek által tiszteletben tartandó, személyes adatok védelmével kapcsolatos alapelvek helyet kaptak a mellékletben.

36.

Az európai adatvédelmi biztos azt javasolja, hogy a szöveg tegyen kifejezett utalást arra, hogy a 95/46/EK irányelvet végrehajtó tagállami jogszabályok az EU által az orosz hatóságok számára továbbítandó személyes adatokra és a személyes adatok uniós hatóságok általi feldolgozására is alkalmazandók. Javasolja továbbá, hogy a jogszabály szövege tegyen említést az EU Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikkéről.

37.

Ajánlja továbbá, hogy a 3. cikk (2) bekezdése, a 4. cikk (1) bekezdése és az 5. cikk (3) bekezdése pontosítsa, hogy a személyes adatok mely kategóriái cserélhetők ki. Ezenkívül a gyanús tranzakciókkal kapcsolatos adatok vonatkozásában kerüljenek további biztosítékok (pl. rövidebb megőrzési idő, szigorúbb biztonsági intézkedések) a megállapodásba vagy a II. mellékletbe. Az adatfeldolgozásnak az 5. cikk (3) bekezdésében említett további céljait egyértelműen szerepeltetni kell a megállapodásban és azoknak összeegyeztethetőnek kell lenniük az adattovábbítás eredeti céljával.

38.	Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a megállapodás 5. cikkének (2) bekezdésében szereplő tilalmat arra vonatkozóan, hogy a személyes adatok nem őrizhetők a szükséges időnél tovább, de javasolja legalább a maximális adatmegőrzési időtartamok megállapítását.

39.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a megállapodás szövegében helyet kaptak a kötelező adatvédelmi alapelvek. Ugyanakkor kiegészítésüket az alábbiak szerint javasolja:

—	a szöveg kiegészítése az „adatbiztonság”-ról szóló rendelkezésekkel és az „érzékeny adatok”-ra vonatkozó egyedi követelményekkel,

—	az „átláthatóság” és a „hozzáférési, helyesbítési, törlési és zárolási jogok” alapelveinek foganatosítását célzó eljárások pontosítása a megállapodás vagy a melléklet szövegében,

—

az „adattovábbítás harmadik fél részére” fogalmának vonatkozásában a szöveget ki kell egészíteni azzal, hogy a Felek illetékes hatóságai addig nem továbbíthatnak személyes adatokat más címzettek számára, amíg e címzett nem biztosítja az adatok megfelelő védelmét és nem rendelkezik az adattovábbítás eredeti céljáról,

—	A „jogorvoslat” alapelvének tekintetében pontosítani kell, hogy a megállapodásban máshol, más összefüggésben említett „illetékes hatóság” kifejezés itt a személyes adatok védelméért és feldolgozásuk felügyeletéért felelős illetékes hatóságokat takarja,

—	A megállapodásban vagy legalább a Felek levélváltásában, illetve a megállapodást kísérő dokumentumokban említést kell tenni a vonatkozó hatóságokról és a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról,

—	Az „átláthatósághoz és a hozzáféréshez való jog alóli kivételek” alapelvének tekintetében pontosítani kell, hogy azokban az esetekben, amikor az érintett személynek nem adható hozzáférési jog, közvetett hozzáférést kell biztosítani az EU tagállami adatvédelmi hatóságain keresztül.

41.

Pontosítani kell továbbá, hogy a Felek adatvédelmi felügyeleti hatóságainak közösen kell felülvizsgálniuk a megállapodás végrehajtását akár a közös ellenőrzési szakértői csoport, akár külön eljárás keretében. Ezen túlmenően amennyiben az érintett orosz felügyeleti hatóság függetlensége nem nyert kellő bizonyossággal megállapítást, pontosítani kell, hogy az uniós tagállami adatvédelmi hatóságokat be kell vonni a megállapodás orosz hatóságok általi végrehajtásának felügyeletébe. E felülvizsgálat eredményeiről jelentést kell benyújtani az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz, adott esetben teljes titoktartás mellett.

42.

Az európai adatvédelmi biztos javasolja a megállapodás 12. cikkének kiegészítését egy olyan záradékkal, amely szerint a megállapodást bármely Fél felfüggesztheti vagy megszüntetheti, amennyiben a másik Fél a megállapodásban rögzített kötelezettségeit – ideértve az adatvédelmi alapelveknek való megfelelőséget – megszegi.

Kelt Brüsszelben, 2013. április 23-án.

Giovanni BUTTARELLI

az európai adatvédelmi biztos helyettese

(1) COM(2013) 4 final.

(2) A javaslat melléklete.

(3) A megállapodás II. melléklete.

(4) Az európai adatvédelmi biztos 2013. január 18-i véleménye a kábítószer-prekurzorokról szóló 273/2004/EK rendeletet módosító rendeletre irányuló javaslatról és a kábítószer-prekurzoroknak a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelme nyomon követésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 111/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló javaslatról, különösen annak 9–10. oldala, a szöveg a http://www.edps.europa.eu/EDPSWEB/webdav/site/mySite/shared/Documents/Consultation/Opinions/2013/13-01-18_Drug_precursors_EN.pdf oldalon hozzáférhető.

(5) A kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme elleni, 1988. december 19-én Bécsben elfogadott ENSZ-egyezmény. Az egyezmény szöveg elérhető a következő honlapon: http://www.unodc.org/pdf/convention_1988_en.pdf

4.2.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 32/15

Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója „Az EU-n belüli bűnüldözési együttműködés erősítése: az európai információcsere-modell (EIXM)” című, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági közleményről

(A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: http://www.edps.europa.eu)

2014/C 32/08

1. Bevezetés

1.1. Egyeztetés az európai adatvédelmi biztossal

2012. december 7-én az Európai Bizottság közleményt fogadott el „Az EU-n belüli bűnüldözési együttműködés erősítése: az európai információcsere-modell (EIXM)” címmel (a továbbiakban: a közlemény) (1). Ugyanezen a napon az Európai Bizottság jelentést fogadott el a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i tanácsi 2008/615/IB tanácsi határozat (prümi határozat) végrehajtásáról (2). E jelentést e vélemény külön nem véleményezi, de az összefüggések megértése érdekében említést tesz róla.

2.	Az európai adatvédelmi biztosnak már a közlemény elfogadása előtt lehetősége nyílt arra, hogy előterjessze nem hivatalos észrevételeit. Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a közleményben az Európai Bizottság figyelembe vette egyes észrevételeit.

1.2. A közlemény háttere és célkitűzései

A Stockholmi Program (3) célja, hogy megfeleljen a jövő kihívásainak és a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget a polgárok érdekeire és szükségleteire összpontosító intézkedésekkel tovább erősítse. A Stockholmi Program a 2010–2014 közötti időszakra megállapítja az Európai Unió bel- és igazságügyi prioritásait és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (4) (a továbbiakban: EUMSZ) 68. cikkének megfelelően meghatározza a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségen belüli jogalkotási és operatív programok tervezésére vonatkozó stratégiai iránymutatásokat.

A Stockholmi Program különösen elismeri, hogy az Európai Unió belső biztonságának területén koherenciára és konszolidációra van szükség az információkezelés és -csere fejlesztése során, továbbá felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy hajtsanak végre egy szilárd adatvédelmi rendszert tartalmazó, az uniós belső biztonság terén alkalmazandó információkezelési stratégiát. Ezzel összefüggésben a Stockholmi Program felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy európai információcsere-modell kialakításának szükségességét a jelenlegi eszközök értékelése alapján. Az említett értékeléssel megállapítható, hogy ezek az eszközök az eredeti szándéknak megfelelően működnek-e, és megvalósítják-e az információkezelési stratégia (5) céljait.

A Stockholmi Program nyomán az Európai Bizottság 2010 júliusában közleményt (6) (a továbbiakban: a 2010. évi közlemény) tett közzé, amely első ízben ad teljes körű áttekintést azokról a működő, végrehajtási vagy mérlegelési szakaszban lévő uniós szintű intézkedésekről, amelyek a személyes adatok bűnüldözési és migrációkezelési célból való gyűjtését, tárolását, illetve határokon átnyúló cseréjét szabályozzák.

6.	A Stockholmi Programban megfogalmazott felkérésre válaszul és a 2010. évi közlemény alapján e közlemény célja, hogy feltérképezze, az információk határokon átnyúló cseréje hogyan működik a gyakorlatban, és hogy adott esetben javításokat ajánljon.

3. Következtetések

37.

Az európai adatvédelmi biztos nagyra értékeli, hogy a kiváló adatminőség, -biztonság és -védelem garantálásának szükségességét hangsúlyozó közlemény kiemelt helyen foglalkozik az adatvédelemmel és emlékeztet arra, hogy az adatvédelemmel, -biztonsággal és -minőséggel kapcsolatos szabályokat, valamint az eszközök felhasználhatóságának rendeltetését az adatcseréhez használt kombinációtól és sorrendtől függetlenül be kell tartani.

38.

Az európai adatvédelmi biztos továbbá:

—	üdvözli, hogy a közlemény következtetéseiben megállapítja, hogy jelenleg nincs szükség új, uniós szintű bűnüldözési adatbázisra vagy információcserét szolgáló eszközre,

—

hangsúlyozza, hogy a bel- és igazságügy területén az eszközöket és kezdeményezéseket teljes körű értékelésnek kell alávetni, amelynek eredményeképpen átfogó, integrált és jól átlátható uniós szakpolitikának kell létrejönnie az információcsere irányításának területén, és arra biztatja a Bizottságot, hogy folytassa az egyéb meglévő eszközök értékelését,

—

arra bátorítja a Bizottságot, hogy mérlegelje a következőket: i. az adatvédelmi alapelvek hatékonysága a technológiai változások, a nagyméretű IT-rendszerekkel kapcsolatos fejlemények és az eredetileg a bűncselekmények megelőzésétől függetlenül összegyűjtött adatok egyre gyakoribb felhasználásának tükrében, valamint ii. a gyanún felül álló egyének széles körű, rendszeres és proaktív megfigyelése terén jelenleg tapasztalható tendencia hatékonysága a közbiztonság szempontjából, és e megfigyelés valós haszna a bűncselekmények elleni küzdelemben. E mérlegelések eredménye nyomán egy átfogó, integrált és jól átlátható uniós szakpolitikának kell létrejönnie az e területen folytatott információcsere irányításáról,

—

hangsúlyozza, hogy az irányelvre irányuló javaslatról jelenleg is folyó viták nem akadályozhatják meg a Bizottságot abban, hogy leltárt készítsen az adatvédelemmel kapcsolatos problémákról és kockázatokról, és a jelenlegi jogi keret által megengedett javítási lehetőségekről; és azt ajánlja, hogy e vitákat – és különösen a gyanúsítottak és a nem gyanúsítottak adatai feldolgozásának megkülönböztetéséről szóló vitákat – használja fel az európai információcsere-modell továbbfejlesztéséhez,

—	maradéktalanul egyetért azzal, hogy a meglévő eszközöket felül kell vizsgálni ahhoz, hogy azok összehangolhatók legyenek a javasolt irányelvvel, és a Bizottságot további intézkedések megtételére ösztönzi,

—	a Bizottságot a meglévő eszközök értékelésére és azzal párhuzamosan, illetve azt követően azok teljes körű végrehajtására ösztönzi,

—	azt ajánlja, hogy a Tanács által a csatorna megválasztására vonatkozóan adandó iránymutatás tartsa szem előtt a célok korlátozottságával és a felelősségi körökkel járó következményeket,

—	arra ösztönzi a Bizottságot, hogy adjon pontosabb indoklást arról, miért választotta a SIENA-eszközöket főszabályként használó Europol-csatornát és értékelje, hogy e választás megfelel-e a beépített adatvédelem elvének,

—

elégedetten veszi tudomásul, hogy a közlemény emlékeztet arra, hogy az információk tényleges cseréjére és felhasználására azonban mindig csak akkor kerülhet sor, ha azt a jogszabályok megengedik, ami egyben az adatvédelmi szabályoknak való megfelelőséget is jelenti, és felkéri a Bizottságot arra, hogy kezdje el a munkát az egyablakos ügyintézési pontokra vonatkozó feltételek harmonizációjával kapcsolatban, hogy ezáltal biztosítható legyen, hogy a követelmények valamennyi tagállamban ugyanazok és ténylegesen a magánszemélyek védelmét szolgálják,

—	azt ajánlja, hogy a közlemény szövege tegyen említést a Bizottság által tervbe vett program, illetve a tagállamok által nyújtandó képzések keretében az adatbiztonsággal és az adatvédelemmel kapcsolatos képzésekről.

Kelt Brüsszelben, 2013. április 29-én.

Peter HUSTINX

európai adatvédelmi biztos

(1) COM(2012) 735 final.

(2) COM(2012) 732 final.

(3) A Stockholmi Program – A polgárokat szolgáló és védő, nyitott és biztonságos Európa, 5731/10. számú tanácsi dokumentum, (HL C 115., 2010.5.4., 1. o.).

(4) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés, (HL C 83., 2010.3.30., 47. o.).

(5) A Stockholm Program – A polgárokat szolgáló és védő, nyitott és biztonságos Európa, 5731/10. számú tanácsi dokumentum, (HL C 115., 2010.5.4., 1. o.), 4.2.2. pont.

(6) A Bizottság közleménye (2010. július 20.) az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben folytatott információkezelés áttekintése, COM(2010) 385 végleges.

4.2.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 32/17

Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek árának szabályozását, valamint a nemzeti egészségbiztosítási rendszerekbe történő befogadásukat szabályozó intézkedések átláthatóságáról szóló módosított bizottsági irányelvjavaslatról

(A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: http://www.edps.europa.eu)

2014/C 32/09

1. Bevezetés

1.1. Egyeztetés az európai adatvédelmi biztossal

2013. március 18-án a Bizottság elfogadta az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek árának szabályozását, valamint a nemzeti egészségbiztosítási rendszerekbe történő befogadásukat szabályozó intézkedések átláthatóságáról szóló módosított irányelvjavaslatot (az „irányelvjavaslat”) (1). A javaslatot egyeztetés céljából 2013. március 19-én továbbították az európai adatvédelmi biztosnak.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a Bizottság egyeztetett vele, valamint azt is, hogy a jogi aktus preambuluma hivatkozik erre a véleményre. Az európai adatvédelmi biztos ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem konzultált vele az eredeti javaslat kidolgozása során, vagy legalább annak 2012. március 1-jei elfogadását követően (2).

1.2. A javaslat célkitűzései és hatálya

Az irányelvjavaslat indokolásában a Bizottság kimondja, hogy a tagállamok hatáskörébe tartozik egészségügyi rendszerük megszervezése, valamint az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás biztosítása, ami a hozzájuk rendelt erőforrások elosztására is kiterjed. Ennek keretében minden tagállam szabályozhatja intézkedések útján a gyógyszerfogyasztást és a gyógyszerek árait, illetve feltételeket határozhat meg azok közfinanszírozására vonatkozóan. Ezáltal egy, az uniós jogszabályoknak megfelelően minőség, biztonságosság és hatásosság alapján engedélyezett gyógyszerre vonatkozóan a tagállamok további követelményeket határozhatnak meg, mielőtt azt forgalomba hozzák, vagy a nemzeti egészségbiztosítási rendszer keretében a betegek számára hozzáférhetővé teszik.

Ezenkívül a Bizottság kifejti, hogy a 89/105/EGK irányelv (3) a piaci szereplőket segíti annak ellenőrzésében, hogy a gyógyszerek árát és támogatását szabályozó nemzeti intézkedések nem sértik-e az áruk szabad mozgásának elvét. A 89/105/EGK irányelv ezért egy sor eljárási követelményt határoz meg a tagállamok által elfogadott ármegállapítási és ártámogatási intézkedések átláthatóságának biztosítására. Ezen irányelv elfogadása óta a piaci viszonyok gyökeresen megváltoztak például a meglévő készítményeknél olcsóbb, generikus gyógyszerek megjelenése vagy az egyre innovatívabb (és gyakran drága) kutatásalapú gyógyszerek kifejlesztése következtében. Ezzel párhuzamosan a gyógyszerekkel kapcsolatos közkiadásoknak az elmúlt évtizedekben tapasztalt folyamatos növekedése arra ösztönözte a tagállamokat, hogy idővel összetettebb ármegállapítási és ártámogatási rendszereket dolgozzanak ki.

A Bizottság 2012. március 1-jén elfogadta a 89/105/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelvjavaslatot. A Bizottság megállapítja, hogy az ügy politikailag érzékeny volta miatt a Tanács gyógyszerekkel és orvostechnikai eszközökkel foglalkozó munkacsoportjában nehézkesen folytak a tárgyalások.

Az Európai Parlament álláspontját első olvasatban fogadta el 2013. február 6-án. A plenáris ülésen történt szavazás eredményeként, és a tagállamok által a Tanácsban kifejtett álláspontokat figyelembe véve a Bizottság úgy határozott, hogy az irányelvjavaslat elfogadásával módosítja javaslatát és konzultál az európai adatvédelmi biztossal.

1.3. Az európai adatvédelmi biztos véleményének célja

Ez a vélemény elsősorban az irányelvjavaslat személyes adatok védelmével kapcsolatos alábbi szempontjaival foglalkozik: az adatvédelmi jogszabályok alkalmazhatósága, a szakértők és bizonyos testületek tagjai személyes adatainak közzététele, a betegek egészségügyi adatainak a forgalombahozatali engedély adataihoz való hozzáférésen keresztül történő lehetséges feldolgozása, valamint a javaslatban szereplő lehetőség uniós/tagállami szintű adatbázisok létrehozására.

3. Következtetések

Az európai adatvédelmi biztos a következő ajánlásokat teszi:

—

Az irányelvjavaslat valamely érdemi cikkében szerepeljen hivatkozás az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályokra. Az ilyen hivatkozásnak általános szabályként rendelkeznie kell arról, hogy a személyes adatoknak az irányelvjavaslat keretében történő feldolgozására a 95/46/EK irányelv és a 45/2001/EK rendelet alkalmazandó. Ezenkívül az európai adatvédelmi biztos javaslata szerint a 95/46/EK irányelvre való hivatkozásnak ki kell mondania, hogy a rendelkezések az említett irányelvet végrehajtó nemzeti szabályokkal összhangban alkalmazandók,

—

Körültekintően meg kell vizsgálni az irányelvjavaslat 16. cikkében szereplő, a szakértők, a döntéshozó szervek tagjai és a jogorvoslati eljárásokért felelős szervek tagjai nevének és érdekeltségi nyilatkozatainak kötelező közzétételére javasolt rendszer szükségességét, és ellenőrizni kell, hogy a közzétételi kötelezettség nem lépi-e túl a közérdekű cél eléréséhez szükséges mértéket, és hogy ugyanez a cél nem érhető-e el kevésbé korlátozó intézkedésekkel. Ezen arányossági vizsgálat eredményétől függően a közzétételi kötelezettséget minden esetben megfelelő biztosítékokkal kell kiegészíteni az érintett személyek kifogásolási jogának tiszteletben tartása, valamint az adatok biztonságának/pontosságának és a megfelelő idő elteltével történő törlésének biztosítása érdekében,

—

A forgalombahozatali engedély adataival kapcsolatban az irányelvjavaslat 13. cikkében szerepeljen hivatkozás a 95/46/EK irányelv 8. cikkére, amennyiben az egészségügyi vonatkozású személyes adatokat kívánnak feldolgozni, továbbá illesszenek be olyan rendelkezést az irányelvjavaslatba, amely egyértelműen meghatározza, mely helyzetekben és milyen garanciák mellett kerül sor betegek egészségügyi adatait tartalmazó információk feldolgozására,

—

Illesszenek be olyan követelményt az irányelvjavaslat 13. cikkébe, amely előírja a betegek forgalombahozatali engedélyben szereplő adatainak teljes mértékben anonim módon történő kezelését, mielőtt a szóban forgó adatokat – ármegállapítási és ártámogatási döntések meghozatala céljából – további feldolgozásra továbbítják az illetékes hatóságnak,

—	Végezzenek előzetes adatvédelmi hatásvizsgálatot, mielőtt bármely új adatbázis elindítása céljából további lépésekre kerülne sor.

Kelt Brüsszelben, 2013. május 30-án.

Giovanni BUTTARELLI

az európai adatvédelmi biztos helyettese

(1) COM(2013) 168 final/2.

(2) COM(2012) 84 final.

(3) A Tanács irányelve (1988. december 21.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek árának megállapítását, valamint a nemzeti egészségbiztosítási rendszerekbe történő felvételüket szabályozó intézkedések átláthatóságáról (HL L 40., 1989.2.11., 8. o.).

4.2.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 32/19

Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója a Bizottság és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője „Az Európai Unió kiberbiztonsági stratégiája: Nyílt, megbízható és biztonságos kibertér” című közös közleményéről, valamint a hálózat- és információbiztonságnak az egész Unióban egységesen magas szintjére vonatkozó intézkedésekről szóló bizottsági irányelvjavaslatról

(A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: http://www.edps.europa.eu)

2014/C 32/10

1. Bevezetés

1.1. Egyeztetés az európai adatvédelmi biztossal

2013. február 7-én a Bizottság és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló közös közleményt fogadott el „Az Európai Unió kiberbiztonsági stratégiája: Nyílt, megbízható és biztonságos kibertér” (1) (a továbbiakban: a „közös közlemény”, a „kiberbiztonsági stratégia” vagy a „stratégia”) címmel.

Ugyanezen a napon a Bizottság irányelvjavaslatot fogadott el a hálózat- és információbiztonságnak az egész Unióban egységesen magas szintjére vonatkozó intézkedésekről (2) (a továbbiakban: az „irányelvjavaslat” vagy a „javaslat”). Ezt a javaslatot egyeztetés céljából 2013. február 7-én elküldték az európai adatvédelmi biztosnak.

3.	Az európai adatvédelmi biztosnak már a közös közlemény és a javaslat elfogadása előtt lehetősége nyílt arra, hogy a Bizottság számára előterjessze nem hivatalos észrevételeit. Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a közös közleményben és a javaslatban figyelembe vették egyes észrevételeit.

4. Következtetések

74.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője átfogó kiberbiztonsági stratégiát terjesztett elő, amelyet a hálózat- és információbiztonság (NIS) közös magas szintjének az Unión belüli biztosítására irányuló intézkedésekre vonatkozó irányelvjavaslattal egészített ki. A stratégia kiegészíti az Unió által a hálózat- és információbiztonság területén már kidolgozott szakpolitikai intézkedéseket.

75.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a stratégia túllép a biztonság kontra adatvédelem hagyományos megközelítésén, mivel kifejezetten rendelkezik a magánélet védelme és az adatvédelem alapértékként való elismeréséről, amelyeknek az Unióban és nemzetközi szinten is meg kell határozniuk a kiberbiztonság-politikát. Az európai adatvédelmi biztos megjegyzi, hogy a kiberbiztonsági stratégia és a hálózat- és információbiztonságra vonatkozó irányelvjavaslat alapvetően hozzájárulhat az egyének magánélethez és adatvédelemhez való jogának online környezetben való védelméhez. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy a stratégia és az irányelvjavaslat nem vezet olyan intézkedésekhez, amelyek az egyének magánélethez és adatvédelemhez való jogát jogellenesen korlátozó cselekménynek minősülnek.

76.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli továbbá, hogy az adatvédelmet a stratégia több helyen említi, és a hálózat- és információbiztonságra vonatkozó irányelvjavaslat is figyelembe veszi. Sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy a stratégia és az irányelvjavaslat nem hangsúlyozza jobban a meglévő és a jövőbeli adatvédelmi jogszabályoknak a biztonsághoz való hozzájárulását, és nem biztosítja teljes mértékben, hogy az irányelvjavaslatból, illetve a stratégia egyéb elemeiből következő kötelezettségek kiegészítsék az adatvédelmi kötelezettségeket, és ne fedjék egymást vagy mondjanak ellent egymásnak.

77.

Ezenfelül az európai adatvédelmi biztos megjegyzi, hogy mivel a kiberbiztonsági stratégia nem mérlegelte és nem vette teljes körűen figyelembe a többi, párhuzamos bizottsági kezdeményezést és folyamatban lévő jogalkotási eljárást, köztük az adatvédelmi reformot, valamint az elektronikus azonosításra és megbízható szolgáltatásokra vonatkozó rendeletjavaslatot, nem nyújt valóban átfogó és holisztikus képet az Unióban a kiberbiztonságról, és azzal a veszéllyel jár, hogy egy széttöredezett és elszigetelt kategóriákon alapuló megközelítést állandósít. Az európai adatvédelmi biztos ezenkívül megjegyzi, hogy a hálózat- és információbiztonságra vonatkozó irányelvjavaslat a biztonság uniós szintű átfogó megközelítését sem teszi lehetővé, és az adatvédelmi jogszabályokban megállapított kötelezettség valószínűleg a legátfogóbb hálózati és biztonsági kötelezettség az uniós jogban.

78.	Az európai adatvédelmi biztos szintén sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a közös közlemény és a javaslat az adatvédelmi hatóságoknak a biztonsági kötelezettségek végrehajtásában és kikényszerítésében, valamint a kiberbiztonság fokozásában játszott szerepét sem veszi megfelelően figyelembe.

79.

A kiberbiztonsági stratégiával kapcsolatban az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy:

—

A számítástechnikai ellenálló képesség, a számítástechnikai bűnözés és a kibervédelem fogalmának egyértelmű meghatározása rendkívül fontos, mivel ezeket a fogalmakat olyan különleges intézkedések megindokolására használják, amelyek zavaró hatással lehetnek az alapvető jogokra, köztük a magánélethez és az adatvédelemhez való jogra. Ezzel szemben a számítástechnikai bűnözésnek a stratégiában és a számítástechnikai bűnözéssel szembeni egyezményben szereplő fogalommeghatározása továbbra is igen tág. A „számítástechnikai bűnözés” fogalmának túlzottan tág meghatározása helyett tanácsos lenne e fogalmat egyértelműen és leszűkítően meghatározni,

—

Az adatvédelmi jogszabályoknak a stratégia szerinti valamennyi fellépésre vonatkozniuk kellene, amennyiben azok személyes adatok feldolgozásával járó intézkedéseket érintenek. Bár a számítástechnikai bűnözéssel és a kibervédelemmel foglalkozó szakaszok nem említik kifejezetten az adatvédelmi jogszabályokat, az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy számos, e területeken tervezett intézkedés személyes adatok feldolgozásával jár együtt, azaz az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályok hatálya alá tartozik. Az európai adatvédelmi biztos megjegyzi továbbá, hogy számos intézkedés koordinációs mechanizmusok létrehozására is kiterjed, ehhez viszont megfelelő adatvédelmi biztosítékokat kell megvalósítani a személyes adatok cseréjének részletes szabályaira vonatkozóan,

—

Az adatvédelmi hatóságok fontos szerepet töltenek be a kiberbiztonsággal kapcsolatban. Mint a magánélethez és az egyének adatvédelemhez való jogának védelmezői, az adatvédelmi hatóságok aktívan részt vesznek az egyének személyes adatainak internetes és interneten kívüli védelmében. Ezért e hatóságokat – felügyeleti hatóságként – megfelelően be kellene vonni a személyes adatok feldolgozásával járó végrehajtási intézkedésekbe (pl. a botnetek és rosszindulatú programok elleni küzdelemmel kapcsolatos uniós kísérleti projekt elindításába). A kiberbiztonság területén működő többi szereplőnek is együtt kellene működnie velük a feladataik teljesítése során, például a bevált gyakorlatok cseréjében és a tudatosságnövelő kampányokban. Az európai adatvédelmi biztosnak és a nemzeti adatvédelmi hatóságoknak megfelelően részt kellene venniük a stratégia végrehajtása terén tett előrehaladást értékelő, 2014-ben megrendezésre kerülő magas szintű konferencián.

80.

A hálózat- és információbiztonságra vonatkozó irányelvjavaslattal kapcsolatban az európai adatvédelmi biztos a következő javaslatokat teszi a jogalkotóknak:

—

a 3. cikk (8) bekezdésében egyértelműbben és minden kétséget kizáróan meg kell határozni a javaslat hatálya alá tartozó piaci szereplők fogalmát, és a biztonságra vonatkozóan az Unión belüli harmonizált és integrált megközelítés biztosítása céljából teljes körű listát kell készíteni, amelyen az összes érintett érdekelt fél szerepel,

—	az 1. cikk (2) bekezdésének c) pontjában pontosítani kell, hogy az irányelvjavaslat az uniós intézményekre és szervekre alkalmazandó, és a javaslat 1. cikkének (5) bekezdését ki kell egészíteni a 45/2001/EK rendeletre való utalással,

—

e javaslat tekintetében el kell ismerni a biztonság horizontálisabb szerepét azzal, hogy az 1. cikkben kifejezetten rendelkeznek arról, hogy a javaslat – az egyes konkrét területeken érvényes jelenlegi vagy jövőbeni részletesebb szabályok (pl. a bizalmi szolgáltatások nyújtóira vonatkozóan az elektronikus azonosításra vonatkozó rendeletjavaslatban meghatározandó szabályok) sérelme nélkül – általánosan alkalmazandó,

—

ki kell egészíteni a szöveget egy preambulumbekezdéssel, amely kifejti annak szükségességét, hogy a beépített és az alapértelmezett adatvédelmet már a javaslatban meghatározott mechanizmusok tervezésének korai szakaszától kezdődően, az érintett folyamatok, eljárások, szervezetek, technikák és infrastruktúrák teljes élettartama alatt – figyelemmel az adatvédelmi rendelet tervezetére – be kell építeni,

—

pontosítani kell a 3. cikk (1) bekezdésében a „hálózati és információs rendszer”, valamint a 3. cikk (4) bekezdésében a „biztonsági esemény” fogalmát, továbbá az 5. cikk (2) bekezdésében a „kockázatértékelési terv” létrehozására irányuló kötelezettség helyébe a „kockázatkezelési keret létrehozása és fenntartása” szöveget kell illeszteni,

—

az 1. cikk (6) bekezdésében szerepeltetni kell, hogy a személyes adatok feldolgozása a 95/46/EK irányelv 7. cikkének e) pontja értelmében indokolt, amennyiben az irányelvjavaslat közérdekű céljainak eléréséhez szükséges. A szükségesség és az arányosság elvének kellő tiszteletben tartását azonban biztosítani kell, hogy csak a cél eléréséhez feltétlenül szükséges adatokat dolgozzák fel,

—

meg kell határozni a 14. cikkben azokat a körülményeket, amikor kötelező a bejelentés, továbbá a bejelentés tartalmát és formáját – a bejelentendő személyes adatok típusát és azt is beleértve, hogy a bejelentés és az ahhoz csatolt igazoló dokumentumok tartalmaznak-e – és ha igen, milyen mértékben – a konkrét biztonsági esemény által érintett személyes adatokat (pl. IP-címeket). Figyelmet kell fordítani arra, hogy a hálózat- és információbiztonság területén illetékes hatóságok számára csak a feltétlenül szükséges mértékig tegyék lehetővé személyes adatok biztonsági esemény keretében történő gyűjtését és feldolgozását. A hálózat- és információbiztonság területén illetékes hatóságok által feldolgozott adatok megfelelő védelmének biztosítása céljából megfelelő biztosítékokat kell beépíteni a javaslatba,

—

pontosítani kell a 14. cikkben, hogy az események 14. cikk (2) bekezdése szerinti bejelentését a személyes adatok megsértésének az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályok szerinti bejelentésére vonatkozó kötelezettségek sérelme nélkül kell megtenni. Olyan esetekre vonatkozóan, amikor a biztonsági esemény személyes adatok megsértésével jár, a hálózat- és információbiztonság területén illetékes hatóságok és az adatvédelmi hatóságok közötti együttműködésre vonatkozó eljárás főbb szempontjait rögzíteni kell a javaslatban,

—

módosítani kell a 14. cikk (8) bekezdését olyan módon, hogy a mikrovállalkozásoknak a bejelentésre kötelezettek köréből való kizárása ne vonatkozzon azon piaci szereplőkre, amelyek fontos szerepet töltenek be az információs társadalmi szolgáltatások nyújtásában – tekintettel például az általuk feldolgozott információk jellegére (pl. biometrikus adatok vagy érzékeny adatok),

—

a javaslatot ki kell egészíteni olyan rendelkezésekkel, amelyek személyes adatoknak a hálózat- és információbiztonság területén illetékes hatóságok és más címzettek közötti további cseréjét szabályozzák – annak biztosítása érdekében, hogy i. személyes adatok csak olyan címzettekhez jutnak el, akik számára azok – megfelelő jogalappal történő – feldolgozása feladataik teljesítéséhez szükséges, és ii. a szóban forgó információk köre nem haladja meg a feladataik teljesítéséhez szükséges mértéket. Azt is figyelembe kell venni, hogy az információmegosztási hálózatnak adatokat szolgáltató jogalanyok hogyan biztosítják a célhoz kötöttség elvének betartását,

—	meg kell határozni a személyes adatoknak az irányelvjavaslatban foglalt célokra való megőrzésének határidejét, különösen a hálózat- és információbiztonság területén illetékes hatóságok általi, valamint az együttműködési hálózat biztonságos infrastruktúráján belüli megőrzést illetően,

—	emlékeztetni kell a hálózat- és információbiztonság területén illetékes hatóságokat arra a kötelezettségükre, hogy nyújtsanak megfelelő tájékoztatást a személyes adatok feldolgozásáról az érintetteknek – például úgy, hogy adatvédelmi politikát tesznek közzé a honlapjukon,

—

ki kell egészíteni a szöveget a biztonsági szintre vonatkozó rendelkezéssel, amelyet a hálózat- és információbiztonság területén illetékes hatóságoknak a gyűjtött, feldolgozott, illetve cserélt információk tekintetében be kell tartaniuk. A személyes adatoknak a hálózat- és információbiztonság területén illetékes hatóságok általi védelmével kapcsolatban kifejezetten utalni kell a 95/46/EK irányelv 17. cikkének biztonsági követelményeire,

—

pontosítani kell a 9. cikk (2) bekezdésében, hogy a biztonságos információmegosztási rendszerben való tagállami részvétel kritériumainak biztosítaniuk kell, hogy az e rendszerben részt vevő valamennyi szereplő a feldolgozás minden szakaszában magas szintű biztonságot és ellenálló képességet garantáljon. E kritériumok között – a 95/46/EK irányelv 16. és 17. cikkével, valamint a 45/2001/EK rendelet 21. és 22. cikkével összhangban – megfelelő titoktartási és biztonsági intézkedéseknek is szerepelniük kell. A Bizottságra nézve – a biztonságos információmegosztási rendszerben adatkezelőként való részvétele esetén – e kritériumoknak kifejezetten kötelezőnek kell lenniük,

—

a 9. cikket ki kell egészíteni a Bizottság és a tagállamok által a biztonságos információmegosztási rendszer létrehozása, üzemeltetése és fenntartása terén betöltendő szerep, illetve feladatok leírásával, és rendelkezni kell arról, hogy a rendszer tervezését a beépített és az alapértelmezett adatvédelem, valamint a beépített biztonság elveivel összhangban kell végezni, és

—	a 13. cikket ki kell egészíteni azzal, hogy az Unión kívüli országokban letelepedett címzetteknek történő személyesadat-továbbítást a 95/46/EK irányelv 25. és 26. cikkével, valamint a 45/2001/EK rendelet 9. cikkével összhangban kell végezni.

Kelt Brüsszelben, 2013. június 14-én.

Peter HUSTINX

európai adatvédelmi biztos

(1) JOIN(2013) 1 final.

(2) COM(2013) 48 final.

4.2.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 32/23

Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvjavaslatról (átdolgozás) és a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: http://www.edps.europa.eu)

2014/C 32/11

1. Bevezetés

1.1. Egyeztetés az európai adatvédelmi biztossal

2013. március 27-én a Bizottság két jogalkotási javaslatot fogadott el a védjegyoltalom területén: a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvjavaslatot (átdolgozás) (1) és a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot (2) (a továbbiakban együttesen: a javaslatok). Ezeket a javaslatokat ugyanazon a napon továbbították az európai adatvédelmi biztosnak.

Az európai adatvédelmi biztos megjegyzi, hogy e javaslatok fő célja a védjegyekről szóló anyagi jogi szabályok és eljárási szabályok valamennyi vonatkozásának további összehangolása az Unión belül. Noha első ránézésre úgy tűnik, hogy ezek a javaslatok nem járnak számottevő adatvédelmi következményekkel, az adatvédelmi biztos megjegyzi, hogy mindkét eszköz létrehoz néhány adatfeldolgozási műveletet, amelyek érinthetik az egyének magánélethez és adatvédelemhez való jogát. Az európai adatvédelmi biztos ennélfogva sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a javaslat elfogadását megelőzően nem folytattak vele informális egyeztetést.

A 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdése alapján az európai adatvédelmi biztos az alábbiakban fel kívánja hívni a figyelmet néhány sajátos, a javaslatokból fakadó adatvédelmi szempontú problémára. Az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy a javaslat preambulumában utaljanak az európai adatvédelmi biztossal történő egyeztetésre.

1.2. Általános háttér

Az irányelvjavaslat célja, hogy az Unión belül fokozottabban összehangolja a védjegyekre vonatkozó anyagi jogi szabályokat – ideértve a védjegyoltalom tartalmának tisztázását és az együttes védjegyekre vonatkozó szabályokat –, valamint az eljárási vonatkozásokat, például a lajstromozást, a díjakat, valamint a védjegy elleni felszólalással, illetve a védjegy törlésével vagy a védjegyoltalom megszűnésének megállapításával kapcsolatos eljárásokat. Továbbá rendelkezéseket ír elő a nemzeti központi iparjogvédelmi hivatalok egymás közötti és az Európai Unió Védjegyoltalmi és Formatervezési Mintaoltalmi Ügynökségével folytatott fokozottabb igazgatási együttműködésre vonatkozóan (52. és 53. cikk).

A rendeletjavaslat a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK rendeletben foglalt hatályos jogi keretet módosítja. A Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt (BPHH) Az Európai Unió Védjegyoltalmi és Formatervezési Mintaoltalmi Ügynöksége („az Ügynökség”) néven átnevezik. A rendeletjavaslat tisztázza az európai védjegyre alkalmazandó anyagi és eljárási szabályokat. Előírja az Ügynökség számára, hogy lajstromot és elektronikus adatbázist hozzon létre (87. cikk). Tisztázza továbbá az Ügynökség szerepét és feladatait, különösen az Unió nemzeti központi iparjogvédelmi hivatalaival való együttműködése vonatkozásában (123. cikk).

3. Következtetések

27.

Noha e javaslatok tárgya a védjegyekről szóló anyagi jogi szabályok és eljárási szabályok Unión belüli harmonizációja, és első ránézésre úgy tűnik, hogy nem járnak számottevő adatvédelmi következményekkel, valójában létrehoznak néhány olyan adatfeldolgozási műveletet, amelyek érinthetik az egyének magánélethez és adatvédelemhez való jogát.

28.

Az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalainak és az Ügynökségnek feladataik végrehajtása során a személyes adatok gyűjtését és feldolgozását az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályoknak, különösen a 95/46/EK irányelvet és a 45/2001/EK rendeletet végrehajtó nemzeti jogszabályoknak megfelelően kell végrehajtaniuk.

29.

Az irányelvjavaslattal kapcsolatban az európai adatvédelmi biztos a következőket ajánlja:

—

illesszenek be egy érdemi rendelkezést, amely hangsúlyozza, hogy a személyes adatok nemzeti iparjogvédelmi hivatalok általi feldolgozása során be kell tartani az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályokat, különösen a 95/46/EK irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabályokat, valamint az egyik preambulumbekezdésbe illesszenek be egy utalást a javasolt általános adatvédelmi rendeletre,

—	érdemi rendelkezésben hangsúlyozzák, hogy a személyes adatoknak az Ügynökség által a nemzeti hivatalok és az Ügynökség közötti együttműködéssel összefüggésben végzett feldolgozása során be kell tartani a 45/2001/EK rendeletben előírt szabályokat,

—

érdemi rendelkezésben tisztázzák, hogy az 52. cikk és a (37) preambulumbekezdés értelmében előirányzott, összekapcsolt adatbázisok és portálok magukban foglalnak-e személyesadat-feldolgozást, valamint azok hatályát és célját (céljait), különösen azt, hogy további célokkal egészítik-e ki az egyes adatbázisok és portálok eredeti céljait, és ha igen, mi e kiegészítő célok jogalapja,

—

érdemi rendelkezésben egyértelműen hozzák létre a közös és összekapcsolt adatbázisok és portálok útján végzett adatcserére vonatkozó részletes szabályokat, különösen azáltal, hogy meghatározzák, kik rendelkezzenek hozzáféréssel a személyes adatokhoz, az adatok típusait, az ilyen adatcserék célját és az adatok ezen informatikai rendszerekben való megőrzésének időtartamát.

30.

A rendeletjavaslattal kapcsolatban az európai adatvédelmi biztos a következőket ajánlja:

—	felhatalmazáson alapuló jogi aktusok helyett a javaslat egy érdemi rendelkezésében írják elő a személyes adatoknak a lajstromban és az elektronikus adatbázisban történő feldolgozására vonatkozó szabályokat,

—

illesszenek be egy érdemi rendelkezést, amelyben pontosítják a lajstromban és az elektronikus adatbázisban feldolgozandó személyes adatok típusait, azon csoportokat, akik jogosultak az adatokhoz való hozzáférésre (az adat típusának pontos megjelölésével), az adatmegőrzés időtartamára vonatkozó határidő(ke)t, valamint az adatokra és az érintettek jogainak gyakorlására vonatkozó szabályokat,

—

a 123c. cikkben tisztázzák, hogy az Ügynökség és a nemzeti hivatalok közötti adatcsere tartalmazna-e személyes adatokat, és ha igen, melyek ezek. Pontosan meg kell határozni továbbá, hogy i. a személyes adatoknak az Ügynökség és a nemzeti hivatalok közötti cseréjét az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályokkal – az Ügynökség általi feldolgozás esetében különösen a 45/2001/EK rendelettel, a nemzeti hivatalok általi feldolgozás esetében pedig különösen a 95/46/EK irányelvvel – összhangban kell végrehajtani, ii. az ilyen adatcserék célját, különösen azt, hogy további célokkal egészítik-e ki az egyes adatbázisok és portálok eredeti céljait, és ha igen, mi ezen kiegészítő célok jogalapja, és iii. a kicserélt adatok típusát, azt, hogy kik rendelkezhetnek hozzáféréssel az adatokhoz, valamint az ezen informatikai rendszerekben történő adatmegőrzés időtartamát,

—

az elektronikus adatbázisban szereplő adatok közzétételével összefüggésben értékeljék a személyes adatok nyilvánosságra hozatalának szükségességét és arányosságát. Amennyiben a jogalkotók biztosítani kívánják a személyes adatok körültekintően megvizsgált célokra történő közzétételét, az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy e célból illesszenek be egyértelmű rendelkezéseket a rendeletjavaslatba. Minimumkövetelményként érdemi rendelkezésben kell tisztázni, hogy milyen típusú személyes adatok tehetők közzé és milyen cél(ok)ra,

—

érdemi rendelkezésben tisztázzák, hogy az együttműködés módjai magukban foglalják-e a védjegyekkel kapcsolatos bírósági határozatok közzétételét. Ha igen, ebben az érdemi rendelkezésben meg kell határozni, hogy a bírósági határozatok milyen feltételekkel tehetők közzé. E tekintetben az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy Ügynökség és/vagy a nemzeti központi iparjogvédelmi hivatalok az ítéleteket azzal a feltétellel tehessék közzé az interneten, hogy az ítéletek (és az azokban szereplő személyes adatok) külső keresőmotorok általi indexelése technikailag ne legyen lehetséges, vagy egyéb esetben mérlegelniük kell, hogy a közzétételt anonim módon hajtsák végre.

Kelt Brüsszelben, 2013. július 11-én.

Giovanni BUTTARELLI

az európai adatvédelmi biztos helyettese

(1) COM(2013) 162 final.

(2) COM(2013) 161 final.

4.2.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 32/25

Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója a határregisztrációs rendszer létrehozásáról szóló rendeletre és a regisztráltutas-program létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslatokról

(A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: http://www.edps.europa.eu)

2014/C 32/12

I. Bevezetés

I.1. Egyeztetés az európai adatvédelmi biztossal

Az Európai Bizottság 2013. február 28-án a következő javaslatokat fogadta el (a továbbiakban: a javaslatok):

—

az Európai Unió tagállamainak külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok be- és kilépési adatainak rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (a továbbiakban: a határregisztrációs rendszerről szóló javaslat) (1),

—	a regisztráltutas-program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (a továbbiakban: a regisztráltutas-programról szóló javaslat) (2),

—	a határregisztrációs rendszer és a regisztráltutas-program tekintetében az 562/2006/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (a továbbiakban: a módosító javaslat) (3).

2.	A javaslatokat egyeztetés céljából még ugyanezen a napon elküldték az európai adatvédelmi biztosnak. Az európai adatvédelmi biztos lehetőséget kapott arra, hogy informális észrevételeit még a javaslatok elfogadása előtt közölje a Bizottsággal.

3.	Az európai adatvédelmi biztos üdvözli az egyeztetésre való felkérést, amely a határregisztrációs rendszerről szóló javaslat és a regisztráltutas-programról szóló javaslat preambulumában egyaránt szerepel.

I.2. Háttér

Az „Az Európai Unió határigazgatása terén teendő újabb lépések előkészítéséről” szóló 2008-as bizottsági közlemény a jövőben új eszközök bevezetését javasolta az európai határigazgatásban, köztük egy határregisztrációs rendszert a harmadik országbeli állampolgárok be- és kilépési időpontjának nyilvántartására, valamint egy regisztráltutas-programot a jóhiszemű utazók határátlépésének megkönnyítésére. Megvizsgálta ezenkívül egy elektronikus utazási engedély rendszer (ESTA) bevezetését is a vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárok számára.

Ezeket a javaslatokat az Európai Tanács 2009. decemberi ülésén, a stockholmi program keretében hagyta jóvá (4). Az intelligens határellenőrzésről szóló 2011-es közleményében azonban a Bizottság (5) úgy vélte, hogy az ESTA létrehozását egyelőre el kell vetni, mivel „a tagállamok biztonságának fokozásához történő potenciális hozzájárulás nem indokolja sem ilyen nagyságrendű személyes adat gyűjtését, sem a pénzügyi költséget és a nemzetközi kapcsolatokra gyakorolt hatást (6).” A továbbiakban bejelentette, hogy 2012 első felében javaslatokat szándékozik előterjeszteni a határregisztrációs rendszerről és a regisztráltutas-programról.

6.	Az Európai Tanács 2011. júniusi ülésén ezt követően kérte, hogy az „intelligens határellenőrzés” terén gyorsan haladjanak előre, és ugyancsak kérte a határregisztrációs rendszer és a regisztráltutas-program bevezetését (7).

A 29. cikk alapján létrehozott munkacsoport Malmström biztoshoz intézett 2012. június 12-i levelében közölte az intelligens határellenőrzésről szóló, a javaslatokat megelőző bizottsági közleménnyel kapcsolatos észrevételeit (8). A munkacsoport később, 2013. június 6-án egy véleményt is elfogadott, amelyben megkérdőjelezte az intelligens határellenőrzési csomag szükségességét (9).

A jelenlegi vélemény a felsorolt álláspontokra, az európai adatvédelmi biztosnak a migrációról szóló 2011-es bizottsági közleményről (10) szóló előző véleményére (11), valamint az európai adatvédelmi biztosnak a határigazgatásról szóló három közleményről (2008) (12) szóló előzetes észrevételeire (13) épül. A vélemény az európai adatvédelmi biztos által az intelligens határellenőrzési csomagról és annak adatvédelmi következményeiről rendezett kerekasztal-tárgyalásokon elhangzottakra is támaszkodik (14).

I.3. A javaslatok célja

A határregisztrációs rendszerről szóló javaslat 4. cikke jelöli meg a javaslat célját. A javaslat célja az uniós külső határok igazgatásának javítása, az illegális bevándorlás elleni küzdelem, az integrált határőrizeti politika végrehajtása, valamint a határőrizeti és bevándorlási hatóságok közötti együttműködés és konzultáció. Egy olyan rendszert ír elő, amely biztosítaná a következőket:

a)	a külső határátkelőhelyeken végzett ellenőrzések erősítése és az illegális bevándorlás elleni küzdelem;

b)	a rövid távú tartózkodás céljából beutazó harmadik országbeli állampolgárok engedélyezett tartózkodási idejének kiszámítása és figyelemmel kísérése;

c)	segítségnyújtás az olyan személyek azonosításában, akik esetleg nem, vagy már nem teljesítik a tagállamok területére történő beutazás vagy az ott-tartózkodás feltételeit;

d)	annak lehetővé tétele, hogy a tagállamok nemzeti hatóságai azonosíthassák az engedélyezett tartózkodási időt túllépőket, és megtehessék a szükséges intézkedéseket;

e)	a harmadik országbeli állampolgárok be- és kilépéseire vonatkozó statisztikák gyűjtése elemzés céljából.

10.

A rendszer gyors és pontos információkat szolgáltatna a határőröknek és az utazóknak, és ezzel elősegítené az engedélyezett tartózkodás figyelemmel kísérését. Felváltaná az útlevelek kézi lebélyegzésének jelenlegi rendszerét, amelyet lassúnak és megbízhatatlannak tartanak, és javítaná a határellenőrzés hatékonyságát (15).

11.

A biometrikus azonosítók tárolása révén az olyan személyek azonosítását is elősegítené, akik nem teljesítik az EU-ba való beutazás vagy tartózkodás feltételeit, különösen a személyazonosító okmányok hiánya esetén. A határregisztrációs rendszer ezenkívül pontos képet adna az utasáramlásról és a tartózkodási időt túllépők számáról, ami lehetővé tenné a tényeken alapuló politikai döntéshozatalt, például a vízumkötelezettség kérdésében. A 4. cikkben említett statisztikai adatok ez utóbbi célt szolgálják.

12.

A határregisztrációs rendszer lenne az alapja a regisztráltutas-programnak, amelynek célja a harmadik országból származó, előzetesen átvilágított gyakori utazók határátlépésének megkönnyítése. A regisztrált utasok kapnának egy egyedi azonosítóval rendelkező tokent, így érkezéskor és induláskor ezt olvasnák le a határon, egy automatizált kapu segítségével. A token adatait, az ujjlenyomatokat és adott esetben a vízumbélyeg számát összevetnék a központi nyilvántartásban és más adatbázisban tároltakkal. Amennyiben minden ellenőrzés sikeres, az utazó átléphet az automatizált kapun. Probléma esetén egy határőr segíti az utast.

13.

A módosító javaslat célkitűzései közé tartozik az is, hogy a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK rendeletet hozzáigazítsa a határregisztrációs rendszerről és a regisztráltutas-programról szóló új javaslatokhoz.

I.4. A vélemény háttere és felépítése

14.

Az EU területére történő be- és kiutazások ellenőrzésére szolgáló elektronikus rendszer kialakítására irányuló projekt nem új keletű, és a Bizottság több, a fentiekben említett közleményében már előkészítette a most elemezés tárgyát képező javaslatokat. Az intelligens határellenőrzési csomagot ezért mindezen fejlemények fényében kell megvizsgálni. Különösen a következő elemeket kell figyelembe venni.

15.

A Bizottság a stockholmi programban azt a stratégiai módszert választotta, hogy a jelenlegi eszközök értékelése alapján megvizsgálja egy európai információcsere-modell kialakításának szükségességét. Ez többek között egy szilárd adatvédelmi rendszeren, célzott adatgyűjtésen és a különböző eszközök ésszerűsítésén alapul, amibe a nagyszabású informatikai rendszerekre vonatkozó üzleti terv elfogadása is beletartozik. A stockholmi program emlékeztet arra, hogy biztosítani kell a különböző információs eszközök végrehajtásának és kezelésének összhangját a személyes adatok védelmére vonatkozó stratégiával és a nagyszabású informatikai rendszerek létrehozására vonatkozó üzleti tervvel (16).

16.

Különösen nagy szükség van az átfogó elemzésre, ha figyelembe vesszük a nagyszabású informatikai rendszerek, mint például az Eurodac (17), a VIS (18) és a SIS II (19) meglétét, továbbfejlesztését és bevezetését. Az intelligens határellenőrzési rendszer egy újabb eszköz arra, hogy a határellenőrzés keretében nagy mennyiségű személyes adatot gyűjtsenek össze. Ezt az általános hozzáállást a közelmúltban a Bel- és Igazságügyi Tanács is megerősítette, amikor hangsúlyozta, hogy tanulni kell a SIS tapasztalataiból, utalva különösen a költségek elburjánzására (20). Az európai adatvédelmi biztos ugyancsak megjegyezte, hogy az új technológiák kínálta szinte korlátlan lehetőségekre való tekintettel „az európai információs modell nem épülhet technikai megfontolásokra”. Az információ feldolgozását kizárólag konkrét biztonsági igények szerint kell végezni (21).

17.

A határregisztrációs rendszert és a regisztráltutas-programot a magánélet és az adatok védelme szempontjából az Európai Unió Alapjogi Chartája (22) (a továbbiakban: a Charta), és különösen annak 7. és 8. cikke figyelembevételével kell elemezni. A 7. cikk, amely hasonlít az emberi jogok európai egyezményének (23) (EJEE) 8. cikkéhez, rendelkezik a családi és magánélet tiszteletben tartásához való általános jogról, és védi az egyént a hatóságok illetéktelen beavatkozásával szemben, a Charta 8. cikke pedig biztosítja azt a jogot, hogy a személyes adatokat csak meghatározott feltételek mellett lehessen feldolgozni. A két különböző megközelítés kiegészíti egymást. Az intelligens határellenőrzési csomagot e két szempont figyelembevételével kell értékelni.

18.

Ez a vélemény nagy hangsúlyt helyez a határregisztrációs rendszerről szóló javaslatra – mivel a magánélet és az adatok védelme szempontjából ez a legfontosabb –, és a következőképpen épül fel:

—	A II. szakasz tartalmazza a határregisztrációs rendszer általános értékelését, középpontban a Charta 7. és 8. cikkének betartásával.

—	A III. szakasz a határregisztrációs rendszer konkrétabb rendelkezéseihez fűz észrevételeket a biometrikus adatok feldolgozásával és a bűnüldöző hatóságok hozzáférésével kapcsolatban.

—	A IV. szakaszban más, a határregisztrációs rendszer kapcsán felmerülő kérdésekre vonatkozó észrevételek szerepelnek.

—	Az V. szakasz központi témája a regisztráltutas-program.

—	A VI. szakasz a kiegészítő adatvédelmi biztosítékok szükségességével foglalkozik.

—	A VII. szakasz a következtetéseket sorolja fel.

VII. Következtetések

102.

Az intelligens határellenőrzési csomag célja, hogy a meglévő határellenőrzési mechanizmusokat kiegészítő, nagyszabású új informatikai rendszert hozzon létre. E rendszer jogszerűségének értékelésekor figyelembe kell venni a Charta elveit, különösen a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogról szóló 7. cikket és a személyes adatok védelméről szóló 8. cikket, hogy ne csak az legyen a vizsgálat tárgya, hogy az új rendszer mennyiben avatkozik be az alapvető jogokba, hanem a javaslatokban előírt adatvédelmi biztosítékok is.

103.

Az európai adatvédelmi biztos ebből a szempontból megerősíti, hogy a javasolt határregisztrációs rendszer beavatkozik a magán- és családi élethez való jogba. Bár az adatvédelmi biztos üdvözli a javaslatokban szereplő biztosítékokat, és elismeri a Bizottság e téren tett erőfeszítéseit, azt állapítja meg, hogy az alapkérdés továbbra is a szükségesség: a rendszer költséghatékonysága forog kockán, nemcsak pénzügyi szempontból nézve, hanem az alapvető jogok vonatkozásában is, a meglévő rendszerek és határellenőrzési politikák általános közegében vizsgálva.

104.

Az európai adatvédelmi biztos a határregisztrációs rendszerre vonatkozóan a következő ajánlásokat teszi:

—	A rendszer szükségességét és arányosságát a Charta 7. cikkével összhangban csak azután lehet pozitívan igazolni, miután a tartózkodási időt túllépők kezelésére egyértelmű európai szakpolitikát dolgoztak ki, és a rendszert általánosságban összevetik a meglévő nagyszabású informatikai rendszerekkel.

—

Az adatvédelmi elveket a 8. cikknek megfelelően a következőképpen kell továbbfejleszteni:

—	Korlátozni kell a célokat, és a rendszer megtervezése nem akadályozhatja meg a határregisztrációs rendszer adataihoz való esetleges bűnüldözési célú hozzáférés jövőbeni értékelését.

—	Meg kell erősíteni az érintettek jogait, különös tekintettel az információhoz való jogra és a jogorvoslati lehetőségekre, figyelembe véve a tartózkodás hosszának kiszámítására vonatkozó automatizált döntésekkel kapcsolatos külön biztosítékok szükségességét.

—	A felügyelet kiegészítése érdekében világos képet kell kapni a hatáskörök nemzeti szintű felosztásáról, hogy az érintettek a megfelelő hatóságnál élhessenek a jogaikkal.

—

A biometrikus adatok használatát célzott hatásvizsgálatnak kell alávetni, és amennyiben ez szükséges, az ilyen adatok feldolgozására egyedi biztosítékokat kell bevezetni a mintavételi folyamat, a pontosság mértéke és a tartalékeljárás szükségessége terén. Az európai adatvédelmi biztos emellett határozottan megkérdőjelezi az ellenőrzési célokra minden esetben elegendő kettő vagy négy helyetti 10 ujjlenyomat levételét.

—	Meg kell indokolni, hogy a harmadik országbeli állampolgárok visszaküldéséhez miért kell átadni a határregisztrációs rendszer adatait a harmadik országoknak.

105.

Bár a regisztráltutas-program az alapjogokba való beavatkozást tekintve nem veti fel ugyanazokat az alapvető kérdéseket, mint a határregisztrációs rendszer, az európai adatvédelmi biztos ennek ellenére felhívja a jogalkotó figyelmét a következő aspektusokra:

—

Elismerik a rendszerben való részvétel önkéntességét, de a beleegyezést csak akkor lehet érvényes jogszerű alapnak tekinteni az adatok feldolgozásához, ha szabadon történt, ami azt jelenti, hogy a regisztráltutas-program nem lehet a hosszú sorok és adminisztratív terhek egyetlen érvényes alternatívája.

—	Meg kell előzni az esetleges megkülönböztetést: azt a rengeteg utast, akik nem utaznak elég gyakran ahhoz, hogy alávessék magukat a regisztrációnak, vagy akiknek az ujjlenyomata felismerhetetlen, nem szabad eleve az utazók „nagyobb kockázatú” kategóriájába sorolni.

—	A regisztrációhoz vezető ellenőrzési folyamatnak az egyértelműen megjelölt adatbázisokba való szelektív betekintésen kell alapulnia.

106.

Ami a biztonsági szempontokat illeti, az európai adatvédelmi biztos úgy véli, hogy a határregisztrációs rendszer és a regisztráltutas-program számára a kockázatok felmérése és fontossági sorrendjének kialakítása érdekében egy üzletmenet-folytonossági tervet és információbiztonsági kockázatkezelési eljárásokat kell kidolgozni. Az ügynökség és a tagállamok között ezenkívül erős együttműködést kell előirányozni.

Kelt Brüsszelben, 2013. július 18-án.

Peter HUSTINX

európai adatvédelmi biztos

(1) COM(2013) 95 final.

(2) COM(2013) 97 final.

(3) COM(2013) 96 final.

(4) „A polgárokat szolgáló és védő, nyitott és biztonságos Európa” (HL L 115., 2010.5.4., 1. o.).

(5) A Bizottság 2011. október 25-i közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak – Intelligens határellenőrzés – választási lehetőségek és a követendő út (COM(2011) 680 final).

(6) A Bizottság fent idézett közleménye az intelligens határellenőrzésről, 7. o.

(7) EUCO 23/11.

(8) A 95/46/EK irányelv értelmében, a 29. cikk alapján létrehozott munkacsoport az egyes országos adatvédelmi hatóságok egy-egy képviselőjéből, az európai adatvédelmi biztosból és az Európai Bizottság egy képviselőjéből áll. A munkacsoport tanácsadói státusban működik és függetlenül jár el. A munkacsoportnak az intelligens határellenőrzés tárgyában Cecilia Malmströmhöz intézett 2012. június 12-i levele itt olvasható: http://ec.europa.eu/justice/data-protection/article-29/documentation/other-document/files/2012/20120612_letter_to_malmstrom_smart-borders_en.pdf

(9) Lásd a 29. cikk alapján létrehozott munkacsoport 05/2013. számú véleményét az intelligens határellenőrzésről. http://ec.europa.eu/justice/data-protection/article-29/documentation/opinion-recommendation/files/2013/wp206_en.pdf

(10) A Bizottság 2011. május 4-i közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a migrációról (COM(2011) 248/3).

(11) Az európai adatvédelmi biztos 2011. július 7-i véleménye, elérhető: http://www.edps.europa.eu/EDPSWEB/webdav/site/mySite/shared/Documents/Consultation/Opinions/2011/11-07-07_Migration_HU.pdf

(12) A Bizottság közleményei az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: „Az Európai Unió határigazgatása terén teendő újabb lépések előkészítéséről” (COM(2008) 69 final); „Az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) kialakításának vizsgálatáról” (COM(2008) 68 final); „Jelentés a FRONTEX értékeléséről és jövőbeni fejlesztéséről” (COM(2008) 67 final).

(13) Az európai adatvédelmi biztos 2008. március 3-i előzetes észrevételei, elérhető: http://www.edps.europa.eu/EDPSWEB/webdav/site/mySite/shared/Documents/Consultation/Comments/2008/08-03-03_Comments_border_package_EN.pdf

(14) Az európai adatvédelmi biztos kerekasztal-tárgyalásai az intelligens határellenőrzési csomagról és annak adatvédelmi következményeiről, Brüsszel, 2013. április 10., helyszín: EDPS épület, Rue Montoyer 30, Brüsszel. Lásd az összefoglalót: http://www.edps.europa.eu/EDPSWEB/webdav/site/mySite/shared/Documents/EDPS/PressNews/Events/2013/13-04-10_Summary_smart_borders_final_EN.pdf

(15) Lásd a határregisztrációs rendszerről szóló javaslat indokolását.

(16) A Stockholmi Program – A polgárokat szolgáló és védő, nyitott és biztonságos Európa (HL L 115., 2010.5.4., 1. o.).

(17) Lásd a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (HL L 180., 2013.6.29., 1. o.).

(18) Lásd a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (VIS-rendelet) (HL L 218., 2008.8.13., 60. o.).

(19) Lásd a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (HL L 381., 2006.12.28., 4. o.).

(20) Lásd a 8018/13. sz. tanácsi dokumentumot – az Elnökség 2013. március 28-i feljegyzése a bevándorlással, határokkal és menekültüggyel foglalkozó stratégiai bizottság/Vegyes Bizottság (EU–Izland/Liechtenstein/Norvégia/Svájc) részére, az intelligens határellenőrzési csomagról. http://www.statewatch.org/news/2013/apr/eu-council-smart-borders-8018-13.pdf

(21) Az európai adatvédelmi biztos 2009. július 10-i véleménye a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló, a polgárok szolgálatában álló térségről szóló, a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett bizottsági közleményről (HL C 276., 2009.11.17., 8. o.).

(22) HL C 83., 2010.3.30., 389. o.

(23) Európa Tanács, ETS 5., 1950.11.4.

		ISSN 1977-0979 doi:10.3000/19770979.C_2014.032.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 32

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	57. évfolyam 2014. február 4.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2014/C 032/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.7111 – Mitsui/ArcelorMittal Gonvarri Brasil Produtos Siderúrgicos/M Steel Comércio de Produtos Siderúrgicos) ( 1 )	1

2014/C 032/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.7112 – Sigma Alimentos/Campofrio) ( 1 )	1

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2014/C 032/13	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.7144 – Apollo/Fondo de Garantía de Depósitos de Entidades de Crédito/Synergy) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	30

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Tanács
2014/C 032/03	A Tanács következtetései a sportnak az uniós gazdasághoz, valamint az ifjúsági munkanélküliség kezeléséhez és a társadalmi befogadáshoz való hozzájárulásáról	2

2014/C 032/04	A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a tömegtájékoztatás szabadságáról és sokszínűségéről a digitális környezetben	6

	Európai Bizottság
2014/C 032/05	Az Európai Központi Bank által a főbb pénzügyi operációknál alkalmazott kamatláb: 0,25 % 2014. február 1. – Euro-átváltási árfolyamok	8

	Európai Adatvédelmi Biztos
2014/C 032/06	Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó javaslatról, valamint a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatról	9

2014/C 032/07	Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója az Európai Unió és az Oroszországi Föderáció közötti, a kábítószer-prekurzorokról szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról	13

2014/C 032/08	Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója Az EU-n belüli bűnüldözési együttműködés erősítése: az európai információcsere-modell (EIXM) című, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági közleményről	15

2014/C 032/09	Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek árának szabályozását, valamint a nemzeti egészségbiztosítási rendszerekbe történő befogadásukat szabályozó intézkedések átláthatóságáról szóló módosított bizottsági irányelvjavaslatról	17

2014/C 032/10	Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója a Bizottság és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Az Európai Unió kiberbiztonsági stratégiája: Nyílt, megbízható és biztonságos kibertér című közös közleményéről, valamint a hálózat- és információbiztonságnak az egész Unióban egységesen magas szintjére vonatkozó intézkedésekről szóló bizottsági irányelvjavaslatról	19

2014/C 032/11	Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvjavaslatról (átdolgozás) és a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról	23

2014/C 032/12	Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója a határregisztrációs rendszer létrehozásáról szóló rendeletre és a regisztráltutas-program létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslatokról	25